Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-09-13 / 37. szám

-Ara 2000 korona. VI. évfolyam. Szekszárdi 1924 szeptember 13. 37. szám. Szerkesztőség és kiadéhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. —■ Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 20000 korona. Előfizetést csak Julius 1-lg fogadunk el. Utólagos fizetés esetére a kiadó­hivatal fen tartja magénak a Jogot, hogy a fizetés napján érvényes előli- zetésl árakat számíthassa fel. ________ Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai takarékkoronákban: A legkisebb hlrdatés dl|a 10000. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmátersoronként 1203. Közgyű­lési részvénytársasági stb. hirdetések 1800. — Állást keresőknek 50 széaa- lék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, ess- ládl hír, vslamlnt e nyllttér soronként 8000 koronábs kerül. A szekszárdi kaiholikus nagygyűlés. Verőfényes őszi nap ! De ebből a napból nem a hervadás, az enyészet fakad, hanem nj élet, a hitben való megtisztulásból és megerősödésből származó örök élet. Embertömegek hömpölyögnek az utcákon, ének száll ajkukról, szívből fakadó szent ének ; könyörgés tízezrek ajkáról: „Szila Mária, édes Anyánk, ne feledkezzél meg szegény magyarokról!“ És az egyszerű emberek éneke száll fel az Ég felé és teljed szét itt a földön. Mintha ai Ég hatalmas kárpitján keresztül bátorítva intene felénk Ma­gyarország Nagyasszonya és itt lent, valami magasztos érzés töltené be az emberek lelkét, szivét, a hit felemelő, bátorságot, önfegyelmet és szer etetet nyújtó mélységes érzése. Ifjak és aggok, törékeny nők, erős férfiak arcára nem az elkésett nyár perzselő heve, hanem a Krisztus sze­relmének bátor, nyílt megvalláaa vott rózsás ói'etpirosságot és mintha a testi életet jelentő rózsaszín, Jelkttnk újra- ébredését, az örökéletre való térÓBét hirdetné. És halljnk a püspök Ónagyméltó* ságának és a kis ország minden vi­dékéről, a hit kultuszának szereteté- tői idevonzott kiváló szónokok szavát. Amint terjednek a hanghullámok, úgy telik meg szivünk és elménk a hit mélységének megérzésével és meg­értésével ; emberszeretette], áldozat­készséggel, egyszerűséggel és aláza­tossággal lesz bensőnk megtelve és a templom félhomálya bűs boltozata, vagy a naptól ragyogó ég óriási kár­pitja alatt áhítattal borulunk le az Isten végtelen hatalma előtt. Lehetnek ennek a gyönyörű kere­tekben lefolyt, méreteiben hatalmas, tanulságaiban értékes két kath. nap­nak nagy kihatásai. Hitvallást, esz­méket gondolatokat, példákat vihet szerte szét az a harmincezer ember, aki összesereglett és ebből a szétvitt kis mécsesekből tán e csonka ország minden részében felgyulladnak az Is­ten, a Haza -és az emberszeretet ol­tárának szent lángjai, de ezek csak lehetségesek. Egy pozitivnma van azonban ezek­nek • az ünnepségeknek, amit talán egyesek felesleges külsőségeknek tar­tottak, hogy ezrek tanultak meg újból hÍDni és bensőségesen imádkozni. És ez elég! Mert aki nem okoskodik, csak hisz, aki nem az ajkával, ha­nem a leikével tanul meg imádkozni, az az örökélet katonája és ezek a katonák fogják visszaszerezni mind­azt, amit bűneinkkel elveszítettünk. Áldottak legyenek, akik az Ur nevében jöttek, hogy hirdessék ne­künk az Ur igazságait éB áldottak legyenek, akik befogadták a tanítá­sokat és velük a Krisztust, a világ megváltóját. Az ,a pár heti muoka, amely a szekszárdi katolikus nagygyűlést megelőzte, szinte csodamódon meg­mozgatta Tolnavármegye katoUkns közönségét, óriási tömeg, több mint harmincezer ember gyűlt össze Szek- szárd főterén és a Remete kápolná­nál, hogy demonstráljon vallása mel­lett. A jelenvolt notabilitások és újságírók, akik a legutóbb az ország különböző helyein lezajlott katolikus gyűléseknek szemtanai voltak, egy­értelműen kijelentették, hogy a ka­tolikus öntudat eddig ilyen imponá­lóan sehol sem nyilatkozott meg. Siekszárd lakossága napok óta nagy és széleskörű előkészületeket tett ngy a Vármegyéből érkező közönség, mint a gyűlés védőinek és funkcionáriu­sainak a fogadtatására. A katolikus nagygyűlés előkészítő bizottságának tagjai: * Balog József, id. Debulay Imre, DiceÁty László, özv, Dicenty. Ernőné, Dorogi Mihály Neiner, dr. Eri Már tenné, Fáj th Jenő, Fehórváry Ferenc, Fejős Imréné, Ferger István Lendvai, Flettner Márta, Főglein József Stéiner, Frei János Takler, Gosztonyi Jenő, Hitter Győző, Hock István, Horváth Ká­roly, Hradek Károly, Jankó Ágos­tonná, Koch Alajos, Malonyay Ele­mér, Molnár József, Nagy István, Nagy János Orbán, Nagy Lajos, Neiner József, Nikitits Antal, Orbán Mihály Haiman, Rak József, Sebes­tyén Károly, Seleznik Győző, Özv. Steig Jánosné szül. Budai Jnlia, Steiner József Praimajer, ’ Schneider Gábor, Schneider János, Szántó Ig­nác, Szeghy Sándor, Taksonyi János, özv. Taksonyiné szül. Grósz Juiia, Ujsághy Gézáné, Ulrich József,'Vesz- tergombi József. Bóvári, Vinkovits- Gabriella, Wächter Károly állandó pertnanenciában voltak, hogy a nagy­jelentőségű napok sikerét biztosítsák. Szintúgy élénk figyelemmel kisér­ték az előkészületeket gróf Apponyi Géza, gróf Apponyi Antal, dr.; Bar- tál Aurél, Csapó Vilmos, dr. Eri Márton, dr. Erdélyi Aladár, báró Fiáth Tibor, dr. Gőzsy Tibor, Jankó Ágoston, dr. Kósmárky István, dr. Klein Ántal, dr. őrffy Imre, Renczes János, Sztankovánszky János, báró Schell József, dr. Szilvek Lajos, Vé- bér János, Vendl István, dr. Wnrs- ter József, a katolikus nagygyűlés védői is.’ A püspök érkezése. Szombaton este érkezett Szek- szárdra gróf Zichy Gyula pécsi püs­pök, a katolikns nap fővédője, aki elé dr. Selcz József knriai bíró, vi­lági elnök,1 Ullrich József gyógy­szerész és Pollermann József gazdál­kodó Bátaszékre utaztak és ott, a vármegye határán üdvözölték a fő­pásztort. A püspököt Sipos István dr. theologiai tanár, pápai kamarás és Ákos Ferenc dr. püspöki levél­táros kísérték. A fogadtatás. A feldíszített szekszárdi vasntállo máson Vendl István polgármester vezetésével Végess Ferenc dr. tábla- bíró, Szeghy Sándor gyógyszerész, Uj János földbirtokos és Neiner Jó­zsef gazdálkodó a város nevében fogadták gróf Zichy Gyulát, aki a polgármester üdvözlő beszédére ki­váló melegséggel éa frappáns szónoki készséggel válaszolt- Az állomáB előtti téren több ezer főből álló közönség üdvözölte az egyházfejedelmet, ;aki a város diszfogatán a fellobogózott és kivilágított utoákon át ment a szállá­sára. A bevonulás útja, a korzó is tele volt sűrűn hullámzó embertöme­gekkel. Mindnntalan megéljenezték áldást dÉztó püspököt, aki a fé í.yesen kivilágított diadalkapun át l hajtatott a plébániára, ahol Virág 1 Ferenc apátplébános vendége volt. A plébánia előtt Éri Márton dr. alispán a hitközség, Virág apát- plebános pedig a papság nevében üdvözölte a jóságos egyházfejedelmet. A vendégek érkezése. A katolikus nagygyűlés résztvevői részben már a szombat esti, részben pedig a vasárnapi vonatokkal érkez­tek Szekszárdra, ahol a vasútállomá­son Morvay László vármegyei al­jegyző és Molnár József tanár, mint a fogadó bizottság vezetői fogadták őket és az érkezőket a