Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-02-11 / 7. szám
2 TOLNAMEGYEI UJSAO 1922 február 11. erős kormányok tartották a gyeplőket kezükben, a nagyvagyon kezében volt a hatalom, a tisztviselők és munkások megszervezés nélkül állót* tak s könyörtelenül ki voltak szolgáltatva az erősebbek akaratának. Akkor lehetett jogos a szavazás tit kossága, mert ez voll akkor az egye dűli lehetőség, bogy a szervezettség nélküli állampolgárok szavazati jogukat kényszerítés nélkül, szabadon gyakorolhassák. Ma azonban egészen más a helyzet mindenütt. Nálunk is. Azóta az elnyomott néposztály kormányzó több- séggé vált, a tisztviselők és munká sok erős szervezetekbe tömörültek s ezzel eilentálló erejük minden kép zelhetö kényszeritéssel szemben kihe tétlenül megnövekedett, — azóta megváltozott a kormányzási elv is, az autokrata kormányok többségi kormányokká vedlettek át, — ma már nem hiszünk a kényszerítés, lehetőségében, főleg mióta minden társadalmi osztály tagjai helyet foglalhat ván a parlamentben s szenvedett igazságtalanságaikat ott ország-világ előtt kitárhatják. Az osztályBzervezkedés mai korában már senki se hiheti komolyan, hogy egy szakszervezeti munkást munkaadója ilyen vagy olyan politikai cselekvésre kényszeríteni tudjon. A nyugati államok részben már le is vonták ennek a ténynek következményeit és mindenütt kezd tért hódítani a nyílt szavazás gondolata, még azokban a körökben is, ahonnan a titkos szavazás kiindulva bejárta az egész világot és mindenütt elfogadott intézménnyé vált. Igaz, hogy ennél a fordulatnál nemcsak az játszott közre, hogy az idők folyamán a titkos szavazás fölöslegessé vált, hanem főleg az a gondolati felismerés, hogy titkos szavazás esetén a válaszlóknak az a része, mely jogának öntudatos gyakorlatára még nem érett meg: a felelősség és politikai szeméremérzés minden érzete nélkül adja át magát önző érdekei, személyes érzései, félrevezetett indulatai szülte elhatározásának, ami a titkos szavazást a demagógia virágzó ágyává teszi. A mai jelszavakkal dolgozó köz életben ez az elgondolás is arra int, hogy félre ne engedjük magunkat vezettetni csillogó jelszavak által, melyek mögött mindig kimutatható belső vagy külső ellenségeinknek törekvése : megbontani ellenállóképességétől, csodálatos őserejétől megfosztani ezt a nemzetet, hogy kész martalékává váljon az ő érdekeiknek. Szekszárd város közgyűlése. Szerdán délután tartotta a városi képviselőtestület rendes közgyűlését, melyen Vendl István polgármester elnökölt. A tárgysorozat. A közgyűlés legelőbb Gödé Lajos nak a Bálint hid ügyében és Müller Albertnak a Kereskedelmi Kaszinó helyiségeinek a katonai beszállásolás alól való mentesítése ügyében beadott kérelmét tárgyalta és mindkettőt jóváhagyóén tudomásul vette. Áttérve a rendes tárgysorozatra, megállapították a városi virilisták 1922. évi névjegyzékét és tudomásul vették a szekszárdi szőlészeti és borászati felügyelői áliás visszaállítása ügyében érkezett miniszteri leiratot, valamint azt a körülményt, hogy a Szekszárd szálló eladására hirdetett árlejtés eredménytelen maradt. Kérelmek. A polgári leányiskola tatarozási költségeire 20,000 koronát adott a közgyűlés és szén beszerzésre ugyanennek az intézetnek 25,000 korona kölcsönt. A szekszárdi ág. hitv. ev. egyházközség lelkészt javadal mi föld kérelme felett pártolóan foglalt a város állást. E kérelemhez csatlako aott a református egyház is, kérve, hogy a földreform törvény végrehajtásával kapcsolatban a lelkészi föld 50 holdra, a tanítói föld 25 holdra kiegészíttessék. A képviselőtestület e kérelmet is pártolja. A kereskedelmi iskola. A városi közgyűlés a szekszárdi városi felsőkereskedelmi iskola intézményének megerősítésére kérelemmel fordul a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a gimnáziumi hozzájárulási alap hátralékos összegét, 90,000 koronát engedje át a kereskedelmi iskolának. Azonkívül megkeresi a város Tolna vármegye kö zönségét is, hogy a vármegye egyetlen kereskedelmi iskolájának a fentartási költségeihez járuljon hozzá. A bérletek felemelése. Tudomásul vette a