Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-06-14 / 24. szám

1924 junius 14.

8

„FBTURA“

I

■

I

V.

a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaság T olna- vármegyei Kirendeltsége Szekszárd. Telefon: 20. sz. Távirati cim: Futura. Vesz és elad mezőgazdasági termékeket és szállít rézgáiicot stb.

(32)

I

■

I

Ruzsinszky József, a Pécsi Iparo sok Egyesületének kiküldötte tartott ezntán előadást az iparos társadalom szervezkedésének és a kerületi iparos szövetség megalakitásának szükségességéről. Ilyen szervezet meg- alakitása nélkül ugyanis az iparosok teljesen magukra vannak hagyatva és ha érdekeik védelmét és képviseletét maguk nem veszik a kezükbe, akkor lépten-nyomon érzékeny sérelmek érik őket. — A nagygyűlés többek hozzászólása után kimondta,

Dr. Őrffy Imre őcsényi beszámolőla.

FÁBIÁN MÁTYÁS

OKL MÉRNÖK

SZEKSZÁRDON

BEZERÉDJ ISTVÁN-UTCA 4—6

M agán mérnöki

vjp j

1 TELEFON 83 Ífödí ■---* 1 '■‘I 1 '■ m

U \

Ptretlliifti •* PAldmérés Vlz.zabályoxás Építési vállalat

Tsrvezés és Költségvetés Szakértői véletnénysk

A szekszárdi kerület képviselője, bár kerületét ismételten meglátogatta már a második nemzetgyűlés tartama alatt is, nagyobb beszámolót mindez- ideig nem tartott. ócsény községet választotta ki a célból, hogy az egységes párt ottani megalakulása alkalmával választóit tájékoztassa a politikai helyzetről. A közszeretetben álló fiatal képviselőt számos választója kisérte ki Szekszárdról Ocsénybe, ahova egyébként kocsikon decsi választói is bejöttek. A hallgatóság soraiban ott láttuk a szekszárdi alsó és felső utcák vezető gazdáit, a kis gazda egyesület vezetőségét és őcsény község szine-javát. A beszámolót — mely több mint egy óráig tartott — számtalanszor szakította meg a hallgatóság tetszése s annak befejeztével lelkesen köszöntötték dr. Orffy Imrét választói, akiken szemmel láthatólag nagy hatást tett a szívhez és észhez egyaránt szóló hatalmas beszéde.

Lapunk terjedelme, sajnos, nem teszi lehetővé, hogy ezt a tágabb érdeklődésre méltán számot tartó beszédet szószerint közöljük, miért is annak csak igen kivonatos regisztrálására szorulhatunk, őrffy gondolatmenete a következő volt: minden törvényhozó testület életében vannak bizonyos korszakok, amelyen belül a törvényhozás és kormány a legkülönbözőbb eszközökkel s a politika minden művészetével törekszik arra, hogy a kitűzött célt elérje. Ezt a célt őrffy a jelen nemzetgyűlés és kormány részére a nemzet gazdasági konszolidációjában szabta meg, jelezvén, hogy- természetszerűleg fogja követni azt több sok más kérdés is, amely a nemzettörténeti távlati szempontból még a gazdaságinál is fontosabb, de amit addig, amig a mindennapi élet legszükségesebb gondjai eltávolitva nincsenek, megoldani egy törvényhozás sem tud. Rövid, világos és mesteri rajzát adta őrffy annak az állapotnak, amelyből a mai kormánynak ki kellett indulnia, pontról- pontra bebizonyítva azt, hogy mást, amit eddig tett, nem is tehetett. Rá mutatott egyben arra a mesteri művészetre, amit a kormány jelenlegi nagyszabású vezetője: Bethlen István kifejtett, megmagyarázva a túlbuzgóknak és gyanakvóknak, hogy a legnagyobb képtelenség Bethlent és azt a pártot, mely őt követi, azzal megvádolni, hogy eredeti programm*

ma tiloa és ártalmaa. Nagyon hibáz-' nak tehát azok, akik as antiszemi- táskodás terére nem lépőket mindjárt meggyannsitják. Az erők összefogásának soha nem látott ssUkaégeaaége elemi kötelezettséggé teszi mindenki részére, aki felelős állásban van, hogy a gyűlölködés politikájától ment legyen. Ez azonban nem jelenti a nemzeti és keresztény gondolat feladását, hanem csak igazi átérzést.

Hosszasan beszélt azután a pénzügyi szanálásról, melyben ő tudvalevőleg akti van is részt vett és amiért — úgymond — más politikusainkkal szemben nagyobb felelősséget vállalt. Nem tagadta az átmeneti terhek vállalásának szükségességét, de ele- [ mentáris erővel törtek ki belőle a magyar feltámadásban való hit szavai, mélyen megindító szavakkal hívta fel hallgatóságát ezen hit valóravál- tására.

Beszélt még a földreformról és I. egyéb más gazdasági aktuális prob- I léniáról is, melyek során bölcs mér- I sékletre intette az ezekben a kérdé I sekben is túlzásra hajlókat, meg- I jegyezvén, hogy jól tudja, miszerint I úgy a földreform ellenzői, mint annak I követelői sorában is sok ellensége I van, de ez nem téríti el nyilegyene- I Ben kitűzött céljától, melynek helyes- I ségéről épp úgy meg van győződve I most, mint volt akkor, amikor poli- I tikai pályáját megkezdette.

Az emelkedett hangon mondott I beszéd mély benyomást tett a hall—

I gatóságra. Zsigmond Ferenc dr. a I beszéd hatása alatt azonnal fel is hívta a jelenvoltakat az egységespárt helyi szervezetének megalakítására, ami meg is történt, megválasztván elnökül Nyéki József őcsényi gazdát. A beszámoló után az őcsényi olvasó körben bankett volt, melyen igen

járói letért. Nincs nagyobb igazság* talanság, mint kritikája azoknak, akik csak a rosszul informált sajtóból merítik tudásukat, tehát távolról sincsenek azoknak az ismereteknek a birtokában, amelyek elfogulatlan ítélet alakításához szükségesek. Bosszul informált, sőt sokszor rosszindulatú sajtóközlemények alapján kedvezőtlen ítéletet alkotni legalább is merész dolog, annál inkább, mert a magyar közéletnek meg kell egyszer tanulnia már azt, hogy a politikus nem mond hat mindig mindent meg, nem léphet tervével a nagy nyilvánosság elé, nem árulhatja el igazi céljait. A nagyszabású politikust nem'is az jellemzi tehát, hogy egyebet sem tesz, mint a publikum kedvét keresi. A provi denciális, nagy méretekben és hosszú időre előre dolgozó államférfin nem törődhetik a politikus csizmadia pisa kálkodásaivai, de sajnos, igen gyakran ellentétbe kell jutnia a tömegekkel is, melyek sokszor nem értik az intézkedések igazi lényegét s csak azt a terhet érzik, melyet az államhatalom a cél elérése érdekében pillanatnyilag rája ró. Ha valahol, úgy Magyarországon áll ez a tétel, ahol sok, sok olyan dolog van, amit csak imánkba foglalhatunk még, de amelyekről hangosan beszélni a legnagyobb esz- telenség lenne. Ennek elérése érdekében valamire való politikusnak éjjel és nappal egyfolytán kell dolgoznia, anélkül, hogy a célt meghiúsító erők előtt működését elárulná, így van ez minden nagy kérdéssel, igy elsősorban a pénzügyi szanálás kérdésével is. Mert nem kis művészet, ravaszság, kitartás, sőt bizony sokszor még megtévesztés is kellett ahhoz, hogy az eddigi eredményt is elérjük. Hányszor kellett mást tennünk, mondanunk, mint amit szivünk diktált és mégis megtettük, megtesz- szük azt — mondja őrffy — mert a cél, amit kitűztünk, mindennél becsesebb és egész bizonyos, hogy azt falnák neki futással elérni nem tudják. Óva intette a jobb- és balszélső elemeket, elitélte a rosszhiszemű és ártalmas aknamunkákat, különösen emelkedett hangulatban tiltakozott az ellen a gyanúsítás ellen, mintha a kormányzat az évezredes, keresztény Magyarország tradícióihoz nem lenne hű. Ami érthető volt az ellenforradalmak idején, az

nagy számmal voltak jelen az Öcsénybe jött vendégek is fe nMlyéh több beszéd hangzott el. Nagy visszhangot keltett őrffy Imre komoly felhívása a keresztény felekezeti béke tekintetében, amit ő fenyegetve lát a Sárközben. Beszédére talpraesetten válaszolt Dani János deosi bíró és pártelnök, a maga részéről is szükségesnek tartván a felekezetek közötti egyetértést. Éppúgy, mint a jelenvolt szekszárdi kisgazdák egyike: Tildi József is. Beszéltek még közkívánatra dr. Zsigmond Ferenc ügyvéd és Vendl István szekszárdi polgármester is. — A vacsora után tánc volt, amit a népszerű fiatal képviselő maga nyitott meg.

♦

Azok az impressziók, amelyeket öcsényben szereztünk, megerősítenek bennünket abban a hitünkben, hogy bármint iparkodnak is helyi áramlatok az egységes polgári akarat kialakulását aknamunkájukkal megakadályozni, az a magyar földmives lakosság egészséges életösztönén hajótörést szenved, látva, hogy saját lét- fentartása érdekében Bem szabad mást tenni, mint a kormányt mai titáni { munkájában tiszta lélekkel támogatni.

HÍREK.

Csoaka Magyarország asm ország,

Egész Magyarország — mesnyország.

— Kinevezés. A kormányzó föl— dinket, dr. Holub Józsefet, Holub János nyug. polgári iskolai igazgató fiát a m. kir. Erzsébet tudomány- egyetemen a magyar történelem nyilvános rendkívüli tanárát, egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezte ki. Kiváló fiatal tudósunk kinevezéséhez őszinte örömmel gratulálunk.

— Csecsemönap Szekszárdon. A Szociális Misszió anya- és csecsemő védő szakosztálya a csecsemő intézet javára folyó hó 15-én, vasárnap — amint megírtuk — a városi séta- kertben babakorzóval, jelmezes felvonulással, sütemény, gyümölcs, ital- árusítással és cigányzenével egybe kötött kerti ünnepséget rendez.- Az egilia rendezőbizottság élén Jankó Ágostonná főispánná áll. A rendezőség ezúton íb felkéri a kisgyermekes anyákat, hogy a babavirágkozón, felvonuláson kis gyermekeikkel minél nagyobb számban vegyenek részt, hogy ezáltal is minél szebb és sikeresebb legyen a Csecsemő nap ünnepsége. A szereplők gyülekezése f. hó 15-én délután fél 5 órakor a selyemgyár tágas udvarán lesz, ahol a rendezőség a menetet összeállítja és 5 órakor megindítja. Belépő dij 5000 korona, tanulójegy 1000 korona.

— Esküvő. Kanabé Géza állam- pénztári tanácsos és Schindler Hermina pünkösd vasárnap délután Szálkán tartották esküvőjüket. Az es- ketést Virág Ferenc szekszárdi apát- plebános végezte, aki szép beszédben üdvözölte az uj párt. Tanuk voltak: Rosenay József ezredeB és Groisz Ottó gazd, szaktanár.

— Iparosok vásári forgalmi adója.

Az iparosok és kereskedők vasárnapi gyűlésén a panaszok egyik legsulyo- sabbja, a vásári és forgalmi adó volt. Dr. őrffy Imre nemzetgyűlési képviselő lapunk zártakor értesítette pártja vezetőségét, hogy a pénzügyminiszter az ő erélyes közbenjárására hozzájárult, hogy a vásári forgalmi adó: általányösszegben legyen fizethető. Eme kedvező hirt ezúton közli a pártvezetőség az érdekelt iparosokkal, akiket képviselőnk hathatós közbenjárása igy sok kellemetlenségtől és zaklatástól mentesít.

— Szoboravatás. Sárpilis község elesett hőseinek émlékére emlékoszlopot állított fel, amelyet ünnepélyes keretek között e hó 15 én lepleznek le

— Szekszárdi ref. lelkész! állás betöltése. Julius hó 6 án lesz választás utján betöltve Gödé Lajos öröké a szekszárdi lelkészi állás. A pályázók a következők: Bálint Ambrus nagykőrösi s. lelkész, Füle József bicskei s, lelkész, Jánossy György váraljai lelkész, Kulifay Elek tésen- fai lelkész, dr. Nagy Gyula alsó- sófalvai lelkész, Olasz Sándor őr- szentmiklósi lelkész, dr. Szappanos Gyula alsónyéki lelkész, Szőnyi József medinai lelkész, Tóth Lajos budapest kálvéntéri s. lelkész. A pályázati kérvényeket Kátai Endre esperes elnökletével folyó hó 11 én bírálta el egy bizottság. A pályázók valamennyien rendelkeznek azon feltétellel, hogy választhatók és igy a ref. hiveknek módjukban áll a 9 pályázó közül azt megválasztani, akit a legérdemesebnnek találnak arra, hogy papjuknak, Gödé Lajosnak őrökébe ültessék.

— A Tolnamegyei Újság mindig kapható a szekszárdi Világ- mozi pénztáránál is.

hogy a gyönki ipartestület indítványára meg&lakitja az Iparosok Sző- j vétségének Tolnamegyei Csoportját, I amelyben azonban csak az iparosok I vehetnek részt, mert érdekeik a ke- I reskedőkkel sokszor ellentétesek. Kö- J zös érdekek megvédésére azonban I minden alkalommal keresni fogják I az együttműködést.

A paksi ipartestület nevében Bá- I lint József szólalt fel és az iparos- I társadalom figyelmét felhívta arra a körülményre, hogy az ipari érdekek I megvédésére iparosképviselőket kell I a törvényhozásba küldeni. Több je- I lentéktelen felszólalás után André István elnök azzal rekesztette be a nagygyűlést, hogy köBzönetett mon- I dott a vármegyének a székház nagy- I terme átengedéséért és a honoratio- 1 roknak a kongresszuson való meg- I jelenésükért. A résztvevők azután I átvonultak a Szekszárdi Olvasókör I nyári helyiségeibe, ahol közebéd volt I a tiszteletükre.

A közebéden nagy hatású beszé- I det mondottak többek közt: dr. őrffy I Imre képviselő és Vendl István pol- gármeater.