Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-11-24 / 47. szám
m V« évfolyam. Ára 500 korona. bzt&szard, iy23 november 24 47. szám. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 500 korona. Előfizetési, dij egy évnegyedre 4500 korona. Előfizetni csak egy negyedévre lehet. Utólagos fizetés esetére a kiadóhivatal featartja magának a jogot, hogy a fizetés napján érvényes előfizetési árakat számíthassa fel. ___________ Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1500 korona. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milliméter soronként 250 korona. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések 400 korona. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklémhir, eljegyzést hír, családi hír, valamint a nyllttér soronként 1500 koronába kerül. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Keresztények egy táborba! A hitéletnek két kiváló vezetője beszélt a napokban, Cseruoch János bíboros hercegprímás és dr. Ravasz László, a reformátusok ékesszava püspöke. Mindkét beszédnek kijege- cesedett eszméje a kereszténységnek egy táborban való egyesülése, a türelem és szeretet jegyében való munkálkodás volt, hogy ez a nemzet visszatérjen a hit ösvényére, a magyar nép szívben és lélekben újból a Krisztus népe legyen. A fölként bíboros, aki mindenkor az igazi keresztény eszménynek bölcs és higgadt hirdetője volt, bár egész valóját a katbolikus dogmák szent átérzése hatja át, a más felekezetüek- ben is mindig meglátta, megtalálta magyar testvért. Fanatikus bittel hirdette a katholikus vallás tanait, de sohasem nyiit ajka olyan szóra, amelynek éle leír*volna a más keresztény felekezet hivő tábora ellen. A Saskörben elhangzott felhívásában az ő fenköit gondolkozásának nem politikai, hanem mély hazafiasságtól áthatott megnyilatkozását látjuk, egy vészkiáltást, amely nem Budapest községi választásának alátámasztója akar lenni, hanem komoly pillanatban, komoly figyelmeztetés, hogy mi magyarok, akik ezer sebből vóre- zünk, irtózatos mélységek felett járunk, ne engedjük meg azt a köny- nyelmüséget, hogy a haza és a király szeretetében felekezetek szerint széttagozódjunk és az összefogó munka, ellenségeink, elnyomóink 'elleni felsorakozás helyett, egymás ellen törjünk. A reformátusok püspökének a du- namelléki református egyházkeiüiet közgyűlésén panaszra nyílott ajka, panaszra azok ellen, akik gyűlölet tői áthatott érzésből, avagy törtető stréberségből éket akarnak a keresztények tábora közé verni. De a fájdalmas panaszon átcsiilogott a meg- bocsájtás magasztos érzése és ajkáról messze hangzott a „testvéri egységre“ való felhívás nemes szózata. Valami szebb jövendőhöz való közeledés hatalmas reménységét ére- zem, amikor a két kiváló és az egész ország mélységes tiszteletét méltán kiérdemelt egyházfő szavain elmélkedem. Valami imaszerü áhítat fogja el lelkem, szemeim elé a közel távolából egy fényes ut tárul és ezen az utón látom egymás mellett haladni a kereszténység hatalmas egységes táborát, akiknek szivében nem a felekezeti gyűlölet, hanem az Isten, a Király- és Hazaszeretet olthatatlan hatalmas szent lángja ég. És látom, amint a Felvidék katho- likusságának és lutheránusainak, Er dély reformátusainak és katholiku- sainak milliói szenvedéstől könnyes, de mégis reménységtől fénylő szemmel tekintenek felénk, akik meghallottuk nagyjaink intő szavát, át- éreztük a történelmi napok megértésre szólító perceit, magyar egységbe forrva vonzó gócpontjai leszünk a vallás dogmáin keresztül az elszakadt részeknek, elrablott testvéreinknek. Ravasz püspök testvéri kéznyujtá- sában és Csernoch bíboros vasárnapi