Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-10-20 / 42. szám
2 ________________________________________TOLNAMEGYEI UjSAQ ________________1923 október 20 ................................ ..... 1 f a Pl u 1 0 n al la « D. M. C. himzőpamut, himzőgyöngyök nagy választékban, mindig a leg- ■ olcsóbb árban. — Kereskedőknek engros árak. ■í ERIM A, Budapest, Vili., József-körut 17. — Telefon: J. 57. Gazdák tanulmányútja Kajmádon és Fáczánkeptben. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület folyó hó 14-én tartotta második tanulmányi kirándulását, amelynek jelentőségét emelte dr. Steinek- ker Ferenc miniszteri tanácsosnak, a közgazdasági egyetem dékánjának és a Faluszövetség igazgatójának, Kon- koly-Thege Sándornak az Országos Gazdasági Egyesület titkárának és Horváth Jenőnek az Alsó Dunántúli Gazdasági Kamara igazgatójának megjelenése. A megyeiek közül részt- vettek br. Fitáh Tibor g. e. elnök, Leopold Lajos g. e. alelnök, Szévald Oszkár vármegyei főjegyző, br. Jeszenszky András, Knefély Ödön • földbirtokosok, Legény Oszkár és Eördögh Zoltán gazdasági felügyelők, Nedelkovits Sándor intéző, Groisz Ottó földmivesiskolai igazgató, Jóhn Sándor g. e. titkár és Schneider János szerkesztő. A tanulmányúton lévők ezen alkalommal özv. Kunffy Károlyné, Balogh Brúnó és Illés Imre tulajdonát képező és együttes gazdálkodás alatt álló Kajmádot, Emma-majort és Fá- czánkertet tekintették meg. A megtekintett gazdaságok Tolnavármegye legszebb, legbeiterjesebb > gazdaságai, mintaszerű berendezéssel, hatalmas felkészültséggel és fontos ipari üzemekkel. A tanulmányozás Kajmádon és Emma-majorban kezdődött. E két gazdaság 2298 katasztrális holdat tesz ki. Fejlett juhászatot, csikótelepet, hatalmas sertéstenyészetet (több száz hízóval, ötszázat meghaladó malacállománnyal, kiváló mangalica kanokkal és anyadisznókkal), gyönyörűen rekonstruált tehenészetet (jelentékeny tejelő, tenyész és hizlalás alatti állománnyal, tinó-neveléssel), pompás méneket láthattak a tanulmányúton lévők, akiket Balogh Brúnó és Illés Imre tulajdonosok továbbá a gazdaság tisztjei kalauzoltak. A szépen telepített szőlő és a hatalmas dohány pajták megtekintése után, ahol 400 mázsa illatos középfinom kerti dohány száradt, (dohányáért évek óta részesül kitüntetésben az uradalom) a társaság Fáczánkertbe hajtatott át, ahol a Közép-majori gazdasági szeszgyárat, továbbá a 40 holdas szőlőtelepen a pincészetet tekintették meg, majd pedig asztalhoz ültek. Az Ízletes birkapaprikás és jó borok mellett megindultak csakhamar a toasztok. Az első köszöntőt Balogh Brúnó mondotta és a vendégeket üdvözölte. Horváth Jenő gazdasági kamarai igazgató a legmelegebb elismeréssel nyilatkozott az uradalom kiváló kezeléséről és berendezéséről és köszönetét mondott a házigazdák magyaros vendégszeretetéért. Ifj. Leopold Lajos Steinekker Ferencet és Konkoly-Thege Sándort, gazdasági életünk két kiválóságát éltette. Steinekker Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a ma látottakból bizonyos optimizmust gyűjtött, reménnyel néz a jövőbe. Országunk gazdasági fellendülésére és a magyar nép összefogó munkájára ürítette poharát. Konkoly- Thege Sándor báró Fiáth Tibort, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület agilis elnökét köszöntötte. Báró Jeszenszky András a kis- és nagygazdák közös érdekeiről beszélt, amely csak úgy lesz előbbre vihető, ha minden gazda meghozza a gazdasági egyesületek keretében a siker hez szükséges anyagi áldozatokat is. ABztalbontás után megtekintették még a dúsan felszerelt gazdasági raktárt és a legmodernebbül felsze relt ipari szeszgyárat. Innen a tár saság özv. Kunffy Károlyné kastélyába vonult, abol d. u. 5 órakor megkezdődött a gazdasági értekezlet, amelyet báró Fiáth nyitott meg és felkérte Konkoly Thege Sándort, hogy szóljon az aktuális és a gazdákat közelről érdeklő kérdésekről. Konkoly-Thege