Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-02-03 / 5. szám

1923 február 3. SsmiBiscmu] azédalott. TOLNAMEQYEI UJSAO Jgoiét a varsádi régi kurrens- protokolumból küld munkatársunk szemelvényeket :A Ferenc-közkór- ftfiz ugylátszik, tivär akkorl&Ttmjmfi qofldokkal küzdölt, mert Visolyi Ede főszolgabíró 1848 január 8 án ^ következő körrendeletét adta . ki Egleeden. 3494. szám. A községekben létező céheket a bírák felszólítsák, hogy a szekszárdi Ferenc-ispota számára ada­kozzanak. Úgy lakostársaikat is pénz és ruhaféle adakozásra serkenteni el ne mulasszák. 1848 szeptember 17-én Fördős István főszo’gabiró Üzdról a követ­kező kurrenst bocsájtotta ki: A kor­mány az ujoncozáai sorshúzás helyett toborzást rendelt országszerte és to­borzás által kívánja a szükséges újoncokat kiállíttatni, mely végre minden megyei járásokba polgári tohorzó urak neveztettek és küldet tek ki, helységenként és a puszták­ban is a toborzást vezérleni és meg­tartani. A simontornyai járásban, Orosz Károly Némediben és Bene Imre Kétyen az urak lettek meg bízva a toborzás vezérletével, akinek minden járásbeli helységek az álta­luk kívánt segítséget, szállásokat, vontatásokat és egyébb szükségeket megadni köteleztetnek, nyugtatványt kapván - mindenről, mit kiszolgál­tatok.—.. • Az apák és anyák kedves fiaikat, annál kevésbé az eiüljárók, ha ked- vfik van felcsapni, visszatartóztatni éa lebeszélni ne merészeljék, mert, ha toborzás utján nem sikerül kiállí­tani a kívánt mennyiségű uioncokat, a többit, amennyi kívántatik, sors­húzás utján tartoznak kiállítani. •Később október 10 én Fördős fő­szolgabíró következő rendelete olvas­ható a protókolumban: Folyó évi október 1-én eredeti kormánybiztosi szigorú parancs a járásbeli tiszviselőknek szoros és szi­gorú kötelességül teszi, hogy minden helységben a béke és rendzavarókat, a borzasztó veszedelmes puskázókat nyomozzák, üldözzék, tüstént befo­gassák és a tábori puskákat el- vmyék. ifajd ismét október 11-én: Azok, akik az ozorai táborból katonai pus­kákat hoztak el minden engedetem n átkai, azon puskákat a nyert töl­tésekkel együtt ismét elhozzák, ha pedig valamelyik ojy lelketlen volna, hogy azon fegyvereket és töltéseket kiadni nem akarná és véle a táborba el nem vinné, az olyan mint haza- áruló tekintetik és a rögtönitélő bíró ság elejbe állittatik. Aki pedig tudja, hogy kinél van katonafegyver és töltések, de mégis azt nálam, vagy a helység birájánál be nem jelenti, az - olyan mint engedetlen, rossz hazafi egy évi fogsággal fog bűn­tettétől. Később ismét: Polgárjegyző urak és elüljáróság! A haza védelmére a főkor mány által rendelt általános népfelkelés alkalmával, a megyében sok helyen a nép részéről többféle bot­rányos erőszak rablással és személy - megtámadással követtetett el, tehát épen a cél fő részeit, a személy és vagyonbátorsigot hiúsítva meg, mi­nők megvédésére, biztosítására volt felkelve azon nép. Ha ellenség dúl, sóit és árt miudenkép, az megfogható, mert ő ártó szándék és indulattal jön hozzánk, de kik saját népünk- ki), saját feleink közül vetemülnek hasonló gonosz tettekre, éppen akkor, midőn ők az ellenséget aféle elköve lésétől visszatartóztatni indíttatnak ki, azok az ellenségnél sokkal rósz­szabbak, veszélyesebbek és undok vétkük méltán a törvény legszigo­rúbb hatalmával büntetető. Némi kis kiábrándulást érez az ember, ha olvassa, bogy azokban a nagy időkben is ilyen dolgok tör­téntek, de viszont bizonyos tekintet­ben vigasztaló, hogy ezek nemcsak a mai kor vétkei, hanem ugylátszik, minden háborúnak szomorú jelenségei. Az árdrágítás sem uj dolog: Pap Lajos főszolgabíró Q'yönkön 1849 julius 12-én a következőket rendeli: „Botrányos visszaélések mutatkoz­nak mindenféle mértékek kiszolgál­tatásában a közönség és megijei limitáció csalárd kijátszásával. Te­gyék tehát szoros gondjuk és felü- gyelésük tárgyává mindenütt az elöl­járók és különösen a bíró, a mészár­székek, pékek, kereskedők és korcs- márosok