Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-10-13 / 41. szám
nr a jaw nuruuoi V. évfolyam. Szekszárdi, 1923 október 13. 41. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG KBRE&1TÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 350 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 3000 korona. Előfizetni csak egy negyedévre lehet. Utólagos fizetés esetére a kiadó- hivatal fen tartja magénak a jogot, hogy a fizetés napján érvényes előfizetési árakat számíthassa fel. _______ Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőaéghez küldendők. I Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1500 korona. A hirdetés egy ÓO ' milliméter széles hasábon milliméter soronként 250 korona. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések 400 korona. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nyllttér soronként 1500 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. A kivitel Dr. Őrffy Imre beszámolója. fokozása minden államnak elsőrendű gondjai közé tartozik s minden állam arra törekszik, hogy a kivitel nagyobb legyen, mint a behozatal, S ez teljesen érthető \ és helyes törekvés. Amely államnak többet kell országába behozni, mint ámennyit ki tud vinni, annak a gazdálkodása hasonlít annak a gazdának a gazdálkodásához, aki mindig többet akar venni, mint amennyit termelvényeiért kap. S ha ez nála bekövetkezik, akkor lassan-lassan el kell adogatnia a birtokát is, hogy a szükségletét fedezni tudja. Az az állam, amelynek nagyobb a behozatala, mint a kivitele, eladósodik. Ezért igyekeznek az államok többet kiszállítani, mint amennyit behoznak. Mert ha igaz az, bogy a nagyobb behozatalnál az állam eladósodik — ez pedig igaz — akkor igaz az is, hogy ha az államnak nagyobb a kivitele, mint a behozatala, akkor ez az állam folyton gaz dagodik. A magyar állam kormánya is ezért arra törekszik, hogy a kivitelt fokozza, a behozatalt pedig csökkentse. Mert — sajnos — nálunk még mindig több értékű áru kerül behozatalra, mint amennyi értéket a kivitel képvisel. A kormány eme törekvésében sokszor elmegy a legvégső határig, a meddig a lakosság ennek kárát nem látja s kivitelre engedi mindazt, amiből az ország határain belül felesleg mutatkozik. Ámint talán sokak előtt ismeretes, Bokféle cikket szabad kivinni. így — hogy csak a mezőgazdaságot említsük — szabad kiszállítani a babot, borsót, kölest, élőállatot (sertést, lovat, szarvasmarhát), lisztet, gabonát, bort, mezőgazdasági gépeket és máB mezőgazdasági cikkeket. A kiszállított értékért a kiszállító külföldi pénzt kap, amit eddig be kellett szolgáltatni az államnak, szóval ki kellett cserélni magyar pénzre. Hogy a kivitel zavartalanul biztosítva legyen, a kormány most üjabb kedvezményeket adott abban, hogy a kivitt áruért kapott külföldi pénzt, az úgynevezett valutát nem kell mind odaadni az államnak magyar pénzre való átcserélés végett, hanem annak egy részét a kiszállító megtarthatja. űrömmel fogadjuk a kormány újabb intézkedését, csak azt szeretnénk, hogy ami fölösleg van, azt mind szállítsák ki, azonban abból, amiből nincs fölösleg, semmit se engedjenek kivinni, bogy az ország határain belül semmiben se mutatkozzék hiány. Dr. Őrffy Imre a szekszárdi kerület nemzetgyűlési képviselője folyó hó 7-én Alsónánán és Várdombon beszámolót tartott. Alsónána község határában a választó polgárok nagy tömege várta, akik nevében Schwarcz János biró üdvözölte, amely után a községházára vonultak, ahol egy alsó- nánai csinos leányka pár szóval üdvözölte a közszeretetben álló képviselőt ób csokrot nyújtott át. A választók