Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-05-17 / 20. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1924 május 17.

érdekeltnek összekapcsolódása, összefogása és megértése, anyagi áldozni képessége szükséget, amely áldozat a végeredményben nem áldozat, hanem jövtdelmezó, jó befektetés less. Laagváry Ferenc hónapok óta csendes kitartással dolgozik e tervén. Ab első metatósabb fellépése as volt, Hogy folyó hó 8*án egy motorcsónakkal kirándulást tervezett Szekseárd- ról Ozoráig, hogy bemntassa a meg hivott vendégeknek, — akik közt ott láttnk dr. Éri Mártán alispánt, Jordán n folyamhajózási főfelügyelőt, dr. Leopold Kornél’ vezérigazgatót, Kompolthy Jób tengerószkapitényt az Angúrá hajózási társalat igazgatóját, László Aladár műszaki tanácsost, Éri László bankbizományost, Morvay László vm. jegyzőt, Éri Béla főhadnagyot ós lapunk szerkesztőjét, — hogy a Sió hajózásra alkalmas és a vállalkozás életképes, amelyet támo gatni érdemes és a köz szempontjából is felette fontos. A kis társaság megindalt, Sióagárdig a Domboriból jövő motorcsónak vigan ment, de itt, valami orvbalász varsája keveredett a motor csavarjára ób ez motorzavart idézett elő, agy, hogy a hajó jelentékenyen veszített sebességéből és a motorbenzin fogyasztása igen nagy méretet öltött, agy, hogy Köleséig a benzin készletnek nagy részét, amelynek az egész útra elegendőnek kellett volna lenni, elhasználta.

Dacára a szorgos munkának, a siómenti községek elöljáróik vese tése mellett a kijelölt megálló he lyekhea szép számmal jöttek el és örömmel üdvözölték az első fecskét. Különösen Harcz község értette meg legjdbban ezen hajózási vállalkozásnak fontosságát és jelentőségét. Ezen kis, de törekvő község lakói igen szép számmal vonultak ki a tervezett állomáshelyre RenczeB János képviselő, Szántó Zsigmond plébános és Onódy Géza h. jegyző vezetése mellett. Amikora motorhajó kikötött Renczes János képviselő üdvözölte a vármegye alispánját és a hajón utazókat, örömének adott kiLegolcsóbb üveg, porcellán és képkeret bevásárlási forrás

BelastfS István

•zekszárd, Garay-tér, Schulz félt ház.

Elvállalok mindennemű Üveg- és porcollén- tárgy ragasztásit — Veszek mindenféle régiségi tárgyakat. ... («)

ejezéat, hogy végre megtétetett az első lépés, »mely hivatva lesz Harcz községét is bekapcsolni a forgalomba. A maga és po'gártársai részérói esen vállalkozást üdvösnek tartja és szi vasén boesájtja annak rendelkezésére anyagi és erkölcsi támogatását.

Renczes után ónody Géza helyettes jegyző üdvözölte még az alispánt, aki megköszönte az üdvözlést és őszinte örömének adott kifejezést, hogy Harcz község nepe ily helye sen fogja fel e vállalkozás célját. Az üdvözlések alatt a motort részben megszabadították a varsától és miután Renczes János képviselő is fel szállt a hajóra, folytatták Útjukat Medinán át, — hol szintén örömmel látták a próbautat — kellemes szép időben Kölesdig. Ide azonban már az előbb említett okokból oly későn érkeztek meg, hogy a Budapestre utazóknak (dr. Éri, Éri testvérek, Jordán főfelügyelőnek és Kompolthy kapitánynak) a vonatra kellett menniük, hogy a Bajáról jövő délutáni vonatot elérjék, a többi utasok pedig vissza utaztak Szekszárdra. Har- ezon a motor egy óráig késett és itt Renczes János és Doszpod Pál rög tönzött estebéden látták a Szekszárdra utazókat.

Harczról vigan jött a motor Szék- szárd felé, de az igen nagy vízállás miatt nem láthatta ezen a vizen még először hajókázó kormányos a viz valódi medrét és igy a motor csigája egy kiálló főldnyelvbe fúródott, ahonnan csak hosszabb munka után lehetett a motort kiszabadítani. Ezen kis baleset kivételével, amelyet a motor utasai kedélyesen fogtak fel, az utazás igen kellemes volt és azon benyomással tértek haza a kiránTŰTHJános

órát it tkitér clz . . ^

Szekszárd, Kaszinó-bazár. Elvállalok minden, a szakmába vágó munkát, átalakításokat ás javításokat, pontosan, jutányos ár|kon.

Állandóan raktáron tartok mindennemű ékszereket, zseb- és ingaórákat.

P ............. ...........*

du

lók, hogy Lengváry Ferenc tervével loemcsak komolyan foglalkozni, de azt mielőbb megvalósítani is érdemes és ezen kérdésnél a vár- megyének és az érdekelt községeknek, ipari és kereskedelmi .válllda- toknak és gazdáknak egyaránt min dent el kell követniük, hogy ez az egészséges eszme testet is öltsön/ Érdeklődéssel várjuk a fejleményeket.

