Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-09-15 / 37. szám
Ara 300 korona. V. évfolyam. Szekszárdi 1923 szeptember 15 37. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 300 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 3000 korona. Előfizetni csak egy negyedévre lehet. Utólagos fizetés esetére a kiadóhivatal fentartja magának a jogot, hogy a fizetés napján érvényes előfizetési árakat számíthassa fel. Szerkesztő: SCHNEIDE^ JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1500 korona. A hirdetés egy M milliméter széles hasábon milliméter soronként 253 korona. KözgyBIésI részvénytársasági stb. hirdetések 400 korona. Állást keresőknek 50 száza* lék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhir, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nyllttér soronként 1500 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. ~Gyorsolil> Ifüzsísot! Dr. Teveli János. A régiek mérleget adtak az Igaz ság szobrának a kezébe és bekötötték a szemét. Félő, hogy. most ráadásul még mánkét is kell adni a kezébe, jeléül annak a lassúságnak, melyet az igazságszolgáltatás körül oly nagyon nem szívesen tapasztalunk. Nem akarunk tényekre hivatkozni, mert minden konkrét eset nyilván egyértelmű volna egyes bíróságoknak, sőt bíráknak megvádolásával, pedig a bírói kar egyéni és hivatali integritásába vetett hitünket még a múltból örököltük és mindenkor meg is akarjuk tartani. A bírói kar az államgépezet egyik legtiszteletreméltóbb szerve és pedig nemcsak annál a magasztos hivatásnál fogva, melyet betölt, hanem annál a módnál fogva is, ahogyan betölti. Emlékezzünk csak nem is nagyon régiekről, a Károlyi forradalomból és a proletárdiktatúrából ki jöttékről... Mily boszorkányos gyorsasággal tudták az árulók lefegyverezni a katonaságot, forradalmositani az állam- rendőrséget, vörösre festeni a csendőrséget, gúzsba kötni a közigazgatást, átidomitani a tanitóságot, csak az egyetemi tanáccsal meg a bírósággal nem tudtak mire menni. Amaz inkább megtört, de meg nem hajolt, emezt meg kénytelenek voltak félretenni, mert azon az erkölcsi alapon, ahol a bíróság állt, forradalomnak, kommunizmusnak nem volt mit keresnie. Sajnos, az állami rend helyreálli fásával egyúttal nem állt helyre a gazdasági rend is, amelynek egyre nyomasztóbb terhét az intelligens középosztálynak tán egyetlen tagozata sem érezte annyira, mint a bíróság. Mindenki iparkodott valami mel lékkereset után nézni, mindenki azon volt, hogy végzett munkáját természetbeli fizetségért értékesítse, — egyedül a bíróság előtt maradt elzárva a produktiv munkatöbbletnek minden lehetősége. Improduktív munkatöbblet — mert a napidijat csakugyan nem lehet pro dnktiv tényezőnek nevezni — annál több akadt. Más szóval erre a testületre biramlottak olyan munkák, melyek többé kevésbé távol állottak attól az oszmekörtől, melyet a bírói hivatásnak kell betöltenie. Ilyen volt a képviselőválasztás, mely a birói közegeket hetekig elvonta a rendes, megszokott munkájuktól. Ilyen volt az Országos Földbirtokrendező Bíróság, melynek föladatává tétetett a házhely kérdésnek és a földbirtokreformnak keresztülvitele. Itt is meg látszott a félmuaka átka: akkora személyzetet nem állíthattak az O. F. B. rendelkezésére, hogy a birtokreformot gyorsan tudta volna lebonyolítani, de annyit mindenesetre elvontak a bíróságtól, hogy ott viszont fölhalmozódjanak a restanciák. A nyomasztó anyagi helyzet miatt egyre kevesebben mennek a birói pályára, viszont akik e pályán működtek és egész a törvényszéki el nökségig