Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-08-26 / 35. szám
IV. évfolyam. __________ Szekszárd, 1922 augusztus 26. 35. szám. KE RE8ZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: Helyben és vidéken negyedévre 60 korona. Egyes szám ára: 8 korona. SzerkesztS: SCHNEIDER JÄNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illet6 közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai: A legkisebb hirdetés dija 50 korona A hirdetés as nloisé oldalon egv 60 mlllmeier széles hasábon ml Um éter soronként 3 korona, a sxövagoldalon 5 korona. Vállalati hirdetések 8 korona. Állást keresélc- nek 50 scázaléa engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhlr: el] egy záel bír, valamint a nytlttér soronként 50 koronába kerül. létünkét lehetőleg magnak itthon állítjuk elő, a fölösleget pedig hozzáértő kereskedőink kiviszik a külföldre, hogy annak az aranyát hozzák be ide. Mert azzal az arannyal növelhetjük azután naggyá, híressé és erőssé a magyar kultnrát. Adjuk gyakorlati pályákra a gyermekeinket ; ne neveljünk belőlük hivatalnok páriát, szellemi proletárt, hanem úgy készítsük elő a jövőjüket, hogyjolyton ott járjanak, ahol a bőség, a gazdagság éB a szerencse zuhatagja folyik. Ezzel boldoggá tesszük a gyermekeinket, de hatalmassá a hazát is. Megalakult a Dunántúli HlrlnplróK Szövetsége. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. A vakáció a vége felé jár éB a diáksereg ismét készülődik, hogy tovább folytassa a iunius végén abbahagyott szorgalmas munkát. A szülők pedig, az aggódó magyar szülők gondterhelt lélekkel állanak az iskolai év kezdetén, amely sokaknál a pályaválasztást jelenti. A szülői szív az emberi lélek magától értetődő nemessége folytán minden gyermekének külömb, szebb, boldogabb, pompásabb életet szán és készít elő, mint amilyen a magáé volt. Ezért a sok gond és aggódás, hogy miként lehet majd a szivünk vérének a jövőjét minél jobban megalapozni. A béke normális éveiben is nagy, az egész életre kiható dolog volt a pályaválasztás, amelynél nem utolsó helyen esett latba a szülők anyagi helyzete. Mert szó, ami szó, a kultúra bizony jórészben csak pénzkérdés. Ha gazdag vagyok, ha vágyó- nőm van, akkor taníttathatom a gyermekemet idegenben is. Megtanittatom még kicsiny korában idegen nyelvekre és igy jobban felkészülve kül döm ki az életbe, a nagy világba, mint az, akinek erre nincsen módja. Az ilyen gyereknek, akinek muszáj is tanulni, könnyű bármilyen pályán is karriért csinálni, mert akár akar, akár nem, a melléje fogadott tanárok már kicsiny korában megtanitják dolgozni, a vérébe nevelik a munkát. Azonban melyik szülő gazdag ma Magyarországon ? És hány gazdag szülő van az országban, akinek fogalma sincs arról, bogy mi a kultúra és mi a kulturális fejlődés. A szülők legnagyobb része ma annyit sem keres évente, mint amennyibe a béke éveiben egy diákgyerek évi költsége került. Honnan vegyék ezek az anyagi eszközöket a gyerek kultúrájának a továbbfejlesztésére? Az Ösztöndíjakból talán ? Onnan nem, mert hiszen azok alapjait badik-öl- csönökbe és állampapírokba fektették és az évi ösztöndíjakból még egy pár cipőt sem vásárolhat a gyerekének a szülő. Sajnos, egyelőre le kell mondanunk arról, hogy a gyermekeink nagyobb számban vegyenek részt a világ kulturmunkájában. A mostani generáció nagy részének tehát azokat a pályákat kell elözönleni, ahol a pénz terem, ahol a pénzt csinálják. Olyan foglalkozásokat kell elsajátítani, amelyek előbb adnak önállóságot éB lehetőleg nagy darab kenyeret az ifjú kezébe. Ezek a foglalkozások: az ipar és a kereskedelem. A mi fiainknak nagyrészt iparosoknak éB kereskedőknek kell lenniök, müveit iparosoknak és kereskedőknek, mert csak Úgy várhatjuk hazánk sorsának jobbrafordulását, ha legtöbb szükségSzent István napján, Pécs városának a szerb megszállás alól való első évfordulóján a dunántúli keresztény ujságirék kongresszust tartottak a mecsekalji metropolisban, ahol megalakították a Dunántúli Hirlapirék Szövetségét Pécs székhellyel. Az alakuló közgyűlés délben volt a városház közgyűlési termében. Megjelent az alakuló közgyűlésen Fischer Ferenc dr. Baranya és Pécs szab. kir. város főispánja, Goszlonyi Gyula volt kormánybirtos, Mosonyi Dénes dr. püspöki helynök, Varga LajoB dr. államendőrségi főtanácsos, kerületi főkapitány, Stenge Ferenc alispán, Pintér Ferenc helyettes polgármester, Oberhammer Antal nemzetgyűlési képviselő, Tötök Lajos rendőrtanácsos, a pécsi rendőrkapitányság vezetője, Szombathelyi Béla rendőrtanácsos, kerületi főkapitány helyettes, Szuly János az ügyvédi kamara elnöke, Sándor Lajos tan- felügyelő, Garai Dezső postaigazgató, Fischer Béla alispán helyettes, Blaskovich István megyei főjegyző, Makay István városi tanácsnok, Schaurek Ráfael dr. és Faluhelyi Ferenc dr. egyetemi magántanárok, Förster Jenő gazdasági tanácsos, Crettier őrnagy, dr. Kelemen Andor belvárosi plébános, Katies Antal városi jegyző és még számosán. Az alakuló közgyűlésen a dunántúli városok keresztény sajtójának csaknem valamennyije képviselve volt: Akik személyesen nem mehettek, Írásban jelentették be csatlakozásukat. Az előkészítő bizottság felkérésére Gosztonyi Gyula a pécsi keresztény nemzeti liga elnöke nyitotta meg az alakuló közgyűlést. Szép szavakban méltatta a sajtó hivatását és örömének adott kifejezést a megalakulás felett. Az alapszabályok felolvasása és elfogadása után a tisztikart választotta meg a közgyűlés. A szövetség ügyvezető elnökévé Linder Ernőt, a Dunántúl felelős szerkesztőjét, társelnöknek Hegyi József dr.-t, az MTI pécsi vezetőjét, Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselőt, a „Vasvármegye“ főszerkesztőjét és Nagy Gyulát a Dunántúli Hírlap (Győr) felelős szerkesztőjét választották meg. A tisztikar a következőkép alakult meg: titkár Puskás Jenő szerkesztő Pécs, pénztáros Szilárd Róbert MTI Pécs, ügyész Szabó Gyula dr.‘ I Az igazgatóság tagjai lettek: Ko- j j mócsy István, Boldis Dezső, Hor- | váth Kázmér a Pécsi Est felelős szerkesztője, Mihalics Mihály a Kis gazdák Lapja szerkesztője, Csizmadia László, Szász Ernő, a Hir fele lős szerkesztője, Hév ess y Jenő, a MTi győri fiókjának vezető szerkesztője, Tóth János a Soproni Hírlap felelős szerkesztője, Császár József, ifj. Matkovich László a Vesz- prémvármegye felelős szerkesztője, Schneider János, a Tolnamegyei Újság szerkesztője és Auber Vilmos. A jogi és gazdasági osztály elnöke: Késmárky István, a hivatásos újságírók osztályának elnöke: Csokonay Vitéz Mihály a Győrvármegye felelős szerkesztője, — előadó: Baranyai/ Jenő a Dunántúl segédszerkesztője,— tagja : Somossy József, a Magyar Nyugat felelős szerkesztője. Egy tagsági helyet Kaposvárnak és egyet Székesfehérvárnak tartottak fenn. A lapkiadó szerkesztők bizottságának elnöke: Lingauer Albin, előadó : Tóth János, tagjai: Ko- mócsy István, Szász Ernő és Szau- l eh Antal, a Bácsmegyei Magyar Hirlap felelős szerkesztője lettek. Linder Ernő elnöki megnyitója után Komócsy István indítványára a szövetség a kormányzóhoz az alábbi hódoló táriratot intézte t „Kormányzó Ur Öföméltóságának Budapest. A Pécs város fölszabadulásának első éves fordulóján megalakult Dunántúli Hírlapírók Szövetsége mint a keresztény és nemzeti törekvések előharcosa tiszteletteljes hódolattal üdvözli Fő- méltóságodban eszményeinek meg- testesitőjét. Linder Ernő elnök, dr. Hegyi József társelnök“. Ezután Tóth János Sopron, Nagy Gyula Győr, Qabay József Szombathely, Blázsik Ferenc Szekszárd, Po- lány József Zalaegerszeg, Bárwárt Gyula Szigetvár keresztény sajtójának csatlakozását és üdvözlését jelentette be, mig Longi István Szeged üdvözletét tolmácsolta. Puskás Jenő indítványozta, hogy a kormányhoz és a nemzetgyűléshez memorandum intéztessék, a melyben a szövetség kéri: 1. A sajtókamarák felállítását; 2. az újságírás kvalifikációhoz kötését és ujságirói főiskola létesítését; 3. a vidéki hirlapirók nyugdijának rendezését; 4. a sajtótörvény revízióját. Végül elfogadta a közgyűlés Puskás Jenő alábbi határozati javaslatát: „A Dunántúl Hirlapirók Szövetsége felháborodással látja, bogy a Magyarországi Újságírók Egyesülete magát az egész magyar sajtó képviselőjévé tolta fel, az októbrista Bzellemü irányt testével fedezi, amikor nyilatkozatában a forradal- mositó sajtóorgánumokat védelmébe veszi. A dunántúli keresztény magyar újságírók ezzel a felfogással nem azonosithatják magukat és azt a sajtót, melynek a forradalmak előkészítésében való bűnössége nyilvánvaló s mely csak az elévülés cimén siklott ki az igazságszolgáltatás pallósa alól, elítéli, további létét és működését a nemzetre károsnak tartja. A Dunántúli Hirlapirók Szövetsége kéri a m. kir. kormányt, hogy a forradalmositó sajtót a salus rei publicae suprema lex alapján, — melyet a tévesen értelmezett sajtószabadság elvénél magasabbra értékelünk, — fokozottabb megfigyelés alá helyezze, destruktív működésének folytatása esetén elnémítsa“. A közgyűlés után társasebéd volt a Pannóniában. A Dunántúli Hirlapirók Szövetségét érintő kérdésekben Puskás Jenő titkár Pécs, Anna utca 5. sz. nyújt felvilágosítást, ahova a levelek is küldendők. A szekszárdink győzelme o bálái uszóversenyen. A „Bajai Sport Egylet“ Baja városának a szerb uralom alól történt felszabadulása évfordulója alkalmából nagyarányú sportünnepély keretében atlétikai és uszóversenyt rendezett. Az uszóversenyen a szekszárdi Turul Sport Egylet versenyzői is részt vettek, még pedig oly szép eredménnyel, amely Szekszárd úszó- sportjának nívóját igen előnyös színben tárja elénk. A szekszárdi versenyzők ngyanÍB — akik közül dr. Babits 6 napos betegség után, Rácz minden tréning nélkül, a többi pedig a legminimálisabb, s megfelelő uszó- hely hiánya folytán, a leghiányosabb tréninggel s a szekszárdi uszoda vizénél sokkal hidegebb hőmérsékletű vízben álltak starthoz — 4 első és 1 második helyezést értek el. A versenyt — általános meglepetésre — két szekszárdi győzelem vezeti be. Horváth István igen szépen és biztosan nyeri az 50 méteres kezdők versenyét, mig a 100 méteres juniorverseny a rendkívüli küzdőképességü Wagner Andor zsákmánya lesz. Az 50 méteres gyermekverseny mindhárom helyét, úgyszintén a 100 méteres gyorsuszás mindhárom helyét (a szekszárdi Tarlós nem indult) a rendező egyesület kitűnő uszógárdája hódítja el. Most ismét szekszárdi győzelem következik. A 100 méteres mellúszást ugyanis a ritka energiával küzdő Rác Endre nyeri meg, hatalmas végspnrt- tel, klubtársainak éljenzése, s a kö
