Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-02-10 / 6. szám

2 TOLNAMEOYEI ÚJSÁG 1923 február 10 János nyug. polgáriskolai igazgató­ról, aki 30 év óta tölti be a fárad­ságos könyvtárosi állást. A közgyű­lés lelkesen megéljenezte a jubiláló könyvtárost. Ezután a pénztáros ter­jesztette elő az 1922-ik évi száma­dást és az 1923 ik évi költség­vetést. A zárszámadást elfogadták,- de a költségvetés tárgyalásánál élénk és erős vita fejlődött ki, amelyben részt vettek Tóth Henrik, dr. Éri Márton, dr. Leopold Kornél, Vendl István, Schneider János, dr. Zsig- mond Ferenc, Wächter Károly, Ha lász Géza, dr. őrffy Gyula és még többen. A heves vita után megejtett szavazás eredménye az volt, hogy 11 szavazattal a tagok a javasolt havi 200 korona tagdíj helyett a 100 ko­rona mellett foglaltak állást és ezzel a választmány által előterjesztett költségvetést elvetették, úgy, hogy most a Kaszinó költségvetés nélkül áll és ennek megállapítására uj köz­gyűlés összehívása lesz szükséges. A tagok egy része erélyesen követelte a Kaszinóbazár bérlőivel szemben az igen lényeges béremelést, hogy az e címen befolyt jövedelemből legyen fedezhető a költségvetési hiány nagy része. A megejtett választáson, a lemon­dott igazgató helyett dr. Orffy Gyula a vármegye tiszti főügyésze, a lemon* dás és elhalálozás folytán megürese­dett választmányi tagságokra dr. Kramolin Gyula főorvos, dr. Kele­men Imre törvényszéki elnök, Szé- vald Oszkár vm. főjegyző és Tóth Henrik műszaki főtanácsos válasz­tattak meg. A régi választmány tagjai egyébként mind megválasztattak, csak 4 póttag került a rendes tagságba és az eddigi rendes tagok közül lett 4 póttaggá. A Kaszinónak két leg­régibb tagja dr. Steiner Lajos ügy­véd és Tóth Károly műszaki taná­csos a múlt év végén, évtizedeken keresztül viselt választmányi tagsá­gukról lemondottak, hogy helyüket fiatalabb erőknek engedjék át. A mostani tagok nagyrésze nem igen tudja, hogy ennek a két Önként viszalépő tagnak mily .kiváló érde­mei vannak a Kaszinó szellemi és anyagi életében, azért mi, akik is­merjük őket, azzal a tisztelettel és nagyrabecsüléssel veszünk Tőlük bú­csút, amely őket évtizedes munkás­ságukért méltán megilleti és szere­tettel kívánjuk, hogy mint közkato­nák még soká jól érezzék magukat a Kaszinó otthonában és mutassanak példát az uj generációnak, hogy köz­legényként is lehet.jól szolgálni vala­mely közügyet. Petőfi ünnepélyek. A dombóvári főgymnázium. A kir. kath. Esterházy Miklós ná­dor főgimnázium a Petőfi centenná- rium alkalmából f. hó 6*án iskolás ünnepélyt tartott. Az ifjúsági dalárda Hiszekegye után Tóth Margit elsza valta Szabolcskának „Petőfi lelke“ című költeményét, az ünnepi beszé­det pedig Molnár László főgymnáziumi tanár tartotta. A beszéd közben Kani- zsay F., BiróS. és Marosi G. Petőfi köl­teményeket szavaltak. A dalárda a Honfidalt énekelte, Maliinger J. sza­valta a nagy költő „Van-e egy marok föld ?“ cimü költeményét. Telkes J.fel olvasta Petőfi életéről szóló tanulmá­nyát, Wurm Márta pedig Kozma An dor alkalmi költeményét szavalta. A dalárda Petőfi dala után Koruzsán T. adta elő Petőfi „Már mi nekünk ellenségünk“ kezdetű versét, Veszelei I. Móra Ferenc alkalmi költeményét, Folk F., Kanizsay F. és Kodrik J. pedig Petőfi dalokat hegedültek. Tel­kes J. szavalata következett ezután, majd pedig az igazgató záró beszéde. Az ünnepélyt a Szózat zárta be. A dombóvári ev. hitközség. Látogatott Petőfi ünnepélyt tartott a dombóvári ág. ev. hitközség. A műsor első pontjaként az áll. elemi iskola tanitóibói alakult énekkar a Hiszekegy-et énekelte. Hoffmann Ernő ág. ev. lelkész, Hamvas József Petőfi ről szóló költeményének felolvasása után Rózsa Sándor bonyhádi főgimn. tanár ünnepi beszéde következett, aki ragyogó szónoki tehetségei aposz­trofálta Petőfit, mint költőt s a ma­gyar géniusz megtestesítőjét. A be­széd után újra az áll. tanitók éne­kelték „Isten Te légy hazánk őre“ kezdetű imát. Ifj. Ihring Pál szava­lata után a jelenlevők a Himnuszt énekelték s az ünnepély véget ért. A högyészi polgári fiúiskola és az ottani r. k. el. fiú és leány­iskolák együtt ünnepelték meg jan. 28 án Petőfi születésének 100. évfor­dulóját gróf Apponyi Géza és neje szül. gróf Széchenyi Paula, valamint a község és környék lakosainak tö­meges és lelkes részvételével. A vál­tozatos és nívós műsor Hanelné Krizsó Mária tanár Petőfiről tartott alkalmi előadásával csaknem 2 órára lekötötte a nagyszámú hallgatóság érdeklődését. Az erkölcsi sikerhez járul még az Ifjúsági Könyvtár ja­vára önkéntes adományokból össze­gyűlt 10'ezer korona. A Szekszárdi Kér. Ifj. Egylet. A Kér. Ifjúsági Egyesület folyó hó 4-én, vasárnap délután 6 órakor tar­totta Petőfi ünnepélyét a szekszárdi református egyház tanácstermében. Az ünnepség „Fel barátim . . .“ kez­detű cserkészindulóval, Bálint Ambrus s. lelkész megnyitójával és rövid imá­val kezdődött. Ezután Kenézi Gábor szavalta el a nagy költőnek. „A ma­gyarok Istene“ c. költeményét, utána Cseri István mondotta el Petőfinek „Ha férfi vagy“ c. költeményét. Majd Papp Zoltán ismertette a költó élétét. A közönség mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatta a tartalmas és élvezetes ismertetést. Ezután László Piroska szavalta el a „Rab oroszlánt“. Fekete Emil pedig „Csokonait“, Danóczi Géza, az egyesület elnöke „János vitéz“ meséjét ismertette. Majd Kutas Olga Petőfinek a „Szülő­földem“ c. költeményét, Szilassy Kálmán pedig Szatmáry Istvánnak Petőfihez“ c. költeményét mondotta el. A tartalmas ünnepély, amelyet' nagyszámmal megjelent közönség hall­gatott végig, Gödé Lajos ref. lelkész beszédével ért véget. Bátaszék A bátaszéki Kaszinó nagyszabású ünnepélyén Csuha Ilonka mély átér- zéssel szavalta TömörkényIstván „Petőfihez“ irt prológját. majd Bota József tanár tartott igen ügyes beszé­det. Kleizner Mariska kedvesen és közvetlenül szavalta Petőfi „István öcsémhez“ c költeményét. „Petőfi a Hortobágyon“ c. melodrámát Kaza- mér Mili nagy rutinnal szavalta. Hegedűn dr. Schmidt Géza, zongo­rán Szabó Lajosré nagy művészettel kisérték. Klósz Teruska „Ha férfi vagy“ c. költeményt szavalta nagy hatással. Pécsy Erzsébet kitünően adta elő a világirodalom egyik reme­két „Szeptember végén“ c. verset. Szabó Lajosné nagy hozzáértéssel zongorázta Liszt II. Rapszódiáját, dr. Schmidt Géza pedig bravúrosan hegedülte Hubay : „Csáxdajelenetét“. Pápay Sarolta Petőfi „Élet és halál“ cimü versét, Mibéli Mihály „A ma­gyar ifjakhoz“ cimü verssel gyö­nyörködtette a közönséget. A dalárda a „Hiszekegy“, „Talpra magyar“ és „Csatadal“ pompás előadásávál járult hozzá az est sikeréhez. A Bátaszéki Dalárda egyébként külön Petőfi dal- estélyt is szándékozik tartani. A Szekszárdi Izraelita Nőegylet f. hó 4 én ünnepelte meg a Keres­kedelmi Kaszinó helyiségében Petőfi születésének századik évfordulóját. A kaszinó nagyterme teljesen megtelt az Unnéplőkkel. A műsor Leopold Margit hangulatos és igen jól elő­adott, saját maga irt szép prológjá- val kezdődött, amely után á női énekkar a magyar Hiszekegyet éne­kelte igen jó összetanulásban. Dr. Fleischmann Ottó magas szárnyalásu felolvasást tartott Petőfiről. Dr. Ridó Artur rutinozott előadással Petőfi két költeményét szavalta, Zala Vilmos cimbalom kíséret mellett ügyesen hegedült, dr. Zipser Jakabné virtuóz játékkal Liszt Ferenc: Petőfi szelle­méhez c. melódiáját adta elő, Leo­pold Margit két Petőfi verset szavalt igen Ügyesen, dr. Radó Gyula és Strasser Sári is nagy hatást értek el szavalatukkal Fleischer Erzsi és Spitzer Rózsi pedig Petőfi dalok éneklésével. Az ügyesen összeállí­tott műsor végeztével a jelenlevők a Hymnusz éneklésével zárták be az ünnepélyt, amely a jótókonycélra is tekintélyes összeget eredményezett. Kiss Nőni és tM szekszárdi loluajbandája. Nagy feltűnést keltett a múlt év őszén, hogy a csendőrség letartóz­tatta Kiss Nani 27 éves hajadon, szekszárdi kofát, özv. Fehér Lajosné sz. Mozolán Anna 31 éves és Tóth Lajosné sz. Baka Juliánná szekszárdi lakosokat, akik Agárdon és Mözsön több helyen loptak és a lopott tárgya­kat Végh Jánosné sz. László Katalin szekszárdi asszony, mint orgazda utján értékesítették. A nyomozás befejezése után Tóth Lajosnét szabadlábra he­lyezték, a másik kettő azonban elő zetes letartóztatásban maradt, mert egyéb bűnök is terhelik a lelkűket.-A tárgyalás. Múlt .csütörtökön került a tolvaj- szövetkezet ügye a szekszárdi tör vényszék elé, ahol óriási érdeklődés mellett tárgyalták le a közismert egyének bünpörének első részét. A ’második szintén érdekes és nagy méretű ügy vizsgálata még ninc3 befejezve és főtárgyalásra vihető nem volt. Kulcs a tégla alatt. A biróság előtt kiderült, hogy a múlt év julius havában Kiss Nani és Tóth Lajosné előre megbeszélt lopási szándékkal kimentek Mözsre, ahol már előzetesen is szemlét tartottak arra, hogy kinek a lakását lehetne kirabolni. Mikor a kiszemelt helyre értek, Tóth Lajosné megállóit Wer­ner József háza előtt, Kiss Nani pedig bement az udvarba. Az ud­varban szétnézett, nincs e valaki otthon, majd a folyosón levő hordó • mellett a tégla alá rejtett lakáskulcsot I a kezébe vette és a bezárt lakás j ajtaját kinyitva, belépett a konyhába, szobába és a kamrába, ahol előbb egy zsákot keresett, majd mikor az megvolt,, belerakott a zsákba 1 drb. szakajtóruhát, 3 drb. vászonabroszt, 1 kék abroszt, 4 lepedőt, 2 vászon- zsákot, h^rom és fél vég házi vásznat, 1 szoknyát, 1 sonkát, 1 kg. szalonnát 1 pár cipőt, 1200 korona készpénzt és egy 18 literes zsirosbodönt, amely, ben Ifi liter zsir volt. A tolvaj őrangyala. Amíg Kiss Nani mindezeket össze­szedte, Tóth Lajosné kint az utcán lesbe állott és vigyázott, nehogy va­laki megzavarhassa a tolvajmunkát. Mikor azután minden a zsákban volt, elmentek Tóth Lajosnénak a Schmideg-féle téglagyárban levő laká­sára és ott megosztoztak a zsák­mányon. Az agárdi első lopás. Mikor Kiss Nani látta, hogy ez a mesterség jobban jövedelmez, mint a kofálkodás, augusztus 6-án Sióagádra ment és ott Turcsik György házába belopózva, egy hímzett abroszba bele­kötött egy 18 literes zsirosbödönt, amelyben 6 kg. zsir is volt és azt elhozta Szekszárdra. Megjött a bátorság. Egy hónap múlva, szeptember hó 13 án már hármasban mentek ki Sió- agárdra. Kiss Nani és özv. Fehér Lajosné sz. Mozolán Anna egy csomó tolvajkulcsot is vittek magukkal, hogy annak segítségével törjenek be valahová. Megneszelték, hogy Nav- reczki Mihály gazdálkodó és háza- népe nincs otthon, elhatározták tehát, hogy az ő lakását -fogják kifosztani. Tóth Lajosné — úgy, mint az előző alkalommal Mözsön — most is figye­lőnek állott «ki az utcára, mig a másik kettő dolgozott. Az agárdi zsákmány. Kiss Nani és Fehérné az álkul- csők segélyével kinyitották Navreczki konyháját, a konyhából bementek a szobába és a kamrába, ott zsákba raktak 4 tábla szalonnát, 20 kiló lisztet, 3 kiló zsírt, 2 darab házi szappant, 1 vasfazekat, 4 méterhossza kutkötelet, 4 inget és 4 gatyát • Az osztozkodás. A zsákmánnyal megint csak Tóth Lajosné lakására mentek és ott osztoz­kodtak meg a lopott holmin, amely­nek egy részét Végh Jánosné sz. László Katalin utján értékesítették. Ezért az értékesítésért Véghnó özv. Fehérnétől 2 lepedőt, 1 vég vásznat ós egy sonkának a harmadrészét kapta. A letartóztatás. A károsultak természetesen azonnal értesítették a csendőrséget, amely minden kétséget kizáróan megállapí­totta, hogy a tolvajlásokat egy és ugyanaz a társaság követte el. Az erélyesen lefolytatott nyomozás során persze a tettesek hamarosan kézre is kerültek és be is ismertek mindent. ‘ A vádlottak padján. A csütörtöki-tárgyalásnak, ahol a négy asszony együtt ült a vádlottak padján, sok humoros részlete volt, úgy, b°gy a vádlottársak tipikusan asszonyi lefetyölése magukat az itélotanács tagjait is sokszor meg­növeltette, A gavallér tolvaj.. ’ Kiderült például, hogy Kiss Nani, aki jómódú kofa volt és a szekszárdi piacon tisztességes munkával is elég sokat keresett, csak a többi társán IM0LHAB textil-, Kelme-, főnül-, szőrmefestő és oegyészell rnhatlsztifó innrieient» fapkwfim, ®

Next

/
Oldalképek
Tartalom