Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-12-15 / 50. szám

V. évfolyam. Ara 500 korona. Szekszárdi 1923 december 15. 50. szám. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 500 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 4500 korona. Előfizetni csak égy negyedévre lehet. Utólagos fizetés esetére a kiadó­hivatal fentartja magénak a jogot, hogy a fizetés napján érvényes előfi­zetési árakat számíthassa fel. ______________■ Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 150ffkorona. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milliméter soronként 250 korona. Közgyűlést részvénytársasági stb. hirdetések 400 korona. Állást keresőknek 50 száza­lék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, csa­ládi hír, valamint a nyllttér soronként 1500 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Hazai hírek. Dacára annak a hitetlenségnek, amellyel nem csak lelkiekben, de gazdasági életünkben is lépten nyo­mon találkozunk, mégis feltartózha- tatlannl közeledünk gazdasági kon­szolidációnk felé és — amiről, mint a messze jövő álmáról szerettek azok beszélni, akik zavaros és bizonytalan gazdasági helyzetünk vám szedői vol­tak,— a külföldi kölcsön biztos és az a közel jövőben már rendelkezé­sünkre áll. A külföldi kölcsön tagadhatatlanul legalább is koronánk értékének állan­dósításához vezet, ez nem kedvező azokra, akik bosszú időn keresztül koronánk romlásából éltek gond nél­kül, munka nélkül, akik a korona- érték hullámzását az árdrágítás sok- sok módjával használták ki. Az eddigi és már-már a teljes de­moralizes veszélyével fenyegető munkátlan vagyonszerzés ideje kezd lejárni és ismét visszatér a becsüle­tes munka értéke. Természetes az, hogy mindennek megakadályozása volna legfontosabb érdekeik azoknak, akik a magyar verejték gyümölcsét mosolyogva sö­pörték be, amelyből mindent meg tudtak szerezni maguknak, amit csak a test megkívánt, mig mi, a dolgo­zók százerei, kopott ruhában, testi­leg és lelkileg elcsigázva küzdöttünk az élet nehézségeivel. A célt úgy vélik elérni, hogy az amúgy is fólős, könnyen megijedő és bizalmatlan népünk közé a hamis birek egész csomóját dobják és azokat az ő ki­próbált szervezetükkel hóiapdarend- szerüséggel terjesztik. A külföldi kölcsön feltétele, hogy önerőnkből felállítsuk a jegybankot és költségvetési deficitünk egy ré­szét is belföldi kölcsönnel eloszlas­suk. A hazug birek célja, hogy eb ben a belföldi kölcsönben megren­dítsék a bizalmat és attól az embe­reket elidegenitsék. Betétlefoglalás, kényszerkölcsön, pénz lebélyegzés stb. a vesszőparipájuk. Kállay pénz­ügyminiszter mindezt megcáfolta Pá­riába való utazása előtt. A kormány kijelentette, bogy a belföldi kölcsön előteremtésénél semmiféle erőszakos eszközökhöz nem nyúl, hisz arra nincs semmiféle szükség. A jegy­bank felállításához és a belföldi kölcsönhöz szükséges tőkének ugyan­olyan kamatozása biztosittatik, mint a külföldi kölcsönnek és feltéte­lei nem megiepetésszerüieg lesz­nek életbeléptetve, hanem a nemzet­gyűlés által vitattatnak meg, tör­vénybe foglaltatnak és igy oly biz­tonságot és előnyöket nyújtanak, hogy nincs szükség semmiféle kényszer- eszközre, a tőke összejön a józan 49 az ország gazdasági talpra­állását kívánó és megértő gazdák­nak, kereskedőknek, iparosoknak és bankoknak hazafias készségéből. Azok a paraziták pedig, akik ed­dig élősködtek a magyar gazdasági életben, mint a kaptárakban a he rék, nyugodjanak bele, hogy elérke­zett a nagy tisztogatás ideje. Dacára apró és alantas fogásaiknak, a ma­gyar nemzet gazdaságilag talpra áll, a munka zajával lesz -tele ez a csonka ország és itt tovább nem a börze hiénáknak és sibereknek lesz eldo- rádójuk, hanem azoknak biztos és tisztességes megélhetésük, akik dől goznak. S. HVVV Ul UU0 J • J —— Q nm-j-iv*. —i."j —“ —- 1 “ 1 “* W,** *,"^***,W*,**,*M*^*** Evangélikus vallásos-est Gyönkön. Magas színvonalú és mély leiki- batásu vallásos est volt Miklós napján 6 órakor a gyönki evangélikus temp­lomban. Már 5 óra után érdekes volt nézni a ködös adventi homályban a hegyoldalakból lefelé haladó, im­bolygó, fényes pontokat, amelyek utjokban másokkal egyesültek és mind a templom felé közeledtek, mint mi­kor a zápor okozta patakocskák a völgy felé törve egymással egyesül­nek, mig végre hömpölygő ár sza­kág a folyamba. A gyülekező bivek kézilámpái vol­tak ez adventi fénypontok^ melyek mind a fényesen kivilágított, gótstilü templomablakok vonzó erejének enge delmeskedtek, a saentegyházba torkol­lottak, mint a szervezet erei a szívbe. Háromnegyed hatkor már tömve volt a templom és pedig nemcsak az evangélikus egyház tagjai töltötték meg az utolsó helyig, hanem ott vol­tak minden felekezet és társadalmi réteg legjobbjai nagyszámmal, soraik­ban a többnyire más vallásu nota- bilitások, honorációrok majdnem ki vétel nélkül. Az ünnepély rendezői a látogatottsággal igazán meg lehet tek elégedve. Pontban 6 órakor beléptek a temp lomba Mübl Sándor gyönki ev. lelkész vezetésével Baldauf Gusztáv pécsi lelkész, az egybázm. leikészegyesület elnöke, Vértesy Zoltán magyarbólyi pap, a szomszédos Szárazd községből Sparas Elek ev. lelkész, továbbá Schöll Lajos hidasi főesperes, Mechvrarth Ernő kormányfőtanácsos, egybázm. felügyelő és Ritter Béla egyházköz­ségi felügyelő. A rendkívül változatos, vonzó és felemelő hatású, ötletesen összeválo­gatott programmot a gyülekezet ád­venti vonatkozású éneke nyitotta meg. Ezt követte Sparas Elek kitűnő szó­noki képességgel és pompás orgánum mai előadott irásmagyarázata. Utána Mühl Ilonka érzéssel és hévvel el­szavalta Ábrányi Emil „Keresem az Istent" cimü költeményét. Követke­zett a reformátusok kitűnő muzsikus kántorának, Nöthlíng Gézának saját szerzeményű orgona-száma. Erről nem kell kritikát mondani, csak annyit, hogy Nöthling Géza orgonáit. Az ötödik programmpont Baldauf Gusztáv pécsi lelkész nagyszabású magyar és német beszéde volt. Külö­nösen hatásos volt a költői hasonlat a protestáns és a katholikus nagy kertről, melyekben egyformán buzgó kertészek a bitnek hasonlóan szép virágait, édes gyümölcseit termelik, nem törődve a kerítést megmászni törekvő se fű, se fa folyandárokkal, melyek alatt a békebontó szektákat értette. Következett az evaug. földmives dalárda tiszta barmoniáju „Ima" cimü karéneke, Horvay Árpád tanító diri­gálásával, melynek különösen mélyebb hangú részei feleltek meg a templom kitűnő akusztikájának. —Antal József daliás magyar földmives legény sza­valta el ezután bátran és jól Csengőy Gusztáv hosszú versét, „Az elveszett frigyládá" t. Igazán szép, hogy e néposztályból egy fiatalember vállal­kozik ily nemes szerepre !r Szavalata után ismét megszólalt az orgona Kring Ödön tanító szivhez- szóló szép prelúdiumát hallatva. Ezt követte VérteBy Zoltán magyar­bólyi pap előadása, aki rövid elő- magyarázat után pompás készséggel és lélekbemarkoló hangon szavalta Heine Henrik örökbecsű költeményét, „Belsazer" t. Amikor a szentségtörő, dorbézoló király előtt a láthatatlan kéz felírta a falra a „Mene, mena tekel ufarzin" szavakat és a szavaló azzal végezte előadását, bogy a királyt még azon éjjel meggyilkolták meg­rémült szolgái, olyan csend volt a templomban a rengeteg ember dacára, hogy 0 gyertyák sercegését lehetett hallani. Ugyanily áhítatot váltott ki Arany János műve, a „Ráhel