Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-09-20 / 38. szám

KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 20000 korona. Előfizetést csak Julius 1-ig fogadunk el. Utólagos fizetés esetére a kiadó­hivatal fentartja magénak a Jogot, hogy a fizetés napján érvényes el6fl- ___________________zetésl árakat számíthassa fel. Szer kesztS: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai takarékkoronákban: A legkisebb hirdetés dija 10000. A hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétarsoronként 12091 Közgyű­lési részvénytársasági stb. hirdetések 1800. — Állást keresőknek 50 száza­lék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, csa­ládi hír, valamint a nyllttér soronként 8000 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Aranykalászok. Annak az eszmének, amelyet a katholikus nap délutánján egyik ki- ▼áld szónok, Wolkenberg Alajos hir­detett, bogy a magyar népet művelni kell, egy igen eredményes bemuta­tását láttuk a múlt vasárnap a se­lyemgyár épületében a „Szekszárdi Téli Gazdasági Iskola“ kiállításán. Meglepett bennünket és mindenkit, aki est a kiállítást végignézte, nem, csak a gazdasági tudást igazoló ter­melés bemutatása, hanem a tanulók­nak kési ügyességet feltüntető ipari termelése és az iskolának az a ha­tása, amely nemcsak a tanulók ér­telmiségében, de^árzelmi finomodásá­ban is megnyilatkozott. Ennek a megcsonkított országnak sok iskolája van. A szellemi mun­kások kiképzésére, akikből úgyis felettébb sok van, fölös számú egye­tem, igen sok megreformált, de a a mi vissonyainkhoa még mindig szellemi fényüzési alapon álló gim­názium áll rendelkezésre. Csak oly iskolák nem létesültek, amelyek az általunk, mint elsősorban agrár állam által megvívandó nagy harcra elő készítenének és amelyek lakosságunk óriási számát képező fÖldmives lakos­ságot nem messze otthonától, a nép­iskola után, az életre értelmileg előké­szítenék és polgárjogok helyes meg­értéséhez és gyakorlására, értelmileg és érzelmileg kinevelnék. Hallottunk tervekről, hogy a szellemi proletá riátnst termelő polgári fiúiskolák he­lyébe gazdasági iskolák szerveztet nek, de elérkezett az iskolák újbóli megnyitása és az életre való, elen­gedhetetlenül szükséges iskolatípus terve bent rekedt valamelyik kultusz- miniszteri tanácsos vagy osztálytaná­csos fiókjában. Mi magyarok nagyravágyók va­gyunk. Mi, ha valamibe belekezdünk, azt csak fényűzéssel, pompával tud­juk megcsinálni. Nem mélyére ha tolunk a dolgoknak, nem a célszerű­séget keressük, hanem hivatali copffal a világ forgását nem látó szemek­kel tudunk csak dolgozni, nem akar juk észrevenni, hogy koldus szegé­nyek vagyunk és jobb, ha kisebb méretekben is, de előbbre viszünk valamelyes ügyet, mintha a nagy tervekkel agyonütjük a gondola­tot és a gondolatból fakadó, erkölcsi és anyagi haladást. Ezen az országon pedig nem a szép szónokiatok segítenek és segít­hetnek, hanem népének műveltsége, dolgozni tudása és akarása. A nép­tömeget nevelni kell bármily egy­szerű keretekben is lelkileg, szelle­mileg, hogy fel legyen vértezve a téveszmék befogadása ellen, megértve, hogy vannak közcélok, amelyekért dolgozni kötelesség. Legyen kifejlődve bennük n nemzeti öntudat, hogy tudá­sukkal le bírják győzni a természet csapásait, a feltámadt verseny nehéz­ségeit, kevésből, kevesebb munkával többet tucganak kihozni, mint a bő­ség jdejében elcsigázó sok munkával. Középeurópa mai politikai széttagolt­ságából az a nemzet tud csak ki­emelkedni, tudja nemzeti életét biz tositani, amely a bekövetkező és kö zelálló vérnélküli harcba a