Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-12-15 / 50. szám
V. évfolyam. Ara 500 korona. Szekszárdi 1923 december 15. 50. szám. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 500 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 4500 korona. Előfizetni csak égy negyedévre lehet. Utólagos fizetés esetére a kiadóhivatal fentartja magénak a jogot, hogy a fizetés napján érvényes előfizetési árakat számíthassa fel. ______________■ Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 150ffkorona. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milliméter soronként 250 korona. Közgyűlést részvénytársasági stb. hirdetések 400 korona. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nyllttér soronként 1500 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Hazai hírek. Dacára annak a hitetlenségnek, amellyel nem csak lelkiekben, de gazdasági életünkben is lépten nyomon találkozunk, mégis feltartózha- tatlannl közeledünk gazdasági konszolidációnk felé és — amiről, mint a messze jövő álmáról szerettek azok beszélni, akik zavaros és bizonytalan gazdasági helyzetünk vám szedői voltak,— a külföldi kölcsön biztos és az a közel jövőben már rendelkezésünkre áll. A külföldi kölcsön tagadhatatlanul legalább is koronánk értékének állandósításához vezet, ez nem kedvező azokra, akik bosszú időn keresztül koronánk romlásából éltek gond nélkül, munka nélkül, akik a korona- érték hullámzását az árdrágítás sok- sok módjával használták ki. Az eddigi és már-már a teljes demoralizes veszélyével fenyegető munkátlan vagyonszerzés ideje kezd lejárni és ismét visszatér a becsületes munka értéke. Természetes az, hogy mindennek megakadályozása volna legfontosabb érdekeik azoknak, akik a magyar verejték gyümölcsét mosolyogva söpörték be, amelyből mindent meg tudtak szerezni maguknak, amit csak a test megkívánt, mig mi, a dolgozók százerei, kopott ruhában, testileg és lelkileg elcsigázva küzdöttünk az élet nehézségeivel. A célt úgy vélik elérni, hogy az amúgy is fólős, könnyen megijedő és bizalmatlan népünk közé a hamis birek egész csomóját dobják és azokat az ő kipróbált szervezetükkel hóiapdarend- szerüséggel terjesztik. A külföldi kölcsön feltétele, hogy önerőnkből felállítsuk a jegybankot és költségvetési deficitünk egy részét is belföldi kölcsönnel eloszlassuk. A hazug birek célja, hogy eb ben a belföldi kölcsönben megrendítsék a bizalmat és attól az embereket elidegenitsék. Betétlefoglalás, kényszerkölcsön, pénz lebélyegzés stb. a vesszőparipájuk. Kállay pénzügyminiszter mindezt megcáfolta Páriába való utazása előtt. A kormány kijelentette, bogy a belföldi kölcsön előteremtésénél semmiféle erőszakos eszközökhöz nem nyúl, hisz arra nincs semmiféle szükség. A jegybank felállításához és a belföldi kölcsönhöz szükséges tőkének ugyanolyan kamatozása biztosittatik, mint a külföldi kölcsönnek és feltételei nem megiepetésszerüieg lesznek életbeléptetve, hanem a nemzetgyűlés által vitattatnak meg, törvénybe foglaltatnak és igy oly biztonságot és előnyöket nyújtanak, hogy nincs szükség semmiféle kényszer- eszközre, a tőke összejön a józan 49 az ország gazdasági talpraállását kívánó és megértő gazdáknak, kereskedőknek, iparosoknak és bankoknak hazafias készségéből. Azok a paraziták pedig, akik eddig élősködtek a magyar gazdasági életben, mint a kaptárakban a he rék, nyugodjanak bele, hogy elérkezett a nagy tisztogatás ideje. Dacára apró és alantas fogásaiknak, a magyar nemzet gazdaságilag talpra áll, a munka zajával lesz -tele ez a csonka ország és itt tovább nem a börze hiénáknak és sibereknek lesz