Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-07-19 / 29. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 julius 19. TÓTH JÁHOS órát é* ékszerén __ Szekszárdi Kaszinó-bazár. El vállalok minden, a szakmába vágó munkát, átalakításokat és javításokat, pontosan, jutányos árakon. Állandóan raktáron tartok minden­nemű ékszereket, zseb- és ingaórákat. Bef Giles lives, popoellán és képkeret kapható. Belasits István Szekszórd, Garay-tér, Schulz-féle ház. Ha elegáns ruhát akar viselni, siessen SÄPSZKY ANDOR uridivatszabóhoz, hol a legfinomabb angol szövetekből szolid árakkal készülnek a legdivatosabb öltönyók és raglanfelöltók. SZEKSZÁRD, Kossuth Lajos-utca 3. Ugyanitt egy fiú tanoncnak felvétetik. A Sz eKsüírd - mózaszilszoórl elektromos távvezeték. Steinfeld Béla oki. gépészmérnök. A mai idők legtöbbet emlegetett jelszava: a többtermelés. Jobban és többet kell termelnünk, hogy a há­ború és az azt követé béke által rombadöntött országot talpraállíthas­sak. A többtermelés azonban mind­addig üres jelszó marad, amig ter­mészetadta energia forrásainkat az eddigieknél fokozottabb mértékben nem állítjuk az emberi haladás szol­gálatába és azokat nem igyekszünk gazdaságosan kihasználni. Ha töre­kednünk kellett erre, amikor Nagy- Magyarország természeti kincsei: szene, víziéről*, földgázforrásai állot­tak rendelkezésünkre, úgy fokozot- j tabb mértékben lett ez parancsoló szükségesség számunkra most, ami­kor energia gazdálkodásunk ugyszól ván tisztán széngazdálkodássá zsu­gorodott össze. Szénkincsünk pedig korlátozott mértékben áll rendelke­zésünkre, tehát arra kell töreked­nünk, hogy azt minél jobb hatás fokkal, minél tökéletesebben hasz­náljuk fel, más szóval, a szén fel­használása körül a legtakarékosab­ban járjunk el. Célunk kell, hogy legyen egyrészt az energia termelé­sének, másrészt a fogyasztásnak a leggazdaságosabbá tétele. Az ilyetén módon való gazdálkodásnak a leg­hatásosabb módja a különböző for­mákban előforduló energiának elek­tromos energiává való átalakítása s ilyen alakban a fogyasztókhoz jut­tatása. Az elektromos energiát pedig legcélszerűbben a természeti kincsek előfordulási helyén létesített nagy energiatermelő gócpontokban állíthat­juk elő s az egész országot átfogó távvezeték hálózat segítségével jut­DR- STEINER LAJOS HALALÁRA. — Emlékezés a régi újságíró kollegára. — Irta: BODNÁR ISTVÁN. Együtt szántottam Veled hajdanán: Betübarázdát... Szórtuk a magot, De csak — vetettünk, más, ki — aratott. Nézned kellett hát: jobb kenyér után. Palástot öltél, ügyvédi talárt S ott se lettél más : irtád a — gyomot. , Hol más — zsákot tart, lelked — álmodott, Mig sok-sok kincse — aprópénzre vált... S megfáradtál ... Kilobbant mécsesed, Édes már tudom, a — szilencium ... — Az életigát, lásd, ón még huzom. De amig hegyre sziklát görgetek, Egy szál virágot tépek közbe még — — H ü, igaz voltál, legyen a tiéd 1 tathatjuk a fogyasztási helyekre. Az elektromos energiának ez a nagy szerű tulajdonsága, hogy termelése nagy központokba koncentrálható s azután a leggazdaságosabb módon elosztható, tette az elektrifikálást elsőrendű közgazdasági feladattá. A koncentrált energiatermelés előnyei szembeszökőek: elesik a tüzelőanyag szállítása, tehermentesittetnek a szál­lítási eszközök, megszűnik a hiányos technikai berendezésű kis telepek eáergia pazarlása. A külföldi tüzelő­anyag (nyersolaj) behozatala csök­ken, külkereskedelmi mérlegünk, va­lutánk javul, az- elektromos energia olcsóbbá lesz, könnyebben hozzáfér­hető mindenki számára. A lakások­ban, háztartásokban az elektromos energia a kultúra, higiénia és em­beri jólét előmozdítását szolgálja, az ipar haladásának elengedhetetlen fel tétele, a mezőgazkasági többtermelés legfontosabb kelléke. Ezek a szempontok vezették a nyugati államokat az elektrifikálás- nak a fenti szempontok szerint való megoldására s nagy helyközi telepek (Uberlandcentrale) építésére, amelyek egész országrészeket látnak el elek­tromos energiával, lendületet adva egy eddig nem sejtett ipari és mező­gazdasági fejlődésnek. Tudva, hogy milyen'előnyöket rejt magában egy-egy vidékre nézve elektromos távvezeték utján egy nagy modern elektromos központhoz való csatlakozás, a legőszintébb örömmel üdvözölhetjük az Esztergom-Szász- vári Kőszénbánya ft. azon tervét, hogy nagyfeszültségű távvezeték ut­ján rákapcsolná Bonybád és Szek- szárd városok elektromos áram- fogyasztását a nagymányoki villamos Első Tolnamegyei Mérleggyár, Gépjavító 1 S.Ä Title Testvérek Szekszárd. Telefon: 91. Minden­nemű mérlegek gyártása és szakszerű 0 javítása, hitelesítve. — Villanyvilágitási s és erőátviteli berendezések készítése. Gazdasági gépek javítása. Villamossági szak üzlet a Kaszinó-bazárban. Mindennemű villamossági anyag és égők raktára. ( központra. Értesülésünk szerint Bony, háddal a tárgyalások már igen előre­haladott stádiumban vannak, mig Szekszárdot illetőleg csak az elő­munkálatok tétettek folyamatba. Ezen terv megvalósulása a fent röviden vázolt, országos energia gaz­dasági jelentőségen kívül olyan elő­nyöket rejt magában, amelyek Szek- szárd és környékének fejlődésére fel­tétlenül elsőrendű fontosságúak. Köz­ismert a villamos áram elviselhetet­len drágasága Szekszárdon, ami azután az elfogyasztott energia cse­kély mennyiségében kifejezésre íb jut. Ha a bánya szolgáltatja az ára­mot, az már mindjárt az első idő­ben legalább 40 százalékos árcsök­kenést jelent. Ha a fogyasztás nő, ngy annak ára méginkább'leszállhat. Példa erre Esztergom városa, amely­nek fogyasztása, amióta az Eszter­gom szászvári kőszénbánya elektro­mos központja látja el a város áram­szolgáltatását, folyton nő s jelenleg kb. tízszeresét teszi ki Szekszárd város áramfogyasztásának. Ez ter­mészetes is. Egy nagy elektromos központ, mint pl. a mányoki állan­dóan — éjjel és nappal — képes a kívánt mennyiségű áramot szolgál­tatni anélkül, hogy a nappali áram- szolgatás számára az eddigi költsé­ges akkumulátor üzemet kellene igénybe venni, vagy azért külön gé­pet járatni, amely nem járván teljes terheléssel, rossz oekonooiiával dol­goznék. A város és a bányaenergia­szükséglete egymást harmonikusan egészítené ki és lehetővé tenné a bánya központjában lévő gépek jobb kihasználását, ami végeredményben az áramszolgáltatás árának csökke­nésében nyilvánulna meg. Lehetővé tenné ez a terv Szek­szárd környékének elektromos ener­giával való ellátását is, ami főleg a TÁRCA. Visszaemlékezéseim a szerajevoi véres tragédiára. Irta: Lénárth Imre. (Folytatás.) Az első merénylet. * Az ágyúzás már jóval előbb meg­szűnt. Most 10—15 percnyi várako­zás után újra hallottunk egy dör­gést. Azt hittük, jel ez a trónörökös­párnak a városházáról a dómba való elindulására. A dörrenés azonban nem az a megszokott, erőteljes ágyudörej, hanem fojtott&bb, közelebbről jövő, rázkódtatóbb hang volt. Persze a laikus sokaság nem törődött vele, hanem a rendőrtisztek és katonák kérdő tekinteteket váltottak. A vá­rakozás hosszú percei múltak el. A városházától a távolság a dómig leg­feljebb 3—4 perc s már 8—10 perce az utolsó ágyuszónak s nem jönnek. Senki sem gondolta, hogy ez az utolsó dörrenés nem üdvlövés, hanem az első, nem sikerült bombamerény­let robbanása volt. Később a székesegyház előcsarno kában álló papság közt nyugtalan mozgolódás támadt. Riasztó bangók hallatszanak be a térről. Később mindjobban kivehető szavak : „Altén tát 1 Attentát !u (merénylet, merény­let 1) A közönség is idegeskedni, mozgolódni kezd. Egy idősebb pap nyugalomra inti őket. Annál rosszabb. Pánik támad, egy-két perc múlva rohan mindenki a kijárók felé. Az utcára érve mindenfelé futó, rohanó, ijedt arcú embereket látok. Senki sem tud többet mondani, minthogy merénylet törtéot a főhercegi pár ellen. A rohanók közó tartoztam már én is. A Rudolf-utcán át a Miljacska partjára tartottam a többivel együtt^ hol legnagyobb valószínűség szerint a merényletnek kellett történni. Ez utcában, a magyar egyesület előtt találkoztam egy barátommal, az ottani magyar bank cégjegyzőjével, Vass Ferenccel, ki felhevülve, kalappal a kezében fut velem szemben és izga­tott haDgou, kiabálva kérdi tőlem már messziről, hogy nem láttam-e a családját, kit a merénylet színhelyén elvesztett. Nemleges válaszomra s kérdésemre magából kikelve el­mondja, hogy a Miljacska partján egy ügyvédnek a háza előtt, ki egy­ben a bosnyák országgyűlés aleluöke is volt s kinek nevét már azóta el­feledtem, bombát dobtak a trón- I örököspár kocsijára. Egy au<ó ott­maradt, de ők megmenekültek. Egy csomó sebesült fekszik még ott szer- teszéjjel. Ezzel tovább futott családja keresésére. A színhelyre érve — mely nem volt távolabb az érseki dómtól, mint a megyeháza a múze­umtól — összevissza futkosó, ijedt embereket látok, kik a még vissza­maradt sebesülteket kapuk alá, ud­varokba vonszolják. Szörnyű átkok, szitkok hallatszanak a levegőben. Én is egy hatalmas bosnyák katonát segítek lábraáliitani másod harmad- magammal, ki még az ut szélén fe­küdt, de nem sikerült, mert mind járt összerogyott. A fal mellé ültet­tük. Arca, keze véres, kérdéseinkre nem válaszolt. Az ut közepén egy gödröt mutat­nak, melybe egy futball félig bele­fért volna. Egy rendőr előttem ta­karta be egy közli házból -kihozott deszkával. Az ügyvéd házán, külö­nösen az első és második emeletei?, de meg a leeresztett vasredőnyökön is, fönt, ernyőalakban a bombame­rénylet nyomai láthatók. A ház ab lakaiban levők közül, többen meg­sebesültek. Később rendőrök érkez­nek, kik a tömeget a gödörtől visz szaszoritani igyekeznek, őrült fut- kosás mindenfelé. Szülők gyermekei- I két, összetartozók egymást keresik, ahogy a nagy tumultusban elszakad­tak egymástól. Uj ismerősökkel talál­kozom, kik már a második merény­letről beszélnek. A szerencsetlen trónörököspár már ekkor, a második merénylet után, Princip golyójától halálosan sebezve, sőt már holtan, a kormányzósági palotában, á koriak­ban feküdt. Azonban ezt a katasz­trófát távolról sem sejtettük. A vá­rosháza felé menve, jobbanmondva futva, egy-két lovasrendőrt látunk, amint a tömeget kardlapozva szo­rítja vissza. Síró asszonyokkal, em­berekkel találkozunk, kik magukból kikelve, fuldokolva mondják, hogy most meg rálőttek a trónörökös- párra. Az adjutáns meg egy rendőr össze is vagdalták a merénylőt. Ne­hogy az ár elsodorjon bennünket, mellékutcába vonultunk. A merénylet hiteles története. Ahogy közvetlen a szemtanuktól, az abban szerepet játszó személyek­től hallottam s ahogy a vizsgálat is megállapította később, a következő: A trónörökös a fenti kaszárnya meg­tekintése után megvárta a feleséget a kaszárnya kapujában, ki 15—20 perccel későbben indult el Itidzsé- ről be a városba. Innen együtt foly* tatták Útjukat programm szerint MA OTHER GYULA fogműternie SZEKSZARD.lzefaznrd-Háiifl meiipit tolom... |Ö7

Next

/
Oldalképek
Tartalom