Sándor kiváló szakszerűséggel hosszabb beszédben szólott a földreformról, a mezőgazda sági hitelről, a hitel valorizálásáról, a termelő eszközök és a termények ; közötti disparitásról, a vámvédelemről, a cukorrépa átvételéről, a tej szállítások kérdéséről, az állattenyésztésről és a minőségi termelés kérdéséről. A nagy gazdasági és közgazdasági felkészültségről tanúskodó előadást nagy tetszéssel fogadták a jelenlevők. Steinecker Ferenc igen érdekesen festette meg a gazdatársadalomra nem a legtöbb reménnyel tele jövő képét, amikor a mind erősebb amerikai verseny mellett majd Oroszország is a piacra lép ismét. Ez az idő a szemes termelés csődjét fogja jelenteni hazánkban. Ezen okból belterjes gazdálkodásra kell áttérni és e tekintetben a nagybirtokosoknak kell a kisbirtokosok részére példát mutatni. Beszédében kitért a tejtermelés fokozására, a bortermelés és borkezelés fejlesztésére, a vámpolitikai kérdésekre. Erős szervezkedést lát szükségesnek a mezőgazdaság terén, mert csak ezzel és a minőségi termelés fokozásával tudjuk elhárítani a közelgő veszedelmet. A hatalmas közgazdasági felkészültségről és gazdasági érdekeink meleg szeretetéről tanúskodó beszédet nagy élvezettel hallgatták az értekezleten résztvevők. Báré Jeszenszky András a tejszövetkezetekről, a tej gyűjtéséről és erre vonatkozó rendeletekről, továbbá az öntözés kérdéséről beszélt nagy szakszerűséggel. Balogh Brúnó a kvalitásos termelésről, az orosz gazdasági veszedelemről és azokról a bizonytalanságokról beszólt, amely a kivitelek rapszodikus engedélyezésével vagy beszüntetésével a gazdákat sújtja és amelyhez hozzájárul a pénzünk értékének folytonos hullámzáea, a mely a céltudatos munkát úgyszólván lehetetlenné teszi. Érdekes és szakszerű felszólalása végén uradalmaikon folytatott növénynemesitésekről számolt be. Szévald Oszkár dr. Steinek kér Ferenc aposztrofálására felel és kijelenti, hogy a közigazgatás tisztviselői mint a múltban, úgy még inkább fokozottabb mértékben érdeklődnek a jövőben a gazdasági kérdések és a gazdák ügyei iránt. Ifj. Leopold Lajos gazdasági életünk irányitóinak figyelmébe azon angol és amerikai metódust ajánlotta, hogy ily értekezleteken vegyenek minél gyakrabban részt a szakminisztériumok kiküldöttei, az elhangzottakat vegyék jegyzékbe és a hallottak és látottakból leszűrt helyes következtetés alapján adjanak ki rendelkezéseket és készítsenek vám é& kereskedelmi szerződéseket. Balogh, Nedelkovits, Leopold szóltak még, majd pedig Steinekker reflektált az elhangzottakra és ezzel az igen érdekes és tanulságos értekezlet véget ért. Az értekezleten résztvevőket özv, Kunffy Károlyné látta estebéden vendégül, ahol báró Fiáth Tibor mondott köszönetett a szives háziasz- szonynak. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. MEGÁLLT AZ ÓRA. Megállt vén órám a falon, Megrontja estém, hajnalom. Indítanám, de nem szalad, Valami benne megszakadt. Ingája nem leng székiben, Holt lepke szárnyaként pihen. Vassúlya úgy ül feketén. Mint kő tespedt tó fenekén. Két mutatója — ujjai — Törött hangszernek húrjai. Koporsó lett a barna tok, Zengő szive van halva ott. Mert zeng, mikor jár, mint a szó: Bánatban enyhe ringató. Kétségben vigasztal: Ne félj, Nem örökös se gond, se éj. S ha üt az óra, az a hang: Mint hogyha bongana harang; Munkára, pihenőre int, — Lesújt, de fölemel megint. És most megbénúlt hirtelen S a csönd egyszerre itt terem, Terhével lelkemen kiköt, Mint vizeken az őszi köd. Szobám, amelyben tiktakolt, Most néma kastély, kriptabolt, Ahol kihalt dal és beszéd, Nem hallani a lét neszét. Magányom zord, elátkozott, Egy édes hang eltávozott, Olyan nehéz, úgy fáj e csend, Mint kedvesünk, ha messze ment. Szamolányi Gyula. — Dr. Pesthy Pál beszámolói. Dr. Pesthy Pál, a nemzetgyüles alelnöke, a gyönki kerület képviselője vasár nap, e hó 20-án tart beszámoló beszédet Kajdacson, azután