között a szemletartást s velem az előforduló panaszokat tu­dassák, bogy azokhoz képest intéz kedhessem. Egyszersmind az illető­ket ezen rendelet értelmében utasít sák, figyelmeztessék. Aki nem Ilid becsületes mértékben szolgálni, azt a közönség a maga káránál becs­telenül gazdagulni nem engedheti.11 HÍREK. * * Jfi Lajos, Szabó Lázár professzor, Szász Pál professzor, Szabó Mihály profesz- szor, Sebes József professzor, Szász Károly professzor, Várady Béla földes ur, Károly Mihály professzor, Sándor Pál professzor, Takács János deák, Zaik Károly, Ziik József és Vajda Dániel professzorok, Kordeni Sámuel honvéd, Viródi Antal földeaur, Ród Bálint árendás, Borbély Antal szolga- bíró, Dénes János nótárius, Gőz Já­nos korcsmáros, gróf Lázár Dénes nemzetőr vezető, gróf Lázár Béla főszolgabiró, Sándor Pál agitátor, Eperjesi László főhadnagy, Péterffy [Károly kapitány, Lázár János keres- \ kedő, Miklós szolgabiró, Kovács Pé­ter szolgabiró, Gronius szolgabiró, IBarabás Mihály nótárius, Jánossy (Kirurgus, Griza János Kancelista, Bőrös Adám strázsamester, Nagy- jBzóllőay kadét, Csongrádi István, Groniusz Mihály, Fey János, Szóbor Jstván és Pál Rudolf váaztörvéuy- széki tagok, Keresztes Márton pap, Udvarhelyen. * * ­Ugylátszik, hogy a szabadságharc­ban a tanárok különösen kivették a részüket, mert Grabarics János fő­szolgabiró Hőgyészről 1850 április 2 án a következő kurrenst adta ki: 916. szám. Azok nevei, kik a ma­gyar forradalomban részt vettek és bűnösnek találtattak, miután elszök­tek, leendő felkerestetésük akép ren­deltetett meg, hogy feltalálásuk ese­tében elfogadtassanak és behelveztes senek, úgymint: Bató József ügy­véd, Bérdi Mojzes ügyvéd, Krispai Miklós ügyvéd, újságszerkesztő. Mino- rics István ügyvéd, Öltvay Ferenc ügyvéd, (gr, Kasatray Sándor vész­törvényszéki elnök',- Nagy Ferenc károly városi professzor, Bossay Fe­renc professzor, Gyulay Ferenc di­rektor, Takács János j* professzor, Dárdics János professzor, Gréger Vidor pap, Dornády Mihály ezred- káplán, Tamásy Kálmán professzor, Burján Pál könyvkereskedő, gróf Teleky Sándor adjutáns, Szakfy Jó zsef direktor, Vincze Ferenc honvéd- tiszt, Macskáéi Antal honvéd, Got- hard Ferenc professzor, gróf Bethlen agitátor az unió mellett, gr. Bethlen ifjú, gróf Deminik Bethlen, gróf Mikes János, Német László komiszá- rius, Dózsa professzor, báró Kemény Farkas, Bőthy Ödön volt követ, Szentiványi Károly biztos, Stein volt óbester, Horváth János volt kormány- biztos, Jóssy Mójzes földeaur, Tóth óbester, Dobay Major, Juhász József parancsnok, Czecze káplár, Sebes tyén Károly professzor, gróf Haller flllNVlmi llátAll Pónzszekrények, íróasztalok és egyéb iroda-és taka- nlAllIfllI V is Lm IS rék berendezési tárgyak, csillárok, kályhák eladók. Törő József Szekszárd. Tolofnn Q*1 Bútorüzlet; A sétatér mellett. Műhely: A Séd- TA|ftffin A9 ICltaUfl SPtüF patak során, a polg, leány isk. szomszégságában IKIwIUK 59 Ü Vétel. patak során, a polg. leány isk. szomszégságában Ebédlő és'antik bútorok megvétele. — Eladó antik bútorok. Eladás. Közvetítés. 1850 május 6-án találunk először említést szociá!istákról, 1416. szám alatt az akkor Hőg'yészen székelő Grabarics János főszolgabíró követ­kező rendelete olvasható: Az idemellékelt jegyzékből kitű­nik, minő könyvek terjesztetnek el a német szociátisták által. Minthogy pedig ezen könyvek veszedelmesek és a nép kedélyeit ingadozzék, el- kobzandók. 1. „Graf Ludwig Battyányi. Sein Leben, Wirken und Ende.“ Von einem Deutschungarn. 2. „Kampf­und Verralhsblätter aus dem Tage buche eines Honvédoffiziers.“ Von Emerich Kováts. 3. „Politischer Cha­rakter in Österreich.“ Leipzig bei Ernest Carl. 4. „Der Freiheitskampf in Ungarn in den Jahren 1848-49.“ Von Strechfuchs. 5. „Graf Ludwig Battyányi ein politischer Mfirtierer.“ 6 „Ungarns Land, Volk und Frei« heitskampf.“ Von Kobelen. 7. „Un­garns gutes Recht“ 8. „Aus Kossuth’s Memoiren.“ 9. „Ungarn und der un­garische Unabhängigkeitskrieg.