Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-08-25 / 34. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1923 augusztus 25. — A szomszédos törvényhatóságok a föispáni installáción. Az augusztus 29-iki föispáni beiktatásra dr. Éri Márton alispán a szomszédos törvény- hatóságokat is meghívta, akik közül már eddig is többen bejelentették kép* viseltetésüket. így Pest-Pilis-Solt-Kis- kunvármegyét Szemző István ny. főispán, Somegyvármegyét Tallián Andor alispán, Fejérvármegyét dr. Hav- ranek József alispán fogja képviselni. Jankó Ágoston, nj főispánunk szükebb hazájából, Torontál vármegyéből, tizennyolc—húsz tagú kísérettel érkezik. A beiktatás iránt vármegyénk ben is nagy érdeklődés nyilatkozott meg; a vármegye közönsége impozáns számban fog a beiktatáson részt venni. — Az alispán időszaki jelentése. A folyó bó 29-én tartandó vármegyei nyári rendes közgyűlés napjának közeledtével, dr. Éri Márton alispán is szétküldötte a törvényhatósági bizottság tagjainak a f. é. március hó 1-től f. é. julius hó végéig terjedő időszakra vonatkozó jelentését. A nagy gonddal összeállított jelentés bü képet fest az emlitett időszakban a vármegye területén lejátszódott esemé nyékről és a közigazgatás minden egyes ágának állapotáról. így részletesen beszámol az alispán a tavaszi kormányzói látogatásról, a fürgedi centennáris Vas Gereben ünnepről, a közigazgatási hivatalok megvizsgálásáról, amellyel kapcsolatban a köz- igazgatás menetét általában kielégítőnek mondja. Jelentésében az alispán a kormányhoz három felirat intézését is javasolja. Egyet a közélelmezési miniszterhez az aratómunka nélkül maradt földmunkásoknak novembertől márciusig terjedő időszakban való hatósági lisztellátására, egyet a föld- mivelésügyi miniszterhez az ijesztő mértékben elszaporodott mezőrendőri kihágások meggátlása és a harmadikat ugyancsak a földmivelésügyi kormányhoz az adózásnál a szőlőtermelők jogos érdekeinek megvédése érdekében. A vármegyei vasúti közlekedés jelenlegi állapotát elég kedvezőnek találja, amelyért Littke Jenő főtanácsos, pécsi M. A. V. üzletvezetőnek, Mechrvartb Ernő beleeskai földbirtokosnak pedig a pincehelyi telefon- közpot létesítéséért köszönetét mond. Bejelenti továbbá Dombóváron kir. közjegyzői állás szervezését, amivel a járás önállósítása fejeződött be. A jelentés pontos adatokat közöl a vármegyei alapok állásáról és tömören jellemzi a közegészségügyi, állategészségügyi és közúti állapotokat, a mezőgazdasági és népoktatási viszonyokat. Végül meleg szavakban rója le a kegyelet adóját az élők sorából elköltözött báró Jeszenszky György volt simontornyai járási főszolgabíró emléke előtt, akinek korai elmúlását vármegyeszerte őszintén fájlalják mindazok, akik az ő nemes lelket magába záró értékes egyéniségét közelebbről ismerték. — Újabb tőkeemelés. A Mezőgazda- sági—Kereskedelmi r.-t. Szekszárd, amely f. év május havában emelte 4,600 000 koronáról 10 millió koronára alaptőkéjét, szeptember hó 8 ára rendkívüli közgyűlést hivott össze, ahol az igazgatóság az alaptőkének 10.000 drb újabb részvény kibocsáj- tásával való felemelését fogja javasolni. Úgy értesültünk, hogy az igazgatóság javaslata az, hogy az uj részvények mind a régi részvényeseknek ajánlassanak feí 6000 koronás árban és igy nem fogadta el egy budapesti tőkecsoport azon ajánlatát, hogy az uj részvények kétharmadrésze a kibocsájtási ár 2 és félszereséért nekik adassék át. A tőkeemelést újabb nagyobb vállalkozások te Bzik szükségessé. Eme tőkeemeléssel a társaság alap és tartalékalapjai 86 millió koronát fognak kitenni.- „FUTUR Au a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részv.-Társ. Tolnavármegyei Kirendeltsége Szekszárd. Telefone 20. szám. Távirati cim: Futura. líesz és elad mezőgazdasági termékeket és szállit rézgálicot stb. — A pécsi székeskáptalan kiegészítése. A pápa a Szeifntz István nagyprépost elhunytéval megüresedett nagypréposti méltóságot, amelynek betöltése a Szentszéknek van fentartva, Zichy Gyula gróf megyés- püspök előterjesztésére Wurster Jó zsef dr. pápai prelátus, éneklő kanonoknak adományozta. A Wurster József dr. nagypréposttá történt elő- lépése folytán üresedésbejött éneklő kanonokság betöltését a Szentszék ugyancsak magának tartotta fenn s azt a megyéspüspök előterjesztésére Szilvek Lajos dr. pápai prelátus, székesegyházi főesperessel töltötte be. A Hanny Gábor elhunytával üresedésbejutott, sorban második káptalani méltóságot, az olvasó kanonokságot a megyéspüspök Döbrössy Alajos Őrkanonokkal töltötte be s az ekként megüresedett őrkanonoki széket a Szentszék felhatalmazása alapján Igaz Béla dr. pápai prelátus, tolnai főesperesnek adományozta. A fenti előléptetések folytán üresedésbe jutott székesegyházi főesperességre a megyéspüspök Mosonyi Dénes dr. ált. püspöki helynök, c. apát, mester kanonokot, a tolnai főesperességre Romaisz Ferenc c. apát, mesterkanonokot, papnevelőintézeti kormányzót léptette elő. A sorban következő mesterkanonokok előléptetése folytán üresedésbe jutó második mesterkano- noki széket Hanuy Ferenc dr. c. apát, a Pázmány Péter tudományegyetem kiérdemesült rektorának, az egyházjog nyilv. r. tanárának, a harmadik mesterkanonoki széket Beck Lajos tb. kanonok, nagybicsérdi esperesplébánosnak adományozta a megyéspüspök. XI. Pius pápa Mosonyi Dénes dr., ált. püspöki helynököt pápai protonotáriussá nevezte ki. Az uj kanonoki kinevezésekkel kap csolatban a megyéspüspök dr. Igaz Béla egyházmegyei főtanfeltigyelőt, saját kérelmére, elismerésének kifeje zése mellett, az egyházmegyei főtan- felügyelőség tisztje alól felmentette és az egyházmegyei főtanfelügyelőség vezetését Beck Lajos kanonokra bízta, akit egyben megbízott a pécsi székesegyházi plébánia vezetésével is. — Romeisz Ferenc kanonokot a főpásztor saját kérelmére felmentette a papnevelőintézet kormányzása alól és helyére dr. Hanuy Ferenc apát1-» kanonokot nevezte ki. Az uj kanonokok életrajzát a következőkben adhatjuk: Hanuy Ferenc dr. 1867. évben Pécsett született, mint a régi pécsi szabómesterek egyik legerde- mesebbjének fia. Hanuy Ferenc dr. végigjárta a fiatal papok egész ranglétráját, sokáig tanára volt a pécsi püspöki szemináriumnak, mely idő alatt önzetlenül szerkesztette a jóakarójának, Rézbányái Jánosnak kiadásában megjelent „Pécsi Közlöny“ c. egyházi hetilapot. Tudományos munkálkodásával, melyet különböző tu dományos egyesületekben fejtett ki, önálló teológiai müveivel tette országosan ismertté és becsültté nevét, amíg 1910 ben meghívták a budapesti egyetem teológiai fakultására ^tanárnak, melynek dékánja, majd a Pázmány egyetem rektora lett és rektori működése idejére esik a numerus clausus életbeléptetése. 1911. évben nyerte el a gyerőmonostori címzetes apátságot. A Religio időszaki lapnak szerkesztője is volt. Beck Lajos, a másik kanonok, akit a csendes nagybicsérdi parókiáról szélit el a pécsi kanonokság, 11 évvel idősebb Hanuynál. 1879-ben szentelték pappá. 1896 óta működik híveivel a legteljesebb egyetértésben Nagy- bicsérden. 1909 ben a szentlőrinci es peresi kerület jegyzője, majd 1911-ben esperessé nevezte Ki a pécsi püs pök. A keresztény szeretet orsz. gyermekvédő műve címen irt ta nuímányával helyes szociális érzékéről tett,tanúságot. Kedves házigazda, jó szónok, aki híveinek és kartársainak osztatlan becsülését hozza magával uj működési körébe. Az uj kanonokokat a pécsi püspök hamarosan fogja beiktatni. — A vármegyei közgyűlés tárgysorozata. A folyó hó 29 én tartandó vármegyei rendes nyári közgyűlés tárgysorozatát már szétktildték. A 472 pontból álló tárgysorozaton sze repel az állandó választmánynak 1923. évre 300% es pótadé megszavazására vonatkozó javaslata, dr. Daruváry Géza külügyminiszternek, dr. Nagy Emil igazságügyminiszternek és gróf Csáky Károly honvédelmi miniszternek kinevezését tudató kormányleiratok, az 1923. évi közúti pótköltségvetésre, a világháború idején ténylegesen szolgáló községi alkalmazottak háborús éveinek kétszeres számítása, négy dijnoki állásnak irodasegédtiszti állásra való átszervezésére, a kémény, seprési dijak