képviselőtestület a Szekszárd szálló bérlőinek bérösszege felemelését. Eddig a szálloda, kávéház és étterem bérletéért 13,000 koronát kapott a város, mig. most ezen a címen 180,000 korona folyik be a város pénztárába. A vendéglős a boltbérlőkkel együtt 22,300 koronát fizetett eddig, mig most az épület körülbelül 250,000 koronát jövedelmez. Ezekkel együtt jóváhagyatott az az intézkedés is, amely a városi földek bérleti diját az eddiginek legalább a duplájára emelte. Költségvetések és szabályrendeletek. Elfogadták a város háztartásának, továbbá a városi villamosmüaek 1922. évi költségvetését. Elfogadták a vigalmi és a városi pezsgő- és habzóboradó életbeléptetéséről szóló szabályrendeletet. Ezen adók 50% a a városi szegényalap, 25°/0-a a kereske delmi iskola és 25%-a a Mezőgazda- sági Munkások és Napszámosok Segélyalapja javára esik. Ez alap szabályrendelete is jóváhagyatott azzal, hogy jövedelmét képezi a kihágási büntetéspénzek 25%-a is. Megállapították a városi kereskedelmi iskola szervezeti szabályzatát és az iskolára felügyelő bizottságba kiküldték Schueider János, Leicht Lajos, dr. Zsigmond Ferenc, Mirth László, Debulay Lajos és Müller Albert képviselőtesztületi tagokat. Tudomásul vették, bogy a tanács megállapodott az állammal abban, hogy a forgalmi adó egyharmada a várost illése. Fizetések és segélyek. A közgyűlés elfogadta a városi kézbesítők fizetésrendezésére vonatkozó tanácsjavaslatot, továbbá a városi közigazgatási alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak az állam terhére fizetendő 1922. évi háborús segély, családi pótlék és felemelt családi pótlékra vonatkozó javaslatot. A képviselőtestület a város területét 2 orvosi kerületre osztotta be és a fertőtlenítést teljesen modern alapokra fektette. Díjemelések. Felemelték a községi kötelékbe való felvételért fizetendő dijakat, továbbá a hirdetési, vágatási, hus- szemle, hatósági basszék dijait, valamint *a községi szeszfőzde és az ártézi kút használati dijait. Ugyancsak magasabbak lettek a dobolási, a halottas kocsi használati, hidmér- legelési és a fedeztetési dijak is. Az 1922. évi költségvetés keretén belül eszközölt megtakarításokat a városi kereskedelmi iskolának engedték át. Elhatározták 3 adótiszti állás szervezését is. Az árvabáz segélye. Dr. Fent Ferenc apátplébánosnak, mint a báró Augusz árvaház felügyelő bizottság elnökének a kérelmére a képviselőtestület 10,000 korona rögtöni segélyt ad az ínséggel küzdő árvaháznak, továbbá garantálja a város a szükséges lisztet, évenként 5 öl fát és 20 métermázsa szenet. Az állami anyakönyvvezetőnek át-, engedték az 1922. évi anyakönyvi kivonati dijakat. A nyugdíjügyek és megállapítások során megállapították dr. Cs. Papp Jenő közigazgatási tanácsnok, Szegedi József pénztári-ellenőr, dr. Orffy Lajos t. főorvos, Kriszt Mátyás és Csatt János nyugdíjigényét, elfogadták Heiszler József városgazda nyug dij kérelmét, Prantner István és társai fizetésemelési, Steiger István segély iránti kérelmét. Elintézték a Szekszárdi Kisgazda Egyesületnek a sertésiegelő eddigi bérösszegének a meghagyására vonatkozó beadványát és javadalmi földet utaltak ki dr. Bus Lajos főjegyzőnek. A Szociális Missziótársulat Anya- és Csecsemővédő Szakosztályának kiutalV ták a szoptatási és bábasegélyeket, végül elintézték az illetőségi ügyeket. A Szociális Hfsszlólúrsnlot közgyűlése. A városháza nagytermében vasárnap délután 4 érakor tartotta évi közgyűlését a Szociális Missiótársu- lat szekszárdi szervezete, amely rövid fennállása óta is sikerekben gazdag múltra tekinthet vissza. A társulatot városunkban is a keresztény és hazafias felbuzdulás szólította a munka terére. Az a felbuzdulás, a mely egy vérbe fulladt téves világ- rendszer és két őrült forradalom után a keresztény igazságok örök fényénél újjászervezett régi Magyar- országot akarta visszaállítani. Bár a misszió lelkes hölgyei szinte ember- fölöttit dolgoztak, a maguk elé kitűzött célokat elérni nem bírták, mert hazánkban még mindig hiányzik a keresztény társadalmi szolidaritás, hiányzik a mindenek felett álló fájós hazaszeretet és hiányzanak a krisztusi szeretettől áthatott emberek. Csak akkor remélhetjük a misszió nemes ideáljainak a megvalósulását, ha a krisztusi szeretet ebben az országban is átitatódik a lelkek össze ségébe. Fejős Xmréné, a társulat lelkes elnöke, aki páratlan agilitással, nagy szociális érzékkel és kiváló találékonysággal intézi az ügyeket, fenti gon- dolatu beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, általános visszapillantást vetve az elért eredményekre és meg^ köszönve a tagok lelkes munkáját, amelyet önfeláldozó krisztusi szeretettel végeztek a haza és a köz érdekében. A nagy tetszéssel fogadott Eladó. Házak (Szekszárdon): Szekszárdon több nagyobb ház a főutcán 500.000—900.000 koronáig. A patakhoz közel egy 3 szobás és 2 konyhás ház pincével, kuttal a házban. Villanyvilágítás bevezetve. Két szoba, konyha 2 héttel a vétel ntán elfoglalható. Ara 144.900 kor. Igen kedvező fizetési feltételek mellett átvehető. \ A Kossuth Lajos-utcában 4 szobás ház. A ház vétel után 2 hóra elfoglalható. Egész elől a Bartina-utcában 4 szoba, 2 konyhás ház, amelyből 2 szoba, 1 konyha vétel után 1 hónapra elfoglalható. —a Ara 260.000 K. A Rákóczi-uthoz közel, az újvárosban 380 Q-öles telken épült .cseréptetős ház kuttal és nagy pincével Ara 420.000 kor. A felsőutcán szilárdan épült nagy biz, több lakással. Egy kétszobás lakás vétel útin rövid időre elfoglalhatóA tisztviselőtelepen 3 szobás, I konyhás fél ház igen jutányos áron. Az újvárosban egy 250 Q-öl területen fekvő, teljesen jókarban lévő ház, 3 szoba, 2 konyha, istálló, pince stb. mellékhelyiség. Vevő vétel után azonnal elfoglalhat ! szobát, konyhát és egy istállót. Ára 220.000 korona. Házak (vidéken): , Keszthelyen és környékén több csatári villa, valamint szálloda teljes berendezéssel. Zalában, a Balaton partján sok villa és szálloda. Siófokról Va órára egy szobás konyhás villa. Ara 250.000 korona. Szek8zárdhoz közelfekvő faluban az országút mellett nagy korcsmaépület 8000 G-öl földdel, korcsmajoggal eladó. Ára 1.600,000 korona. Birtokok s Cséplőgép eladó. 41/a lóerejü, a szekrény 1000 mm. {ó állapotban. Szekszárdhoz közel 900 Q-ölön fekvő malomépület (berendezés nélkül) eladó. Ara 1.200.000 korona. Téglagyárat keresek megvételre 4—6 millió koronáig. A palánki hegyen 2100 Q öles szőlő 2 tanyával, teljes felszereléssel. Tolnamegyében 420 holdas. A decsi hegyen 2300 □ öles szőlő, lakható tanyával. Ára 120.000 korona. Fehérmegyében 84 holdas I birtok épület nélkül eladó. Ára magyar holdanként 35000 korona. Székesfehérvárhoz közel 30 holdas, 3 szobás lakással ellátott gazdaság. — Ára 1.000.000 kor. Dunántúl északi részén 730 magyar holdas birtok eladó. (Benne 514 hold szántó és kastély.) Ára 18,000.000 korona. Baranyában 808 magyar holdas bérlet még évre átadó. A bérlet meghosszabilható. Lelépési dij 185000 korona. Bér: évi I mm. gabona holdanként. Somogybán 70,40,36, 15, 10 holdas birtokok eladók. Ára m. holdanként 15—20000 K. Zalamegyében 17 hold épület nélkül. Zalamegyében 150 holdas épületekkel. , Zalamegyében 130 holdas épületekkel. Ara 4.500,000 korona. Zalamegyében 150 holdas épület nélkül. Magyar holdja 12,000 korona. A faluban kapható hozzá épület, 250,000 koronáért. Zalában 160 kát. holdas. Ára 5.000,00# K. Somogybán 47 kis hold. Ara 1200 dollár. Somogybán 17 holdas szöllőbirtok. Ára 3000 dollár. Az Alföldőn 284 kát. hold erdős lege!®, benne 26 hold szántó. Épülettel. Ára 1.700,099 korona. Az Alföldőn 162 kát- hold, benne 50 hold szántó. Holdankint 6,000 korona. Az Alföldöh 122 és fél hold. Úri lakással, halastóval. Ára 4.500,000 korona. Az Alföldön 50 hold, benne 10 szántó. Holdja 3,500 korona. Az Alföldön 41 kát. hold, lakással. Ára 360.000 korona. Az Alföldön 700 kát. hold kötött fekete talaj. Ára holdankint 36,000 korona. Somogybán 145 kisholdas birtok. Élő és holt felszereléssel. Ara 4.500,000 korona. Flschliof Sándor ingatlanközvetítő irodája Szekszárd br. Augusz lmre-u. 628. sz. Levélérdekifidésnél válaszbélyeget kérek MOLMAR rohanni uegylleg fest ft tisztit Szekszárd, Kossuth iuos-b. * Stmctoll- ti szőrmefestő.