ezalatt tekintélyes számmal gyűltek össze a templom előtti téren, dacára a szorgos szüreti munkának. Itt a választók nevében Vagner József ev. lelkész üdvözölte dr. Őrffyt és felkérte beszámolója megtartására. Dr. őrffy hosszabb német beszédben ismertette az általános politikai helyzetet, a földbirtok reformját és azt hangoztatta, bogy ma a legégetőbb kérdés az ország gazdasági konszolidációja, hogy pénzünknek és munkánknak értéke legyen. Ebben a kérdésben gróf Bethlen István és miniszter-társai emberfeletti munkát végeznek és e munkában ő és a pártjabeli képviselők odaadó lelke sedéssel támogatják a nemzet politikai vezérét, akinek nagy küzdelemmel sikerült külföldi tárgyalásaival közelebb vinni az országot a gazda sági konszolidálódáshoz. A hallgatóság lelkesen tüntetett Bethlen István mellett és további bizalmáról bizto sitotta a beszámolót tartó képviselőt. Még a beszámoló alatt Várdombról egy küldöttség és lovas bandérium érkezett a képviselőért, aki meghallgatván egyes választók kérelmét, szekszárdi kiséretével és a vár dombiak küldöttségével Várdombra ment át, ahol a községházán a választók igen tekintélyes száma várta és hatalmas éljenzéssel fogadta. A beszámoló ülést Parragh Iván főjegyző nyitotta meg, amely után dr. őrffy Imre igen nagy tetszést keltő beszédben ismertette az általános politikai helyzetet, a múltban kifejtett tevékenységét és jövő pro- grammját. A beszámoló beszéd után a választók lelkes éljenzéssel vettek búcsút szeretett képviselőjüktől. A Tolnamssyel Takarék és Hitelbank Közgyűlése. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank f. hó 8 án rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a gyengélkedése miatt a megjelenésben akadályozott Apponyi Géza gróf v. b. t. tanácsos, intézeti elnököt Széchenyi Domonkos gróf főrend, az igazgatótanács tagja helyettesítette. A közgyűlésen 54 részvényes volt jelen, akik együtt 26452 részvényt képviseltek. A jegyzőkönyv hitelesítésére Virág Ferenc apát- plebános és dr. Tanárky Árpád köz egészségügyi főfelügyelő részvényesek kérettek fel. Ezután Leopold. Kornél dr. vezérigazgató terjesztette elő az igazgatóság tőkeemelési javaslatát, mely szerint az eddigi 24 millió korona alaptőke 120 000 drb, a felpénzekből 2000 K n. é.-re kiegészítendő uj részvény kibocsájtásával 360 millió koronára emeltessék fel, olyképen, hogy ezen uj részvényekből 60 000 darab 1: 1 arányban ajánl- tassék fel a régieknek 3500 korona és 250 korona költség, együttesen 3750 korona ellenében, mig a fennmaradó 60.000 darab részvényt lényegesen magasabb árfolyamon, hosszabb ideig zárolva, egy fővárosi előkelő tőkecsoport veszi át, amelynek élén esetei Herzog Mór Lipót báró, nagy- birtokos és nagyiparos áll. Az előterjesztés bővebben foglalkozott a gazdasági és pénzügyi helyzettel, kidomborítva az intézethez bekapcsolódé tij tőkeerőnek mindenképpen való nagy jelentőségét és hogy az intézetnek emellett a Magyar Általános Hitelbankkal régóta fennálló kellemes érdekközösségi viszonya továbbra is változatlanul fennmarad. A társa- • ságnak saját tőkéi a tőkefelemelés i végrehajtásával meghaladják a 600 millió koronát. A közgyűlés osztatlan helyesléssel fogadta az előterjesztett javaslatot, amelyhez elsőnek Schell József báró nagybirtokos, részvényes kért szót, kiemelve az erkölcsi és anyagi tekin tetben nagy súlyt jelentő uj tőke erőhöz való bekapcsolódásnak az intézetre várható jelentékeny előnyeit és fontosságát s örömének adva kifejezést, hogy az intézetnek az eddigi szellemben és hagyományai szerint való működése továbbra is biztosítva