cserkészek kisériék a szállásukra. Vasárnap. Vasárnap reggel érkezett az esz- tergom-tábori nevelőintézet 35 tagból álló fiúzenekara. A gymnazistákból, reálistákból, polgáristákból, sőt ele­mistákból álló pompás fúvós zenekar résztvett * a felvonulásokban és a Remete-kápolnánál tartott püspöki misén a hívők énekéhez a zenekisé- retet szolgáltatta. Amerre megfordul­tak, mindenfelé szimpátiával fogadták őket és az intézet igazgatóját, a Szekszárdon is oly szeretett Bauer szentszéki tanácsost, valamint kar­nagyukat, az Erdélyből menekült Kacz Kálmán zenetanárt. Ugyancsak vasárnap érkeztek festői egyenruhá­jukban a bátaszéki lövészegylet (Bor­ger-Verein) és a kiváló bátaBzéki tüzoltózenekar tagjai, akik résztvet- tek a körmenetekben is. Közben ezerszámra érkeztek pap­jaik vezetése alatt nemcsak a kör nyékből, hanem a megye távolabbi részéről is a bncansok, akik között kalocsaiakat, bajaiakat és baranya- megyeieket is láttánk. A papság. A lelkészkedő papság köréből a következők érkeztek Szekszárdra: dr. Jozgits János bonyhádi prépoBt- plebános, Mozsgay Sándor paksi, Balogh József mözsi, Rak József tolnai esperes-plebánosok, Hradek Károly pápai kamarás bátaszéki, Gosztonyi Jenő Bzentszéki Ülnök faddi, Braun István mágocsi, Jabn Nándor kiadorogi, Sebestyén Károly tenge- lici, Fehórváry Ferenc decsi, Frost Péter németkéri, Szentiványi József szálkai, Kemény Ferenc kakasdi, Sebő Pál cikói, Kan Lajos zombai, Nagy István várdombi, Szántó Ignác harczi, Fajth Jenő bátai, Koch Ala­jos sióagárdi, Petz Árpád hosszu- hetényi, Gestettner Konrád bonyhád- varasdi plébánosok, Mayerhof Péter bonyhádi, Hetényi Alajos dombóvári hittanárok, Hauzer Ignác dr. eszter­gomi székesegyházi karkáplán, Bótz József bátaszéki, Eber bar dt József bonyhádi hitoktatók, Hanser Imre .eqmbni éa Pulay János faddi káp­lánok. Az előkelőségek soraiban ptt, láttuk a védnökök leg­nagyobb részét, Szék szárd színét- javát, továbbá báró Schell Bauschlott Józaefnét, özv. Bezerédj Pálnét és leányát. Csapó Vilmosnét, Sztanko­vánszky JánQB kamarás családját^ dr. Zsembery Istvánt, a Katbolikns Nép­szövetség elnökét stb. Bartal Aurél Királyfiakarcsáról, báró Fiáth Tibor Baiatonszemesről, Bayer, Krucsay főkonzul ób Ambach dunakömlődi esperesplebónos a svédországi Es- pergárdéböl táviratilag üdvözölték a szekszárdi katolikus nagygyűlést. A püspöki mise. Vasárnap délelőtt 9 órára már zsúfolásig megtelt a belvárosi róm. kát. templom, amely előtt az ősrégi Szentháromság szobornál a németajkú községek hívei részére volt szent­mise. Féitizkor érkezett gróf Zichy Gyula pügpök a papság kíséretében a templomba. A püspök belépésekor a Berta Antal szekszárdi káplán ve­zetése alatt álló Ceciliana énekkar WitM „Ecce Sacerdos Magnua“-át énekelte. Az egyházfejedelem buzgó imába merülve térdelt egy ideig a főoltár lépcsőjén, majd a trónuson felöltötte a miseruhát és az oltárnál intonálta a Veni Creatort. Erre a kar Lipp Albán Veni Creatorát (a capella négyszólamú vegyeskar) énekelte. A püspök fényes segédlettel misét ponti­fikáit, amely alatt a pompás fegyel- mezettségü Ceciliana énekkar Goller Op. 27. Lorettái miséjét adta elő és gyönyörű énekével nagyban emelte a szentmise ünnepi áhítatát. A misét Flettner Márta kísérte orgonán. Dr. Késnárky István szeitbeszédt. A mise végeztével Szekszárd szülötte, Kés­márk? István apát, a pécsi tudomány­egyetem jogi fakultásénak a tanára mon­dotta az ünnepi szentbeszédet, amelyen meg­emlékezett arról á korról, amelyben a kassai

Next

/
Oldalképek
Tartalom