Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-03-08 / 10. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 március 8. »X TÓTH JAHOS ' ív 4 őrá* it íkiurii* Szekszárd, Kaszinó-bazár. Elvállalok minden, a szakmába vágó munkát, átalakításokat és javításokat, pontosan, jutányos árakon. Állandóan raktáron tartok minden­nemű ékszereket, zseb- és ingaórákat. nyelvbóli járatlanságok kifogna de­rülni, méltó dicséret fog esni oly né met belységbeli tanítókra, kik má soknak például lehetnek magyar nyelvtanításra, mint az ruházat be­hozására nézve. “ UgylátBzik ez sem használt, mert 1834 január 10 én a főszolgabíró is­mét a következő rendeletet adta ki: A magyar nyelvnek tanítása, öltö­zetnek viselete megint a nemes vár­megye előbbeni s már közhírré tett végzései azonban ennélfogva a mes­tereknek, kik egyúttal jegyzői hiva­talt is viselnek, ismét szoros köteles­ségül tétetik, hogy a gyerekeket a magyar nyelvben szorgalmatosán ok­tassák, a kapcahordását tilalmazzák, amely tanítók a magyar nyelvben járat­lanok, magyar segédet tartsanak, ne- I ■----------------------------------------------I HA ltlrflVfltfllr kézi mun ka-1 álczák liKyiltfimn, szakszerű készíté­sét vállalom. — Szentképek, likőr-, boros-, vizes-, kompót-készletek, tányé­rok, tálak nagy választékban kaphatók B E LASITS ISTVÁN Szekszárd, Garay-tér, Schulz féle ház. Épület-üvegezések pontosan készülnek.^ hogy hivatalukból elmozdittassanak.“ Ilyen és hasonló rendeletek, figyel­meztetések és megrovások ismétlőd nek 1835—36. években is, azután lassankint elmaradnak, inert a bölcs táblabirói mérséklettel, úri érzékkel kezelt közigazgatás megértette, be­látta, hogy hatósági erővel magyaro sitani nem lehet. Így a tolnamegyei svábok német vezényszóra, haris nyásan harcoltak még 1848-ban is és mégis megverték a magyar haza ellenségeit. Papucsot és strimpflit viselnek ma is, de ritka férfi, aki ne tudna magyarul és a világhábo­rúban is megmutatták, hogy hü, de rék fiai a magyar hazának, ahol őket soha senki sem üldözte, legfel­jebb patriárkális intelmekkel magya­rosították őket. Felkérjük azon hátralékos előfizetőinket, akik fel8zólitót és postabefizetósi iapot kaptak kiadóhivatalunktól, hogy hátralékaikat a legsürgősebben befizetni szíveskedjenek, mert követelésein két lapunk fentarthatása érdekében valorizálva peresíteni leszünk kényte­lenek, ha azokat 8 nap alatt meg nem kapnánk. Ezen erélyesebb intézkedést azon körülmény tette szükségessé, hogy előfizetőink igen tekintélyes száma felkéréseinkre nem reflektálva, jelentős hátralékban maradt és igy pénzünk időközi elértéktelenedésével lapunknak igen jelentős kárt okozott. Mi úgyszólván ingyen végezzük a lap szerkesztését és anyagi ügyeinek irányítását, ezzel szemben azt kérjük tisztelt előfizetőinktől, hogy ők az előfizetési dijak pontos lefizetésével támogassák lapunkat kitűzött céljának megvalósítására Irányuló nehéz küzdelmében. Az előfizetési díj 1923 egész évre 8000 kor. volt, 1924 első félévére pedig (8200 [első negyed] -f 10 000 kor.) 18 200 kor., postaköltséggel együtt 18.800 kor. Aki junius végéig járó előfizetését ezen összeg beküldé­sével most kiegyenlíti, az az időközi emelések terhének viselésétől men­tesítetik. Toinamegyei Újság kiadóhivatala. ' HASZNÁLT RUHANEMŰT' veszek a napi árban. Bőrkabátokat mérték szerint készítek. Hívásra házhoz is eljövök. Timiben Imre Szekszárd, I Vásártér 396. (Hevesi-ház.) (3) Sziporkák. Irta: Bodnár István. Tiszta örömvirágból nem tudsz egész csokrot kötni. A bánat tüskéje úgy — összeszurkálja a kezed. Kényelmes óletbölcseség azt mon­dani, hogy: minden úgy van jól, ahogy van. Én szerintem nem lehat életcél olyannak elfogadni a világot, mint — amilyen. Hanem olyanná kell tenniy mint amilyennek a magunk éa az em berek boldogsága megkívánja. Isten minden újszülött nyakába két láthatatlan tarisznyát akaszt. Az egyik­ben van a — fiatalság, tehát a — fény, a derű, a duzzadó életkedv. A kacagás csengő aranya, a vidám köny- nyelmüség aprópénze. A tarisznya tartalma azonban hamar elfogy. Hoz­zányúlunk a — másik tarisznyá­hoz. De ez meg — üres. A fenekén mégis találunk egy aranykötésü kis könyvecskét. Az életbölcseség: a tapasztalat kis kátéja ez! A hírnév, dicsőség, — bárhogy hányom-vetem, a — naggravággás nak édes gyermeke. De apja: az erős akarat! Az álom: alvó öntudatunk. Ezért nem szeretem az ébren is — álmo­dozókat. S én mégis azt mondom: Ne bántsd álmaimat, mert élelemet — veszed el! A bála a szív tüskenéiküli rózsája. De vájjon az e? Sok embernek a lel­kében szúró tövis már az a — tudat is, hogy neki egyáltalán — hálásnak kell lennie 1 Aki meghallgat mást, megköve­telheti, hogy őt is — meghallgassák. ' Gazdasági és Ipari sépek,' benzinmotorok, kerékpárok, író-és varrógépek Javítását szakszerűen ésjntényot áron eszközli: SOMMER BÉLA Szekszárd* Raktáron tartom a legjobban bevált répavágé és knkorlca-morzsoló gép eket, továbbá ekéket és fogasokat. Ozlet: Uaray-tér. Pirnltzer-féle bázban (volt Roth-féle üzlet). Műhely: Béri Balogh Adám-utca 104. ez. (4, De amikor ma mindenki azt kívánja? hogy csakis — őt hallgassák meg! Fáj az is, ami — nincs. (A — pénz!) De az még jobban fáj, ami — van. (Például a — betegség!) Megbecsüld a — nappalt. Ez a — munkáé. Megbecsüld az — éjjelt. Ez a — pihenésé. Mert, ha éjjel nem — pihensz, baj lesz. A munka —- pihen majd nappal. A börze a sátán autója. A kong- ngenhjvők már előbb nyakukat törik rajta, mielőtt a pokolba érne veiük 1 Nem merem állítani, hogy ma az — ostobaság: divat. De az bizo­nyos, hogy minden szertelen — divat: ostobaság! S a pompa, fényűzés: erkölcsi dekadencia. Az volt már az ókorban is. A mi földhözragadt szegénysé­günkben azonban még — több: — hazaárulás! A szépérzék, a szépszeretet lel. künkben isteni eredetre vall. De aki a szépből is a rutát akarja kiválasz­tani, vagyis a földi szemétben turkál s a kloakák mélyébe száll: mintha csak a pokol nyitását keresné, hogy visszajusson oda, ahova — való 1 Isten a szeretet — magját hinté el a földön. De a ggülölség magja mégis hamarább kikelt. Mert, ha Kain — szeret, nem öli meg — Ábelt. A hal, amikor a horgot elkapja, hasonlít a — tömeghez. Ez is min­den meggondolás nélkül kap el min­den csalétket.. Az örökéletről, hogy mer álmo­dozni az, aki ezt a rövid életet sem tudta jói — átélni 9 volt. A golyó szprencäesen egyik kon­feráló ur füléből vitt csak le egy darabkát, amit azonban nem is lehe­tett észrevenni. A műélvezetet nyújtó énekszám után Polgár Manci, Flettner Manci, Albersz Panni, dr. Horváth Árpád, Csapó Jenő és dr. Tolnai József egy vígjátékot adtak elő. Polgár Manci nagyszerűen adta a haragos, de ké­sőbb mégis csak kibékülő és meg- bocsájtó feleséget. (Jó feleség is lesz belőle, élvezettel tudott megbocsáj tani.) Mozdulata, hanghordozása, arc­játéka mind kitűnő volt. Méltó part­nere volt dr. Horváth Árp^d a férj szerepében. Mindketten otthonosan mozogtak a szinpadou és jól átérez- ték szerepüket. Flettner Manci a kis- gazdáné elégedetlen, naiv, de az íróért rajongó ártatlanságot jól alakította, Albersz Panni jól fogta fel a művész pár kis harcaihoz hozzászokott, kon- fidens szobaleány Bzerepát. Határo zottan szép szobacica volt. A lépcsőn álló