Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-03-17 / 11. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1923 március 17 összes növendékeihez körlevelet intéz, amelyben őket a mozgalomhoz való csatlakozásra s a kegyeletes tervek keresztülvitelére szükséges, mintegy 500.000 koronára rugó költségekhez hozzájárulásra kéri fel. Wigand János arcképének elkészitését az értekezlet felkérésére a gimnázium volt diákjainak sorában megjelent neves festő művész földink, Szabó Dezső vállalta, s ugyancsak ő vállalkozott Wigand János síremlékének művészies kivitelű megtervezésére is. Az értekezlet határozatainak végrehajtására a következő bizottságokat küidték ki: alapszabálybizottság, tagjai Sebestyén Károly plébános, dr. Rések Aurél főgimn.' igazgató, Polgár István és Morvay László vármegyei aljegyzők és Fejős Zoltán pü. számvizsgáló. Feladatuk a diákszövetségi alapszabály elkészítése. Az emlékművek elkészítése az emlékbizottság feladata, amelynek tagjai dr. Resch Aurél fő- gimn. igazgató, Sebestyén Károly plébános, Szabó Dezső festőművész, Molnár Sindor ig. főmérnök, John Sándor gazd. egyes, titkár, Fábián Mátyás és Haidekker János mérnökök. Az akció költségeinek fedezéséről a pénzügyi bizottság gondt^s kodik, amelynek tagjai dr Kelemen József városi tiszti orvos, Zöld Márton nagybérlő és ifj. Szeghy Sándor gyógyszerész. Végül a megindított egész mozgalom vezetője és irányitója az intéző bizottság, elnöke az első évfolyam öreg diákjai közül Sebestyén Károly plébános, helyettese pedig Vendl István po’gármester. A diákszövetség ünnepélyes megalakulása, Wigand János arcképének és a hősi halált halt volt diákok emléktáblájának leleplezése, Wigand János síremlékének átadása, továbbá az első évfolyam 20 esztendős találkozója, valamint az időközben, különösen a hábora és a forradalmak kö vetkeztében elmaradt diáktalálkozók f. évi junius 29 én mennek végbe. Az intéző bizottság elnöksége lapuok utján is kéri a szekszárdi főgimnázium összes volt diákjait, hogy pontos lakáscimüket a lehető leggyorsabban tudassák a főgimnázium igazgatóságával. Ugyancsak az igazgatósághoz kell eljuttatni a mozgalmat érdeklő mindennemű levél és pénzküldeményt is. Az intéző bizottság elnöksége az alapszabály és az emléktáblaterve zetek elkészülése u*áu a gimnázium összes volt diákjait újabb értekezletre fogja összehívni, amelynek helyét és időpontját lapunk u'ján fogja köz hírré tenni. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország., . — A vármegye részvétele a főváros Petőfi Ünnepén. A székesfőváros március 15-én az Országház téren impozáns keretek között hódolt a centennárium alkalmából a magyar költőfejedelem, Petőfi emlékének. A nagyszabású ünnepségre az ország összes törvényhatóságai is hivatalosak voltak. Vármegyénk képviseletében dr. Eri Márton ali-pin, Bodnár 1st ván, Schneider János és Web-r János törvényhatósági bizottsági tagok, valamint dr. Őrffy Imre és dr. Pesthy Pál nemzetgyűlési képviselők vettek részt az ünnepségen, ahol három disz- ruhás hajdú tartotta a vármegye remek selyemzász'aját s vitte a koszorút, amelyet az alispán a vármegye nevében a Petőfi-szoborra helyezett. — Személyi hir. Gróf Apponyi Géza v. b. t. t. Zichy Gyula gróf megyés püspök kíséretében megjelent a pécsi katholikus kör március 12-én vasárnap tartott közgyűlésén, ahol elnökölt. A gyűlés újból gróf Apponyi Gézát választotta meg a kör elnökévé. — Kormányzói kihallgatás. Horthy Miklós kormányzó e hó 13-án ki hallgatáson fogadta Purth Lajos m. kir. honvédőrnagyot. — A Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Világszövetségének főtitkára, dr. Sartorius Ernő Géniből Szek- szárdra érkezett és Megy ercsi Bélá nak, a magyarországi egyesületek titkárának tolmácsolásával kedden délután 3 órakor előadást tartott a ref. templomban a kér ifjúsági mozgalmakról. A* főtitkár kedden délelőtt a vonalmenti papsággal értekezett. — Közigazgatási bizottsági ülés. A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 14 én tartotta március havi ülését, amelyen Forster Zoltán főispán elnöklete.alatt dr. Eri Márton alispán, Szévald Oszkár várm. főjegyző, dr. Őrffy Gyula vm. tiszti főügyész és dr. Dragits Imre vm. tiszti főorvos, Steinfeld Béla vm. árvaszéki elnök, Jakab László kir. pinzügyigazgaió helyettes, dr. Kozacsek József kir. ügyészségi elnök, dr. Berze íí-sgy János kir. tanfelügyelő, Tóth Henrit kir. műszaki főtanácsos, IUy Q.»* ** kir. állategészségügyi főfelügyé?/ Elekes Imre kir. gazdasági felügyel? Jung Miklós kir. s. tanfelügyelő k' Fiáth Tibor, dr. Pesthy Pál, Fékét Ágoston és Kátay Endre bizottsági tagok vettek részt. -A napirenden főleg számos közúti ügyben és tan ügyi kérdésben határozott és tudó másul vette az egyes közigazgatási ügyágazhtok főnökeinek havi jelen. téseit. — A teljes ülés után még az adóügyi bizottság, a gazdasági a\. bizottság és a fegyelmi választmány ülésezett. * — Döbrököz nemes áldozatkész, sége és a hősök emléke Döbrökös nagyközség hazafias lakosságának képviselőtestülete fi. hó 9 én tartott rendkívüli közgyűlésén kimondotta hogy a világháborúban elesett hősei' nek emlékét egy szobormű felállításával megörökíti, miért is e célra nagy lelkesedéssel egyhangúlag hozott határozattal 700.000, azaz hétszázezer koronát szavazott meg. — Halálozás. Bellaagh Aladár, * szekszárdi főgimnázium rajztanára e hó ll-én, hosszas szenvedés után szivburokgyuladás következtében 43 éves, korában meghalt és 13 án te mették el nagy részvét meilett a rom. kaih. temetőbe., A megboldogult az ország történetében 600 év óta szerepet vivő nemesi család sarja volt és fia a tankönyvirodalom terén oly nagy érdemeket szeivott Beliaagh tanárnak. Középiskolai tanulmányait a körmöcbányai reáliskolában ve gf-zte, a rajztanán oklevelet pedig a | budapesti képzőművészeti főiskolán Konrád mester. (Alleaoriko-utopisztikus ballada} 1. A teutoburgi erdő komor, sötét ölén, Hol hajdan otthonos volt a medve és bölény, Mintegy ez őslakóknak késő utódaként A derék Konrád mester békésen éldegélt. Félig szerszámcsináló s híres fegyverkovács — Ki jól is forgatá azt, ha jött egy kihívás — Félig komoly tudós fő, mindenben járatos, Ki a vadonban is a múzsákkal mulatoz’. Kemény pörölycsapások és fejtörés nyomán Sok kincsesei halmozá el a munka s tudomány: A szorgalommal szerzett tömérdek aranyat Ott őrzé ódon háza boltívei alatt. 2. »Ki dönget a kapumon oly irgalmatlanul?« »Eressz be! Én kereslek, a szomszédod — Ra-oul! Az erdőséged egy szép darabját akarom!« — »Nem eladó az szomszéd, menj-békén útadón!« »Kapumnak rézkilincsét ki rázza folyton úgy ?< »JohnJames barátod zörget, csak nyiss ki, ne aludj! Szerszámodat szeretném, no meg a — fegyvered!« »Nem adhatom komám, mert rá szükségem lehet!« Eloldalog bosszúsan a két gonosz irigy És létrejön sötétben a rablólelkű frigy; Az alkú s osztozás kész Konrád bőrére már, De ám a mester éber és támadást se vár: Időben rajtok ütve csapást csapásra oszt S már-már legyűri ökle a két kaján gonoszt, Midőn egész rakásnyi gyülevész, kapzsi nép A rablók oldalán — mint segítség — közbelép. Szívós a küzdelem, mert Konrád kemény legény, De annyi túlerővel nem bírhat a szegény!------»L egyőztetek! — Vegyétek az erdőt s fegyverem; Dolgozni hagyjatok csak, az Isten majd velem!« »Ohó! Szerszámaidból csak annyit engedünk — A többi minket illet — hogy dolgozhass nekünk!