pedig Kö- lesden. Dr. Pesthyt ez alkalommal több képviselőtársa is lekiséri kerületébe. — Vármegyei közgyűlés. A vármegye őszi rendes közgyűlését Jankó Ágoston főispán f. évi november hó 8-án délelőtt 10 órára hívta egybe. Előtte való napon az állandó választmány ülésezik. — Államtudományi doktor. Ifj. Szabó Zoltánt, Szabó Zoltán koppány- szántói ny. községi főjegyző, szekszárdi lakos fiát f. hó 8 án a budapesti m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetemen az államtudományok doktorává avatták. — Jövedelmi és vagyonadó fizeté sének határideje. Oktober hó végéig fizetendő ki a felemelt jövedelmi és vagyonadó. Figyelmeztetjük lapunk olvasóit ezen adótételek pontos befizetésére, mert a késedelmes adófizető havi 10ü/o os igen magas adópótlókot tartozik fizetni. — Nyugalomba vonulás. Steinfeld Béla árvaszéki elnök, akisek 35 évi közszolgálata van, a törvényhatóság, tói nyugdíjazását kérte. — Steinfeid Béla Tolnavármegye legpontosabb és legmunkásabb főtisztvisslője volt, az árvák ügyeinek intézése és irányítása valóban kiváló lelkiismeretességü em. bér kezében volt nála és így távozása jelentékeny veszteség a közügyre. Ezen nyugdíjba vonulásában tiszt- viselőtársai iránti figyelem és jóindulat nyilatkozott meg, mert a létszám- apasztás következtében nem akarta kitenni valamelyik ifjabb tisztviselőtársát, hogy annak kelljen pályát változtatni, másrészt alkalmat óhajtott biztosítani kartársainak az előmenetelre, mielőtt a nem szívesen látott államosítás bekövetkezik. A nyugalomba vonuló főtisztviselőt az egész vármegye és vármegyei tisztviselői kar nagyrabecsülése kíséri jól kiérdemelt nyugalmába. — Papi gyűlés. A szekszárdi es peresi kerület papsága ez évbeu Faddon tartotta meg október 15 én őszi gyűlését. Virág Ferenc esperes, apátplébános meleg szavakkal párén- tálta el a kerületnek a közelmúltban elhunyt két tagját: Pártos Zsigmond nyug., volt mözsi esperespíébánost és Fekete Ágoston tolnai prépostot. A holtakról való megemlékezés után az üdvözlések következtek. Balog József mözsi esperesplébános az es- peresi kerület nevéoen üdvözölte Virág Ferencet apáttá történt kinevezése alkalmából. Nagy István várdombi plébános pedig azoknak a nevében üdvözölte Virág Ferencet, akik valamikor Neki, mint éspirnua- lisnak, a szemináriumban növendékei voltak. Ezen üdvözlés közben nyújtotta át Nagy István azt az arany- keresztet és láncot, amelyet a hálás növendékek vettek a volt spirituálisnak. Virág Ferenc, akinek sejtelme sem volt a készülő meglepetésről, meghatva köszönte meg Balog Józsefnek és Nagy Istvánnak üdvözlő szavait, s arra kérte a jó Istent, hogy volt növendékeinek munkáját tegye gyümölcsözővé. A gyűlésnek többi tárgyát életbevágó kérdések megvitatása képezte. Ebéd alatt meleg ünnepeltetésben részesült Gosztonyi Jenő faddi plébános, aki az idén érte el plébánossagának 30 -ik esztendejét. — Az iskolánkivüli népművelés Ügye, A közoktatásügyi miniszter a tör vény hatÓBagi iskolánkivüli népművelési bizottságnak az 1923—24. évi szervezési és dologi - költségeinek részbeni fedezésére egyelőre 80.000 K államsegélyt kiutalt és felhívta a bizottságot, bogy a további államsegély mérvének megállapítása végett 1923—24. évre részletes költségvetést terjesszen fel. A bizottság kezdeményezéséből az iskolánkivüli népművelés munkája a közeljövőben az egész vármegye területén teljes erővel megindul. — Uj iskola Szentgálon. A Dőry- patlanboz tartozó Szentgál-pusztán október 7-én volt az újonnan felállított községi elemi iskola ünnepélyes megnyitása. Délelőtt 10 órakor az iskola udvarán Kun Lajos zombai plébános misét mondott, majd beszentelte az uj iskolát. Az ünnepély után Komlósi János szentgáli földbirtokos vendégül látta a zombai és dőrypatlani elöljáróság; valamint az iskolaszék tagjait. MÓLMÁÉ »Ruhákat vegyileg fest, tisztit - Szekszárd. Kossuth Lajos-utca, Telefon szám: 26.
