Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-03-24 / 12. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1923 március 24. Tejellenörzés és törzsköny- vezés oérnesyénkben. Állaitenyésztési szempontból fontos esemény történt a múlt hóban vár- megyénkben: Kisdorogon sikerült a kisgazdák között megalakítani az első kisgazda tejellenőrző körzetet, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület által létrehozott bonyhádi tájfajta törzskönyvvel kapcsolatosan. Kisgazdáink természettől fogva idegenkednek az újításoktól. A nehéz megpróbáltatások azonban az ő gondolkozásukat is megváltoztatták és igy megértették azt is, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok kö zött a régi gazdálkodási rendszerek a kor igényeinek nem megfelelők. És ha egy gazda boldogulni akar, annak a tudomány nyújtotta minden eszközt meg kell ragadni, hogy a külföldön már bevált többtermelést, üres jelszó helyett ténnyé változtassa. Ilyen többtermelés az, amikor a mai kevésbbé jövedelmező állattenyésztést jövedelmezőbbé tesszük azáltal, hogy az állatnak súly (bus) értéke mellett tény észértéket biztosítunk. Tolnamegyének, de különösen a vármegye völgység» járásának igen értékes állatanyaga van: a »bonyhádi tájfajia«, melynek legszebb és legértékesebb példányai a kisgazdák kezén nevelődnek. A bonyhádi táj fajta jó igás, jó hizó és jó tejelő is. Sajnos, eddig a tehénegye- deknél a jó tejelőképesség — pontos ellenőrzés hiányában — hitelesen kimutatva nincsen. Azt tudtuk, hogy 20 literes tehenek nem ritkák. Igazolta ezt a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület által a múlt évben rende zett rövid lejáratú tejelő verseny is. Ezeket a jól tejelő egyedeket felkutatni, továbbtenyésztésre felhasználni és helyes kiválasztás által tejelőké- pességüket, a többi jótulajdonságaik megrövidítése nélkül fejleszteni, volt az a cél, amit a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület a múlt évben zászlajára irt. A mostani legelső lépéseknél az egyesületnek legnagyobb segítő társa az a megértés és a többtermelésre való törekvés volt, amellyel az egyesület terveit, különösen a kisdorogi kisgazdák fogadták. De a megszokotthoz való ragaszkodás, az újítások iránt való bizalmatlanság olyan akadály volt, a melyet csak a nép által szeretett és benne bizalmat keltő egyéniség tudott legyőzni. Kisdoro gon megvolt ez. ® Dőry László ezredes és ezen törekvésekben jobbkeze, a község lelkes főjegyzője Bea János, fáradságot nem kímélve felvilágosították, meggyőzték a kisdorogi gazdákat, hogy ez az újítás hasznos és szükséges. Ennek az önzetlen, lelkes munkának az eredménye volt, hogy a kisdorogi kisgazdák mintegy 120 drb tehénnel megalakították a tejellenőrző körzetet. Elnökké egyhangúlag Dőry László ezredest, kisdorogi földbirtokost, igazgatóvá pedig Bea János községi főjegyzőt választották meg. Az elnökség támogatására alakított szükebbkörü intézőbizottság tagjai lettek: Bayer Mátyás, Streicher Jakab, Putschli Erazmus, Bea Gábor, Eckert János, Bea Mihály és Takács József, kit a pénztárnoki teendőkkel is megbíztak. Tejellenőr lett Füle István. A körzet e hóban már működését meg is kezdte. Ez az esemény a kisdorogiak ut- I törő munkája, vármegyénk állatte- | nyésztésére nézve ma még szinte beláthatatlan horderejű. Mert a kisgazda az, aki szinte kényszerítve van az állattenyésztéssel intenziven foglalkozni. Csak főképen az okszerű teDyészkiválasztásnál és a tenyésztés, nevelés egy két momentumánál van szükség irányitó kézre. Erre nézve a törzskönyv felállításával az első, a kisgazda tejeilenőrző körzet megalakításával a második legfontosabb lépés megtörtént. Ismerve a völgységi járás haladni vágyó kisgazdáit, nincs okunk kételkedni, hogy a kisdorogiakat több község is fogja követni, különösen, ha az eredményeket látják. Csak a kezdet nehéz, a többi jön magától. Kisdorogé marad azonban minden körülmények között az uttörés érdeme. Kölcsön a szeHszardvidéhi hegyi szőlősgazdáknak. Egyik ellenzéki lap a közeli napokban erős szőlősgazdaellenes nyilatkozatot adott Kállay pénzügyminiszter szájába, amely méltán keserűséggel tölthette volna el a nehéz anyági viszonyok között lévő szőlősgazdákat, ha igaz lett volna. Lapunk zártakor vettük az örvendetes hirt, hogy a pénzügyminiszter a szekszárdvidéki (ideértve a paksi és gyönki hegyvidéket is) szőlősgazdák részére az Országos Központi Hitelszövetkezet utján, százmillió korona hitelt tesz folyóvá. Az a tény, hogy a pénzügyminiszter az ország összes szőlősgazdáinak 600 millió koronát bocsájt rendelkezésükre, a legerősebb cáfolata az ellenzéki lap szándékos ferdítésének vagy téves híradásának. Az állam kedvezőtlen pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé, hogy többszázmilliós hiteleket a pénzügy miniszter csak úgy könnyűszerrel folyósíthasson, igen erős érvekkel volt tehát csak meggyőzhető az ország kincstárosa, a szőlősgazdák részére való jelentékeny hitel folyósításának sürgősségéről. Dr. Orffy Imre, a szekszárdi kerület nagybefolyásu és fáradhatatlan agilitásu képviselője, a megyebeli és más borvidékek képviselőivel hónapok óta szívós munkát végzett ebben az ügyben. Ennek a kitartó munkának köszönhető, hogy húsvéti pirostojás fejében a hegyi szőlősgazdák 600 milliós hitelt nyertek és ebből százmillió megyénk gazdái közt kerül felosztásra. A hitel folyósítása körüli eljárásról lapunk utján fogjuk szőlősgazdáinkat tájékoztatni. A hiteleket az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tortozó szövetkezetek fogják folyósítani. Március tizenötödíhi és Petőfi ünnepélyek. Fadd. Szerény áldozat lobbant a pódiumon f hó 15 én, a március 15-ének Petőfi ünneppel egybekötött estélyén. A Hymnusz eléneklése után „Elet vagy halál" c. Petőfi-költeményt szépen szavalta Samai Mancika, utána Gosztonyi Jenő plébános tartotta üd- nepi beszédét, a müértő analyzisével tárva fel nagy Petőfink egyéniségének főbb jellemző alkatelemeit: tör hetetlen hazaszeretetét, végtelen szabadságimádatát, magyar népe iránt érzett rajongó szeretetét. Majd Marcsa Bözsike átérzéssel szavalta Petőfinek „Jövendölés“ cimü költeményét, ami után a vegyes kar által énekelve har sant fel a „Talpra magyar !“ Ábrányi Emil „Petőfi“ c. költeményét bájos közvetlenséggel szavalta Ékes Jo- • lánka. Utána a vegyeskar vezetője, Samai János lépett pódiumra, hogy a magyar közkinccsé lett Petőfi- dalokból elénekelje „Juhász legény, szegény juhász legény“, „Te vagy, te vagy barna kis lyány“, „Fürdik a holdvilág“, „A virágnak megtiltani nem lehet“, „Befordultam a konyhába“ cimü dalokat. Ezután Pékár Béla szavalta „Ivásközben“ c. Petőfi- költeményt. A „Magyar Hiszekegy“ vegyeskari éneke előzte meg az ünnepély kiemelkedő irredenta számát, Pásztor J. : „Fekete toborzó“ ját. A levendulaillatos idők korából visszajött „nagyasszony“ (özv. Borsody Jánosné) és dacos magyaros nekibusulásában „István gazda“ (Major Imre) az elszakított területek vergődő, sikoltó fáj dalmát elevenítették meg, Fehér Ilu3, Marcsa Bözsike, Borsody György, Pékár Béla megkapó játékukkal dobogtatták meg a sziveket. A városok megjelenítésében : Aradot Samai Mancika, Temesvárt Rottier M <riska, Szabadkát Sánta Bözsike, Nagyváradot SinkoYich Ili, Pozsonyt Dobos Mariska, Kassát Ékes Jolán, Fiúmét Fehér lius és Kolozsvárt Samai Ilonka ábrázolta. Majd ezekután Szilágyi Béla „Petőfi éjszakája“ cimü költeményét Samai Mancika szavalta, hűen tolmácsolva a „Kárpátoktól az Aldunáig“ sikongva járó Petőfinek reménytelen, emésztő nagy. honfibánatát! Az ünnepély a Szózat közös éneklésével záródott. Az ünnepély sikere érdekében közreműködők leljék meg az elismerést abban, hogy Petőfi lelke az „öröklét ormai“-ról engesztelődve tekintett le az ünnepély perceiben a magyar földre s mi biz vást kiálthatunk fel hozzá: „nagy Petőfink, nem haltál meg értünk hiába !“ fóözs. A mözsi róm. kath. népiskola március 15-én tartotta meg a Petőfi ünnepélyt nagyszámú közönség*jelenlétében. E.őtte szentmise volt, amely alatt az iskolásgyermekek énekeltek szívhez szólóan. Mise végén a Himnusz hangzott fel. Majd zászlókkal átvonultak az iskolába, ahol megkezdődött az ünnepély. Igazán meg ható volt, hogy a német anyanyelvű gyermekek milyen lelkesedéssel szavalták a legszebb Petőfi költeménye két. Az egésznek fénypontja pedig Schadt György tanító ünnepi beszéde volt. A hatás meglepő, az egész hallgatóságot magával ragadta a fiatal szónak ifjúi lelkesedése. Nagy hatást ért el Rovacsek Mariska szavalata, „Petőfihez“ cimü költeménnyel. A hallgatóközönség a legszebb érzelmekkel eltelve oszlott szét. Bölcske. Március 15 én hazafias ünnepéllyel kapcsolatosan tartotta a böicskei ref. tantestület az Iparos Olvasókör dalár dójának bevonásával Petőfi Sándor születésének századik évfordulójának emlékünnepét, amelyen úgy az összes -testületek, mint a községnek minden rendű lakosa részt vett. Az ünnepély a katholikus és református templom ban tartott isteni tisztelettel kezdŐ- I dött, majd a közönség a ref. iskola termében gyűlt össze. A műsor következő volt: 1. Himnusz. 2. Meg. nyitó beszéd. Tartotta Pápay István ref. lelkész. 3. Nemzeti dal. Szavalta Pálfy Lajos ref. tanító. 4. Március 15. és Petőfi. Felolvasta Szabó István ref. kántortanitó. A felolvasás keretében Lajtos György és Holp Lajos szavaltak, az Iparos Dalárda, valamint Pálfy Lajos, Holecskó Sándor és Szabó Jstván énekeltek. 5. Pápai diákok. Ünnepi játék. 6. Nemzeti dal, énekelte az Iparos Dalárda. 7. Petőfi szobránál, szavalta Debreczeni Erzsi. 8. Magyar ifjakboz, szavalta Szilágyi A. 9. Tied vagyok. . . Énekelte *a gyermekkar. 10. Magyar vagyok . . . Szavalta Fekete Károly. 11. Kemény szól fuj. Szavalta Törzsök Margit. 12. Van e marék föld. Szavalta ifj. Ötvös Mihály. 13. Kitárom reszkető karom. Énekelte a gyermekkar. 14. Nagy hazátlanok. Szavalta Kovács E 15. Szegény Magyarország, Szavalta Jági János. 16 Nemzethez. Szavalta Pacsolay Gyula. 17. Szózat. Az impozáns ünnepélyt este magyar- ruhás lányok által felszolgált társasvacsora követte, amelyet a községi • elöljáróság, az Iparos- és Gazdakör testvéries egyetértéssel rendezett. A vacsora keretében Pápay István ref. lelkész mondott ünnepi beszédet és beszéltek még Béres Miklós főjegyző, Szabó István ref. kántortanitó, Ötvös Mihály, az Iparoskör elnöke, Czeiner István, a Gazdakör elnöke és Fekete József, az Iparoskor titkára. Sárszentlőrincz. Lélekemelő ünnepet ült Sárszent- lőrinc közöosége március 15 én. Az egész község apraja, nagyja összegyűlt a hősök szobra előtt, ahol az ünnepély a következő sorrendben folyt le: Magyar Hiszekegy, énekelte a dalárda. „A hazáról.“ Irta: Petőfi Sándor, szavalta Farkas Dénes. Kossuth. Irta Hiador, szavalta Szűcs Juliska. Kitárom reszkető karom . . . Énekelte a dalárda. A magyarokhoz. Irta Berzsenyi D., szavalta Láfer Pál. Régi dal. Irta Sántka Károly, szavalta Szabó Erzsiké. Hunyadi induló, énekelte a dalárda. Magyar nappal, magyar éjjel. Ünnepi beszéd, mondta Fábián Imre lelkész. Talprá magyar ! Énekelte a dalárda. A szabadságról. Irta Prém József, szavalta Molnár István. Március 15. Irta Karikó, szavalta Gyalog Mariska. Szózat. Énekelte a dalárda. A hősök szobrát az ipartestület nevében megkoszorúzta Varga József. Riadó. Irta Czuczor Gergeiy, szavalta Drinóczi István. Himnusz. Énekelte a közönség. Tamási. A tamásii róm. kath. tantestület f. évi március hó 3-án és 4-én Petőfi- ünnepélyt rendezett, melyen részt vett a község színe java. A műsorban volt prolog, ünnepi beszéd, Petőfi életéről es költészetétől felolvasás, szavalatok, jelenetek és énekszámok. A tiszta jövedelem circa 20.000 K, melyből a tantestület 10.000 K t az iskolán kívüli népművelési célokra a tanfelügyelőséghez küldött, 9.000 K-t a szegény gyermekek részére beszerzendő tankönyvekre fordít és 1000 K-t visszatartott saját házipéoztára javára, melyből a Petőfii ünnepélybe® beszerzett könyvek stb. költségeire fordít és ebből fedezi- az iskolások részére rendezett március 15-iki Petőfi-ünnepély kiadásait. Feiülfizet- tek: Fehér György, Gzurkó István, Ambrozovich N. 200, Kubina L. 150 K, többea 100—100—50 és 20 K-t. IM0U1AR textil-, Keime-, fonfil-, szőrmefestő es cegyészeíl nilmtlsztltó Ipartelepe Mszárd, Telefon szám: 26.