van, egyúttal elismerését és köszönetét nyilvánította vezérigazgatónak ezen ügyben kifejtett szakavatott és buzgó fáradozásáért. Hasonló értelemben szólalt fel Pong rác z Lajos részvényes, mint az intézet legrégibb affiliáít társaságának : a Bátaszék—Sárközi Takarék és Hitelbanknak vezérigazgatója. Ezután az alapszabályok több- rendbeli módosítása következett, majd pedig az igazgatótanács nj tagjaiul beválasztattak: esetei Herzog András báró nagybirtokos és dr. Wilhelm Károly jogtanácsos (Budapest), az igazgatóságba : Aczél Armand, a Rima- murány—Salgótarjáni Vasmű rt. igazgatója és Gorody László igazgató (Budapest), a felügyelőbizottságba pedig Lénárt Jakab cégvezető. Végül dr. Eri Márton alispán a részvényesek köszönetét tolmácsolta Széchenyi Domonkos gróf elnöknek az elnöklésért, aki zárószavaiban kiemelte, bogy a legszebb reményekkel tekint az intézet további nagyarányú fejtő dése elé s meleg szavakban csatla- I kozott a részvényesek részéről a vezér- ' igazgató iránt megnyilatkozott elismeréshez. : Ezzel a közgyűlés az elnök éltetéI sével véget ért. Az ui ipariörvény. Az uj ipartörvóny november 1-én lép életbe. Az uj törvénynek azonnali hatása november 1 én abban fog nyilvánulni, hogy több iparban ettől fogva csakis a képesités szigorú igazolása esetén adhatnak iparigazolványt, illetve iparengedélyt. A kontárkodó iparüzőket is szigorúan fogják üldözni november 1-től, mert az uj törvény szerint nemcsak pénz- büntetéssel — amit eddig a kontár- * ködók könnyen űzettek — hanem elzárással is kell büntetni azokat, akik ipari gazol vány nélkül foglalkoznak iparral. A büntetési szankció nemcsak iparossegédekre, hanem kontárkodó magánosokra, például gazdálkodókra is áll, akik iparossegédeket felfogadva, jogosultság nélkül ipart űznek. Sok üdvös intézkedést találunk az uj ipartörvényben, a tanoncképzésre nézve, azonban e tekintetben csak később fog kibontakozni az uj ipartörvény tanonczképzést érintő jó- oldala. Az ipar testületekre is megsokasodott munka vár november 1-től. A segéd- és mestervizsgák vezetése, az ipari jogosítványok felülvizsgálása csak bolt betű marad az nj ipar törvényben, ha nem lesz meg az esz.- köz, a mód annak végrehajtására. Előrelátható, hogy november 1-én az iparhatóságok sok helyütt nem lesznek tisztában az iparjogositvá- nyok eldöntésénél. Indokolt, hogy az iparhatóságok már most készüljenek az uj ipartörvény közeli életbelépésére és ne találja a november elseje őket váratlanul, mert a kereskedelem, az ipari élet megzavarásával járna, ha kellő tájékozódás nélkül nem intéznék el a szükséges gyorsasággal a konkrét kérelmeket. Feltétlenül fel kell világosítani az iparosságot még e hónapban, az iparossegédeket pedig lehetőleg szakmák szerint az uj ipartörvény fontosabb intézkedéseiről. Az iparosoknak, a tanonctartó mestereknek saját érdekükben is tudniok kell, hogy mit ir elő az ipartörvóny a tanoncfelfogadásra, a tanonccal való bánásmódra, a tanocc iskoláztatására nézve. November hó l étől ugyanis elzárással és tanoncelvonáasal lehet büntetni azt az iparost, aki megszegi a tanonccal való bánásmód uj szabályait. Mivel a törvény nem tudásával senki sem védekezhet, minden iparosnak tudnia kell, mert egzisztenciája lesz veszélyeztetve, az uj ipartörvény ezen intézkedéseit. Az iparossegédeknek is tájéko- zódniok kell, hogy november 1 tői milyen igazolásra van szükségük önállóságukhoz. Úgy az iparos, mint az iparossegédszervezeteknek tehát fel kell használniok az időt, amíg itt nem lesz a november 1-je, az uj ipartörvény legaktuálisabb intézkedéseinek megismerésére.
