Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-04-08 / 15. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG bad forgalom segítheti ki az orszá­got. A békeszerződésben vállalt sú­lyos kötelezettségeinknek másképen nem tehetünk eleget és akkor állan­dóan a megszállás veszedelme fenye­geti az országot. Itt pedig akkor ugyanolyan viszonyok lennének, mint a szerbek és oláhok által megszállott területeken, ahol elcsapott jegyzők és tudatlan pópák ülnek az összes birói székekben és ahol a megszál­lott részeknek kell fizetni úgyszól­ván az egész állam adóját. A föl­dekről elkergetik a magyarokat, a németeket és a saját fajtájukat ülte­tik a más vagyonába. Sőt a magyar és a német iskolákat is sorra be­csukják. Az államforma kérdésénél kifejtette, hogy az országnak feltét­lenül örökletes alapon berendezett királyságnak kell maradnia, mert akkor a királynak a családjára és utódaira való tekintettel is érdeke, hogy az országot a legjobb utón ve­zesse. A király személyére vonatko­zóan peddig akként nyilatkozott, hogy annak a fejét ékesítse a ma­gyar korona, aki az ország régi ha­tárait visszahozza, hiszen az 1687. évben is azért kapták a Habsburgok a magyar koronát, mert az országot a török iga alól felszabadították. A földreform végrehajtására vonat­kozóan — mint biró — türelemre intette az érdekelteket és emlékeze­tükbe idézte az idősebbeknek, hogy a húsz évvel ezelőtt lefolyt legelő­felosztási ügyek is évekig tartottak, amíg végre lehetett őket hajtani. A sokkal nagyobb méretű és terjedelmű földreform törvénynek megtestesítése sok munkát ad a bíróságnak, a me­zőgazdasági és' közigazgatási hatósá­goknak és mérnököknek egyaránt úgy, hogy azok, akik emiatt vádak­kal illetik a végrehajtó hatalmat, bizony a legnagyobb mértókben té­vednek. Az ipari munkásság részére alko­tandó jóléti intézmények szükséges­ségét hangoztatva újból kifejtette azokat az előnyöket, amelyek a kül­földdel való szabad forgalomból az összlakosságra háramlanak akként, hogy a termelő, a munkáskéz lássa a kivitel hasznát, ne pedig a kijáró. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után ismét Kozma tanító lépett az emelvényre és lendületes szavakkal ajánlotta a jelöltet a választópolgár­ság figyelmébe. Kölesden. Kajd&csról a viharos idő dacára is számos kocsi kisérte át dr. Pesthyt Kölesdre, ahol legelőbb a községhá­zán tett látogatást. Ott találkozott a Gyönkről jött néhány tekintélyes párthivével is. A díszes községházá­ról átvonult a társaság a nagyven- déglő tánctermébe, amely már zsúfo­lásig megtelt hallgatósággal. A köz­gyűlést Lauchs György községi biró nyitotta meg kezében a birói hiva­tal jelvényével, az ezüstfejü diszbottal. Dr. Pesthy Pál uj és érdekes be­állításban ismertette programmját kölesdi választóival, akiket a minden­napi élethez kapcsolódó józan intéz­mények létesítésére vonatkozó okos terveivel nagyon megnyert magának. A jövő szabad forgalmának — úgy­mond — fel kell emelni a magyar gazdát, a magyar kereskedőt és a magyar iparost egyaránt, mert ked­vező földrajzi helyzetünknél fogva mi fogjuk lebonyolítani a kelet felé gravitáló egész külkereskedelmet, nem pedig Ausztria. És ha ez meg­lesz, akkor a belföldi szükségletet meghaladó terményeink és ipari ter­19g2 április 8. mékeink is világpiaci árakon kerül­hetnek forgalomba. E<s pedig az or­szág minden rendű és rangú dolgozó népének emeli a kereseti lehetőségeit. Beszélt azután e királysági állam­forma szükségességéről, a király- puccaokról és kijelentette, hogy a királykérdést csak alkotmányosan szabad majd annak idején megoldani. A földreform végrehajtására vonat­kozó nézeteit ismertette ezután dr. Pesthy Pál, akinek éljenzésektől sűrűn félbeszakított beszéde után dr. Dulin Jenő szekszárdi ügyvéd szólt a vá­lasztó közönséghez. A törvényszék tárgyaló