siralma", melynek mély hatású befejezése volt, hogy ^nem balt meg az Ige, az Eszme!" Mély benyomást keltettek e remek­művek, hivatott interpretáló ajkairól, e kiválóan hangulatos keretben még az intelligens, olvasott és őket ismerő hallgatók lelkében is, el lehet tehát képzelni, mennyivel frappánsabb volt az egyszerű emberek lelkének érin­tetlen talajában ! Mübl Sándor záróimája méltó be­fejezése volt a szép ünnepélynek, amely az „Erős várunk minekünk az Isten“ ős protestáns himnusz eget- ostromló harsogása után fél kilenc­kor véget ért és a parányi lámpák megint szétmentek a hegyekbe, völ­gyekbe, a sötét éjben a kis házakba, ahol hordozóik az otthonmaradottak­nak átadták az apró mécsek pislogá­sánál azt a nagy világosságot, amit e gyönyörű ünnepélyről magúkkal hoztak a lelkűkben, mint a kis égő gyertyát a kezükben. A tervezők, a rendezők és a sze­replők helyes irányban kezdték meg a szekták aknamunkájának ellensúlyo­zását. Ezt folytatni kell, másutt is, mindenütt ily erővel! Pósa emlékünnepély a kórházban ápolt betegek javára. Pompásan rendezett és kitünően sikerült három Pósa ünnepély zajlott le ezen . a héten Szekszárdon. Bálintné Lőrinczy Ida, polgári iskolai tanárnő állította össze a mű­sort és ugyancsak ő tanította be a szereplőket, akiknek buzgólkodása több mint egymillió koronát juttatott a szekszárdi „Ferenc“-közkórház el­hagyott betegeinek, akiket az előadá­sok tiszta jövedelméből karácsonykor meg fognak vendégelni. Az első előadáson megjelent Jankó Ágoston főispán is a nejével együtt, valamint a város társadalmának szine-java. A közönség érdeklődése olyan nagyfokú volt, hogy a Kath. Kör fütetien előcsarnokában még a harmadik előadás alkalmával is egy­más hátán szorongtak az emberek, csakhogy hallhassák az ünnepség nívós anyagát. Az előadások tulajdonképeni célja az volt, hogy aki ismerte, az még jobban megszeresse, aki pedig nem ismerte, az^meginmerbease Pósa gyü= nyörü költészetét, amelynek minden sora, minden szava vallásosságra, hazaszeretetre, a szülők és az embe­rek szeretetére, valamint a természet megkedveltetésére tanítja a gyerme­keket és a felnőtteket egyaránt. Az ünnepély főszereplői a leány­cserkészek voltak, akik ez alkalom- ' mai is megmutatták, hogy kitartó munkával milyen szép eredményt lehet a köz javára elérni. A műsor első száma Pósa Lajos „Fohásza“ volt, melyet Eördögh Rózsi szavalt, majd Bálintné Lőrinczy Ida ismertette Pósa életét és költésze­tét. Nagy hatású beszédét „A kerepesi temetőben“ cimü saját szerzeményű versével fejezte be. Huszonöt Pósa- köiteményt szavaltak ezután nagy sikerrel a helybeli óvoda, elemi, pol­gári és kereskedelmi iskola, valamint a főgimnázium tanulói. Pósa d&l- köitészete is sorra került és azokat a dalokat, amelyek megihlették Dankó Pista, Lányi Géza és Dónáth Lajos múzsáját is: hegedűn Schiffer Ilona, Kenózy Endre, Fekete Sári és Kaszás Endre adták elő. Egy dalát pedig Kopetsnik Margit igen szépen elénekelte. Dankó Pista két Pósa- dalából magyar ábrándot szerzett dr. Áldor György helybeli ügyvédjelölt, az ismert kiváló zenész, akinek ezt a müvét Schiffer Ilona és Kenézy Endre hegedülték. Ezután a cserké­szek bemutatták dr. Viktor Gabriella képezdei tanár „Pósa anyja“ cimü 5 felvonásos népies színmüvét. A fő­szerepeket Flettner Manci, Tenclinger Hús, Janosits Erzsiké, Spatz Klári, Spuller Miéi, Katona Mária, Kráí Erzsébet, Joób Julia, Leopold Mária, Albers Iius, Eördögh Rózsi és Haypáí Boríska igen kitünően játszották. A szereplők az 5 felvonás alatt Klieber; Gizella énektanárnő kiváló ■ vezetése mellett elénekelték Pósának és Dankó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom