Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-04-26 / 17. szám

Ara 1500 korona.

VI. évfolyam

Szekszárd, 1924 április 26.

17. szám.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 1500 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 10000 korona.

Előfizetést csak Julius l-lg fogadunk el. Utólagos fizetés esetére a kiadóhivatal fentartja magénak a jogot, hogy a fizetés napjén érvényes előfizetési árakat számíthassa fel.

Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS.

A lap megjelenik minden szombaton.

Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árai takarSkkoronákban: A legkisebb hlrdelés dija 6000. A hirdetés egy 60 milliméter széles heeábon mlUlmétarsoronként 803. Közgyűlést részvénytársasági stb. hirdetések 1200. — Állást keresőknek 50 százs- lék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési bír, ess- ládl hír, vslsmlut a nyüttér soronként 5000 koronába kérdi.

Nehéz kérdés.

Az agrár és nrerknntil érdekek harcát látjuk Csonka országunkban. holott az egészséges gazdasági életben e két közgazdasági tényezőnek egymás kiegészítésére nem szemben, hanem egymás mellett kell állania. A szanálási törvényjavaslat tárgyalása domborította ki ezt az ellentétet a legfrivolabb módon. Az agrár érdekek képviselői azt igyekeztek bizonyitani, hogy a korona leromlásából a merkantil vállalkozások húzták a hasznot, a hitelek valorizálatlan volta a bankok érdekeit szolgálta csak, ezek képviselői a nemzetgyűlésben és azon kívül viszont azt bizonyítják, hogy leromlott koronával az,agráriusok kifizették bank- tartozásaikat, úgy, hogy oly terhektől szabadultak egy fél disznó árán, amely jelzálogos tartozás ellenértékén több százholdas birtokot vásároltak meg a háború előtti és alatti időben. Hogy mit hoz a jövő, nem tudják, de tény az, hogy a föld ho- zadéka és a föld forgalmi értéke ma még megközeliti az aranyparitást, ellenben legelső bankpapírjaink és azok bozadékai igen mélyen -alatta állanak annak.

A kényszerkölesön és a belföldi kölcsön terheinek megosztásánál élesedett ki a legerősebben az agrár, a merkantil és a bankérdekek harca. Ha tárgyilagosan nézzük ezt a harcot, azt látjuk, hogy vannak erős aránytalanságok, de azt is, hogy ez a nagy tülekedés Dem abban az iráoyban fejlődött ki, hogy miként siessenek az országnak az adósságok kátyújába sülyedt szekerét kiemelni, hanem, hogy a kiemelés munkáját elhárítsák maguktól. v

Közgazdaságunk válságos helyzete hálátlan és komoly feladatokat ró a kormányra, a nemzetgyűlésre, az adózó polgárokra és jogi személyekre egyaránt. Ezeket a feladatokat elfogulatlan komolysággal kell elbírálni, megoldani és viselni. Itt nem szabad népszerűséget keresni és nem lehet a terhek alól hamis ürügyekkel kibújni és politikai befolyásokat önző egyéni érdekek szolgálatába állítani. Ha azt komolyan akarjuk, hogy gazdasági életünkben végre konszolidálódjunk, akkor áldozatkész hazafiassággal kell minden társadalmi és gazdasági osztálynak részét kivenni a terhekből, mert jogosulatlan és nemzetellenes minden olyan törekvés, bogy a terhek nehezebbje más irányra bárittassók. A teher megosztásnak arányosnak, igazságosnak és olyannak kell lennie, amely gazdasági életünk egy irányát sam teszi tönkre, mert mindenikre szüksége van a nemzetnek, hogy életben maradhasson, mert minden zökkenés, minden összeroppanás csak veszélyezteti és késlelteti a külföld komoly segít ségét és ezzel a belső gazdasági rend helyreáílását. S.

Kényszerkölcsűn, belsSkőicsűn és J e$y hgak- előmunkálatok ü pénzügyminisztériumban.