termeiből oly előnyösen ismert fiatal ügyvéd frenetikus hatású beszédet mondott és egészen magával ragadta hallgatóit, akiknek a lelkére kötötte, hogy a jövö nemzetgyűlési választásokon a legjobb, a legbecsületesebb, a leg eszesebb, a legtanultabb képviselő- jelöltekre szavazzanak. Tovább nem mehet az úgy, "hogy a kommunizmus nlatt volt, amikor a kőmives volt a biró és az épitkezéseket a birákkal akarták végrehajtatni. Természetes, hogy a kőmives rossz ítéleteket ho­zott, a biró pedig rosszul falazott. Nem szabad azokra szavazni, akik szeretnének képviselőnek lenni, ha­nem azokat válasszák meg, akik tanulmányaik és képességeik révén tudnak is törvényt hozni. A gyönki kerület jelöltjeinél csak azt szabad nézni, hogy van-e becsületesebb, törvény értőbb ember köztük, mint dr.* Pesthy Pál. Ha van, akkor arra kell szavazni. Ha nincs, akkor azon ban mint egy embernek, úgy kell őt a kerület összes választóinak támo gatni. A kiváló szónok szépségekben bővelkedő, meggyőző beszéde ij.tán percekig ünnepelték a jelöltet, aki egyideig még elbeszélgetett a polgár­sággal, majd áthajtatott a szomszédos Kistormásra. Kistormáson dr. Pesthy Pál kíséretével együtt Laky László főjegyzőnek volt a ven­dége ebédre. Ebéd után már tömve volt a községháza udvara a község­beli választókkal, akiknek pompás német beszédben fejtette ki programm­ját. A beszéd közben érkezett Kis­tormásra IV. Károly király halála hire és dr. Pesthy Pál beszéde végén ezt a szomorú eseményt is bejelen­tette a hallgatóságnak, amelyet mélyen megindított a gyászeset. Utána dr. Nozdroviczky Ferenc gyönki köz­jegyző szintén német nyelven fejte­gette az egységes párt programmját és népszerű, könnyen érthető hason­latokkal és példákkal bizonyította, hogy csak olyan ember lehet tör­vényhozó ebben a nyomorult állapot­ban vonagló országban, akinek meg­van hozzá a szükséges tanultsága. A népgyülés után a jelölt még el­beszélgetett a választókkal, akikre nagy hatással volt dr. Pesthy egyéni­sége. Később azután a társaság vissza- ki sérte dr. Pesthy Pált Kölesdre, ahol Pánczél Imre ref. lelkésznél volt uzsonnán a község néhány vezető­emberével együtt. Köleseiről este 7 órakor hazautazott birtokára. Dr. Klein Antal­Dunaszentgyörgy. Dr. Klein Antal, a tolnai kerület újabb jelöltje e hó 2-án délelőtt 11 órakor tartotta Dunaszentgyörgyön | programmbeszédjét, amelyet az igen I nagy számban megjelent választók { nagy tetszéssel fogadtak. Dr. Klein programmbeszédében a keresztény, nemzeti agrár és demokratikus irány hívének vallotta magát, de a legéle­sebben elitéi minden szélsőséges irány­zatot. Részletesen kitért a királykér- dósre, a tisztviselők, munkások ügyére, a választójogra, az ipar és keres­kedelem feladataira. Az agrárkérdés­nél a földreform becsületes végrehaj­tását követeli, de a nemzet egyetemes nagy érdekeinek szem előtt tartásával. A rokkantak, hadiözvegyek és árvák szomorú helyzetét ecsetelte élénk színekkel és e téren sürgős intézke­déseket lát szükségesnek. A kül- és belpolitikai kérdések ismertetése után egymás megértésére és megbecsülé­sére buzdította a választókat, akik a nagyhatású beszédet több ízben kísérték élénk tetszéssel. A duna- szentgyörgyiek csekély kivétellel dr. Klein Antal jelöltsége mellett tömö­rülnek. * Tolna. Délután 4 órakor Tolnán tartotta dr. Klein programmbeszédjét. A ked vezőtlen idő dacára a választók szép számmal jelentek meg és tetszéssel fogadták a programmbeszédet. Bár a tolnaiak egy része Spolarits mellett már lekötötte magát, azért Klein Antalnak az intelligencia és a gazdák körében jelentős pártja van. Tudósí­tónknak alkalma volt az uj jelölttel Tolnán beszélgetni. Dr. Klein kijelen­tette, hogy ő sokáig vonakodott a jelöltséget vállalni és a sok oldalról megnyilvánuló óhaj elől kitért, mert ő is Renczes Jánost óhajtotta támo gatni s csakis akkor engedett barátai felszólításainak, amikor Spolarits György felléptével attól lehetett tar­tani, hogy kisgazda cégér alatt a budapesti nagyiparos hódit)a el a kerületet. Úgy tudja, hogy a vidék óhaját és bajait csak az érezi, aki itt él közöttünk és így ezeket szol­gálni és azokon segíteni is csak ily képviselő tud. Veszélyben látta a kerület és a párt érdekeit, azért vállalta a párt hivatalos jelöltjével, Renczes Jánossal szemben a jelölt­séget. — A kerületből azon értesí­téseket kaptuk, hogy dr. Klein Antal pártja igen erős. Minthogy 18-ikáig népgyüléseket tartani nem lehet, meg­kezdett körútját csak április 23 ával folytatja. Dr- Battlay Dezső. A tamásii kerületben dr. Battlay Dezső három község kivételével az egész kerületet bejárta, mindenütt a legnagyobb szeretettel és lelkesedés­sel fogadták. Pártja napról napra erősbödik és megválasztását a beér­kezett hirek alapján biztosra vesszük, pedig Nagy Jánoson, a hivatalos jelöltön kívül Gyenis István malom­tulajdonos nagybérlő, Török Kálmán pincehelyi gyógyszerész, Huszár Zol­tán iparfelügyelő és Forró Imre is fellépnek. A tamásii kerület választói dr. Battlay Dezsőben egy igen értékes jelölt mellett tömörülnek, aki nem­csak kiváló szónok, hanem rendkívül képzett ember, aki kerületének egyeteme és egyesei érdekében nem­csak akar, de igen sokat tud is tenni. A Spolarits-párt. A tolnai kerület „Keresztény Kis­gazda-, Földmives- és Polgári Párt­jának 10 tagú küldöttsége Budapesten járt Gömbös Gyula kormányzópárti alelnöknél, kit Ékes István, a kül­döttség vezetője arra kért, hogy tegye meg az orsz. pártvezetőség Spolarits Györgyöt a tolnai kerület hivatalos jelöltjévé. Gömbös kijelentette, hogy jóakarattal fogja közölni az országos pártvezetőséggel a küldöttség kíván­ságát. — Spolarits György folyó hó 2-án tartotta bemutatkozó programm- beszédét «Gerjenben és Dunaszent­györgyön. Török JKálmán pincehelyi gyógyszerész is fellépett keresztény kisgazdapárti képviselő- jelöltnek és vasárnap délelőtt Pince­helyen, délután Ozonrán, hétfőn pedig Nagyszokolyon és Felsőiregen tar­totta meg programmbeszédét. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Hegedős-ének. (1922 április 1.) Fekete hirmadár Szállott Madeiráról: Lehunyta a fáradt szemét Jő negyedik Károly! Nagymagyarországnak Utolsó királya, Cseh-, románnak, meg a szerbnek Félelme, halála; Rossz lelkiismeret Riasztgató réme, Nyolc elhagyott, szegény árva Egyetlen reménye; Csonkamagyar ország Emlékeztetője, Hogy e föld a régi múltnak Már — csak temetője! Nincsen akaratunk, Nincsen szabadságunk, Sült galambról álmodozva Csak csontokat rágunk; Rút marakodásban Elfolyik a vérünk, Csodák után sopánkodva Alamizsnát kérünk; Meghasonlás, önzés Ide-oda rángat . . . Hallgasd meg hát Mindenható Epedő imánkat: A gyülölség-rokkán Fusson le az orsó S egyetértés frigyszekrénye Legyen e koporsó! S oly hatalmas erő Törjön ki belőle, Hogy egünkről minden felhő Lesöprödjék tőle; Az a jeges felhő, Min a magyar egység Ragyogó szép, fehér fénye Hét színné repedt szét; Kerekedjék szélvész Magyar egység szárnyán S foszoljék szét semmivé e Hétszinü szivárvány í Hétszinü szivárvány, Hétfelé szórt jószág . . . Hétfelöl olvadjon össze Újra Magyarországi —fl. — A király halála. A Funchalban oly tragikus módon elhunyt IV. Károly király halálának híre vasár­nap reggel érkezett Szekszárdra. A városi hatóság azonnal intézkedett, hogy a középületekre a gyászlobo gók kitüzessenek a rendőrség pedig _______ _ _____________ J |M OLNÁR rnhűKnt oegylleglesi és tisztit SzekSZáfd, KOSSIlth LülOS-UiCU * szétküldés­nwmmg——ma —umudm— iflKBauanMawMmMJW——umiiTair»nHrar>nnTainiiiiinTiiwYTrf~wrMi*-*n "■■■■ «iii.n-inn--.wiaM.i-.-mn ni-ii-mniT.Mpg-m.-M'-- —m— ■ ■ ■■ ■tmr ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom