Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-01-14 / 2. szám
IV. évfolyam. Szekszárdi 1922 január 14. 2. szám. tzerkesztitaég és kiadóMvntül: Szekszárdi Népbank épületében. Szerkeszti: SCHNEIDER JÁNOS. Telelonszám 85 és 182. Előfizetési ár: Helyben és vidéken: egész évre 120 K, félévre 69 K, negyedévre 35 K. — Egyes szám ára 3 K. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illeti közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Oral: A legkisebb hirdetés díj* 30 koron* A hirdeti* az utolsó oldaton egy 60 Biliméi er izéin hasábon mllhnéter soronként 2 bprons, ■ szövegoldalon 3 borons, s bhrovslban elhelyezett refcUmhh «ihntml s nyílttá? soronként 30 körönébe kerül. Csalid! bír eb és véllslstl Kr» detések külön árszabás szerint Felhívás Tolnavármegye fetyverblri fér Halhoz! Tolnavármegye népének a nemzetgyűlésbe küldött alulírott képviselői komoly, nagy kéréssel fordulunk szeretett vármegyénk 17. évnél nem fiatalabb, s 36 évnél nem idősebb fagy ver bíró férfiéihoz. Bánk szakadt a világtörténet leg- csufosabb békéje s ha élni akarunk, el kell követnünk mindent, hogy ennek a rettenetes békekötésnek szörnyűséges határozatai dacára is fen- tarthassuk magunkat. El kell követnünk mindent, hogy a királyi magyar honvédség önkéntes jelentkezés alapján is olyan intézményünk maradjon, mint amilyen a régi volt, hogy megmentsen bennünket minden belső és külső orvtámadástól. Bízunk vármegyénk fiainak tettre- készségében, hiszen nem önfeláldozást, sőt még áldozatot sem kívánunk tőlük t Gondtalan biztos megélhetést, élelmei, ruházatot s jelentékeny pénzbeli illetményt biztosit az állam önkéntes katonáinak, s emel lett egyelőre csak rövid időre kívánja lekötni őket, akinek tehát nem Hiszek egy Istenben, hiszek egy ItazábaB. Hiszek egy isteni őrök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, , Ámen. A megértés utján. Bár nap választja el csak a vár- megye közönségét attól az ünnepélyes aktustól, hogy nj főispánját ősi szokás szerint beiktassa és ezzel az államhatalom végzését, hogy a mai kor nyelvén szóljunk, nostrifikálja. Nobilisen szokott a vármegye ezen gyönyörű jogával való éles lefolyni, ritkán történt meg, ho.gy az installáló ülés a pártBzenvedélyek kititődésónek színtere legyen, a királyi döntés előtt, a Szent István koronája iránti mélységes tiszteletből fakadó érzéssel hajoltak meg a vármegyék törvényhatósági tagjai, de azért a rövid órákra terjedő vihar szünetelése nem jelentette gyakran a megbékélést, a pártszenvedély elütését. Azt látjuk, hogy a közelgő beiktató ülésre a szokásosnál több őszinteséggel, több megértéssel készülnek a bizottsági tagok. Az uj főispán kinevezése nem csak a megnyugvás érzését keltette fel minden irányban, de a vármegyei közélet különböző pártjai táborában az egymást megértő és megbecsülő közeledésre is megadta a gondolatot. Örömmel látjuk ezt a folyamatot, mert tudjuk, hogy a megértő, összefog izleni a dolog, más pályát is kereshet! Szűnjék meg már egyszer a katonaélettől való idegenkedés, hiszen az sok férfias örömet ígér, s ami eddig rossz volt benne, az reméljük örökre kipusztult belőle 1 Magyar kispolgárok — elsősorban földmivesek — gondoljátok meg a | Ti hazátok, vagyonotok, családotok [ megvédéséről van elsősorban szó, küldjétek tehát fiaitokat sürgősen a honvédség kötelékei közé. £zt kívánja nemcsak szegény hazánk, hanem saját legjobban felfogott érdeketek is'. Ébredjen fel a magyar szabadságharc szelleme közietek, amikor egyetlen hivó szó elég volt, hogy a magyar nép százezrei fegyverben, álljanak. Mentsétek hát meg a hazát ! Lépjetek be a hadseregbe! Tolnavármegye nemzetgyűlési képviselői : Bodor György sk. Haypál István sk. Nagy János sk. Dr. Örffy Imra sk. Ranczes János sk. Weber János sk. fogó hazafias munka minden téren való megindulásából remélhetjük egyedül esak nemzetünk talpra állását. Félre keli tenni tehát az egyéni sérelmek és az ebből kiinduló gyűlölködések érzését. De ez még nem minden. Hogy a jövő megértő munkájának tartósságát biztosíthassuk, ki kell küszöbölni a bizalmatlanságra, a félreértésekre alkalmas mende-mondákat, egyenes nyíltságot kell vinni a megoldásra kerülő nagy ügyek megvitatásába és nem szabad, hogy e kérdéseknél a merev elzárkózottság és a demagógia álljanak egymással szemben. Tolnavármegye történelme nem szegény országos jelentőségű nagy eseményekben. Bezerédj István job bágyszabaditó emberies, de mégis fenséges gondolata itt született meg. Konzervatív szempontból egy hatalmas ugrás volt e gondolat, amely elkeseredett harcokat keltett fel egyés vármegyékben. Tolna vármegye birtokosai megértették, átérezték Bezerédj nagyszerű eszméjét éa, e megértésnek okszerű következménye lett, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség korában itt a szenvedélyek nem viharoz- tak, nem romboltak fékeveszetten. Bezerédj István megértésére, Bar tal Béla gazdasági előrelátására van szükségünk most is birtokosaink részéről, amikor a jogkiterjesztés, a földéhség kielégítéséről van szó a nagy világégést követő szenvedések és szenvedélyek lecsapolására, de egyúttal a jogokkal való élés böles mértékletét, a történelmi osztályok megbecsülését, a tekintély respektálását várjuk és kívánjuk a másik részről. Ezek az érzések hassák át minden oldalról azokat, akik a megyei közélet intézésére hivatottak és választottak, akkor Tolnavármegye közgyűlési terme iemét nagy történelmi eseménynek lesz szintere : az osztályérdekek romhalmazán az uj Magyar- ország felépítésének fenséges munkájában való összeforrás és megértén itt üli diadalát'. 8. A földgáz-vitához. Gaál István egyetemi h. tanár ur, akinek a mai drága nyomtatási költségek dacára több hasábunkat engedtük át, jónak látta ezen előzé kenységünket, — azért, mert legutolsó, nem tudományos, hanem személyeskedő cikkét térszuke miatt nem közölhettük — azzal viszonozni, hogy sajnálkozását fejezte ki, hogy cikkével lapunkhoz betlöit be, »mert bőrfnefy ni Ős lápnál mindenesetre egészen más lefolyása lett volna a vitának.« Nekünk nines annyi időnk, mint a geológus uraknak, tehát nem provokálunk vitát Gaál tanár úrral afelől, hogy kinek van kettőnk közül (meg olvasóink közül is) több sajnálni valója, de egyet leszögezünk, hogy annak igazán nem mi vagyunk az okai, hogy önállitásuk szerint mindenesetre tudós urak nem a tudomány érveivel, a kutatások eredményeivel vitáztak, hanem a személyeskedés nem mindig finom tónusában. Rubinek Gyula meghalt. Hosszú szenvedés után vasárnap reggel meghalt Rubinéit Gyula. Ot- venhét évet élt és életpályája valóban a szakadatlan és túlzásig feszi tett munkálkodás súlya alatt roppant össze. Rubinek Gyula igazi arca, lénye, tehetsége nem a parlamenti azóbarcokban mutatkozott meg, hanem sokkal eredményesebben azokban az évtizedekben, amelyeket a magyar gazdatársadalom szervezésének szentelt, a mikor nagyrahivatott alkotásokat hivott életre, tollal, szóval, tökéletes és befejezett készült- séggel és gondolatbőséggel előkészir tette a gazdatársadalomnak azt a megerősödését és kivirágzását, mely a forradalom után elkövetkezett. Közgazdasági alkotásai, főképpen a szövetkezeti életben, túlélik őt és megőrzik emlékét, valamint nagyszabású szakirodalmi munkái, melyek rengeteg tanulásnak, külföldi kutatásnak és egy szünetlenül alkotni vágyó léleknek az értékes termékei.- ; Munkálkodásának nyomait megőrzi az Omge és csaknem valamennyi agrárius intézmény, mert mindegyik érezte nagyszerű energiájának, szervező talentumának kisugárzását. Nagy része van abban, hogy a nemzetgyűlési választásokon már a kisgazdáké lett a többség. Megtörténvén egyesülése Nagyatádi Szabó Istvánnal, élete végéig vezető helyet töltött be a parlament életében íb. Egy ideig földmivelésügyi miniszter volt és e működésének emlékét őrzik a mezőgazdasági érdekképviseletről* a közgazdasági egyetemről és nagyrészt a birtokreformról szóló törvények is. Rövid ideig a kereskedelmi tárcát töltötte be. Fokozódó szervi-szivbaja miatt egyre jobban ki kellett kapcsolódnia a politika és pártélet aktiv intézéséből és a legutóbbi bonyodalmak már az ő tartós távollétéhtii folytak le. Mint politikust, sok támadás érte, ezek azonban érintetlenül hagyják a szakembernek érdemeit. melyeket ismer és elismer a i külföld egész szakközönsége is. ^ Élete. Rubinek Gyula 1865-ben született a bajain egye! óhajon. A magyaróváré gazdasági akadémia elvégzése után Kunbaján volt tetéző, majd a Borászati Lapok, később pedig a Köztelek társszerkesztője lett. 1894-ben lett Rubinek Gyula a2 OMGE ügyvezeti titkára s 1895-ben már megszervezte a Ül. országos gazdakongresszust. Több agrárjavaslatot dolgozott ki és több gazdasági irányú könyvet irt, melyek közöl a Parasztsze- cializmus és Kiegyezésünk Ausztriával keltettek nagyobb feltűnést szakkörökben. 1899-ben Szegeden megszervezte az első mezőgazdasági kiállítást, 1901-ben Ujarad képviselőjévé választotta és 1906-ban az OMGE igazgatója lett. A Fiiedrich-kormáay megalakulásával elvállalta a földmivelésügyi tárcát, a Teleki kormányban kereskedelmi miniszter volt. A Faluszövetség megalakulásakor résztvett a Szekszárdon és Mőzsin tartott ünnepélyeken is. Betegsége és halála. Súlyos betegsége hónapokkal ezelőtt támadta meg. Ez év szeptemberében Balaton- füredre utazott és hetekig ott kezeltette magát. Még betegsége utolsó idejében is dolgozott. Balatonfüreden a szívbaját kezelték. December 9-én a szövetkezetek Erzsébet- szanatóriumába vétette fel magát. Ott igen súlyos vesebajt állapítottak meg; a mely szívbajának is okozója volt. Az ötvösök tudatában voltak annak, hogy menthetetlen. Karácsony után az állapota rohamosan rosz- szabbodott. Vizkereszt napján reggel elvesztette az eszméletét. Már előzőleg víziói voltak, orvosainak panaszkodott, hogy állandóan 48-ról álmodik, honvédcsapatokat vezényel. Szombaton délutá t Nemes püspök feladta neki a halotti szentségeket. Vasár-' napra reggel örökre lehunyta szemét. Betegsége alatt nagyon sokan érdeklődlek a nagy beteg állapota felől. A részvét. A nemzetgyűlés ülésén Gaál Gaszton elnök tett jelentést Rubinek Gyula elhcrny- táról s meleg, szavakkat parentálta el az elhunytat. Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, gróf Bethlen István miniszterelnök _ táviratban fejezték kirészvétükgtaz özvegynek. A temetés. Rubinek Gyulát az OMGE a maga halottjának tekintette s a Köztelek díszterméből temették el. Temetésén részt vett a nemzetLapunk legközelebbi száma — a főispáni beiktatásra való tekintettel — szerdán jelenik meg.