Beavatott forrásból arról értesülünk, hogy hamarosan megjelenik a péczügyminiszter rendelete, amely a kényszerkölcBÖnre vonatkozó vég rehajtási utasítást tartalmazza. A pénzügyminisztériumban most végzik a rendeletén az utolsó munkálatokat.

A rendelet a pénzügyminiszternek Párisból való- hazaérkezése után fog megjelenni. A kényszerkölcsön, mint ismeretes, a vagyonadó négyszeresét, illetve hatszoros összegét teszi ki, hasonlóan az előleg fizetéséhez, részletekben lesz majd befizethető május havában. A kényszerkölcsön semmiféle kapcsolatban nincs a belföldi kölcsönnel, amelynek jegyzése önkéntes és tetszés szerinti mértékben eszközölhető. Amennyiben a belföldi kölcsön az országban nem lenne teljesen |

elhelyezhető, ngy a kormány arra is gondol, hogy Amerikában levő véreinket is fel fogja szólítani a jegyzésre. Már teljesen elkészült a kormány felhívása a magyar nemzethez, amelyben a Magyar Nemzeti- Bank részvényeinek jegyzésére Bzélitja fel az országot. A jövő héten már megkezdik a Jegybank részvényeinek jegyzését, melyből a gazdasági, kereskedelmi, bank és gyáripari világ egyformán ki fogja venni a részét. A pénzügyminisztériumban már elkészült a belső kölcsön jegyzésére vonatkozó felhívás tervezete is. A belföldi kölcsön végleges összege még nincs megállapítva, hanem a pénzügyminiszternek Párisból való visszatérése után fogja ezt az összeget fixirozni a miniszter- elnökkel.

Beszámoló a Tolname&yel Újság Lapkiadó Részvénytársasig elmúlt óvéről.

Schneider János, lapkiadó részvénytársaságunk ügyvezető-igazgatója é'S lapunk felelős szerkesztője a legutóbbi közgyűlésen részletesen beszámolt a r.-t. 1923. évi működéséről. Az igazgatósági beszámoló, amely legutóbbi lapszámunkból helyszűke miatt kimaradt, teljes egészében a következő:

Midőn lefolyt évi működésűnkről számot adunk, nem szorítkozunk csupán vállalatunk anyagi ügyeinek ismertetésére, hanem kiterjeszkedünk arra az erkölcsi munkára is, amelyet lapunk utján végeztünk.

Társaságunk eélja.

Amint emlékezi! méltóztatnak, a boiseviz- mus összeroppanása után alakult társaságunk. Lelkesedéssel adták össze vármegyénk lakói, szegény és gazdag egyaránt koronáit, hogy teremtsen vele egy olyan sajtóorgánumot, amely mentesen minden szélszőséges irányzattól, az Isten, a Haza és az emberszeretet eszméivel harcoljon a nemesért, az igazságért, a kultúráért és tiszta irányával kipusztitsa a nép leikéből azokat az őrült és romlott tévtanokat, amelyeket a háború és forradalmak alatti újságok oda méregként beloptak Gutenberg apró katonái: a nyomtatott betű utján.

Ettől az eszmétől vezéreltetve dolgoztunk a lefolyt évben is. Nem azt néztük, hogy mi hoz anyagi hasznot lapunknak, hanem mily eszközökkel tudjuk legjobban az alapítók intenciói szerint alakulásunk erkölcsi céljait szolgálni, Ha erre a munkánkra tekintünk vissza, úgy nyugodt lelkiismerettel állhatunk meg. Lapunk szerkesztőivel együtt megtettük mindazt, amit a rendelkezésre álló szerény anyagi erővel és becsületes szándékkal lehetséges volt,

^Hosszabb ideig egyedül voltunk Tolnavármegye krónikásai és igy feladatunk még az eddiginél is nagyobb volt. Nem voltak ugyan a lefolyt évben oly erős politikai hullámverések, mint az előző évben, de azért nem pihentünk. A múlt tapasztalatai megtanítottak, hogy egyik óráról a másikra nem lehet sem politikailag, sem morális szempontból a nép lelküíetét megváltóztatni és úgy megedzeni, hogy a demagógia tetszetős, de annál veszedelmesebb kisértéseitől mentesíthessük.

Hazafias áldozatkészséget, egymás szere- tetét, összefogó munkát hirdettünk állandóan és az általános emberiesség és a művelődés

útjára igyekeztünk vezetni mindazokat, akik lapunkat olvasták. Amint a jelek mutatják, ez irányban nem végeztünk eredménytelen munkát. Nemcsak előfizetőink, de olvasóink sorában igen sokan vannak, akik azelőtt tájékozottságukat a lelkiismeretlenséggel szerkesztett krajcáros újságokból szedték és ezzel észrevétlenül szívták magukba azt a mérget, amely nemzetünket 1918-hoz és országunkat a trianoni feldaraboláshoz vezette. Önludattál tölt el bennünket, hogy a nehéz gazdasági viszonyok dacára lapunkat immár a hatodik évfolyamba tudtuk vezetni, de valóban arra vagyunk büszkék, hogy lapunk a nép között elterjedt. Jelentésünknek ezt a részét tartjuk alkalmasnak, hogy segédszerkesztőnknek, továbbá dr. Cs. Pap Jenő és Polgár István uraknak, a lap belső munkatársainak, akik nem anyagiakért, de ügyszeretetből és hazafias lelkesedésből dolgoztak lapunkban, hálás köszönetét mondjunk, De őszinte köszönet illeti Bodnár István, dr. Kramolin Gyula, dr. Magyarász Ferenc, Jánosi György, Gödé Lajos, Szamo- lányi Gyula, Reich Oszkár, dr. Abay-Nemes Gyula, Kovách Aladár és többi külső munkatársainkat is, akik értékes dolgaikkal meg nem hálálható készséggel állottak mindenkor lapunk támogatására, ugyanígy köszönettel adózunk azoknak is, akik vidéki tudósításaikkal támogattak bennünket.

Afaptőkeemelés.

Amint tárgysorozatunk második pontjánál értesülni méltóztattak, a múlt évi tőkeemelésünk fényes sikerrel járt. Ez a siker bátorít fel bennünket arra, hogy a viszonyok kényszerítő hatása alatt egy jelentékenyebb tőkeemelési indítvánnyal álljunk a tisztelt közgyűlés elé. A nyomtatási költségek és a folytonos papirdrágulás következtében közel 80 milliós költségvetéssel dolgozunk a folyó évben. Ezzel szemben alaptőkénk alig félmillió korona, tehát annyi, hogy ebből egy heti lapszámot sem lehet kiállítani. Eme tőkeemeléssel részben azt is célozzuk, hogy a nyomtatás költségét részben előre fizethessük, papirost szerezhessünk be és igy az előfizetési dijat meglehetősen stabilizálhassuk, ne kelljen úgy eljárnunk, mint a lefolyt évben, hogy minden héten más összegben kellett a lap előfizetését megállapítani, amely mérhetetlen nehézséget okozott ki- adóhivatalunknak és sok magyarázattal kellett szolgálni előfizetőinknek. Mulasztást követnénk el, hogy a kiadóhivatal terhes munkájának elvégeztetéséért a Mezőgazdasági-Kereskedelmi rt.-nak és elvégzéséért

Ferencz Margitka urleánynak köszönetét nem mondanánk.

Reméljük, hogy vállalkozásunk a jövőben is sikeres lesz és a részvények jövedelmezőségét a következő években is biztosítani tudjuk és igy hisszük, hogy részvényeseink nem zárkóznak el a tervezett tőkeemelés sikeres keresztülvitelétől. Megnyugtatásul közölhetjük, hogy a tőkeemelés biztosítva van, mert azért az igazgatóságból és felügyelőbizottságból alakult szindikátus teljes anyagi és erkölcsi garanciát vállalt.

