Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-05-12 / 19. szám
azÁg feszült figyelemmel szemléli, hogy mit végez gróf Bethlen miniszterelnök, Kállay pénzügyminiszter és báró Korányi párisi követ a jóvátételi bizottságnál és a párisi, londoni, meg a római kormánynál, ahol most tárgyalnak az ország újjáépítéséről. Székben a napokban ott, a nyugaton dől el az Önök sorsa, kedves barátaim! Vezető államférfiaink azért járnak oda- künn, hogy rábírják az ántánthatal- makat, ne vessenek ki hadisarcot Magyarországra, mert hisz ez a rettenetesen megcsonkított és kirabolt ország nem birja el az újabb terhe két és be kell következnie a teljes összeomlásnak, ba nem sikerül jobb belátásra bírni ellenségeinket. Ha badÍBarcot vetnek ki reánk, az azt jelenti, bogy még a mostaninál is magasabbak lesznek az adók, évente néhány ezer vaggon búzát és néhány ezer darab állatot kell odaadni ingyen a szomszédoknak, akik kiraboltak bennünket. Kérdem Önöktől, bogy ilyen körülmények, ilyen tárgyalások közepette irigylésre méltó helyzete van e a miniszterelnöknek és a vezető politikusoknak, akiknek a sok gondtól se éjjelük, se nappaluk nincsen. Nem is olyan nagyon régen, sokkal könnyebb volt a helyzetünk, amikor még meg volt a hadseregünk. Akkor, ha valamely szomszédunk szemtelenkedett velünk, ráütöttünk a kardunkra és csönd lett. A hamis próféták. Ma azonban, amikor lefegyvereztek bennünket, erről szó sem lehet. Ma nem az erő, hanem a szaktudás, az ügyes külpolitikai felkészültség az, amely az ország ügyeit rendbe tudja szedni. Ma a politikai állásokba a legügyesebb, a legönzetlenebb, a leghazafiasabb emberek kellenek, akik a maguk tudásával megállják a helyüket mindenütt és be tudják bizonyítani a világnak azt, hogy bennünket sarcolni akaró ellenségeinknek nincs igazuk, mert ha mi koldussorsban tengődünk, abból egész Európának kára leszen. A hazának, a boldogabb jövőnek az érdeke az, hogy ne hallgassunk a hamis prófétákra, akik csak izgatni akarják a népet. Minden becsületes magyar embernek az most a kötelessége, hogy odaálljon a vezető férfiakhoz és támogassa azok önzetlen munkáját. A mezőgazdasági hitel. A magyar mezőgazdaság, a magyar borgazdaság már meghozta a maga áldozatait a háborúban és a háború alatt egyaránt. Súlyosabb terheket a gazdatársadalomra rakni nem lehet, mert akkor összeroppan a termelőosztály és vele együtt az egész ország. Viszont a magyar mezőgazdaságot most már feltétlenül és késedelem nélkül el kell látbi a szükséges hitelekkel, kölcsönökkel, mert ha a gazda nem tud termelni, akkor minden bizonnyal összeroppan és elvész. Nekünk alá kellett írni a békeszerződést, amelyben hadisarc fizetésére köteleztük magunkat, mert ba alá nem irtuk volna, megszállanak bennünket. A szegény ember védelme. Önöknek nem volt benne részük, Önök nem tudják, hogy mit jelent az idegen megszállás, amely nem tekint törvényt, nem tekint megszavazott adókat, csak a szabad rablást tartja a szeme előtt. Az idegen megszállás a legszegényebb embert sújtja, annak viszik el az egyetlen tebénké jét és utolsó falatját is, mert a gazdag le tudja borravalózni az idegen zsoldosokat és ahhoz nem nyúlnak hozzá. Két rossz közül a kisebbiket választottuk, hogy a sokat szenvedett népet újabb megpróbáltatásoktól megkíméljük. Azóta szállítottunk már jóvátétel fejében rengeteg cementet, kőszenet és állatot, most újabban pedig vasat és gabonát követelnek tőlünk. A külföldi kölcsön. Hogy mindezekkel a követelésekkel szemben a föld népe nyugodtan alhasson, pár ember, az ország vezetősége küzd a külhatalmak mohó éh Sége és kapzsisága ellen. Ma, mikor már igazán nem vagyunk függetlenek, mert mindenfelől ellenséges gyűrű kényszeríti reánk az akaratát: Bethlen miniszterelnök és két társa arra igyekeznek rábírni az ántánthatalmakat, hogy oldják fel a zálog alól Magyar- országot, amelynek minden magán és közvagyonát, összes jövedelmeit, vámját, adóját, üzemét és birtokát le kötötték maguknak hadisarc fejében., A miniszterelnök és társai bemutatják ott Magyarország igazi sorsát, amely a külföldi szakértők szerint is a legsúlyosabb és kérni fogják, hogy a zálogok feloldásával engedélyezzék nekünk a külföldi kölcsönt. A pénz értékének állandósítása. Ha a külföldi kölcsönt megkapjuk, akkor megáll a pénzünk esése, megáll a drágaság és a pénzünk értéke állandó lesz, egy szinvonalon fog mozogni és úgy a gazda, mint a kereskedő munkájában és üzleteiben fog tudni egy állandó értékű pénzzel számolni, amelynek az esésétől nem kell tartania. Magyarországot és Önöket ebben a rettenetesen szörnyű helyzetben, amilyenben még sohasem voltunk, csak ez az egy mentheti meg. Ha Bethlen István grófnak sikerülni fog ezzel a külföldi’utjával sikereket hozni, akkor ő Magyarország ujabbkori történetének a legnagyobb embere volt. Ellenzékinek lenni, kritizálni nem nehéz, ámde dolgozni, munkánkkal a hazának önzetlenül használni nem könnyű feladat és nem is háladatos Becsüljük tehát meg azokat a férfiakat, akik erre a háiádátlan szerepre vállalkoznak és ennek a munkának a szolgálatába állítják teljes erejüket és munkabírásukat Ezeknek az okos, higgadt, mérsékelt politikája után és a saját maguk becsületes esze után igazodjanak Önök mindig, kedves barátaim és akkor igazán használnak nemcsak a Hazának, hanem saját maguknak is. A bortermelés bajai. Itt, ezen a helyen, ahol a világhírű szekszárdi bor terem, beszélnem kell a magyar bor válságba jutott sorsáról és jövőjéről is. Tudjuk, hogy a magyar bor termelése a háború alatt es utána is 1—2 évig jó üzlet, konjunktúra volt. Most azonban en nek a hasznos volta egyszerre megszűnt és mindenki, aki itt borterme léssel foglalkozik, anyagi válságba jutott. Ha ennek a válságnak az okát vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a túltermelésben, a tultelepitésben rejlik a baj. A szőlőtermő vidékek jó formán a meg nem szállott területe ken vannak és a megmaradt 12 millió hold területből 382,000 hold a szőlő Es azért van ennyi, mert sok helyen a nagy jövedelem láttára a jó gabonatermő földeket is beültették szőlővel. A borkivitel akadályai. A belföldi fogyasztás az évi 3—3x/a millió hektoliter terméssel szemben 17a millió hektoliter, úgy, hogy 2—i21/a millió hektolitert ki keli az országból vinni. Nagy baj azonbaD, hogy a bennünket környező országok a múlt évben elzárkóztak a magyar bortól. Ausztria magas vámot és aránytalanul magas fuvardijat szed a magyar bor után, úgy, hogy az például Svájcba érve nem versenyképes a francia borral. Súlyos e tekintetben a helyzet, de nem reménytelen és a legnagyobb valószínűség szerint ismét megindulhat majd a borkivitel. A nemes borvidékek védelme. Le kell azonban mielőbb vonni a mostani helyzetből a konzekvenciákat és a bortörvényt is módositaui kell. E tárgyban két törvényjavaslat kerül hamarosan a nemzetgyűlés elé. Az egyik javaslat szerint meg kell majd engedni, hogy a kizárólagosan külföldi rendeltetésű borokat úgy legyen szabad kezelni, amint az a külföldi fogyasztó közönség jzlésének megfelel. A másik a szőlőtelepítést szabályozza és nem fogja megengedni, hogy szőlőt ültessenek olyan talajon, amely nem arra való és ahol más is megterem. A törvényjavaslatnak az a célja, hogy a nemes borvidékek, amelyekhez a szekszárdi is tartozik, megmeneküljenek a selejtes borok versenyétől. A borkivitel lehetőségei. A. földmivelésügyi kormánynak ugyanis az a célja; hogy a magyar bor minőségben és hírnévben gyarapodjék és hogy a magyar bort ki is lehessen vinni a külföldre. Svájc most magyar nulláslisztet akar vásárolni, vagyis olyan cikket, ami itthon, a mi szegénységünkben nem kelendő áru. A tárgyalások során tudtára, adtuk Svájcnak, hogy ha lisztet akar, vegyen bort is, különben nem adunk neki lisztet sem. Bajorország csak úgy hozhatja be a nálunk úgy sem kelendő sörét, ha btengedi a mi borunkat. Viszont Ausztria csak úgy kap tőlünk pecsenyének való marhát, ha jó magyar bort iszik reá. Csehszlovákia, amely egy ideig a legridegebben elzárkózott a magyar bortól, most üveg árut, zsákot, zománcedényt; és szöget akar nekünk eladni. Mi az ő áruját az nj kereskedelmi szerződés tárgyalása során csak úgy fogjuk beengedni, ha ő a magyar bor vámját 5 szokol ról 1 szókéira szállítja le. Az osztrákok hektoliterenkict 60 aranykorona vámot vetettek ki a borra, úgy, hogy azóta majdnem egészen megszűnt a borkivitél. Most azonban az olaszokkal olyan szerző dést kötöttek, hogy az olasz hor Ausztriában csupán 20—25 arany korona vámot fizetne Mivel nekünk Ausztriával' a legtöbb kedvezményt biztosító árucsere egyezményünk van; Ausztria nekünk is köteles lesz meg engedni, hogy a borunkat ilyen vám tétel mellett bevihessük. Ausztriának külömben is szüksége van a mi bo rainkra, mert azokkal házasitja össze az ő nehéz olasz borait. A bor megfagyasztása. Van azonkívül egy uj, az ugyne vezett borfagyasztási eljárás, amellyel a borból mesterségesen kifagyasztják a vizet és csak magát az értékes és úgyszólván tömény boranyagot szállítják ki a külföldre. így sokkal ke vesebb a fuvar és egyéb költség is. Eddig már 800 hektoliter magyar 'bort dolgoztak fel, amelyet Svájcon keresztül szállítottak ki Francia- országba. Lathatják igen tisztelt barátaim, hogy a magyar kormány mindent elkövet az ip<r és a kereskedelem pártolására is, hogy az ipar és a kereskedelem felvirágoztassák az ő elosztó és feldolgozó szerveik révén a magyar mezőgazdasági termelést. Köszönet a szekszárdi kerületnek. Mielőtt beszédemet bevégeznétn legyen szabad a Keresztény Kíb- gazda és Földmi vés-Párt, valamint a kormány megbizásából köszönetét mondanom a szekszárdi kerületnek azért, hogy nem népszerűséget haj- hászó, izgágáskodó képviselőt küldött a nemzetgyűlésbe, hanem dr. őrffy Imre kedves barátomat, aki nagy szorgalmával, imponáló tudásával, kiváló önzetlenségével, nagy segítségünkre van a legfontosabb országos ügyek intézésénél és akinek az ügyek vitelében máris vezető szerepe van. Kérem, hogy tartsanak ki mellette azzal a szeretettel, amely neki mindig legértékesebb jutalma lesz önzetlen munkájáért. Az államtitkár nagy figyelemmel hallgatott és sokszor megéljenzett beszéde után Gubicza Ferenc a zirci kerület képviselője, vérbeli kisgazda- lépett a hallgatóság elé és a kövejjkezőképen beszélt: Kedves Kisgazda Testvéreim! Örömmel jöttem dr. Őrffy Imre barátom és az államtitkár ur meghívása folytán Szekszáidra,. hogy megkóstoljam itt a hires, tüzes szekszárdi vörös bort és hogy elmondjam Önöknek, mennyire büszkék lehetnek Önöjc a képviselőjükre, dr. Őrffy Imrére. Az Önök képviselője a legnagyobb lelkiismeretességgel és fáradságot nem ismerve, nem kímélve dolgozik a földmives és kisgazda érdekekért és bennünket csizmás kizgazda képviselőket minden esetben a legteljesebben támogat a nemzetgyűlésen. Mi, csizmás képviselők ezt úgy hálálhatjuk meg Őrffy Imrének legjobban, ha arra kérjük Önöket, támogassák képviselőjüket, akire valóban büszkék lehetnek. A megéljenzett Gubicza után Héjj Imre nemzetgyűlési képviselő emelkedett szólásra és a következőket mondotta : Nem akarok puffogó frázisokat, nagyhangú kijelentéseket mondani és a gazdaság- politikáról sem akarok szólam', mert azokat bőven kifejtette az államtitkár ur Öméltósága. Sokszor hallunk és olvasunk képviselői beszédeket, amelyeket csak azéit mondanak el az illetők, hogy feltűnjenek a gorombáskodásukkal és. hogy ezzel el is dicsekedhessenek. Legyenek meggyőződve kedves polgártársaim, hogy attól ugyan nem lesz gálic, ha valaki akárhogy odamond is Nagyatádinak. Elmondhatom Önöknek, hogy nem kell ä miniszternek odamondogatni, igyekszik az maga is minden bajt orvosolni. Azonban be kell látni, hogy ma az ő helyzete is sokkal nehezebb, mint amilyen a minisztereké volt valaha. Arra kérem Önöket, ne hallgassák meg az izgágáskodó. az izgató embereket, akiknek nincs egyéb szándékuk, csak az, hogy gazdasági elégület- lenséget okozzanak a nép között, hogy azután a cseh, az oláh, meg a szerb jöhessen ide hozzánk rendet csinálni. Magam is borvidékről való képviselő vagyok és bizonyságot tehetek Önök előtt arról, hogy mennyit dolgozott és fáradt Őrffy Imre barátom a bortermelő kisgazdák érdekében. Kérem, hogy ragaszkodjanak hozzá tántorithatlan hűséggel. Neiner József, a Szekszárdi Kisgazda Egyesület elnöke végül néhány meleg szóval megköszönte az államtitkár és a képviselők felvilágosításait, mire a közönség szétoszlott. Az ebéd. Scbandl államtitkár és a felesége, valamint a képviselők néhány látogatást tettek a, városban, majd kocsikon kimentek . Gábor-majorba, ahol ebédre Uj testvérek vendégei voltak. Az ebéden részt vettek Forster Zoltán főispán, Berta Ilona, az Erzsébet női főiskola ny. igazgatója, Gregersen Lujza, Fejős Imre törvényszéki tanácselnök és neje, Szilágyi Béla őcsényi ref. lelkész,Vendl István polgármester, Bajó Pál és Reich Oszkár főszolga- birák, dr. Resch Aurél főgimnáziumi igazgató és neje, Schneider János, a. szekszárdi választókerület egységes pártjának elnöke, dr Zsigmond Ferenc: alelnök, dr Dalin Jenő megyei párttitkár, Blázsik Ferenc máv műszaki ellenőr és Kiss Gergely őcsényi főjegyzű