emelkedtek, kénytelenek ügyvédi vagy közjegyzői, Bzóval szabadkereseti térre menekülői a horá- cinsi lovas mögött ülő sötét gond réme elől. Ez már nem szórványos tünet, ez már nem átmeneti állapot, hanem kész veszedelme a magyar igazságszolgáltatásnak. Mert ha a birói létszám elkezd apadni, a bírákat pedig belekényszeritik allotriákba vagy belesodorják a politikába, akkor elkövetkezett ránk Mátyás ki Annak idején megemlékeztünk lapunkban arról, hogy a Bajai Sport- Egyletnek Szent lstván-napi úszó- versenyén a Szekszárdi «Turul»- Sport-Egyletnek is számos úszója vett részt, akik Haypál Benő egyesületi igazgató vezetésével jelentek meg a versenyen. A szekszárdiak által elért eredményeket csak később sikerült megtud nunk és most az alábbiakban közöljük abból az alkalomból, hogy a versenyt rendező Bajai Sport Egylet a versenyen helyezéseket elért Úszóinknak Ízléses kivitelű ezüst és bronzérmeket most küldte el: 1. A gyermekúszásban első Kevách Aladár volt, aki biztosan győzött jó tempójával, de a part szélen nagyon sekély bizbe jutva, párszor a fenékről lökte magát és ezért diszkvalifikálták. A 3. helyet Blázsik Károly szerezte meg. 2. A 100 méteres mellúszás megnyerését a szekszárdiak biztosra vet ték s kis elbizakodottság okozta, hogy a csak egymásra figyelő Wagner es Rácz között az erőteljes finishben fel nyomuló bajai úszó nagy meglepetésre a versenyt karcsapással megnyerte. így Wágner Andor a második, Rácz Endre pedig a' harmadik helyre jutott. 3. A 100 méteres bátúszásnál dr. Babits István 50 méterig fölényesen vezetett, a síkos fordulónál azonban megcsúszva, viz alá merült s egész testhoBszal elmaradt. így győzött a bajai Weidinger néhány karcsapással, mig dr. Babits István a második lett. 4. Az 50 méteres hölgyúszásban az első és második helyen a bajai Kabdebó testvérek vetekedtek, de a harmadik helyet Szabópál Erzsiké biztositotta jó úszásával. Molnár Ella, a bajai csillag, Magyar- ország női bajnokúszója ugyanakkor Magdeburgban versenyezett és legyőzte a német hölgymárkát.. Meglepő a női úszósport fejlettsége Baján. A győztes Kabdebó Ilus, versenyét gyors matoritempóval úszta végig. rálynak második halála, mert akkor csakugyan oda lesz az igazság. Hiszen a lassú igazság nem igazság; a nép maga az egy év múltán érkező idézést nem veszi komolyan, a kirótt pénzbeli büntetést, mely egy év előtt még nyomatékos lett volna, most játszva fizeti le; a tannk, mint sokszor előfordul, egy év múlva semmire sem akarnak visszaemlékezni, s igen nagy erkölcsi kárt jelent az a mindinkább elharapódzó fölfogás, hogy nem lehet er< s a jogrend, ha a büntettek megtorlása ily sokáig késik. Nem a bíróságé ennek a veszede lemnek a felelőssége, azt szívesen elismerjük. Csak a tények ütőerére tettük a kezünket, s ez a pulzus intermittál, mondanák az orvosok. Az pedig baj ........... A r endkívül küzdelmes 100 méteres gyorsúszásbaD,. amely a bajai sprinterek igen jó formájáról tesz tanúságot, valamint a 400 méteres távúszásban a Turul versenyzői nem vettek részt. Ezután az úgynevezett Hebner- tempó (crawe háton) bemutatása következett, 'amelyet dr. Babits István és egy bajai úszó úsztak. Ez a pár év előtt feltalált úszásmód különös feltűnést keltett, mert még kevesen ismerik és tudják. A stafétaszámok közül a szekszárdiak csupán a vegyes stafétában vettek részt, mivel az egyétfi versenyszámok túlságosan igénybe vették őket. A vegyes stafétában a Bajai Sport Egylet a Szekszárdi Turullal úszott holtverseny után első lett, mivel a szekszárdi hátúszó dr. Babits István, az indulásnál erősen félreúszott b mire ezt észrevette, a bajaiak akkorra már «nnyi előnyt szereztek, amit hatalmas erőkifejtéssel sem ö, sem Wagner Andor behozni nem tudtak, s igy Baja 2 méterrel győzött. Amint látható, noha a szekszárdi úszók nem arattak sorozatos győzelmeket, mint tavaly, de a körülményeikhez képest nagyon is dicséretre méltó eredményeket értek el. Általában érezhető volt, hogy a duna- menti bajai úszók tavaly óta igen nagyot fejlődtek, viszont ellenfeleik erős formajavulása mellett a balsors által is üldözött szekszárdi úszók szereplését nagyban befolyásolta a kellő training hiánya és mentségükre szolgál az is, hogy vonatjuk közvetlenül a verseny előtt érkezett s pár perere rá hideg vízben, rossz fordulóval és starttal biró ismeretlen versenypályákon túlságosan részrehajló bajai közönségtől környezve kellett komoly küzdelmeket folytatniok. A versenybíróságban Szekszárdról Haypál Benő, Horváth István és Mikuia Dezső vettek részt. A magunk részéről csak örülni tudunk a lelkes szekszárdi fiuk jó szereplésének s inkább azon csodálkozunk, hogy az itteni mostoha körülmények között, amikor úszásra egy gyenge kisméretű uszoda áll rendelkezésünkre b az úszósport éppúgy, mint a sport többi ága, koldus ruhában és gyermekcipőben tengődik, —- ilyen szép eredményeket egyáltalán el tudtak érni. Bajának ott van a Dunája, azért is fejlődik úszésportja is annyi lendülettel előre, mig a mienk stagnál! Pedig az úszás sportján, elég hivatkozni Sipos Márton világbajnokunkra, kiváló emberanyag van. Egy a higiénia követelményeinek megfelelő, tágas uszodára igen nagy szüksége van Szekszárdnak. A testnevelési bizottságnak, vagy a város polgármesterének kellene erélyesen kézbe venni az ügyet, tőkét kellő utánjárással itt helyben eleget lehetne találni, s ha az akció nem aludna el szalma- Jángszerüen, mint a tavalyi strandfürdőmozgalom, akkor hisszük, hogy Szekszárdnak rövid időn belül egy olyan fürdőhelyet sikerülne biztosítani, ami a közegészségügynek és az úszósport mérhetetlen nagy előnyére válna; s akkor a nehéz viszonyok között lelkesen sportoló szekszárdi ifjaknak nem kellene fájó szívvel lát- niok más szerencsésebb társaik előretörését s az úszósportnak bizonyára sok hirt és dicsőséget szereznének a most még édes kevés sportérzékkel dicsekedhető szülőhazájuknak. — ■———1—|----i~n~*~«T~ri-»vvi_f\iM«wuuu_><jL)uu HÍ REK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Kunlczné 100 koronája. Kuniczné szegény, vak, süket kol- dusas8zony. Az öregség is elérte, ugy, hogy alig tud járni. Jószivü ’adakozók tartják el. Volt egy szar 100 koronája. Elvitte a rém. kath. plébániára, mert megtudta, hogy ott szentségtartóra gyűjtenek, hogy az elrabolt helyett újat vegyenek. Kenyérre kapta a kis pénzt, de ő áldozatos lélek, aki előbb akarta a szivét kielégíteni, mint a gyomrát. Milyen gazdag szegény! Nézegetem a Tolnamegyei Üjság utolsó számában az őcsényi templom- gyűjtés kimutatását. J Látok köztük gazdagokat, akik szívben is gazdagok és bőkezűen adnak feleslegükből, de látok ott nagyon, gazdag emberektől 1—2000 koronás adományokat is. Szegény gazdagok 1 Nem tudom, vájjon pénzünk rendes — békebeli — értéke mellett adtak volna-e 30—50 fillért egy ilyen gyűjtés alkalmából, mert most annyit adtak. Milyen szegény gazdagok ezek, hisz nincs szivük! Szív nélkül a milliárdos koldus . . . A gyűjtést azért rendezik, hogy az őcsényi szegény emberek, akik egész héten keresztül keméayen dolgoznak a mindennapi kenyérért, a Szekszárdi Aszúk sikeres szereplése Baján.
