Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-04-08 / 15. szám

iV. évfolyam. Szekszárd, 1922 Április 8. IS* szám.

KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. * Telefon szám 85 és 102.

EiSfizetésI ír: Helyben és vidéken: egész évre 120 K, félévre 65 K, negyedévre 35 K. — Egyes szám ára 4 K.

Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS.

A lap megjelenik minden szombaton.

Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korosa A hirdetés •» atoll* oldatos egy 60 salllmtter szélei hasábos mllhaéter sorosként 2 korosa, a ssövcgoldalos 3 korosa, a hírrovatban elhelyezett reklétshlr valaadat a sylllter soronként 30 koroséba kerül. Családi hírek és vállalati Űr* detések kiilfis árszabás szarlnt

Szikratávíró vitte szét a hirt az egész világba, hogy íunchali rabságában meghalt egy uralkodó, meghalt a magyar király.

Ez a hir megállította egy percre a bosszút lihegők seregét, akik a győzelem diadalittas mámorában porig alázták a magyar nemzetet, rabbá tették, a halálba küldték, de meg nem törték a magyar királyt.

A megalázott nemzet, a halálhírre mintha feleszmélt volna, a halálnak csontos keze mintha belemarkolt volna a gyűlölködő szivekbe és mindent elnyomó erővel, a döbbenetes gyász érzését lobbantotta volna lángra és azok, akik halálos ellenségként állottak egymással szemben mig élt IV. Károly, most együtt gyászolják, együtt siratják a Szent István koronájával felkent férfiút, a messze idegenben elhunyt magyar királyt.

Úgy érezzük, hogy a Madeira szigeten felravatalozott koporsóra nemcsak az ifjú özvegy, a hét árva, Csonkamagyar- ország népe tekint könnyes szemmel, hanem a leszakított területek millióinak szivét is fájdalom, gyász tölti el, elszakadt véreink felbugó zokogással siratják Nagymagyar ország királyát és mintha az a funchali halott, a titkos reménységek, a vágyódó vágyak egy hatalmaá talizmánját vinné magával a sir sötétjébe, a halál reménytelenségébe.

Szent István koronájának misztikus fénye áttört a távolságon, az óceáni szigetet körülvevő ködön és mikor a rabság a leg- kinzóbb volt, amikor ott Északon, Keleten és Délen a gyáva rablók bilincse és korbácsa a legégetőbben vágott bele a magyar húsba, akkor ez az elhomályosithatatlan fény, daccal, bátorsággal, reménységgel töltötte el a megkínzott lelkeket; türő-türéssel, a vonagló testet. Es mikor északon megmozdult az ezeréves viharban együtt szenvedő és egy ezredev dicsőségében osztozó tóttestvéreink lelkiismerete, felsírt horvát testvéreink bűnbánó panasza, az erdélyi románok, a brassói szászok, a bánáti németek, a bácskai bunyeváczok sóhaja, akkor annak a koronának fénye, annak a koronának rab viselője, a régi Nagy-Magyarország képét, a magyar uralom alá tartozás vágyakozó-vágyának és reménykedő reménységének el nem oltható tüzét lobbantotta‘fel.

Madeira szigetén a harangok zúgnak, idegen népektől kisérve, magyar zászlóval betakarva eltemették, amint a magyar lapok írják Nagymagyarország utolsó királyát. A capo di montei temetőben egy sirhalommal több van és a magyar sziveké t egy kínzó érzés szaggatja, vajjön nem szállt-e a sir mélyébe a nagy halottal a magyar integritás is és a koporsóra hulló hantok dübörgése

nem gyászdala-e a régi magyar nagyságnak?

És az Óceánt szántó szelek meglobogtatják a szemfedő magyar zászlót és a tenger zúgása, a hantok dübörgése, milliók zokogása egy szent hitvallás felsikoltó fogadalmába vegyül össze és megy vizeken, hegyeken és völgyeken keresztül, hogy a halálból vigye az életreménységet: Funchalban nem temették el Nagymagyarország utolsó királyát! $.

Br. Griff Imre fis a kis* gazdák óhajai.

A szekszárdi és a környékbeli választók előtt Szuliman György folyton azt hangoztatta, hogy dr. őrffy Imre képviselői működése alatt semmit sem tett a kisgazdák érdekében, óhajaikat nem ismerte és nem is volt abban a helyzetben, hogy eredményesen képviselhesse őket.

Hogy ez az állítás mennyire nem fedi a valóságot, elég arra utalnunk, hogy dr. őrffy Imre állandóan érintkezésben volt a szekszárdi kisgazdák egyletével és a kisgazdákat közelebbről érintő ügyekben mindig kikérte a földmives osztály véleményét, megtudakolta álláspontját és óhajait. A kisgazdák szekszárdi egyesülete ezekkel az ügyekkel rendkívüli közgyűlésein állandóan foglalkozott és hogy a kerület egész polgárságának kívánságai ismeretesek legyenek, az egyes ügyeket a szekszárdiak azonnal levélben tudatták a választókerület

meg nem szállott községeinek Föld- mives és Kisgazda Egyesületeivel, amelyek közvetlenül adták meg a választ az informálódó képviselőnek. Dr. őrffy együtt dolgozott a Szekszárdi Földmives és Kisgazda Egyesülettel a bortörvény revíziója, a boradó megállapitása, a szekszárdi gazdasági iskola felállítása, az ózsáki puszta és a szekszárdi vásártér bérbeadása, a kisházhelyek, a kisüstök, a földbirtok vagyonváltsága, a csép- lési szén kiutalása és a földbirtokreform ügyeiben.

Azonkívül se szeri, se száma annak a sok utánjárásnak, amelyet az egyes gazdák, a hozzáforduló földmives választók érdekében a legnagyobb eredménnyel végzett.

Arról a nagyarányú működéséről és munkásságáról, amelyet.a földmives osztály érdekében kifejtett, bárki meggyőződhetik, aki fáradtságot vesz magának arra, hogy átnézze a Szekszárdi Földmives és Kisgazda Egyesület jegyzőkönyveit és irattárát.

A pokolgép.

Magyar jellemre nem valló gyalázatos merénylet izgatja a sajtót és ennek a legázolt országnak szerencsétlen lakóit. A rendőrség lázas izgatottsággal dolgozik, nem a kitűzött millió és ötvenezer korona jutalomért, de a magyar becsület hajtja és buzdítja, bogy a pokoli terv értelmi szerzőit és végrehajtóit a bíróság elé vibesse.

Mig az államhatalom és közegei részéről a jogrend védelme és nemzetünk becsülete érdekében a legerélyesebben folyik a rettenetes elvetemültség kiderítése, addig a politika berkeiben és bizonyos körökben politikai színezetet óhajtanak adni a gaztettnek. Egyik rész politikai tőkét akar kovácsolni belőle, a másik felekezeti büntetlen terrort kíván megállapítani és nem törődve a nemzet érdekével, szállítják az egész világnak a gyanúsító, a rágalmazó birt.

Tiltakozunk az ellen, hogy ehhez

a rettenetes emberi sülyedéshez a politikának köze volna, hogy a legszélsőbb keresztény irányzat legelfogultabb exponensei ennek örülni tudnának. A kereszténységnek és a magyar politikának soha sem volt fegyvere a pokolgép, ez a forradalmi elvetemültségnek, a földalatti csatornák gyáva patkányainak fegyvere. Ezeket láttuk vörös tobzódásukban a közelmúltban, látjuk milliókat éhhalálra kárhoztatva még mindig Oroszországban és tudjuk, hogy ezek vezérei, szellemi irányitói soha sem voltak keresztények, soha sem tartoztak magyar politikai párthoz és egyaránt ádázán gyűlöltek mindenkit, aki nem volt oly söpredék, mint maguk.

Ne akarjunk ebből a gyalázatból, a nemzet becsülete árán is, politikai tőkét és felekezeti vértannságot csinálni, várjuk meg a nyomozás eredményét, a magyar nemzet mostani vezetői becsületükkel állnak jót, hogy a gaztett büntetlenül nem marad.

Meghalt a király!