« Felhördül Konrád erre, ökölre menni kész, De vergődő haragja bús csüggedésbe vész. Megtörtén indúl; véle a sok rabló szemét; Otthonn kitárja fegyverkamráját, műhelyét; r A sáskahad körötte újjongva fosztogat------Mo gorva némaságban átkozza azokat. »Talán elég lehet már ? Hiszen nincs egyebem, | Alig egy árva üllő — s pöröly marad nekem! ?« »No, no, derék jó mester, né légy oly csintalan, Csak vedd elő a kulcsot, még hátra az — arany! -jj I Égj | Az is, mit félreraktál jól eldugott helyen, Az is, mit szorgos munkád majd ezután terem! A régit felpakoljuk, az újért eljövünk: Tavasz—ősz forduláskor lesz mindig szüretünk!« A mestert elvakítja az elkeseredés — Nekik ront, ámde ezzel csak szenvedést tetéz S láthatja — megkötözve — amint a kincs helyét Rabló-részért besúgja egy hűtelen cseléd. Mohón ráesnek és mind oroszlánrészt kíván — Rogyásig megrakodva már mindegyik zsivány; Zsákmány fogytán röhögve elszéled a sereg------Konrád az égre néz és szeméből köny pereg: »Hát elhagyál örökre? — Oh, adj Uram erőt! Ne engedj elpusztúlni a megtorlás előtt! Ne engedd, hogy a munka s kitartó szorgalom Feküdjék megcsúfolva gyilkos ravatalon !< Alig fohászkodik fel így esdekelve, ím Meleg lehelet érzik megdermedt kezein: Két eb — Labor és Fides — Konrád két hű ebe Fájdalmas szűküléssel hajolnak fölibe. S keresztülrágva durva kötélbilincseit, A rendületlen hűség Konrádon így segít. Egy röpke pillanatra minden csapást feled, Majd talpraállva, szemlét tart otthona felett. »Elvittetek bitangok, mit csak találtatok S még a jövő munkámra is fáj a fogatok ? ? De hála Isten, két kincs — a fő — az megmaradt: Enyém a tudományom s az erős akarati Ez elrabolhatatlan! — Rövidlátó bután Mindenre készen törtök más aranya után, • Hogy a világ csak koldus rabszolgátok legyen, Ti meg csak a királyok, fönn az aranyhegyen. No hát majd megtanítlak bolondok titeket És végleg összezúzom haramja-hitetek’. Megmutatom, nem ér az aranytűk egy vasat És hogy a tudomány, az sokkal hatalmasabb!« 3. V ... A rabló bizakodva hizlalja potrohát -----»N em kell már félni többé Konrádtól odaát!« De ott feléled újból a szorgos munkaláz, Amely aranypáncélú dölyföt is megaláz. De most nem az acél cseng a boltívek alatt, Nem pörölyzuhogások rengetnek ott falat: A titkos belső műhely a munka színtere S a felsőbb ihlet égi szikrákat hint bele. A mester izzó lelke, a nagytudású ész Titokzatos erőket jármába fogni kész S a megtorlás virága, mit könnyel öntözött, Kihajt sokféle műszer és lombikok között. »Van hát igazság ott fenn! Oh hála néked Ég! Kezemben az erő már, mely büntetni elég! Fegyvertelenné tettek, elvitték kincsemet, De ím, ez új találmány minden bajt eltemet!« 4. »Mi sustorog, mi zúg úgy a vasajtók mögött? S olyan bűz ! Ide hordtak minden rohadt dögöt??« »Oh szörnyűség! Egy villám repült a légen át Es semmivé tévé a trezorok aranyát! Nem tudni, honnan indúlt, de biztos messziről És minden mást kímélve, csak az aranyra tör: Először sustorogva — szétolvadt ez csupán, Fojtó gázzá bomolva elillant azután!« Végigfut a világon a gyász-riadalom, Hogy végleg összeomlott az arany-uralom; Konrád ugyan a gyártás módját is meglelé, De ám ez vissza nem visz az ősi trón felé. »Félelmetes erő bár lenyűgöz és vakít Míg porba hull’ előtte a régi, gyáva hit, De lássa létét ember kezétől függeni, Megdől a balgaság, hogy hatalma isteni. Az ész szabadságharca nem volt haszontalan: Sosem lesz többé zsarnok a gyártott műarany S eként — mint értékmérő — majd újból kap helyet Az-emberek szemében a — munka s becsület!« H0U1AR textil-. Kelme-, fonál-, szőrmefestő és eegyészefl ruaatlszHtó ipartelepe SZCkSZfini, Sí utca. 26.