felemelésére, a községi és körorvosolf rendelési, látogatási stb dijára, a megyei pénzek kamatláb*' nak felemelésére, a jegyzői magán, munkálati dijakra, Fördős Mihály vármegyei másodfőjegyző nyugdija, zására s a bátaszéki II. gyógyszer- tárra vonatkozó és egyéb bizottsági előterjesztések, 32 körlevél éz meg. keresés, a megyei allevéltárnoki állás beszüntetése s egy irodasegédtiszti állás szervezése, a vármegyei székházban lakó tisztviselők természetbeni fűtés- és világítás élvezetében való meghagyásukra vonatkozó és más 15 alispáni előterjesztés, a vármegyei alapok számadásai, 370 községi ügy orvosi és bábaoklevelek kihirdetése és segélykérelmek. Most folyik még a szintén pár száz tárgyat felölelő póttárgysorozat összeállítása, úgy, hogy a nyári közgyűlés az ügyeknok valóságos halmazát fogja elintézni. — TüZ. Wéber Kálmán bonyhádi földbirtokos pusztáján ismeretlen okból tűz támadt, amelynek áldozatul esett egy hatalmas sertésól, három teljesen' kövér sertés és egy szalmakazal. A tüzet sikerült lokalizálni, mielőtt az ecet- és szeszgyára kapott volna. — Tartsuk meg az ünnepeket. Panaszos levelet kaptunk Szakályból, hogy a községi biró Nagyboldogasszony napján délelőtt Istentisztelet idejében füárverést tartott és ezzel nemcsak magát, de sok polgártársát is elvonta a vallásos kötelmek teljesítésétől, pedig ha valamikor, úgy ebben a háborútól és forradalmaktól eldurvitott lelkivilágban nagy szükség van arra, hogy necsak a földi bálványnak, a vagyonnak áldozzanak az emberek, hanem megadják az Isten dicsőségére és a saját lelkűk nyugalmáért azt is, ami az Istené. A sza- kályi levélíró csak Szakály községében tapasztalta ezt a visszásságot, hogy nem tartják meg az egyház azon parancsolatját, hogy ünnepnapokat szentelj. Mi szomorú lélekkel látjuk, hogy még a Szent István nemzeti ünnepét sem tartják meg sem a falun, sem a városban. Csodálatos módon ezt nem veszik észre az illetékes hatóságok, sőt itt ott, mint a szakályi eset is bizonyítja, maguk sem járnak elől jó példával. Fölhívjuk a felsőbb hatóságok és rendőrség figyelmét az ünnepnapokon köteles munkaszünet betartásának szigorúbb ellenőrzésére. — Esküvő. Augusztus 14-én esküdött örök hűséget Bertics Pál Értény község érdemes főjegyzője leányának, Sárikának, Róth Alajos községi jegyző. A polgári házasságkötést Sörös József járási főszolgabíró végezte és fenkölt szellemű, meleg szeretettől áthatott beszéddel üdvözölte az uj párt. Az egyházi szertartást, a gyönyörűen feldíszített, — történelmi nevezetességű szent Márton templomban Hortobágyi József kerületi esperes-plébános végezte, fényes segédlettel. Az esketés után, mint a menyasszony családjának régi igaz barátja, mély vallásosságtól sugalmazott beszédet intézett a fiatal párhoz. Násznagyok voltak: Simálcsik I. János dunaföldvári bankigazgató, a menyasszony nagybátyja és Keszler Károly főjegyző. — Hősök emlékszobra Felsőiregen. Augusztus 12-én volt a felsőiregi hősök emlékünnepe, amelyre úgy a környék lakossága, mint a hatóságok és a kaposvári katonai hatóságok a zenekarral együtt megjelentek. Az ünnepély istentisztelettel kezdődött, majd zászlók alatt felvonult a 6000 főre menő tömeg az emlékmű elé. Az emlék magas oszlopon egy repülni {készülő turulmadarat ábrázol, az őszMeghivő. A Dunaföldvári Járási Takarék és Hitelbank részvénytárs. J a magyar kir. állami Jegyintézet mellékbelye j Dunaföldváron, 1923. évi szeptember hó 2-án délelőtt 10 órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlést i ; tart, ! amelyre a t. részvényesek az alapszabályok 21. § ára való figyelmeztetéssel tisztelettel meghivatnak.' ,-----------------í----------------------------------------------------------------------------—---------A rendkívüli közgyűlés tárgysorozata: 1. Közgyűlési jegyző és 2 részvényes megválasztása a jegyző- 1 könyv hitelesítésére. | 2. Az igazgatóság és felügyelőbizottság együttes indítványa j az alaptőke felemelése iránt. \ 1 3. Az alapszabályok módosítása. Dunaföldvár, 1923 augusztus 11. Az igazgatóság.