fiatalság köréből hallatszottak is hangok, hogy hát jó lesz abból a parásztai termésből bizonyos célra rezerválni, mert ha a jövő farsangok is ilyen hossznak lesznek, nem tud­hatni, hogy nem-e l*sz rá szüksig. Csapé gf *»*ő ég dr. Tolnai József is ügyesen játszották meg kisebb sze repüket. Ezután Iszer Bella keltett Chopin valcerjének és egy magyar tánc- fantáziájának bemutatásával nagy meglepetést és váltott ki szűnni nem akaró tapsot. Annyi ritmus, oly meleg átérzés volt táncaiban, hogy egy hivatásos táncmüvésznő sem tudott volna szebbet és jobbat mutatni. Nem is sajnálták tenyerüket még a tisztes korú öregurak sem. A hosszúra nyulott műsor utolsó száma egy bohózat bemutatása volt. Dr. Berze Nagy Jánosné, Wallacher Magda, Stokinger Manci, dr. Barcsay Károly és dr. Ottinger László voltak a szereplők. Berzéné és Barcsay Károly rutinirozott játékukkal annyi kedélyt vittek a darabba, hogy holtra kacaghattuk magunkat. Maszkirozá- suk is kiváló volt. Mindketten a tnüvésztársaság legkiválóbbjainak bi­zonyultak. Wallacher Magda is mély átérzéssel játszotta meg a sorsával elégedetlen, álmok után futkosó, ideált váró és férjhez menni vágyó leányt, aki ebben az egyben hűségesen meg­fogadta anyja utasításait. A kis cseléd szerepét kiválóan alakította és oly hűen adta Stockinger Manci, hogy azóta ei van tiltva a mozi b 4 járásból. Dr. Ottinger László a vőlegényjel&lt félszeg szerepét jól fogta fel és ol­dotta meg. Az egyes számok között dr. Barcsay Károly és Csapó Janő konferáltak, elősegítvén a derűs est sikerét. Á szinpad széppé való át- varázsolásának érdeme Wallacher László rajztanáré. # * * * Az élvezetes előadás befejeztével Géza barátunk — aki úgy látszik a művésztársaság rendezője, bár a beavatottak szerint a hősszerel­mes szerepére termett — egy szem- hunyoritására megmozdultak a szé­kek. Jónás Laci bandájával, akár­csak Potiorektől tanulta volna a felfejlődést, gyors irammal elfoglalta a szinpadot, a régi bálok cukrász­várát. Sokszor hallottam, hogy egyes zenenemértők szidták a banda fülét, de azt meg kell állapítanom, hogy a szeme elsőrendű a bandának. Amint beléptek a terembe, egy szempillan­tás alatt megállapították a remélhető bevételt. A kontrás azonnal oldalba könyökölte a pikulást, aki nem isme rős Szekszárd maltjával és odasugta neki: „Nézd bibaszt ott jobbról a lépcsők alatt azt a frakkos arat, az a ..........nagyságos ur, most mutatja be először a jánya a bálba (nem ő a leányát), ba annak kedve szerint bele tudsz fujui a fülébe, akkor hús­hagyó kedden mindenikünk asztalára olyan madár kerül, m;nt amilyet Csompó tekintetes ur sorsoltat most ki.“ — Erről a beszélgetésről váro­sunk legszavahihetőbb ,mozgó újság­jától ..........nagyságos asszonytól érte­sü ltem. Most értem csak, hogy egy- óra után (az említett nagyságos ur otthaagyva feleséget és lányát, csen desen ellepett) miért lett oiy hossza a pikulás orra és miért tartotta be annyira ezentúl a pianokat és nem használta ki a fortékat. A prímás­nak kellett végre megvigasztalni a tüdőbajról panaszkodó pikulást: Ne bus ülj cigány, van még annak a nagyságos urnák annyi jánya, hogy egész fóka ludat kimuzaiká Ihatsz még belőle. * * * Amikor hétfőn reggel a hivatalba igyekeztem, értesültem lakómtól, aki­nek szive érzelemmel és lába ritmus­sal volt erősen tele, hogy az előadás utáni mulatság erkölcsileg igen jól I sikerült és a libát, a kisorsoltat, lapunkkal valami közelebbi vonat- I kozásba kerülni óhajtó fiatal ur vitte haza. ... 08.1 j ff AlfTHER SYPLA fogmuíerme SZEKSZARD»“SzeksziM-Biiflú mellett Telefon: 1071

Next

/
Oldalképek
Tartalom