müveit és dolgozni akaró és tudó polgárok minél nagyobb tömegét tudja állítani. A téli gazdasági iskola erre a jövőre késeit eredménnyel elő. Az a kis csoport földmives ifjú, aki a téli iskola neveléséből kikerült, egy egész Béges mag lehet ezen nemzeti életün­ket fentartó eszme vetésében és re­méljük, hogy ami földmivelő népünk leveti magáról a halálhoz vezető ma radiság köntösét és megértve e nagy célt, az iskola megnyitása alkalmá­val a környékből is tömegesen küldi fiait ebbe az iskolába. Hullassa az a negyven arany buza- kalász, amelyet dr. örffy Imre nem- .zetgyülési képviselő a tanfolyam ifjai nak felajánlott, a nehezen megértés agarába az öntudatra ébredéB mag­ját és fakadjon abból értelmes, nem zeti öntudattól áthatott, jogokra érde­mes, azokkal a hasa érdekében élni tudó. polgárság, szellemileg és lelki leg megerősödött nagy tömege. S. A katholikus nagygyűlés után. A katholikus napot előkészítő bizott­ság f. bó 18 án dr. Sei ez József el­nöklete alatt Üléét tartott. Az elnök örömének adott kifejezést, hogy az ünnepély oly impozánsan sikerült és felkérte Virág Ferenc apátot az egész ünnepség lelkét, hogy terjessze elő e- nap eredményeiről jelentését Virág apát elsősorban a két nap erkölcsi* sikeréről számolt be és indítványára az előkészítő bizottság elhatározta, hogy gróf Zichy Gyula megyés püspöknek, mint fővédnöknek, a véd­nököknek, a katholikus népszövetség utján a szónokoknak, az elhelyezés nehéz munkáját végző Mária kon­gregációnak és oltáregyesüietnek, a vendégül látó szives házigazdáknak, Szekszárd városának, a bátaszéki lövészegyesületnek, a bátaszéki zene­karnak, az esztergomi fiuknak, a szekszárdi ób bátaszéki tűzoltó tes tületnek és az előkészítő bizottságon kivül álló nagy tevékenységet kifejtő Dieenty László építésznek és Mut- schenbaeher L jós tűzoltóparancsnok­nak báláz köszönetét tolmácsolja, Ugyanúgy a „Tolnamegyei Újság“ munkatársainak, akik nagy tevékeny­séget fejtettek ki, hogy az emléke­zetes szép B»p története híven és a nap jelentőségéhez illő formában meg­örökíthető volt. Virág apát az aoyagi ügyekről referálván, kiderült, hogy közel 4 millióval több kiadás volt, mint a bevétel. Ezen jelentés alapján több tagja az előkészítő bizottság­nak Selcz József elnökhöz a hiány eltüntetésére adományozott- Felhív­juk a hiányra n egyebeli katoliku­saink figyelmét és felkérjük őket, hogy adományaikkal Selcz József el- I nők vagy Virág Ferene spátpiébá- | nos urakat keressék fel. Az élőké ! szitő bizottság ülését Selcz József I zárta be. A Szekszárdi Téli Gazdasági Iskola. kiállítása. Nagyon szép és tanulságos kiállí­tást rendeztek termelvényeikből a Szekszárdi Téli Gazdasági Iskola végzett növendékei, a selyem gyár ndvari nagy középcsarnokában. Az iskola fennállása óta már másodízben láthatjuk a téli elméleti oktatás alap­ján végzett sikeres gyakorlati munka bemutatását, amelyben nagy érdeme van az iskola vezetőjének, Groisz Ottó gazdasági szaktanárnak és Pig- niczky Ferenc gazd. isk. igazgatónak. A kiállítást Székely Jenő minisz­teri tanácsos, a földmivelésügyi mi­niszter kiküldöttje az ifjakhoz inté­zett buzdító beszéddel nyitotta meg és elismerését fejezte ki az iskola által elért eredmények fölött. Utána felszólalt dr. örffy Imre nemzetgyűlési képviselő, akinek ez a hasznos iskola létrejöttét köszön­heti és figyelmébe ajánlotta úgy az iskola növendékeinek, mint a kiállí­táson testületileg megjelent kisgaz­dáknak azt, hogy a mezőgazdasági I konjunktúra megszűntével bajok ztt- « dúlnak a gazdatársadalomra, amely | különösen termelvényeinek az érté­kesítése