“ 10. „Die Geheimnisse des Volkes.“ Von Eugen Sür. 11. „Der Lumpensamm­ler. Ein illustrierter Kalender für Vergangenheit und Zukunft.“ 12. „Das enthüllte Österreich.“ 13. „Jel- lachichiade.“ 14. „Theorie der nütz liehen Künstler.“ Nyilvánvaló, hogy az akkori né­met szocialisták az elnyomott Ma­gyarország barátai voltak ! — Janusek mérleggyár Szekszárd, Pásztor - utca 506. sz. Telefons 95. sz. Ctagk« Magyarország sem ország, Egész Magyarország — mennyország, — Az Egységes Párt szervezke­dése Alsónyéken. Múlt lapszámunk­ban megírtuk, hogy dr. Őrffy Imre kincstári főtanácsos, nemzetgyűlési képviselő február hó 4 éu felkeresi alsónyéki választóit. Ez alkalommal alakul meg az Egységes Párt alsó- nyéki szervezate és a képviselő maga is résztvesz az alakuló közgyűlésen, amelyre Szekszárdról is többen fog­ják elkísérni. — Hivatalvizsgálat. Dettrich Béla m. kir. állampénztári igazgató, a vidéki állam pénztárak vizsgálatával megbízott miniszteri kiküldött Győr­ből Konyhádra érkezett s mait hó 23-án kezdette meg a bonyhádi állampénztár rovancsolását és ügykezelésének rész­letes vizsgálatát. — Kinevezés a rendőrségen. A m. kir. belügyminiszter Gyüazü István szekszárdi lakost a m. kir. áfiam- rendőrség szekszárdi kapitányságához detektivnek nevezte ki. — Nőegyleti estély. Az Egyesült Szekszárd Tolnamegyei Nőegylet f. évi február bó 10 én saját szegéeyei javára, a „Szekszárdi Kaszinó“-ban műsorral egybekötött táncestélyt ren­dez. A meghívókat a napokban fogja a rendezőség szótküldeni. Remélhető­leg siker tekintetében ez az estély is méltán fog sorakozni a Nőegylet ál­tal rendezett többi estélyekhez, s méltó befejezése lesz az idei farsangi mulatságoknak. Az estély műsorából ezúttal csak annyit árulunk el, hogy az érdekes zeneszámokon kívül, a melyet részint helybeli, részint vidéki műkedvelők fognak^előadni, előadásra kerül Farkas Imre bájos cgyfelyoná- 80S daljátéka: „A kis kadét“ amelyí □ek szereplői Molnár Boriska, Hor­váth Árpád, Laki Zoltán és Tutsn Pál lesznek. A közönségnek bizonyo­san igazi műélvezetben lesz része.. — Megbízatás. Findeiszen Jenőt, a Szekszárdi Áruforgalmi és Termény­értékesítő Rt. ügyvezető igazgatóját a Nemzeti Hitelintézet Rt. Budapest kinevezte a szekszárdi fiók igazgató­jává és megbízta a fiók újjászervezés sével. — Előléptetés. A Mezőgazdasági- Kereskedelmi Részvénytársaság Szek­szárd, igazgatósága Pöndör János tisztviselőt könyvelővé léptette elő. —■ Halálozás. Kiss Károly né szül. Körmendy Emma életének 64 ik évé­ben január hó 28 án elhunyt Szek­szárdin. Halálát férje: Kiss Károly nyng. ítélőtáblái biró gyászolja. — Áldozzunk nagy íróink emléké­nek. Az Utóbbi éveknek egymásra torlódott szomorúbbnál szomorúbb ese­ményei nemcsak gazdasági téren, hanem művelődési s erkölcsi tekin­tetben is kedvezőtlen változásokat okoztak a magyar nép lelkében. Ezek orvoslására minden alkalmat kívána­tos felhasználni. Egyébként is töre­kednünk keli arra, bogy tiszíultabb, nemesebb érzés é3 gondolatvilágba emeljük társadalmunk minden rété gét. Szomorúan tapasztalhatjuk, hogy a nemzet nagyjai iránt való kegye­let s a nemzeti közösségbe tartozás érzése nem eléggé mély népünk lel­kében. Ebben az ügyben kiadott rendeletével a vallás és közoktatás- ügyi miniszter is szükségesnek tartja, hogy Petőfi Sándor és Madách Imre születésének századik évfordulóját nemcsak az iskolai oktatás keleté­ben, hanem az iskolánkivüli népmű­veléssel kapcsolatban is méhóképen ünnepelje meg az egész ország. Ezért az iskolánkivüli népművelési bízott« AKI TAVASSZAL ÉPÍTKEZNI FOG, ai most gondoskodjon építőanyagtól! Kérjen ajánlatot a szükséges összes építkezési anyagokra Fábián Mátyás oki. mérnök építési anyag irodájától Szeksz&rdon, -Bezerédj Utca 128. sz. — Telefon 53. Tájékoztató költségvetést, anyagszükséglet megállapítást díjtalanul készítek. ------------------- —,—a-----------------------------------------------;——

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom