Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-20 / 3. szám
\ 2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG rint a kerületi nagygyűlés Horthy Miklós kormányzót, gróf Bethlen latrán miniszterelnököt, nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert és Mayer János v. földmivelésügyi mi nisztert, az Országos Földmives Szövetség elnökét táviratilag üdvözli, hogy szeretetének és ragaszkodásának ezúttal is kifejezést adjon. A naggyülés a Hymnusz eléneklésével a késő esti órákban ért véget, amikor is az egyes községek küldöttségei a községházán gyülekeztek, hogy tisztelegjenek az Országos Földmives Szövetség vezetősége előtt. A díszelőadás. Este megkezdődött a díszelőadás, melyet a döbröközi műkedvelő ifjúság rendezett a vendégek tiszteletére, várakozáson felüli sikerrel. A gyönyörű műsorból ki kell ragadnunk dr. Szekeres László prológusát, mely ötletekben bővelkedve, sokszor köny- nyekre indította a hallgatóságot. Takács Anika IV. osztályú tanuló a Hiszekegyet szavalta, Fűzi Bözsike irredenta dalokat énekelt, Felber Ilonka és egy elemista kisfiú a közönség tapsorkánja közepette szavaltak el egy-egy irredenta verset. Ezután Fűzi Irénke és Fűzi Bözsike zene akadémiai növendékek zenekisérettel előadott irredenta dalai következtek, melyek a zsúfolásig megtelt termet valóságos extázisba ragadták. Az előadás Kínjaként a döbröközi műkedvelők egy irredenta darabot adtak elő páratlan sikerrel. A műkedvelő előadás rendezéséért és betanításáért Stiba Lajos tanítót, az 0. F. Sz. döbröközi fiókjának titkárát illette elismerés, aki fáradságot nem ismerve, mindent megtett, hogy ez á jelentős kulturünnepély méltó keretek között folyjon le. A táncmulatság A nagysikerű előadás után tánc mulatság kezdődött, mely csak a késő reggeli órákban ért véget. A nagysikerű műkedvelői előadás jövedelmét, mely majdnem félszázezer ko rónát tesz ki, a döbröközi fiókszövetség elnöksége a helybeli ellátatlanok felsegélyezésére ajánlotta fel. Az Egyesült Szekszárd-foinamegyel Hőegylet PetőH-ünnepélye. A december 31-ére tervezett ünnepélyét, amelyet diszelnökének közbejött halála miatt halasztott el az egyesület, folyó hó 14 én tartotta meg. A Szekszárd Szálló nagyterme már az ünnepély kezdete előtt egy órával annyira megtelt, hogy a később jövőket a rendőrség már be sem engedhette. Városunk közönsége ezúttal is megmutatta, hogy a komoly és tartalmas irodalmi estélyek iránt mily élénk érdeklődéssel viseltetik. A közönség nem bánta meg, hogy erre az estre eljött, mert a műsor minden egyes pontja elsőrangú élvezetet nyújtott, az ünnepély méltó volt a nagy .költő emlékezetéhez. A legmelegebb elismeréssel adózhatunk a rendezőségnek, élén Kovácsné Nagy Lujza, a polgári leányiskola lelkes igazgatójának és Joób Imre ügyvéd nek, továbbá a műkedvelőknek, akik fényesen igazolták, hogy mennyi ké pesség és magyar erő van városunk ifjú gárdájában. A tartalmas műsort a Nőegylet alelnöknőjének, Kovács Dávidnénak ünnepi beszéde nyitotta meg. Komoly és határozottan magas nívójú beszéd volt ez, mellyel Kovács Dávidné újabb bizonyítékot adott írói képességéről, nagy irodalomtörténeti tudásáról, finom lelkületéről és végtelen Petőfi-szeretetéről. Felolvasása elején Petőfit és az ő nagy bel- és külföldi hatását méltatta, majd Petőfi költészetéről szólva kiválogatta legszebb és legjellemzőbb költeményeit és azokat ismertette. A hosszú, de a figyelmet mindvégig erősen lekötő beszédét a jövőben való reménykedés, a magyar feltámadásban való erős hit imaszerü lendületével fejezte be.- A felhangzó szűnni nem akaró taps, mindennél fényesebben rögzítette meg a nagy hatást. A szekszárdi dálárda tagjai Németh Gyula vezetése mellett két Petőfi dalt énekeltek pontos összetanu- lásban és jó előadással. A szavalatok sorát Horváth Margit nyitotta meg. Úgy a „Jövendölés“ mint „A hazáról“ c. költeményt mély átérzéssel, helyes és kedves hangsúlyozással adta elő. Kellemes hnngja és kedves megjelenése párosulva előadóképességével, a kiválóbb szavalók sorában biztosítanak részére helyet. Ugyanezt mondhatjuk Polgár Istvánról, aki a „ß zeptember végén“ és ^Pasztái .találkozás“ c költeményeket szavalta el, különösen a Pusztai ta I lálkozás cimü költeménynek találta el nagyszerűen a hangját és meleg átérzéssel adta vissza a nagy költő gondolatait. Ezután Boldus Magda Chován egyik magyar ábrándját zon- gorázta jó magyaros ritmussal, fejlett technikával és szép színezéssel, megérdemelt lelkes taps jutalmazta érte. „Ha az Isten“ és a „Dalaim“ c. költeményeket Polgár Margit szavalta el. Dacára, hogy e versek kevésbé alkalmasok szavalatra, Polgár Margit jó előadó képességével mégis élénk hatást tudott velük elérni. Ezután a dalárda jó hangú tenoristája, Nagy Béla „Fürdik a holdvilág“ c. dalt énekelte el, a dalárda tagjai pedig zümmögő kórusban kísérték. Sok tapsot kaptak. A következő számban dr. Szarvas János „A ledőlt szobor“ és a „Szülőföldemen“ cimü költeményeket szavalta el szép kiejtéssel és erőteljes crescendókkal. Ezután dr. Kunczer Jenő Greizinger- től és Hubaytól megzenésített Petőfi dalokat adott elő hegedűn, meleg tónussal és magyaros átérzéssel. Polgár Margit kisérte zongorán, finom alkalmazkodással. Megint szavalat jött ezután. A már jói ismert szavaló, Tutsni Pál a „Vándorélet“ és a „Pinty urfi“ c. vig költeményeket szavalta el, ezúttal is megérdemelve a sok tapsot, amit kapott. Utána Váradi— Hetényi: „Petőfi a Hortobágyon“ c. melodrámáját szavalta el Horváth Árpád, nagyon jó előadásban, helyes dinamikával. A zongorakiaéretet Ja- nosits Klára látta el szépen kidolgozottjátékkal. Ezután élőképek következtek Petőfi költeményeinek megjelenítéséhez, Barabás rajzai után. A Borrend a következő volt: I. kép, „Befordultam a konyhába.“ Személyesítették : dr. Szarvas János, Hock Bella. II. kép. „A magyar nemes.“ Személyesítette: Tutsni Pál. III. kép. „ A faluban uteahosszat muzsikáltatom magamat.“ Személyesítették: Eör-dögh Zoltán, dr. Streicher Benő, Haypál Benő, Laki Zoltán. IV. kép. Részlet a Bolond Istókból. Személyesítették : Kozacsek Böske, Szabó Gábor, Haypál Benő, Wächter Ilonka, Kenézy Tibor. V. kép. Jelenet a „János vitéz“-bői. Személyesítették: Janosits Kata, Gömbös János, Fiettner Márta. VI. kép. „Az alku.“ Személyesítették: Szerafin J Elemér, Éri Erzsébet és Schneider Elemér. Hogy ezek közül melyik volt a legszebb kép, azt nehéz volna megállapítani, mert mind egyaránt szép és plasztikus volt. Az egyes képekhez a megfelelő dalokat a színfalak mögött Molnár József énekelte kellemes, meleg hangon, Béli Lajos cigányzenekarának kísérete mellett. Mindegyik képet többször meg kellett ismételni, mert a közönség alig tudott betelleni velük. Az élőképek után Horváth Árpád ifj. Biermann Ferenc „Petőfi üzen“ c. költeményét szavalta nagy hatással. Az utolsó kép ismét élőkép volt. Középütt Petőfi élőszobra (Laki Zoltán), előtte két magyar leány (Kor bonics Margit és Káldi Erna) babér koszorúval, körülöttük pedig az élőképek összes szereplői. A közönség ezt a képet felállva tapsolta végig, majd fellelkesülten s mélyen átérezve elénekelte a Himnuszt és ezzel a fel emelő, nemes és hazafias, Petőfi nagy szellemének adózó ünnepély véget ért. Az u] általános kereseti odú. A háború szülte forradalmi átalakulások kikezdték az ország gazda sági és pénzügyi helyzetét is, úgy, hogy az államháztartás terén rendet csak adórendszerünk gyökeres megváltoztatásával lehet teremteni. Eanek a gyökeres változtatásnak az . eredménye a törvényhozás legutóbbi alkotása is, amely az áliam jelenlegi súlyos helyzetéhez alkalmazkodva, minden kereseti forrást, mint adóköteles jövedelmet vagy foglalkozást jelöl meg. Ennek az uj adótörvénynek a tartalmát nagy vonásokban az alábbiakban ismertetjük olvasó közönségünkkel, amelynek érdeke, hogy tisztában legyen az uj adótörvény alapelveivel. Ki fizet általános kereseti adót? Általános kereseti adó alá esik akár külföldi, akár belföldi egyén által a magyar állam területén űzött foglalkozásból származó tiszta jövedelem, legyen az akár rendszeres (állandó), akár alkalmi (ideiglenes) jellegű, tekintet nélkül arra, hogy van e keresetűzőnek bejegyzett cége, avagy iparigazolványa, vagy sem. Mi esik az uj adó alá? Tehát általános kereseti adó alá esnek az ipar, kereskedelem, bányászat, szellemi foglalkozás, haszonhajtó