terén fog nagy nehézségek­kel találkozni. Ezeknek a nehézsé­geknek a leküzdésére nem lesz elég a földmivelő társadalomnak, külöoö sen pedig a szekszárd-környékbeli földmivelőknek országszerte ismert munkaszeretete, kiváló szorgalma és emberfeletti erőfeszítése: ide szellemi felkészültség is kell. Igyekezzék a gazdatársadalom magamagát és a jövő generációt az iskola utján szellemileg agy felvértezni, hogy minden nehéz­séget elháríthasson. Igyekezzék sze­retettel fogadni ezt az iskolát, mert hiszen köztudomású, hogy a fagyos ngar nem szántható, hacsak fel nem porbanyitja a szeretet melegítő napja. A tetszéssel fogadott beszéd után Föglein József, a testületileg meg­jelent Szekszárdi Kisgazda Egyesület titkára méltatta az intézet tanarainak és növendékeinek munkáját, mig a növendékek közül Tamm József I. éves tanuló köszönte meg ngy a'kor­mány, mint a tanárok és az érdek­lődő közönség jóindulatát. E hivata­los aktus lezajlása után a kiállítás vendégei, akik közt ott láttak Jankó Ágoston főispánt és Virág Ferenc szekszárdi apátplébánoat és közéle­tünk több más vezető egyéniségét is: megtekintették a kiállítást, amely mezőgazdasági háziipari, borászati és állattenyésztési csoportra volt osztva. Dijakat nyertek: mezőgazdaságból: I. dij: Balázs János II. éves, II. díj: Steiner Ferenc II. éves, III. dij: Mészáros János II. éves; Házi- iparból: I. dij: Dorogi József II. éves, II. dij: Tamm József I. éves, Iil. dij: Céh János I. éves. Borá­szatból: I. dij: Dorogi József II. éves, II. dij: Szieb András I. éves, III. dij: Grosz Ferenc II. éves. — Állattenyésztésből: I. dij: Bóvári János II. éves, II. dij: Céh JánoB I. éves, III. dij: Prantner Fereno II. éves növendék. A megnyitó közönsége a legnagyobb elismeréssel szemlélte a kiállítást és dr. örffy Imre nemzetgyűlési kép­viselő maga is annyira el volt ra­gadtatva az elért eredménytől, hogy az intézet végzett növendékei számára 40 darab arany buzakaláBzt adomá­nyozott egy millió korona értékben. Ezeket az arany bnzakalász jelvénye­ket az idei évfolyam megnyitásakor fogják átadni a végzett növendékek­nek. Az ünnepélyes megnyitót délben szükebbkörütársasebéd követtea kath. körben. A kiállítást körülbelül hat­ezer ember szemlélte meg. Jegyzői estélyek. A Jegyzői Országos Árvaház Egye­sület művészgárdája legutóbb Tamá­siban es Gyönkön tartott előadást, melyről az egylet hivatalos közlönye az alábbi cikkekben számol be. Leg­közelebb Hőgyészre rándulnak le és Székszárára is szeretnének jönni, innen azonban ezideig hiába várják a szokásos helyi kezdeményezést. A ciakek egyébként a következők: Tamásiban. Névery Árpád kar­társunk, a tamási járás hangverse­nyének főrendezője, 8 millió 354.980 koronát küldött be, mint az estély tiszta jövedelmét. A múlt számunk­ban közölt vitéz Nemes kartársunk rekord eredményénél 600.000 koro­nával nagyobb összeg ez. Az estélyen Murgács, dr. Gyökössy és Sala Do­mokos szerepeltek. Cholnoky Lajos bátyánk az estélyt gyönyörű beszé­dével nyitotta meg. A vendéglátó Névery Árpád felesége volt és a majsamiklósvari ősrégi kastélyban, — ahol a jegyzői lak is van, — ma­gyaros vendégszeretettel és minden kényelemmel ellátták művészeinket. Nem mulaszthatjuk el, bogy mélysé­ges hálánknak és nagyrabecsülésünk­nek kifejezést ne adjnnk ngy Névery kartársunk, mint Sörös József főszol­gabíró úrral is mindazokkal szemben, akik ezeo szép eredményt segítették összehozni. Áldja meg érte az árvák Istene. A tamási estélyen felülfizettek: Sörös József 10.000, dr. Látráoyi Imre 40.000, Menyhárt Péter 10.000,

Next

/
Oldalképek
Tartalom