Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-12-24 / 51. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 2 1924 december 24. 0 a a a a a a a a a a a a a Telefon: 120 SZABÓ JANOS mérnöki irodája ▼ Szekszárdon. Vasúti fasor 6 a a a a a a a a a a a a a V ILLAMOS és IPARTELEPEK műszaki ellenőrzése Rentabilitási számítások. Villamos-,telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-' egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző- berendezések. Épületek, beton- és vasbeton-szerkezetek, utak és hidak tervezése és épitése. Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádió-telefonok szállítása. Gyorsfényképek a tárlatról. Csikós, juhász, béres, — mit terem a puszta — Szabadon, vagy ha már a „mundért“ felhúzta, Úri négyes, szilaj ménes, Görhes cigánygebe, Huszárgyerek, a lovánál Kinek nincs egyebe, Parádés kocsisok — arcuk méltóságos — Színmagyar művészet; ez: Garay Ákos. * Remek arcképein a színgazdag pasztell Egy leheletfinom nüánszt sem szalaszt el És nem élősködve a sok, nagy elődön Saját útját járja; ez: Miklósi Ödön. * Tömör színkezelés, merész cönceptió, Mesteri an feltört sok-sok kemény dió, Keze biztos, szeme mindent felfedező, Müncheni iskolas mégis: Szabó Dezső. —n. Süt a nap. Ha elegáns ruhát akar viselni, siessen SAPSZKY ANDOR uridivatszabóhoz, hol a legfinomabb angol szövetekből szolid árakkal készülnek a legdivatosabb öltönyök és raglanfelöltők. SZEKSZÁRO, Kossuth Lajos-utsa 3. IJgyanit^g^fiu^anoncnak^elvéj^ SzéntIvánvi Károly konferenciai. Szentiványi Károly rátóti prépoBt, aki a szekszárdi katholikus napon a Remete kápolnánál elmondott szentbeszédével már rendkívüli módon megnyerte a hívek tetszését, folyó kó 17., 18. és 19-én a Katholikus Kör helyiségében az intelligencia férfi tagjai részére konferenciákat tartott. Mindhárom napon zsúfolásig megtelt a Katholikus Kör nagyterme, mély megilletődéssel hallgatták az összegyűlt férfiak a kiváló szónoki len dülette! előadott sok sok mély tudást eláruló és mégis könpyed, meggyőző és áhítattal eltöltő beszédeket. Több hires katholikus szónokot hallottunk már, de ilyet, mint Szentiványi Károly, aki oly közel tud fér kózni szivünkhöz és elménkhöz, akinek klasszikns előadása oly erősen meg tud rázni bennünket és a hit magasztos érzéseit úgy fellángoltatja lelkűnkben, még nem. Nem nehéz theologiai vitatkozásokkal, hanem á természet nagyszerűségének elénk- tárásávai bizonyította, hogy van Isten, hogy az embernek lelke van, hogy az ember az összekötő kapocs abban a mérhetetlenségben, amely a legtökéletesebb lélektől: az Istentől, a lélek nélküli' anyagig ivelődik. Szentiványi Károly konferenciáival nemcsak azt érte el, hogy gyönyörködtette hallgatóit retorikai készségével, oktatta mélyen szántó elméjének gazdag felkészültségével, hanem gyönyörűen zengő hangjával, érzéseinek tisztaságával és hitének fenséges mélységével közelebb vitte az embert az Istenhez. Ereztük konferenciái alatt, hallván és megértvén szavait, hogy többek vagyunk, mint eddig és tökéletesebbek, jobbak akarunk lenni, mint eddig. Hála és köszönet ezért a szelíd lelkű prépostnak. Hallgatói őszinte érzését tolmácsolta dr. Selcz József nyug. kúriai bíró, midőn köszönetét mondott az előadásokért és kérte Szentiványi Károlyt, hogy fürössze meg lelkünket minél gyakrabban erős és tiszta bitének tisztító vizében és gyújtson fényt elménkben, Isten és emberszeretetet szivünkben. A katholicizmus e kiváló katonája dr. Selcz szavaira válaszolva, megígérte, hogy amint érkezése lesz, uj bél ellátogat hozzánk, mert nemcsak mi őt, hanem ő is megszeretett bennünket. Ziíahy Lajosnak ezt a mai életből merített kedves életképét mutatták be f. bó 18 án és 14-én a „Mansz“ szekszárdi szervezetében alakult 1 Állandó Műkedvelő Társaság“ derék és a dilietánsok v értékét erősen meghaladó tagjai. Mindkét előadás sokkal többet nyújtott, mint szórakozást, egyesek oly tökéletesen oldották meg szerepüket, hogy műélvezetet is nynj tottak. Dr. Bolgár Kálmánné a posta mesterné szerepét oly tökéletes mozgással, arcjátékkal játszotta meg és oly temperamentumosán beszélt, hogy Első Tolnanegyei Mérleggyér, Gépjavító SS Titte Testvérek Szék szár d. Telefon: 91. Mindennemű mérlegek gyártása és szakszert javítása, hitelesítve. — Villanyvilágítás! és erőátviteli berendezések készítése. Gazdasági gépek javítása. Villamossági szakQzlet a Kaszinó-bazárban. Mindennemű villamosa ági anyag éa égők raktára. elénk varázsolta teljes hűségében a leányát férjhez adni kívánó, a férj. ért harcoló falusi postamesternél Alakításával nemcsak műkedvelők között, de nagyobb színpadon is megérdemelt sikert ért volna el. Polgár Manci Sárika szerepét oly melegséggel és mély átérzéssel játszotta, annyi kedvesség volt hangjában, hogy méltán sorakozott sikere dr. Bolgáruéé- hoz. Sárossy Gizi a „tekintetes asz* szony“, Spielberger Gyulánó „Sámsonná“, dr. Gál Dezsőné a „tanitóné“, Hock Bellas „Joláuka“ az &f fék táló postamester leány, Mirt Sári a helyre „paraszt menyecskét“, Schwirián Klári „Juliska“ a meggazdagodott paraszt leány és Börzsönyi Pazni „Marika“ szerepét igen jól fogták fel és játszották meg. A férfiak közül dr. Baranyai Lajos annyi ősmagyar erőt vitt Sámson Mihály szerepébe, oly tökéletesen alakította a negédeskedő és az érzésében megbántott telkes vitézt, hogy a szerző is örömmel meg nézte volna gondolatának ezt a hü visszatükrö- zósét. Tutsni Pált rég ismerjük, mint hivatott színjátszót, mégis Pongé ju hász szerepében meglepett bennünket teljesen tökéletes alakításával, ör. Barcsay Károly szintén nem nj ember a deszkákon, látszik ez mozgásából, arcjátékából, biztos hangjából. A tanító szerepét nem kisebb sikerrel oldotta meg, mint Baranyai és Tutsni az övékét. Dr. Ottinger László a vasúti forgalmistát, akire mindenki számit a faluban, igen kitünően ala kitolta. Polgár István a tisztelete? ur, dr. Korniss István a Laji cigány szerepeiben igen jót nyújtottak, az utóbbi csinos cigányprímás volt, úgy halijuk, hogy rövid muzsikájával is behegedülte magát egy-két leányszivbe. Nemkevésbé volt szemrevaló dr. Korniss az őrnagy rövid szerepében is. MÉZESKALÁCS. Ha megjön a fényes karácsony, Egy lányt sétálni elviszek, Veszek neki mézeskalácsot, Mézeskalácsból egy szivet. Hol legnagyobb a pesti vásár, A legdrágábbat megveszem. Olyat nem látott senki császár — Tudom, örül majd kedvesem ! A kedvesem nem úri frájla, Csak falusi fehércseléd, De lelkem ötét úgy kívánja, Hogy jobban hercegnét se még. Magam se vónék holmi gróf ám, Csak közönséges közvitéz, De értem tudna halni rózsám S velem a paphoz jönni kész. Ha itt a szépséges karácsony, Kapunk mindketten kimenőt. Veszek szivet mézeskalácsból, Merthogy szeretem híven őt. Olyan piros lesz majd a színe, Mint a megérett kerti meggy, Mint a