Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-07-21 / 29. szám
Ara 80 korona. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. V. évfolyam. Szekszárd, 1923 július 21. 29. szám. SitrkesztBség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tel efon szám 85 és 102. Egyes szám ára80 korona. Előfizetési díj egy évnegyedre 900 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÄNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetését árai i A legkisebb hirdetés dl|e 600 koroaa. A hirdetés agy 60 mlllméter széles hasábon mlltméter soronként 50 korona. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések 150 korona. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzést bír, családi hír, valamint a nytlttér soronként 800 koronába kerül. \J Wigand János.* | (1856-1919). A tolnamegyei Varsádon született, mint evangélikus német földmivesek gyermeke. Édes atyja, büszkén emlegette, hogy ő Petőfinek iskolatársa volt a szentlőrinczi gimnáziumban. Az öreg Wigand Péter jól beszélt magyarul és magyar érzést is tanult az iskolában. Midőn egyszer a fővárosból hazatért falujába, ázt mondotta, bogy a királyi palota szép, de neki nem tetszik, mert ott a magyar király cselédsége németül beszél. Ez nem azért volt mondva, hogy a hall' gatőság megtapsolja. Hogy is fért volna Wigand Péter leikéhez nem őszinte szó ? Nyílt, tiszta lelkét örökségül hagyta fiára. János anyanyelve német volt és pedig a varsádi német nyelvjárás. Szerette ezt a nyelvjárást. El eljárt nyarankint Varsádra, hogy „meg- fürödjön“ lelke anyanyelvének hanghullámaiban. Ez a fürdő megifjitotta, gyermekké tette újra. A vidám, vallásos, szeretetre méltó német fiúból magyar lelkű és nyelvű tanár fejlődött, amint .maga irja> kinőtt belőle, mint fa a magból. „Nincs nép a világon“ — Írja egy gyönyörű varsádi nyelvjáráson irt levelében — melynek oly finom orra van a magyarság lényegében rejlő értékek iránt, mint a német népnek ; Schiller, Luther, Kant népének, a legtisztább és legmelegebb szivü népnek. Ha a magyarországi német megtanulja a magyar nyelvet, kiérzi abból mindjárt az ízes falatokat, derekasan beléharap és naggyá, erőssé táplálja magát rajta. Azért vagyunk mi németek oly jó magyarok. A mi hü szivünk tele van hálával hazánk iránt, de a magyar haza is sokat köszönhet a németeknek. Azonban ezt ne mi emlegessük, ezt a magyaroknak kell mon- daniok. Döntő hatással volt Wigand János fejlődésére, hogy Bonyhádon Lehr Albert tanítványa lett. A magyar költői nyelv árnyalatainak legalaposabb ismerője, Arany János jelentőségét magyarázta meg a fogékony varsádi fiúnak, aki csak az iskolában tanul meg magyarul. Arany azóta legkedvesebb költője lett. Szerette magába vonuló mélységét, epikai művészetét, nyelvének gazdagságát, versformáinak tökéletességét s komoly lelkiismeretességét. Mivel e csodának fénye felgyuj* Wigand Jánosnak, a melegszívű s a gyermek lelkét megértő jeles pedagógusnak, a szekszárdi állami főgimnázium első igazgatójának három héttel ezelőtt elevenítette fel emlékét az ünneplő szekszárdi Diák- szövetség. Az ekkor leleplezett arckép s felállított síremlék mellé szépen odailleszkedik ez a fenti, gyönyörű szellemi arckép is, amelyet Angyal Dávid egyetemi tanár, a jeles tudós, az elhunytnak gyerekkori kebelbarátja festett meg őróla, nagy, jellemző erővel, meleg szeretettel, szivhez férkőző közvetlenséggel. Igazi örömmel és hálás köszönettel adunk helyet a szép közleménynek itt, a apunk élén. tóttá ifjú lelkét; Arany költészete által magyarrá lett nyelvben, izlésbeo s érzésben egyaránt. Ritka ünnepe volt egyetemi tanuló éveinek az a nap, amelyen Szász Ká roly felolvasta a Kisfaludy Társaság ülésén a Tetemre hioást. Mennyire boldoggá tette az a tudat, hogy Arany hosszas hallgatás után újra megszólalt. Együtt ebédelt akkor egy kifőzésben Reviczky vei és Komjátbyval, akiket látásból ismert. Tüntetőén dicsőítette jelenlétökben a „Tetemre hívást“, amit a két „modern“ lyrikus fanyar s lenéző mosollyal fogadott. Az egyetemre abban a félévben iratkozott, amikor Toldy Ferenc utolsó előadásait tartotta. Minő öröm volt neki Kazinczy barátját hallgatni, amidőn a rajongástól remegő haDgon fejtegeti1? Kazinczy költői kortásainak magyarságát. Azután Gyulai Pál vette át Toldy örökségét. Gyulai költői érzéke s ihletének ereje lebilincselték figyelmét és megérlelték azt a lelki áthasonlást, mely Lehr hatásával kezdődött. Szívesen hallgatta Heinrich Gusztáv eleven előadásait a német irodalomból és Kármán Mórnak eszméket ébresztő philosophiai fejtegetéseit. Kármán volt mestere a didaktikai módszerben. Wigand tulajdonképen költőnek született. Költői érzések, a barátság, a szerelem, a hazafiság szenvedélye hevítették lelkét. De az a költőiség, mely születése és neveltetése által természetében kifejlődött, akadályozta a költői inspiratiók kialakulását. Egységes fejlődés talán eredetibb alkotásokra képesítette volna. így csak a fogékonyság fejlődött ki benne annak a két nemzetnek költészete iránt, melyhez vére és szive vonzotta. Kitűnő fordító lett. Eleinte Schiller és Goethe balladáit szerette fordítani, azután sokoldalúbb lett. Egyes fordításait Gyulai Budapesti Szemléje is közölte. Később, különösen a világháború alatt magyar költeményeket fordított németre. Mind a két nemzet költészetének technikájában otthon érezte magát. Nem csnpán formális készség buzdi otta a fordításra; lelkén melengette azt a költeményt, melyet a két nyelv egyikére, vagy másikára ültetett át. Aránylag nem sokat fordított. Tanári hivatását a legnagyobb buzgalommal töltötte be. (Előbb Pancsován, majd Szekszárdon lett tanár. Szülő- megyéjének székvárosában ő lett az első állami gimnázium szervezője és igazgatója. Pályatársai és tanítványai egyaránt szerették. Irt aestbetikai kérdésekről, költőkről is tanulmányokat. De leginkább mint műfordító és mint tanár érdemli meg hálás kegyeletünket. ■ Mindenben, amit irt és tett, a hü odaadás, az ideálokért va*ó igaz lelkesedés jellemezte. Családi életében, baráti ragaszko- j dásában, társadalmi, tanári és írói I munkásságában költő volt, a jónak, | az igaznak és szépnek megvalósítója abban a körben, melyet a gondvise lés számára kijelölt. Mosolygó kék szeméből a törhetetlen bitnek Bzigora világlott ki. A világháború sem tette boldogtalanná. Sőt büszke örömmel telítette lelkét az a látvány, * hogy a két nemzet, melyhez tartozott, vérkqresztség által is egybeforrt. Lehetetlennek hitte, hogy az igaz ügy elbukjék. A gondviselés kegyetlen csalódást tartogatott számára A proletárdikEmlékezetes még az a hajsza, amelyet az úgynevezett liberális sajtó indított a kormány és a „Futura Magyar Szövetkezeti Központok Áru,r forgalmi Részvénytársaság“ ellen, kétségbe vonva azt, hogy a Futura annak idején folyósítani fogja a gazdáknak a megvásárolt gabona árának a különbözeiét. A hajsza alaptalan voltát most élénken cáfolják a tények, amelyekre vonatkozóan a legilletékesebb helyről szerzett hivatalos értesülésünk alapján a következőket jelenthetjük: A Futura az 1922/23. gazdasági év‘ elején állami megbízásból tudvalevőleg oly feltételek mellett vásárolt meg bizonyos gabonamennyiséget, hogy annak leszállításkor való napiárát az eladónak folyósította, s egyúttal kötelezettséget vállalt aziránt, hogy amennyiben a gabonának 1923. évi augusztus 1-ig terjedő időtartam alatt jegyzett naponkénti tőzsdei árából kiszámítandó évi átlagára magasabb volna mint a leszállításkor! napiár, A gazdasági és a politikai köröket élénken foglalkoztatja az adóvalorizálásról* szóló törvényjavaslat, amelyről dr. örffy Imre, kincstári főtanácsos, kerületünk nemzetgyűlési képviselője, a pénzügyi bizottság előadója, a következőket mondotta a 8 Órai Újság munkatársának: — a valorizált adóra vonatkozó javaslatok tárgyalására — tekintettel a vita előrehaladott voltára — az eredeti szándéktól eltérően valószinQleg csak a szünet után kerül sor a Házban. Miután azonban a probléma égető és kétségtelen, hogy a kincstárnak igen súlyos károsodást okoz, hogy az adóalanyok az adófizetésekkel hátralékban vannak és a korona elértéktelenedését a maguk javára és a kincstár kárara fordítják, nem tartom kizártnak, hogyha nem is az egész, az eredeti koncepciót magában foglaló adótörvény, hanem a kincstár érdekeit legalább is lényeges kérdésekben megóvni célzó egy vagy két szakasz mégis bele fog kerülni az índemnitási javaslatba. tatura alatt kínos betegségben kellett meghalnia abban a tudatban, hogy elveszett mind az, a mit rajongó hévvel szeretett. De ki tudja, talán még a csalódás keserűségei közt sem tört meg hite? Az ő hitének forrásait talán még a legborzasztóbb élmények sem meritették ki. De mégis fájdalmas az a gondolat, hogy mily árnyék borult e derűs lélek utolsó vívódására. És ez a gon- dolat mélyíti kegyeletünket Wigand János emléke iránt. úgy ezt a különbözetet az eladóknak 1923. évi augusztus 1-e után szintén folyósítja. Miután ezen különbözet elszámolásának és folyósításának határideje közeledik, a Futura rt. előterjesztésére a kormány minden intézkedést megtett aziránt, hogy e különbözet mielőbb megállapítható és azon eladóknak, akiket az megillett, folyósítható legyen. Ezen évi átlagár kiszámításának alapjául az elmúlt gazdasági évben a gabonára naponként jegyzett hivatalos tőzsdei árak szolgálnak, s az évi. átlagárat a m. kir. kormány illetékes szerve állapítja meg úgy, hogy az eladó gazdákkal teljesen megbízható adatok alapján fog az elszámolás megejtetni. Ez a hivatalos értesülés élénk világításba helyezi azokat az újságokat, amelyek önző érdekek szolgáld tában alaptalan izgalmakat akartak előidézni a termelő gazdák körében, hogy megzavarják a józan, becsületes magyar közönség tisztán látását. Ha ez így történnék, valószínűnek tartom, hogy a szakaszokat a Ház pénzügyi bizottsága elé fogják rövidesen utalni letárgyalás végett. Ezekben a szakaszokban aranykorona bázist állapítanak meg, természetesen megállapítják azt a kulcsot is, amely állandó volna és lehetővé tenné, hogy időszakonként a papir koronajövedelem és az aranybázis közti arányt megállapítsa. Mindig a fizetés napja szerint állapítják meg a kulcsot és ha valaki késik az adó' fizetéssel, mielőtt az értékek eltolódnának, a kulcs automatikusan igazodnék az adófizetéshez és az eltolódásból az államot ért károsodást eliminálná. A késedelmes adóssal szemben a hitelező védelmére épp most nyújtott be törvényjavaslatot az igazságügyminiszter. Miután az állami követelések közül csak az állam magántartozásai szerepelnek ebben a törvény- javaslatban, az uj valorizált adóról szóló szakasz a köztartozások késedelmes fizetéséből előálló értékcsökkenést akarja kiegyenlíteni. Angyal Dávid. A Futura megkezdi u gabonaórkülönbőzetek Kifizetését. Dr. Őrffy Imre az adóvalorizálásról.