eldo- rádójuk, hanem azoknak biztos és tisztességes megélhetésük, akik dől goznak. S. HVVV Ul UU0 J • J —— Q nm-j-iv*. —i."j —“ —- 1 “ 1 “* W,** *,"^***,W*,**,*M*^*** Evangélikus vallásos-est Gyönkön. Magas színvonalú és mély leiki- batásu vallásos est volt Miklós napján 6 órakor a gyönki evangélikus templomban. Már 5 óra után érdekes volt nézni a ködös adventi homályban a hegyoldalakból lefelé haladó, imbolygó, fényes pontokat, amelyek utjokban másokkal egyesültek és mind a templom felé közeledtek, mint mikor a zápor okozta patakocskák a völgy felé törve egymással egyesülnek, mig végre hömpölygő ár szakág a folyamba. A gyülekező bivek kézilámpái voltak ez adventi fénypontok^ melyek mind a fényesen kivilágított, gótstilü templomablakok vonzó erejének enge delmeskedtek, a saentegyházba torkollottak, mint a szervezet erei a szívbe. Háromnegyed hatkor már tömve volt a templom és pedig nemcsak az evangélikus egyház tagjai töltötték meg az utolsó helyig, hanem ott voltak minden felekezet és társadalmi réteg legjobbjai nagyszámmal, soraikban a többnyire más vallásu nota- bilitások, honorációrok majdnem ki vétel nélkül. Az ünnepély rendezői a látogatottsággal igazán meg lehet tek elégedve. Pontban 6 órakor beléptek a temp lomba Mübl Sándor gyönki ev. lelkész vezetésével Baldauf Gusztáv pécsi lelkész, az egybázm. leikészegyesület elnöke, Vértesy Zoltán magyarbólyi pap, a szomszédos Szárazd községből Sparas Elek ev. lelkész, továbbá Schöll Lajos hidasi főesperes, Mechvrarth Ernő kormányfőtanácsos, egybázm. felügyelő és Ritter Béla egyházközségi felügyelő. A rendkívül változatos, vonzó és felemelő hatású, ötletesen összeválogatott programmot a gyülekezet ádventi vonatkozású éneke nyitotta meg. Ezt követte Sparas Elek kitűnő szónoki képességgel és pompás orgánum mai előadott irásmagyarázata. Utána Mühl Ilonka érzéssel és hévvel elszavalta Ábrányi Emil „Keresem az Istent" cimü költeményét. Következett a reformátusok kitűnő muzsikus kántorának, Nöthlíng Gézának saját szerzeményű orgona-száma. Erről nem kell kritikát mondani, csak annyit, hogy Nöthling Géza orgonáit. Az ötödik programmpont Baldauf Gusztáv pécsi lelkész nagyszabású magyar és német beszéde volt. Különösen hatásos volt a költői hasonlat a protestáns és a katholikus nagy kertről, melyekben egyformán buzgó kertészek a bitnek hasonlóan szép virágait, édes gyümölcseit termelik, nem törődve a kerítést megmászni törekvő se fű, se fa folyandárokkal, melyek alatt a békebontó szektákat értette. Következett az evaug. földmives dalárda tiszta barmoniáju „Ima" cimü karéneke, Horvay Árpád tanító dirigálásával, melynek különösen mélyebb hangú részei feleltek meg a templom kitűnő akusztikájának. —Antal József daliás magyar földmives legény szavalta el ezután bátran és jól Csengőy Gusztáv hosszú versét, „Az elveszett frigyládá" t. Igazán szép, hogy e néposztályból egy fiatalember vállalkozik ily nemes szerepre !r Szavalata után ismét megszólalt az orgona Kring Ödön tanító szivhez- szóló szép prelúdiumát hallatva. Ezt követte VérteBy Zoltán magyarbólyi pap előadása, aki rövid elő- magyarázat után pompás készséggel és lélekbemarkoló hangon szavalta Heine Henrik örökbecsű költeményét, „Belsazer" t. Amikor a szentségtörő, dorbézoló király előtt a láthatatlan kéz felírta a falra a „Mene, mena tekel ufarzin" szavakat és a szavaló azzal végezte előadását, bogy a királyt még azon éjjel meggyilkolták megrémült szolgái, olyan csend volt a templomban a rengeteg ember dacára, hogy 0 gyertyák sercegését lehetett hallani. Ugyanily áhítatot váltott ki Arany János műve, a „Ráhel siralma", melynek mély hatású befejezése volt, hogy ^nem balt meg az Ige, az Eszme!" Mély benyomást keltettek e remekművek, hivatott interpretáló ajkairól, e kiválóan hangulatos keretben még az intelligens, olvasott és őket ismerő hallgatók lelkében is, el lehet tehát képzelni, mennyivel frappánsabb volt az egyszerű emberek lelkének érintetlen talajában ! Mübl Sándor záróimája méltó befejezése volt a szép ünnepélynek, amely az „Erős várunk minekünk az Isten“ ős protestáns himnusz eget- ostromló harsogása után fél kilenckor véget ért és a parányi lámpák megint szétmentek a hegyekbe, völgyekbe, a sötét éjben a kis házakba, ahol hordozóik az otthonmaradottaknak átadták az apró mécsek pislogásánál azt a nagy világosságot, amit e gyönyörű ünnepélyről magúkkal hoztak a lelkűkben, mint a kis égő gyertyát a kezükben. A tervezők, a rendezők és a szereplők helyes irányban kezdték meg a szekták aknamunkájának ellensúlyozását. Ezt folytatni kell, másutt is, mindenütt ily erővel! Pósa emlékünnepély a kórházban ápolt betegek javára. Pompásan rendezett és kitünően sikerült három Pósa ünnepély zajlott le ezen . a héten Szekszárdon. Bálintné Lőrinczy Ida, polgári iskolai tanárnő állította össze a műsort és ugyancsak ő tanította be a szereplőket, akiknek buzgólkodása több mint egymillió koronát juttatott a szekszárdi „Ferenc“-közkórház elhagyott betegeinek, akiket az előadások tiszta jövedelméből karácsonykor meg fognak vendégelni. Az első előadáson megjelent Jankó Ágoston főispán is a nejével együtt, valamint a város társadalmának szine-java. A közönség érdeklődése olyan nagyfokú volt, hogy a Kath. Kör fütetien előcsarnokában még a harmadik előadás alkalmával is egymás hátán szorongtak az emberek, csakhogy hallhassák az ünnepség nívós anyagát. Az előadások tulajdonképeni célja az volt, hogy aki ismerte, az még jobban megszeresse, aki pedig nem ismerte, az^meginmerbease Pósa gyü= nyörü költészetét, amelynek minden sora, minden szava vallásosságra, hazaszeretetre, a szülők és az emberek szeretetére, valamint a természet megkedveltetésére tanítja a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt. Az ünnepély főszereplői a leánycserkészek voltak, akik ez alkalom- ' mai is megmutatták, hogy kitartó munkával milyen szép eredményt lehet a köz javára elérni. A műsor első száma Pósa Lajos „Fohásza“ volt, melyet Eördögh Rózsi szavalt, majd Bálintné Lőrinczy Ida ismertette Pósa életét és költészetét. Nagy hatású beszédét „A kerepesi temetőben“ cimü saját szerzeményű versével fejezte be. Huszonöt Pósa- köiteményt szavaltak ezután nagy sikerrel a helybeli óvoda, elemi, polgári és kereskedelmi iskola, valamint a főgimnázium tanulói. Pósa d&l- köitészete is sorra került és azokat a dalokat, amelyek megihlették Dankó Pista, Lányi Géza és Dónáth Lajos múzsáját is: hegedűn Schiffer Ilona, Kenózy Endre, Fekete Sári és Kaszás Endre adták elő. Egy dalát pedig Kopetsnik Margit igen szépen elénekelte. Dankó Pista két Pósa- dalából magyar ábrándot szerzett dr. Áldor György helybeli ügyvédjelölt, az ismert kiváló zenész, akinek ezt a müvét Schiffer Ilona és Kenézy Endre hegedülték. Ezután a cserkészek bemutatták dr. Viktor Gabriella képezdei tanár „Pósa anyja“ cimü 5 felvonásos népies színmüvét. A főszerepeket Flettner Manci, Tenclinger Hús, Janosits Erzsiké, Spatz Klári, Spuller Miéi, Katona Mária, Kráí Erzsébet, Joób Julia, Leopold Mária, Albers Iius, Eördögh Rózsi és Haypáí Boríska igen kitünően játszották. A szereplők az 5 felvonás alatt Klieber; Gizella énektanárnő kiváló ■ vezetése mellett elénekelték Pósának és Dankó-