szerelmes baka szive, Mikor párját ölelni megy. Cukorból lesz a cifrasága, Lesz csókolódzó kis galamb, Meg egy szomorú ficfa ága, Meg még versféle is alant. Két kéz ott egymást tartsa híven, Körül befonja nefelejcs. S mondom: tiéd ez, Marcsa, itten, Hogy engem soha ne felejts. Mondom: ni, van tükörke ebben, Hogy benne magad nézegedd. S eszedbe jusson: kebelemben így őrzöm én a képedet. Ő belenéz, — pirúlva persze, — És azt rebegi: jaj be szép! Aztán sétálunk uccaszerte, Megfogva az egymás kezét, . Szamolányi Gyula. Őrház. Irta: dabolczi Fekete Lászlódé. Falára rá vetődött a fény, Én mellé húzódtam, vártam a tovarobogó Életet, hogy zsibongó népéhez társul szegődjék. Jött dübörögve, szivem vert és néztem, néztem, de lábom nem bírt felé menni. Kacagás, sirás hangzott felőle — majd elszállt. Én pedig rajt’ felejtettem szivemet az erdőből hangzó madáfdalon. Este lett, éjszaka lett, rámvirradt, még mindig csak álltam az őrház falá hoz dőlve és nem vártam már semmit. Az Etet más sínpáron robog már tova és én magamba nézem, hallgatom azt, amit a száguldók soha meg nem láthatnak. * Egy kulcsot találtam egyszer. A titkok iakatát lehetett vele nyitni. Megkerestem és ámulva álltam meg a küszöbön. Üres volt a ház. A*szi- vek titkai prédára kerültek. Széthordták őket és sárbataposták. A Nagytitkok kapuja előtt ezren tolongtak, alig férhettem közelébe az émbertömegtől. Mellüket verték és torz mosollyal mindenik a maga igazát hirdette. É3 hátulról védték a kaput egymás ellen, hogy mindenik azt higyje, ő már birtokosa a kincsnek. Kiabáltak és szerették volna elhinni maguk, amiről másokat meggyőzni akartak. Csendesen visszafordultam — és nagyon a szivembe zártalak Uram 1 * Szikrázó gyémántot nézegettem. Szép volt. Ragyogott, fénylett, de mikor kezembe vettem és ujjaimba zártam, csak hideg kődarabnak éreztem. A lámpám fényét néztem. Csillogó, fényes — és a ragyogásán át meg loptam a nappalt. Ez a fény világítja ravatalon fekvő kedvesünk arcát — ez a legszentebb oltár pompája — és a fénye meleg. Melegebb a szikrázó gyémántnál. És mikor elszáll a két fény, szegények maradnak azok, akik a hideg kő birtokosai lesznek. Akiket tűz fénye melegít, lobogva ég a lelkűk. Miért a gyémántot keresik mégis többen, mikor az utuirk egyfelé visz — hamar végére jutunk. És a hideg kő birtokosai jajgatva indulnának vissza. Rabbá tette-e őket a kő, hogy még neki szeretnének élni, vagy sivár lelkűk keresni akar melegebb fényt — a nagyobbik útra ... ? Ki tudná azt megmondani. * Elém jöttek sokan, akik a vásárba siettek, alkudozó rikácsolásuk messzire hangzott. Visítva nevettek és nem bánták, ha az utolsó rongyot is eladták magukról. Egymást marták kézzel, szájjal. Ezek közé kerültem és szembefordultam velük, mert az én utam másfelé vitt. Arcomat eltakartam kezemmel és bíztam, hogy jó sorsom átvezérel az áradaton. Megütöttek és rámkiáltottak, miért szégyenkezem, mikor testemet ruha fedi ? Nem vették észre, hogy fáj nekem az ő szégyenüket látni —- amiről tudni nem akarnak. * Köntösömet szivemre borítom. Szép tarka a selyme. Pálmalevelektől ékes és aranyszin szövése van. Mindenki meglátja, nézi, csodálja — és ha a paszta szivemet mutatnám helyette, senki sem venné észre. Pedig a szivem tüze bíborba mártott és mesélő dobogásától él rajtam a pálmaleveles köntös is. IMBIITHEB GYULA fogmütermc SZEKSZARD/Mszárd-sznlló mellett. Telefon: 107