Mielőtt áttérnénk társaságunk anyagi ügyeinek részletezésére, körvonalazni óhajtjuk jövőben elfoglalandó álláspontunkat és lapunk irányát.

Jövő programmunk.

Mint a múltban, úgy a jövőben is a mérsékelt irányzat hívei, a békés munka hirdetői maradunk. Nem leszünk szorosan vett politikai pártok szolgalelkü szócsövei és egyének gerinc nélkül való követői. Mindenkor azt nézzük, hogy melyik ut vezet nemzetünk boldogulásához, országunk felépítéséhez. Erről az útról nem téríthet el bennünket sem felülről jövő nyomás, sem alulról fakadó demagógia. A vallásos érzületek fokozására irányuló törekvések részére készségesen rendelkezésre áll lapunk, de felekezeti harcok felidézésére alkalmas közlemények elől mindenkor a legridegebben elzárkózunk, bármily irányból jöjjenek is azok, mert nemzetünk végveszedeimének tekintenénk a vallásfelekezeti béke megdöntését. Bármily oltárnál is imádjuk az Istent, csak imádjuk, de ha eljövünk az oltár elől, ne ismerjünk egymásban mást, mint magyar testvért, akik ha nem fogjuk meg szeretettel egymás kezét, összeroppanunk, mint a gyenge vesszőszál — ellenségeink szorító karjai között.

Bethlen István politikáját olyannak tartjuk, amely a mai nehéz időkben egyedül alkalmas nemzetünket a sötét tévelygés, a gyöt- relmes szenvedések és a bizonytalanság útvesztőjéből, a kibontakozás útjára vezetni és ezért hazafias érzésünk egész erejével állunk zászlaja alatt és harcolunk a meggyőzés becsületes szándékával, tervei megértetése és megvalósításáért. Adja Isten, hogy ez mielőbb bekövetkezzék, akkor tán mint egy rossz álomra tekinthetünk vissza a keserű fájdalmak között lemorzsolódott hét évnek nagy részére és ha magunk nem is érjük meg vágyaink teljesültét, de gyermekeink biztosítva lesznek, hogy nemcsak magyar földben pihenhetnek, de azon is élhetnek.

A mérleg adatai.

űrömmel állapíthatjuk meg, hogy vállalkozásunk anyagilag sem volt a múlt évben meddő, 550.000 korona alaptőke mellett vagyon- és tehertételeink szigorú mérlegelése mellett 364 632 korona nyereséget tudtunk kimutatni. Összes vagyonunk 5,153.074 korona, amely pénzkészletbe, takaréktár! kezelésbe és óvadékba van fektetve. Részvénytőkénk 550,000 korona, tartalékalap 50.000 korona, adótartalék 10.000 korona, hitelezők követelése 4,178.442 korona, tiszta nyereségünk 364.632 korona. A lefolyt évben előfizetési dijakból 5,088.197 korona, hirdetési díjból 8,310.941 korona, kamatokból 122,300 koronát szedtünk be, ezzel szemben a lap előállítási költségei (személyiek és dologiak) 12,705.609 korona 80 fillért tettek ki. A tiszta nyereség felosztására vonatkozólag tisztelettel javasoljuk, hogy osztalék fejében 1924 április hó 22-étől kezdődőig 11.000 darab 50 koronás részvény után részvényenként 20 korona fizettessék, vagyis 220.000 korona, tartalékalapra 110.000 korona fordittassék és 1924, évre 34.632 korona hozassék át. Ezen dotációval tartalékalapunk 160.000 korona lesz.

Ezen számadási adatok alapján, amelyek teljesen megnyugtatók és biztatók, tisztelettel kérjük a közgyűlést, hogy tárgysorozatunk 6. pontjánál tárgyalandó indítványunknak megfelelőig társaságunk alaptőkéjének felemelését kimondani kegyeskedjék.

Midőn kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy jelentésünket tudomásul venni és a felügyelőbizottság jelentésének meghallgatása után úgy részünkre, mint a felügyelőbizottság részére a felmentvényt megadni kegyes-