foglalkozások, szolgálati és munkabérviszony, járadékok, járadék- szerű szolgáltatások, szabadalmakért vagy szerzői jogért fizetett dijak, haszonbérek és hasonló foglalkozások és szolgáltatások, örökbér és zsellérbirtok szolgálmánya és a járadéktelkek körébe eső, illetve ezek köréből származó bármi módon elért tiszta jövedelmek. ' # A pótadó kérdése. Ezek a jövedelmek, amelyek általános kereseti adó alá esnek, sem állami, sem helyhatósági pótadóval nem terhelhetők, kivéve a lajstromszerüen kivetett jövedelmek utáni adótételeket, amelyek útadóval pótlékolhatók. A törvény külön rendelkezése folytán tehát megszűnt az általános jövedelmi és országos betegápolási pótadó, valamint e törvény rendelkezéséből a II. osztályú kereseti adó és még az L, III, és IV. osztályú kereseti adó, a tőkekamat- és járadékadó egy része és a bánya- adónak a III. oszt. kereseti adó alá. tajtozó része beleolvadt az általános kereseti adóba. Az uj adó a községeké. Egyidejűleg akként rendelkezik a törvény, hogy ezen adónem jövedelmét a községeknek adja át, a község háztartási kiadásainak fedezésére s megszüntetni kívánja ezzel a hely. hatósági szolgáltatásokat. A földadó, házadé és társulati adó (kereskedelmi rész- vénytársaságok, szövetkezetek,- alkalmi egyesülések alá eső jövedel. mek) nem esnek általános kereseti adó alá, mivel ezek a feuti címeken adóznak, vagyis az ezen címekből folyó jövedelmek kivételével minden tiszta jövedelem az általános kereseti adó körébe esik, ha a törvény ren. delkezéséből folyóan nem adómentes. Adómentes jövedelmek: a vitézségi érem és sebesülés utáni járandóságok, gazdasági munkás- és cselédbiztositó, illetve segélyző egyleti tői eredő járadékok, élelmezési, temet- kezési segélyek, a haderőhöz tartozók, állami városi rendőrség, pénzügyőrség, vámőrség, folyamőrség legény, sége, fegyházak, börtönök stb. őr- személyzetének illetménye, a tanulók tanításból eredő keresete, kolduló és irgalmas szerzetek, napszámosok, egyedáruságok, állami, törvényható-, sági, városi és községi üzemek keresete. Levonható összegek. Adófizetési kötelezettség uj üzleti nél a következő hó 1-től kezdődik;- adóalap mindig az előző évi tiszta jövedelem Tiszta jövedelem: a nyers bevételből a szorosan vett üzemi kiadások levonása után fennmaradó összeg. Üzemi kiadások tehát az üzletre fordított szükséges kiadások, az alkalmazottak járandóságai, az előző évi veszteségek, bebatjthatatlan követelések, ha veszteség-nyereség- számlával bizonyíthatók, kárbiztosi- tási dijak, kamarai illetékek, üzleti terhek kamatai, első szervezéskor felmerült költségek stb. Az adózás helye és jogorvoslat. Mindenki abban a községben adózik, ahonnan a jövedelme származik. Helyhez nein kötött foglalkozásnál (cserepes, kőműves stb.) állandó lakhelyén adózik. Az adó megállapítása ellen az adózó az adófelszólamlási bizottsághoz felebbezéssel élhet, — ennek határozata ellen pedig a köz- igazgatási bírósághoz panasszal for dúlhat. A könyvvezetés. Minden adózó bevételeiről és kiadásairól könyvet tartozik vezetni. A törvény a könyvvezetés alól mentesíti a földhaszonbérlőt, ha nincs ipar üzeme, a segéd nélkül dolgozó kisiparost és azt a kiskereskedőt, akinek állandó üzlethelyisége nincs és segédet sem alkalmaz. Az olyan adózót, aki sem könyvet vezetni, sem pedig könyvvezetésre alkalmas egyént üzemének kereteire való tekintettel tartani nem képes, a kir. pénzügyigazgatóság — kérelmére — a könyv- vezetés kötelezettsége alól felmentheti, csakúgy az olyan adózót is, aki már amúgy is vezet olyan rendes üzleti könyveket, amelyek az adókivetés céljára szükséges adatok megállapítására teljesen alkalmasak. A bevallások. Minden adózó az adóév február végéig bevallást tartozik a községnél beadni, aki ezt elmulasztja, az adónak 25—50 százaléka erejéig bírsággal sújtható. A fél bevallásának kiállításánál a községi és városi adóhivatal ingyenesen tartozik ségéd- kezni. A munkásokat a munkaadó tartozik bejelenteni. Ha ezt a kötelességét elmulasztja, minden esetben 5000 K-ig terjedő bírsággal sújtható. A bejelentést bejelentőlapokon eszközük, melyeket a községnél szolgáltatnak ki. 1923 január 20
