Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-04-01 / 14. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Horváth Ignácot és Szilágyi Bélát választotta meg. Az O. K. H. az igazgatóság tagjává Antal Pált, a felügyelőbizottság tagjává pedig Wolff Arnoldot nevezte ki. Végül a közgyűlés dr. Kramolin Gyula elnöknek vSzép megnyitó beszédéért és a közgyűlés példaszerű vezetéséért köszönetét szavazott, mire' az elnök a közgyűlést bezárta. A tolnai kerület ul jelöltle. programra beszéd a miniszterelnök j és a kormányzó éltetése mellett zá- j mit be. Spolarits György tolnai kttl- I döttség kíséretében f. bó 26 án dél* | előtt 4 órakor Fadd község választó* i közönsége előtt ismertette programmijét. Utána a község különböző egyházi és polgári testületéihez látogatott el. Lapnnk műit számában megemlé 1 köztünk, hogy a Spolarits párthoz Mözsről is nagyobb számban csatlakoztak. Több aláírással nyilatkozatot, kaptunk Mözsről, amelyben azt közlik velünk, hogy a mözsi választók óriási többsége nem tekinti kisgazda pártinak a kenyérgyár és a kávéházak meggazdagodott tulajdonosát, aki Mözsön csak egy korcs- ■mában csapra - ütött hordó mellett, tárgyalt a választók egy kis töredékével. A mözsiek a nyilatkozat sze- .rint Renczes János hivatalos jelölt mellett tartanak ki. Ä „Szekszárdi Népbank Szövetkezet mint az Országos Központi Hitelszövetkezet Tagjáénak közA Szekszárdi Népbank Szövetkezet, folyó évi március hó 26 án tartotta :meg évi rendes közgyűlését. Z)r. Kramoliu Gyula, a közgyűlés elnöke, a közgyűlést a szövetkezet vezetése és az ügyvitel körül tapasztalt szorgalmas és becsületes munkának, különösen a mostani viszo nyok közötti nagy értékét, fontossá gát és nemzeterősitő különös jelentőségét méltató szép szavakkal nyitotta meg. Az elmúlt naptári évvel az intézet működése mögött az 50. év záródott le. Minthogy azonban a megváltozott viszonyok folytán az ÍDtézet az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe lépett, az igazgatóság jelentése az uj alapokra helyezett intézet ,első évéről ad számot. A szövetkezet, mint az O. K. H. tagja is abban az irányban folytatja működését, mely 50 éves múltja alatt mindenkor jól vált be és helyesnek bizonyult. A heti befizetéses csoportok felszámolása folytán a szövetkezet uj üzletrészek szerzésével, takarékbetétek elfogadásával és számottevő ki- , hitelezésekkel uj alapokra fektette intézetét. Habár az évtársulatok felszámolása 1 millió koronát vont ki 1 a szövetkezet keretéből és közel 1 és Va millió korona kölcsönt fizettek vissza a régi szövetkezet adósai, mégiB az elmúlt év folyamán az , intézet működésében semmi zavar sem állott be és minden központi hitel nélkül volt képes megfelelni . Üzleti kötelezettségeinek s a Mező- gazdasági Kereskedelmi R.-t-val való kapcsolata mellett is számottevő rezsi | költségek dacára, tisztességes jövedelemmel zárhatta uj alapokra fektetett intézetének első évét, i A szövetkezetnek 1921 dec. 31 én 976 tagja volt, 21.884 üzletrésszel. Összvagyona 4,015 177 K-t tett ki. Az üzletrészek 1,250.000 K-t, a takarékbetétek 2,270.000 K-t tettek ki és. 3 és Vs millió K hiteit bocsájtott t tagjainak rendelkezésére. Nyilvánvaló, hogy a tapasztalt legkorrektebb üzleti felfogás és üzletvitel alapján az intézet fokozatos fejlődése és megerősödése biztosítva van. A tiszta nyereség 69 594 K 52 f, melyből a tartalékalapnak 16.308 K 41 f, osztalékra 38 840 K 92 f, az .igazgatóság és felügyelőbizottság dija- | zására 10.439 K 17 f és a népjóléti gólokat szolgáló alap javára 4006 K 49 £ jutott. A közgyűlés 3 év tartamára a ( Március 26 án délután fél 4 órakor a tolnai kerület Agárd, Belac, Döry- patlan, Dnnaszentgyörgy, Fadd.Felső- nána, Gerjen, Rakasd, Kéty, Simon- major, Szentgál, Tolna és Zomba községek kiküldöttei, mintegy 150-en, Tolna község közgyűlési termében értekezletre gyűltek össze. Az értekezletet Kátay Endre ref. esperes nyitotta meg lendüfetes beszéddel, amelyben arra hivta tel a megjelenteket, hogy félretéve kicsinyes magánérdekeket, egyedül a haza önzetlen szolgálatát tekintve, csoportosuljanak Bethlen felemelt zászlója alá és a képviselőválasztásnál olyan ember mellett foglaljanak állást, akit.multja, képességei és munkaereje leginkább alkalmassá tesznek arra, hogy a nemzetgyűlés nemcsak díszes, de temérdek kötelezettséggel járó bizalmi tisztségét eredményesen és sikeresen betöltse. A hatalmas éljenzéssel fogadott meg nyitó után Faragó József dörypatlani földbirtokos hosszabb beszédben ismertette az egységes párt programját. Hangsúlyozta, hogy ez az értekezlet nem az országos párt jelöltjének személye ellen irányul, hanem állásfoglalás egy olyan ember mellett, akivel az egységes párt részére ezt a kerületet feltétlen biztosítani lehet és aki * kisgazdapárti eszmék köpenyegét nemcsak a választásokra öltötte macára, de annak régi, kipróbált har- josa. Indítványozta, hogy a kerület cépviselöjelöltségét dr. Klein Antal löldbirtokosnak ajánlják fel és kérjék ueg a kerület biztosítása érdekében, i jelöltség vállalására. Az értekezlet nagy lelkesedéssel elfogadta az indítványt és nyomban egy kérvényt Írtak alá közel százan, amelyben Forster Zoltán főispán utján felkérték a kormányzópárt vezérét, hogy dr. Klein Antalt tekintsék az országos párt hivatalos jelöltjének, mert egyedül csak vele látják minden körülmények között a kerület bizto- sithatását. Az érekezletből kifolyólag táviratot küldöttek Bethlen István miniszterelnökhöz és Gömbös Gyulához, az országos párt intéző alelnöké hez. Március hó 28-án nyújtotta át az értekezlet kérvényét egy küldöttség Forster Zoltán főispánnak, aki a kérvénynek illetékes helyre való eljuttatását megígérte. Értesülésünk szerint dr. Klein Antal a felajánlott jelöltséget vállalta. Úgy tudjuk, történtek lépések, hogy á testvérharcot kikerülendő Renczes János lépjen vissza a jelöltségtől, de ezen tárgyalások eredményre nem vezettek. Dr. Klein Antallal a tolnai kerület egy igen komoly számba jövő jelöltet kapott, aki mellett nem csak Kakasd, Belac, Dőrypatlan, Zomba, Murga, Kéty, Felsőnána, Dunaszentgyörgy, Gerjen szavazói csoportosulnak nagy lelkesedéssel, hanem a kibontakozó Spolarits pártból Tolnáról és Faddról is számottevő számban csatlakoztak, sőt Agárd és Harcz választói között is akadnak dr. Kleinnak hívei. Mi a magánk részéről nem helyeseljük a testvérharcot és reméljük, hogy az országos intéző bizottság bölcsessége és a jelölteknek személyes ambíciójukon felülemelkedő önzetlensége és pártszeretete megteremti a békés megoldást. Zászlóbontás a syönKl választókerQletbon. A gyönki választókerületben, amelyben az egységes párt hivatalos jelöltje Haypál István, volt nemzetgyűlési képviselő: dr. Pesthy Pál, a szekszárdi kir. törvényszék volt elnöke szintén fellépett egységes párti programmal és Gyönkön, valamint Varsádon múlt vasárnap, március hó 26-án tartotta, mindkét község választóinak nagy részvétele és tetszése mellett programmbeszédjét. Jóleső örömmel állapítjuk meg, hogy mily nobilisán jelentette ki dr. Pesthy Pál, hogy vállalkozása nem a kerület volt képviselője ellen irányul, hanem csak a kerületiek, min den eshetőséggel szemben, az egységes párt részére való biztosítására. Aránylag rövid, de igen tartalmas beszédében kitért a szabadforgalomra, amelyről a többek között a következőket mondotta: „Ezt az országot a háború legyöngi- tette, a két forradalom darabokra tépte, lehetetlenné tette s anyagilag a tönk szélére juttatta. Ebből a nyomorból csak egy ut vezet a feltámadáshoz, nevezetesen'a külfölddel való szabadforgalom és kereskedelem megteremtése, természetesen a belső szükségleteinket meghaladó feleslegeink számára. A szabadforgalom a mezőgazdaság fellendülését jelenti, mert összes mező- gazdasági terményeinknek piacot te-r remtünk, borunk, sertésünk nem marad nyakunkon, az ennek folytán beálló vagyonosodás pedig növeli kereskedőink kereseti lehetőségét. Kereskedelmünk megizmosodásával megnyílik annak lehetősége, hogy a közvetítő kereskedelmet kelet felé mi bonyolitsnk le, amely szerepre területi fekvésünknél fogva egyenesen predesztinálva vagyunk. A mező- gazdasági jövedelem fokozódása iparosaink számára is bő kereseti fórrá sokat nyitna meg. A szabadforgalom és kereskedelem azonban nemcsak gazdasági előnyt jelent, hanem hatalmas fegyver az integritás kivívásához is. Nem puszta szólam, hanem reális valóság, hogy a Kárpátok övezte régi Magyarország egy á természet által megalkotott gazdasági egység. Ha a szabadforgalom, kereskedelem meglesz s a mostani szalmacsóvával kitűzött határok ezt nem akadályozzák, az egységben benne rejlő természeti erő rögtön működni kezd. A tót és rnthén ismét eljön a magyar rónákra aratni, a tót tutajok ismét benépesítik, a Dunát, — a már marosi só, az erdélyi | vas és szén feltartóztatlanul erre tör útit magának ; a magyar kényéi.* és- bor elfoglalja régi helyét a felvidéken. Mindez hatalmas erővel oltja az exa- berekbe az egymásrautaltság és együvé tartozás érzését. A neciseti egység gondolata tehát a politikai széttagoltság dacára nem senyved «1^ hanem él s állandóan ösztökél * politikai egység visszaállítására. A szabad külkereskedelmi forgalom létesítése azonban csak mostani tyo- masztó külpolitikai helyzetünk meg- { javítása utján lehetséges. Ki kell irtanunk a velünk szemben táplált bizalmatlanságot, meg kell győznünk á külföldet megbízhatóságunkról, békés szándékainkról, ezt pedig csak belső politikai életünk konszolidáltéig^ s s belső rend megteremtése utján érhetjük el. Szóval legelsősorban belsőleg kell rendet teremtenünk, mert egyedül ez az alapja a gyógyulási processusnak.“ * 1 * * * * * * A király kérdésben a föggeSlan nemzeti királyság elvi álláspontján áll. A királykérdéssel szoros kapcsolatban látja az integritás kérdését és- ez okból mindaddig, mig ez megoldáshoz nem jnt és mig fel nem szabadulunk ,a külföld befolyása alól,, addig a királykérdést kikapcsolanJó- □ak tartja. A királykérdést csak alkotmányosan, nem pedig pttccssd szabad megoldani. . . . Beszélt a tisztviselőkérdésről, a földbirtokreformról, a munkáskéráés- ről és a felekezeti harcok kiküszöböléséről. A teherviselésről, a többtermelésről, valamint a gazdasági kibontakozásról a következőket mondotta : „Ha a belső rendet összhangot és alkotó munkát zavaró káros jelenségeket ki tudjuk küszöbölni * a szabadforgalmat megvalósítani, gazdaságunk oly fellendülést nyer, begy az a nyomasztó teher, melyet "most az állami terhek raknak reánk, enyhülni fog s remény nyílik arra, hogy egyes különösen terhes adónemek,, mint a forgalmi adó s bortermelési adó, megszüntethetők lesznek. Megjegyzendő, bogy megbízhatóságunk egymagában nem lesz képes a szabadforgalmat és kereskedelmet biztosítani, mert ennek horderejével szomszédaink is teljesen tisztában vannak. Szerbia 1914 ben, létével játszva, a szabad forgalomért felidézte a bábornt. Ma és minálnnk azonban errői álmodni sem lehet. De mégis van egy hatalmas fegyverünk ennek a gigantikus harcnak a megvívásához 8 ez a kenyér. Ugyanis ma még az a helyzet, bogy nyugati szomszédainknál a kenyérre mindennél előbb szükség van s kenyérrel még ma nagyobb lőrést lehet lőni az elzárt határokon, mint a hires 42-es ágyu~ val. — Sajnos, ebből a fegyverből feleslegünk nekünk is alig van, mert természetesen elsősorban minden rendű és rangn belső szükséglet fedezendő s csak azután'lehet szó kivitelről. Azonban ez a fegyver, a kenyér, szorgalommal, takarékossággal szaporítható. Németország homokos talajú földjének átlagos termése kétszer akkora, mint a mi televény földünké. Okulnunk kell a német példán, mert a termelés fokozása utján a magyar mezőgazdaságra vár ennek a hoc- mentő csendes bábomnak a megvívása, annál is inkább, mert az ipari termelés terén külső keresked éter- mért egünk máris aktiv.8 Mindvégig élvezetes programmbe- szédét a következőleg fejezte be " „Nyomasztó gond üli meg lelkesiet hazám nehéz helyzete miatt, szeret' ném azt feltárni -önök előtt teljesen, hogy hitet, erőt merítve belőle, tegyenek, cselekedjenek abban az irány1922 április 1. Szövetkezet elnökévé Forster Zoltánt Tolnavármegye főispánját, al elnökké dr. Kramolin Gyulát, a vármegye tb. főorvosát, az igazgatóság tagjaivá: Schneider Jánost, Dicenty Lászlót, dr. Éri Mártont,. Fischhof Jakabot, Fráj Jánost, Fránek Jánost, Gödé Lajost, dr. Horvát Jenőt, Nagy János Prantnert, Reicht Sándort és Vendl Istvánt, a felügyelőbizottság tagjaivá pedig: Holub Jánost, Mirth Gyulát, |
