Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-05-03 / 18. szám
Ára 1500 korona. VI. évfolyaip. Szekszárdi 1924 május 3 ; * 18. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. gttffcesztöség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épdletében. Teleionszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 1500 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 10000 korona. ElfifU.tést csak ]ul!us l-lg fogadunk cl. Utólagos fizetés esetéra a kiadd- hintái fen tart] a magénak a jogot, hogy a fizetés napján érvényes előfizetési árakat számíthassa fel. SzerkesztS: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetfi közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai takarékkoronékban: A legkisebb hirdetés dija (000. A hír* delés egy éO milliméter széles hasábon milliméter soronként 803. KBzgyfl- lést részvénytársasági stb. hirdetések 1200. — Állást keresőknek 80 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyiésl hír, családi hír, valamint a nyllttér soronként 8000 koronába kerti. Dr. PA Ml az igazsáM reformról. Hiszek egy Istenben, hiszek egy haz&ban, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Jegyzetek. A Nemzeti Bank részvényeinek jegyzése megkezdődött. Á határidő rövid, mégis biztosítva van a 30 milliós aranykorona alaptőkének erős túljegyzése, örvendetes jelenség ez, mert azt látjuk, hogy a gazdatársadalom ép úgy, mint az ipari és kereskedelmi érdekeltség, nemcsak át- érzi azt, hogy mennyire fontos a Nemzeti Banknak sürgős felállítása a külföld bizalmának és a belső gazdasági konszolidáció megteremtése szempontjából, de áttekinti és megérti azt is, hogy e részvények jegyzéséből anyagi előnyei is származnak, lévén e befektetés nemcsak feltétlen biztos, de jól jövedelmező is. A fővárosból és a vidékről érkező jegyzési hírekből azt olvashatjuk ki, hogy a gazdatársadalom, az ipari és kereskedelmi érdekeltségek, amelyeket a mai gazdasági helyzet és az egyre szaporodó súlyos adóterhek sokszor érdekellentétbe hoztak és egymással szembe állítottak, a Nemzeti Bank tőkéjének összehozásában nemes versenyre keltek. Sokan ezt hatalmi erőpróbának vélik, mi a hazafias kötelesség lelkes teljesítését látjnk e jelenségben. Megujhodnak a negyvennyolcas magasztos eszmények, a haza oltárára örömmel adják sze- géoyek-gazdagok egyaránt értékei-, két, mert a, Nemzeti Bank megteremtésében a mostaninál sokkal boldogabb Magyarország jobb jövendőjének első zálogát látják. * * * Gömbös Gyula és hét társa kiáltványt intézett a magyar néphez a nyomdászsztrájkkal kapcsolaton lap betiltások ellen. Természetesen a kiáltvány a Bethlen kormányt támadja erősen, zsidótőke érdekében történtnek minősiti a lapbetiltásokat és majd megreped a szivük az aláíróknak a magyar munkásság túláradó szeretőiében. Igyekeznek tompítani ama vádat, amely a polgári egység megbontásáért az egész országból őket érte és tiltakoznak az ellen, hogy a szociáldemokratákkal ölelkeznek csak azért, hogy a kormánynak igen nehéz helyzetét még nehezebbé tegyék. Hazafias illumi- nációkkal van telítve e kiáltvány, de azt hisszük, kárbavesztek a szép frázisok. A Szózat és a Nép levetették álarcukat. A féktelen hatalmi vágyból eredő gyűlölet elragadta a vezérebet, megláthatta mindenki, hogy a szólamokat nem fedik a tettek. öntudatra ébredt sok sok keresztény bajtársnnk és ezt az öntudatra ébredést nem lehet többé megváltoztatni a legszebb frázisokkal tele kiáltvánnyal sem. A sajtószabadság fontosságát és az abban rejlő nagy értéket mi is átér ezzük, de inkább essen ezen csorba, ■ minthogy veszélyeztessék az ország érdeke. A belügyminiszter erőteljes intézkedését csak helyeselni tndjuk, mert a sajtó szabadságát azok támadták meg, akik tulkövetelésükke), merev elzárkózottságnkkal lehetetlenné tették a lapok óriási többségének megjelenbetését. Bérharcnak tüntetik fel a lapszedők sztrájkját, de mi, akik a polgári társadalom szemüvegén nézzük ennek az állítólagos bérharcnak fejleményeit, politikai erőlködést látnnk és azt a célt, hogy csak a legszélsőségesebb irányzatú lapok megjelenését tévéo lehetővé, ismét fölfordulást lehessen ebben a sokat szenvedett országban csinálni. Forradalmakból elég volt 1 Köny- nyelmüség volna megengedni, hogy a magyar nép lelkét ismét meg lehessen mérgezni szélsőséges irányzatokkal és a sok nyomorgástól elkeseredett népet félrevezetve, újabb megpróbáltatások és szenvedések esélyei elé állíttassák ez a nyomorult, még mindig beteg ország. Ha szakszervezeti kényszerrel elfojtani törekszenek minden véleményt, amely a bölcs mérséklet és a megfontolás . hangján tájékoztatja a magyar népet az ország valódi helyzetérőt és amely nyílt egyenességgel megmutatja az utat, amelyen haladni lehet és kell, hogy végre letiport nemzetünk boldogabb jövőt láthasson, akkor csak megnyugvással fo* gadbatja az ország minden józanul gondolkodó polgára a kormány erős és a nemzet érdekében tett azon intézkedését, hogy az összes lapok megjelenését betiltotta. A világ nagyhatalmainak érdeklődését sikerült ezeréves nemzetünk rettenetes sérelmeire irányítani. Ügyes diplomáciával meg tudtuk keserves egy óvi munka után értetni, hogy országunknak fennállása és gazdasági talpraállása európai érdek. Azok a □épek azonban, amelyek a trianoni szerződés kegyetlenségéből közép- hatalmakká hiztak fel a mi területünkből, irigykedő szemmel sandítanak még a Duna medrére és minden diplomáciai fondorkodással arra törekszenek, hogy talpraállásunk minél később és minél vérszegényebben történhessék. Nemzetünk roskadozó fáját tehát a külső ellenségek eléggé aláássák, alig bírják azt nemzetünk vezérei megtámasztani, nem lehet tehát megengedni, hogy itt bent is tömegek támadjanak, amelyek el- vakultságból, forradalmi véralkatuktól avagy más szenvedélyektől hajtva, segítsenek teljesen kidönteni a fát. A kormányhatalmon állóknak ilyen viszonyok között nemcsak joguk, de kötelességük eréllyel nyúlni az eseményekbe. Az őszirózsás forradalom következményei azért voltak oly rettenetesek, mert a vezetők tehetetlenek és gyávák voltak. A gyávaság pedig sokszor egy a hazaárulással. S. Az igazságügy minisztériumban a szanálási javaslatok megszavazása óta serényen folynak a munkálatok a büntetőnovella reformja ügyében és dr. Pesthy Pál igazságügy miniszter a parlament szünetét arra használja fel, hogy részletesen kidolgozza mindazokat az igazságügyi reformokat, amelyek megvalósítása alkalmas lesz arra, hogy tételes törvény alapján biztosítsák a közrendet és a társadalmi békét és hogy megerősítsék a közhangulatot arra, hogy a komoly épitőmunka zavartalanul folyhasson le az országban. Az nj büntetőno- vella tervezet alapelveiről dr. Pestby Pál igazságügyminiszter a következőket mondotta egy újságírónak: — Az igazságügyi reformokat olyan irányban akarjuk keresztülvinni, hogy mindenféle kilengéseknek útját egy- szersmindenkorra elvágjuk. Ezt meg is fogjuk tenni a törvények értelmében úgy, bogy a forradalmak folytán előállott hangulatkitörések úgy jobbra mint balra lehetetlenné válnak. Azt akarjuk, hogy az a szanálási folyamat, amely a lelkekben megindult, senki és semmi által meg ne zavartassák. Egy másik célja a reformnak, hogy azok a sérelmek, amelyek a forradalmi hangulat és bíráskodás folytán előállottak, expiáltassanak és rendez- tessenek. A végcél a politikai internálótábor feloszlatása és odairányul a reformmal kapcsolatos törekvésünk, hogy ezt a kérdést úgy rendezzük, hogy többé internáló táborra szükség A Magyar Nemzeti Bank felállítására vonatkozó törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elfogadta és az idevonatkozó törvény a múlt hó 27-éu életbe lép. Az uj magyar jegybank részvénytőkéje 30 millió aranykorona lesz, amely 300.000 darab egyenként 100 aranykorona névértékű részvényre oszlik. A teljes részvények 25—25 aranykorona névértékű negyedrészvényekre is oszthatók. A megalakulás körülményei. A Magyar Nemzeti Banknak a róla szóló törvény életbelépésétől, vagyis folyó hó 27-ótől számítandó egy hónapon belül kell megalakulnia. A megalakulás előfeltétele, hogy addig valamennyi részvénye jegyeztessék s ezek névértékének fele befizettessék. Az alakuló közgyűlést legkésőbb a törvény életbelépésétől számított 30 napon belül, vagyis május hó 27 ig kell megtartani. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés előtt legalább 10 nappal az egész részvénytőke 50 százalékának, vagyis 15 millió aranykoronának be kell fizetve lennie, bogy a közgyűlés sza- ' bály szerűen összehívható legyen : a I ne legyen. Az igazságügyi reformok rendelkezéseket fognak tartalmazni az ítéletek revíziójára nézve ia. Tény az, hogy a gyorsított eljárás szabályai szerint lefolytatott bűnvádi ügyeknél az ítéletekben egyenetlenség van, mert a gyorsított eljárás folytán jogorvoslatnak nem volt helye és a felsőfokú kiegyenlítő bíráskodás ki volt zárva. Ezáltal állott elő az egyenetlenség, amelyet az igazság és az emberiesség szempontjából is reparálni kell. Erre nézve történnek rendelkezések az uj büntetőno- vellában. — Ami az emigránsok ügyét illeti, a csekélyebb beszámitásu bűncselekményeket elkövető emigránsokra vonatkozóan a bűnvádi eljárás még ma is a gyorsított eljárás szabályai szerint folytatandó le, azonban, hogy e réven ismét egyenetlenség ne álljon be az ítélkezésekbe, ugyancsak a novella intézkedést tervez aziránt, hogy ezekben az ügyekben a jogorvoslatnak helyt adjunk, úgy hogy a felsőbíróság fogja itt is a kiegyenlítő ítélkezés szerint hivatását teljesíteni. A büntetőreform előkészítő munkálatai annyira előrehaladtak, hogy a minisztérium törvényelőkészítő osztálya már a különböző módosításokat és intézkedéseket szövegezi meg és az igazságügyminiszter kijelentése szerint előreláthatóan a parlamenti -szünet után következő első ülésen be is terjesztheti a nemzetgyűlésen az uj javaslatot. részvények jegyzésére és a jegyzett részvények fél névértékének befizetésére csak nagyon rövid idő fog rendelkezésre állani, még pedig az április hó 28-iba és május hó 7-ike közé eső időszak. A részvénytőke második felét a megalakulást követő két hóuapou belül, tehát legkésőbb julius 20-ika tájáig kell befizetni. Az alaptőkét kizárólag aranyérmékben vagy nemes valutában kell befizetni, papirkorona befizetést nem fogadnak el. Aranykorona osztalék. A Magyar Nemzeti Bank évi mérlegét aranykoronában fogja megállapítani s a bank évi nyereségét a nyugdíjalap és a tartalékalap javadalmazása után osztalék fejében 8 százalék kamat aranyban a részvényeseket illeti meg. Ez a 8 százalékos aranyosztalék a jegybank kedvező jövedelmezősége esetén emel- kedhetik is. A részvénytulajdonos gazda tehát a jegybankrészvények jegyzésével teljes aranyértékü és igen kedvező aranykamatozásn értékpapi- | rokboz, a legjobb és a legbiztosabb 1 befektetéshez jut. Magyar Nemzeti Bank.