A felhőszakadás pusztításai.

A péntek éjjel dühöngött vihar katasztrófáira károkat okozott nemcsak Seékszárdon, hanem a vármegye egyéb helyein is. A Séd, amelynek alsó medre az óriási vizgyütő terület csapadékát rendkívüli körül mények közt befogadni nem birja : elhibázott vonalvezetésénél fogva állandó veszedelme Szekszárdoak. MiDt már annyiszor, most is kicsapott a medréből és az ár óriási károkat okozott.

Szekszárdon este fél hét órakor indult meg a zápor és rövidebb meg szakításokkal 9 órakor érte el tetőfokát. A városon átvonuló Sédpatak a begyekről lefolyó vizektől percről- percre duzzadva rettenetes erővel szakította le és sodorta magával a meder egyes helyein levő iszapfogó rőzsemüveket és hidrészeket. A meg- duz.zadt ár különösen a Séd alsó szakaszán végzett rettenetes rombolást. A Széchenyi és Rákóczi utcákat ösz- szekötő u. n. hármashidon alól lépett ki először medréből a megáradt patak, mert a kisebb esésű szakaszon a mederszelvény nem tudta felemészteni a hirtelen lezúdult víztömeget s a part mellett alacsonyan fekvő telkeket elöntötte és eliszamodern tüzoltószerekkel, a tüzoltó- testüíet kiképzését a tüzoltótisztképző tanfolyamot végzett és oklevelet nyert tüzoltótiszt vezette, segítettem megalakítani a tej szövetkezetét, megalakítottam és vezettem éveken keresztül az állatbiztosító szövetkezetét is, személy* és vagyonbiztonság, valamint erkölcsnemesités szempontjából sikerült Bátára csendőrőrsöt helyez tetni, kizárólag Báta község határára kiterjedő szolgálati körrel. Ezen kívül sor került csendőrlaktanya vételére ős a községen végig vonuló, mintegy 4 kilométer bosszú főutcának és egykét mellékutcának kikövezéséra és a község felső végétől a mostani csendőrlaktanya végéig terjedő útrésznek a törvényhatósági utak hálózatába való felvételére.

De mindezen létesítmények mellett sokkal fontosabb, nagyobb jelentőségű és nagyobb horderejű cél lebegett szemeim előtt. Ez a kérdés pedig nem volt más, mint a testvér és testvér, apa és fiú, fiú és apa közötti éles pártviszálynak megszüntetése, a közbirtokosság! függő kérdéseknek (legelő és nádaeügy) rendezése, az erdőbirtokosságnak megszervezése és alapszabályszerü működésének biztosítása állal.

Első kötelességemnek tartottam a pártok fölé helyezkedni és a legkisebb részrehajlás nélkül mindkét partot egyforma bánásmódban részesíteni, mindkét pártnak mindig csak

egyfélét mondani: az igazat, az igazságot. Mindig csak egy célról beszéltem nekik és csak egy utat jelöltem ki nekik, amelyen haladniok kell, hogy a célt elérhessék.

Kezdetben mindegyik párt csalódottan távozott irodámból. De én a képviselőtestületi gyűléseken, ünnepélyek és társadalmi összejövetelek alkalmával mindig csak azr. az egy igazságot hirdettem, hogy a pártos- kodás rombol, pusztít: a rend, a béke, az egyetértés, a testvéri szeretet, az összetartás erősít, gyarapit és boldogít.

Néhány évig tartott, mig belátták a község okosabb, értelmesebb és higgadtabb gondolkodású polgárai, hogy az „öreg jegyző“ csak jót akar velük és hogy megint csak az „öreg jegyző“ által ajánlott és kijelölt utón és módon állhat helyre — az évtizedes pusztító és romboló pártoskodás után — a béke, az egyetértés, a testvéri szeretet, a gazdálkodásban az áldásos munka, az ügyek kezelésében a rend és pontosság.

Midőn tehát már abban a hiszem- ben voltam, hogy a kérdés megérett a megoldásra, erdőbirtokossági alakuló közgyűlést tűztem ki. Erre kap t. m egy névtelen levelet azzal, hogy amennyiben az erdőbirtokossági alakuló közgyűlésen nem fejszám szerint, hanem birtok arányában merek szavaztatni, nemcsak engem, hanem családom minden tagját paprikás hassá fognak összeapritani.

A gyűlésen megmagyaráztam a szervezett erdőbirtokosság szabályszerű működésének hasznosságát, feltettem a kérdést szavazásra és az érdekeltek, nagyok és kicsinyek, szegények és gazdagok elkezdtek szavazni és megtörtént a csoda, hogy óriási többséggel meg lett szavazva az erdőbirtokosság megalakulása az általam elkészített alapszabályok alapján. Éu pedig még most is élek.