felhívásában magasztosabb tartalmat találunk, mint egyes fővárosi lapok. Úgy véljük, hogy a magyar katho- likusság feje vasárnap nem Budapest népének szólott csak és nemcsak egy politikai ügy diadalra juttatása céljából, hanem a megmaradt ország és az elszakított részek összes kérész tényeihez és nem egy párt, hanem az egész magyarság aj életre való ébresztése érdekében. Látjuk három éven keresztül, hogy építeni nem gyűlöletet hirdető jelszavakkal, hanem Istenbe vetett tán torithatatlan hittel, minden értékes magyart megértő és megbecsülő szeretettel lehet csak. Üdv azoknak, akik vallásuk szent tüzétől áthatva, kivá'ó egyházi mél tóságukból megmutatják a boldogulás ösvényére vezető utat, de félre azokkal, akik a hithüséget, a nemzeti egység mostaninál is fokozottabb széttagolására óhajtják, akár botor elvakultságból, akár érvényesülni akaró streberségből, felhasználni. S. Dr. Őrffy Imre beszámolnia Bálán. Folyó hó 18-án tartotta dr. őrffy Imre nemzetgyűlési képviselő a választások óta első beszámolóját Bátán. Ez a község a választások idejében a megtévesztettek közé tartozott, a legdühösebben foglaltak állást olyan ember mellett, akiről -azt sem tud ták, hogy honnan jött és az ellen, aki minden ügyes bajos, dolgukban készséggel közben járt. Örömmel állapítjuk meg, hogy Báta község hangulata hatalmasan megváltozott, reá jöttek az emberek, hogy hamis jelszóval félrevezettettek és most nem a lepénzelt, hanem a lelki és szellemi vezetők után indulnak és azok szavára hajlanak. Ebben a változásban jelentékeny része van a két felekezet uj lelkészeinek, akik az erő- sen megingott hitéletet helyreállították példás életükkel, mélységes vallásosságukkal és a néppel való szerető gondoskodással kicsavarták a demagógia kezéből az irányítást, a megtévesztett embereket visszavezették az erősen hazafiasán, magyaros józansággal gondolkozók táborába. A bátai néplélekben beállott erőa változás megmutatta, hogy mily fontos tényezők nemcsak a hit,' de a társadalmi életre is, a lelki vezetők. Hosszú évtizedeken keresztül' nélkülözött Báta községe oly vezetőket, mint a milyeneket a katholikus és református egyházak felsőbbsége a nép javára a közelmúltban oda rendelt. A képviselőt és kíséretét a község határánál Szántó Mihály bíró üdvözölte szeretetteljes szavakkal, amelyet őrffy pár szóval megköszönt. A népgyülést megelőzőleg a róm. kath. templomban .istentisztelet volt, amelyet ezen alkalommal is zsúfolásig megtöltöttek a. hívek. A mise után a párt alakuló ülést tartott, amelyen a hátai Keresztény Földmi- ves és Kisgazdapárt vezetőinek a következők választattak meg: Elnök : Balázs Károly. Társelnökök: Pápa János, Keresztes Mihály. Al- elnökök: Ifjú Halász Ferenc, Sümegi István János. Titkár: Hamber- ger József és Mikó János. Pénztárnok : Takaró Mihály Máté. Ellenőrök : Bozsér József, Sümegi János (nős Sümegi Erzsével). Választmá nyi tagok: Szántó Imre, Sütő Péter Katona, Babos János Szurdik, Pob rányi Mihály, Markó József (Köntös), ifj, K. Dér Mihály, Czita János Imre, D. Sümegi János (Máté), Decsi István, £i»s Sándor, Szántó Mihály. Sztro- kay Nándor, Fájih Jenő, Sümegi János László, Bajnok Lajos, Kiss G. József, Halász István, Berta Pál, Linka Károly, Takaró János (Nyéki). A pártalakulás után a községháza udvarán tartotta meg dr. őrffy Imre nagyszabású beszámolóját, $ amelyet úgyszólván Báta község apraja-nagyja végig hallgatott és igen sok ízben lelkes helyesléssel fogadott. Dr. őrffy megkapóan ecsetelte az ország szomorú gazdasági helyzetét, amelynek hátrányait a társadalmi élet minden osztálya erősen érezi és amelynek megjavítása érdekében mindenkinek meg- kell hoznia az anyagi és erkölcsi áldozatot. Csak megértő együttmunkálkodással tehet az ország szekerét a kátyúból kiemelni, legyen tehát ennek az országnak népe egy a békés munkában, a hazaszeretetben és egymás megbecsülésében. A választók a legteljesebb meg értéssel fogadták a képviselő szavait, biztosították őt, hogy szavai nem röppennek el csak úgy nyom nélkül és ígérték, hogy a legteljesebb bizalommal viseltetnek iránta és a legkészségesebben támogatják a kormányt és őt nehéz feladataik teljesítésében. A beszámoló után közebéd volt, amelyen igen sokan vettek részt. Számos felkössön tő hangzott el, rend kívül kedves volt Papp János alsónyéki pártelnöknek felszólalása, aki meleg szeretettel köszöntötte a választópolgárok nevében vőlegény képviselőnk bájos menyasszonyát. A je lenlevők lelkesen ürítettek poharat leendő képviselőasszonyunk és szere tett képviselőnk boldogságára. 1 A szép ünnepség a rövid közebéddel befejeződött, mert a képviselőnek még fontos elintézni valói voltak Szekszárdon és másnap már a közügyek Budapestre szólították. Igaz örömmel számolunk be a szép bátai napról, mert a polgárságnak feléledt vallásossága és egészséges, helyes gondolkozása valóban megnyugvással töltheti el azok lelkét, akik a vidék egészséges kiépitéséből, a hit fenséges tüzének fellángolásából remélik és várják a boldogabb magyar jövő felvirradását. Ifiu Vöröskereszteseink Budapesten. A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt e hó 17. és 18-án tartotta meg a régi Országbázban az első kongresz- szusát azon eélból, hogy ott az elmúlt három évi működésükről beszámoljanak az ifjúsági csoportok. A diszgyülés pont 10 órakor vette kezdetét, amikor Albrecht királyi herceg a „Fehér sas“ cserkészcsapat díszsorfala között a terembe lépett. Gyönyörű kép tárult elénk. A régi Országházban, ahol Magyarország naggyá lett, különböző korú kedves arcú gyermekeket láttunk, akik között a szekszárdi polg. fiúiskola is 36 taggal helyet foglalt. Néhány perccel később jött Horthy Miklós kormányzó Őfőméltósága. Ekkor énekelték a Hymnust, mely titán Széchenyi Emil gróf a magyar Vöröskereszt elnöke nyitotta meg a diszgyülést, üdvözölte a kormányzót, Albrecht királyi herceget, akinek kedves szeretetreméltó egyénisége, hamar belopódzott a magyar vöröskeresztesek szivébe. Üdvözölte továbbá a fővárosi és vidéki ifjú vöröskereszteseket. Elmondta, hogy a háború és forradalmak a magyar Vöröskeresztet minden anyagi támo gatástól megfosztották és nemzetközi összeköttetései is megszűntek. A rémuralom után nyomban hozzáfogtak a Vöröskereszt újjáépítéséhez s ez a genfi központ és az amerikaiak támogatásával sikerült is. Az- 1920. évi világkongresszuson ismét belekapcsolódtunk a nemzetközi vöröskeresztes mozgalomba. Anyagilag segítettük a reászorultakat, gyógyítottuk a betegeket, küzködtünk a testi és lelki ragályok ellen s a munkakedv, a szorgalom és a haza- szeretet növelésén fáradoztunk. A nagyközönség érdeklődését azonban sajnos nem sikerült felkeltenünk. Javulást itt csak az uj nemzedék hozhat, amelyet már ránevelüuk erre. Ez a tudat adta az eszmét az „Ifjúsági Vöröskereszt“ megteremtéséhez, amelynek szervezési munkáját a vallás és közoktatásügyi miniszter megkönnyítette azzal, hogy rendelettel bevezette azt az összes iskolákba. Köszönetét mond a miniszternek ezen szervezési munka megkönnyítéséért; továbbá a tanárelnököknek és kéri az ifjúsági kiküldötteket arra, hogy otthon is tolmácsolják a központ elismerését. Dr. Vitéz Simon Elemér soproni főispán és főmegbizott röviden ismertette az elmúlt három év munkásságát, kérte Albrecht királyi