Az erdőbirtokosság megalakulásával a pártok kezéből ki lett csavarva a pártoskodás fegyvere, a pártviszály megszűnt, a pártok el tűntek, az ügykezelés és ügyvitel a rendes törvényes mederbe terelődött, az erdőbirtokról felfektettem rendes katasztert és minden érdekelt rendesen megkapta a neki járó erdőpénzt, szóval Bálán helyre állt a jog és a rend.

A hátai közbirtokossági kérdés rendezése, a pártviszálynak megszüntetése, a lelkekben a békének, a megnyugvásnak, az egyetértésnek, a kiengesztelésnek a létrehozása volt 40 évi jegyzői működésemnek és munkálkodásomnak legkiemelkedőbb, legnevezetesebb és legértékesebb eredménye. És ennek a szolgálati eredménynek köszönhetem azt a bizalmat, becsülést és tiszteletet, amelyben Báta község közönsége engem részesített és amelyben mai napig és

(Folyt, köv.)

megtartott

polts. A Tinódi utcában négy telekre majdnem egy méter magas víz hatolt fa úgy, hogy a lakók kétségbi- esetten menekültek a házak padlására, vagy é kerítéseken át fi ma- masabban fekvő telkekre*.

A folyton -dúziedó patak másodszor a városi kislakások alsó rászéu elhúzódó part felett szaladt be ás a kerít ist rombadöntve négy ház kertjét öntötte el.

A Sédpatak a legnagyobb rombolást azonban az „Ismétlő Iskola“ bérletét képező kertben végezte, amely teljesen viz alá került. Fokozta a veszedelmet áz, hogy a vasúti hid alatt az ár nein tudott átfolyni és amint folyása meglasBult, a magával hozott fákat, deszkákat és rőzsét a vasúthoz vezető közút hidja előtt rakta lé ugyannyira, hogy a meder e szakaszon mintegy tiz méter hosszban teljesen elzáródott.

FarkaB Imre városi főmérnök hi- vására Mutschenbacber Lajos tűzoltóparancsnok vezetése alatt négy tűzoltó fogott hozzá a meder kitisztításának nehéz és életveszélyes munkájához. E munka rögtöni elvégzését sürgette az a körülmény, hogy az eltorlaszolás komoly veszedelemmel fenyegette a város villamosüzemét. Éjjel féltizenkettőkor már kezdett ömleni á viz a villanytelep mellett fekvő selyemgubóbeváító felé a töltésen keresztül. Tizenkét óra után néhány perccel szakította át az ár a meglazult töltést Fleisher Ödön fatelepe felé, amely ugyancsak viz alá került. A városi mérnöki hivatalnak és a tűzoltóságnak éjfél után félegy órakor sikerült a medret szabaddá tenni és reggel 5 órára az öbbzb- gyülemlett anyagtól kitisztítani.

Virradatkor az államrendőrség egész személyzete talpon volt. Horthy Béla rendőrtanácsos utasítására mindenekelőtt azokat a házakat vették vizsgálat alá, amelyek az elöntés következtében lakhatatlanná váltak, vagy az összeomlás veszélye fenyegetett. E szemle rendén kénytelen volt a rendőrség a Tinódi utca 12. szám alól Klein Antal borbélymestert feleségével, szüleivel és gyermekeivel, a 6. szám alól Lengyel Ferenc és Bernát Sándor államrendőröket hat, illetve három családtaggal, a 18. házBzám alól Geiger József szekszárdi lakóst tanulójával együtt kitelepíteni.. A hajléktalanná vált családok a Polgári iskola épületében a gazdasági ismétlő iskola céljára szolgáló tanteremben nyertek ideiglenesen elhelyezést. Ugyancsak kényszerültek elhagyni Tinódi utcai lakásukat özv. Hosszú Jánosné és Majsai Józsefné szekszárdi lakosok is, akik rokonaikhoz költözködtek. A kiürített lakások falai megrendültek, megrepedeztek és a mintegy fél méteres éliszapolás következtében a lakók bútoraikban, ruhanemüekben és élelmiszerekben súlyos károsodást szenvedtek úgy, hogy a város tanácsa több családnak nyújtott pillanatnyi anyagi segítséget.

A közigazgatási hatóság részéről Éry Márton alispán Vendl István polgármester és Molnár Sándor ármen- tesitő társulati főmérnök kíséretében tekintette meg az elöntött helyeket. A helyszínen szerzett tapasztalatok alapján Vendl polgármester azonnal intéz ■ kedett aziránt, hogy a képviselőtestület összehivassék, amely folyó hó 13 án, hétfőn délután e tárgyban közgyűlést tartott. A közgyűlésen dr. Cs. Papp Jenő közig, tanácsnok ismertette a tanács javaslatát, amely szerint a képviselőtestület utasította

M

'

GYULA fogmSíefffle SZÉK SZÁR P/szetairt-gflM mellett. Telefon: 107