Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-12-09 / 50. szám
IV. évfolyam. Ara 10 korona. Szekszárdi 1922 december 9. 50. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. Egyes szám ára: 10 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések arai i A legkisebb hirdetés dl|a 50 korona. A hirdetés egy 60 io 11 lm ét er széles haséboa mlllméier. soronként 5 korona. VállalsO, IsB*- gyBlésl stb. hirdetések 10 korona. Állést keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklémbli, eljegyzési hír, csatáéi hír, valamint a nyllttér soronként 50 koronába kerül. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. A szekszárdi borvidék, amelynek évszázadok óta világhires bortermelése egyúttal a polgárságnak és a vele kapcsolatos iparnak és a kereskedelemnek is az exisztenciája: súlyos válsággal küzd. A gazdasági és pénzügyi válság, amely minden téren érezteti hatását, sehol sem olyan nyomasztó, mint a bortermelőknél, mert a bor ára a többi tér melvények békebeli árához viszonyítva jelentékenyen alászállott. Viszont a termelési költségek arányta- lannl megnövekedtek. A szekszárdi borvidék szőlősgazdatársadalma a kétségbeejtő helyzetben e hó 8 án értekezletre gyűl össze és a városháza nagytermében tartandó gyűlésen rámutat azokra az eszközökre, amelyekkel meg lehet oldani ezt a válságot, amely Szekszárdot és környékét katasztrofálisan fenyegeti. Nézetünk szerint a kormányt a legsürgősebben fel kellene kérni, hogy a szomszéd államokkal most tárgyalás alatt álló gazdasági egyezkedések során minden áron biztosítsa a borkivitel lehetőségét és a kivitel előmozdítása érdekében engedje meg, bogy a külföldi kereskedők a kivitt bor árát magyar pénzben is megfizethessék. Tudvalevő, hogy a borüzlet teljes pangása és a nagy adók esedékes sége fizetésképtelenné tette a szőlősgazdákat, mert a vidéki pénzintézetek a pénzszűke folytán a bortermelő gazdák hiteligényeit kielégíteni képtelenek. A kormánynak gondoskodni kell teháff hogy a Jegyintézet vidékünk azon gazdái részére, akik túlnyomóan bortermelésből élnek, sürgősen .olcsó hitelt folyósítson. Szükséges volna a bortermelési adó eltörlése is, amely a kincstárnak csak jelentéktelen jövedelmet hajt, a bortermelő gazdákat pedig túlságosan zaklatja. A mai drágaságban, amikor az élelmezési és hizlalási célokra szolgáló burgonyának és tengerinek annyira a szűkében vagyunk, meg kell tiltani, hogy ebből a két tápszerből szeszt főzzenek, mert a burgonya- és kukoricaszesz nagy versenyt támaszt a szőlőtermékekből előállított törkölypálinkának és borpárlatnak és azok értékesítését megnehezíti. A szénkéneg és a rézgálic uzsora- szerű ára lehetetlenné teszi az okszerű szőlőművelést. Ez okból tehát a kormánynak üzembe kellene helyezni a hazai szénkéneggyárakat, a rézgálicgyárakat pedig a szükséges mennyiségű rézzel keil ellátni, hogy a szőlőtermeléshez legszükségesebb ezen cikkek előállítása megköny- nyittessék. Egyben ezek irányárának meghatározásával lehetetlenné kell tenni a szőlősgazdák kiúzsorázását. Ismeretesek a műtrágya-kartellnek a gazdák szorult helyzetével való visszaélései is. A kormánynak kötelessége, hogy ezeket a visszaéléseket szüntesse meg, mert a nemzeti vagyon féltett részét képező nemes hegyi szőlők termése csak úgy lesz versenyképes, ha fentartásuk egyik fontos tényezője, a nehezen szállítható istállótrágya műtrágyával pótolható. Végül meg kell keresni a vármegye összes nemzetgyűlési képviselőit, hogy teljes befolyásuk latba- vetésével mentsék meg a tönkremeneteltől csonka országunk egyik legfontosabb termelési ágát, a bortermelést. Virág Ferenc plébános fogadtatása, Dr. Fent Ferenc apát elhalálozásával megüresedett szekszárd-be!városi plébánia uj lelkipásztora e hó 6-án érkezett Szekszárdra. Az uj plébánost Vend! Istváu polgármester a képviselőtestület küldöttségével a város határánál fogadta, rövid, de bensőséges pár szóval üdvözölvén őt. Az uj plébános meghatottságtól remegő hangon emlékezett meg a paksi híveknek meleg szeretetóről és ragaszkodásáról, jól esik, hogy a város határán ezzel a ragaszkodással köszöntik, amellyel alig egy órával előbb búcsúztak tőle Pakson. Megköszönte a szeretetteljes fogadtatást és azután a polgármesterrel a város diszfogatán a küldöttségtől kísérve, a belvárosi plébániára hajtatott, ahol a katholikus népiskolák tanulói és a hívek nagy tömege várta és lelkes éljenzéssel fogadta. Megható volt, amint dr. Eri Márton alispán, a hitközség elnöke a plébánia előtt megölelte és baráti csókkal üdvözölte Virág plébánost. .Az ünnepélyes fogadtatás a plébánia ebédlő termében folyt le. Közvetlen és meleg érzéstől áthatott szavakkal köszöntötte dr. Eri Márton, a hit- j község elnöke az nj plébánost. Köszönetét mondott a Mindenható gon dosbodásáért és a szelidlelkü megyéspüspök bölcs határozatáért, hogy az árván maradt plébános tisztségbe egy oly kiváló képességű, erőshitü es szere ő szivü papot ültetett, mint Virág Ferenc. Az Isten áldását kérte reá és a hitélet erős gyarapodását jelentő reményteljes működésére Az Oltáregyesület nevében dr. Éri Mártonná köszöntötte őt, mint egyesületük lelki igazgatóját, Horváth Ignác igazgatótanitó a tantestület üdvözletét tolmácsolta, Horváth Károly lelkész pedig a Katholikus Kör nevében köszöntötte amely körnek eszméjét épen az uj plébános vetette fel évtizedek kel ezelőtt, szekszárdi hittanár korában. Virág Ferenc meghatva köszönte meg az üdvözlést, az isteni gondvise lés intézkedését látja abban ő is, hogy erre a helyre hivatott el onnan, ahol oly szeretettet vették körül j hívei. Ha itt is oly megértéssel és a I szeretet oly benső érzésével támogat- ■ ják működésében, mint Pakson és | erre következtethet a mai megtisztelő fogadtatásból, úgy nem lesz nehéz az ő helyzete és a bensőséges hitélet kiépítését, a Krisztus igaz szeretőiének a hívek lelkében való felgyujtását el tudja végezni. Köszönetét mond ezután a testületeknek az üdvözlésekért és kéri, hogy támogassák tevékenységében szeretettel és bizalommal. Ezzel a fogadtatás befejeződött. A hívek azzal a lelki megnyugvással és örömmel oszlottak szét, hogy a gondviselés és a megyéspüspök szerető gondossága oly lelkipásztort adott a belvárosi plébániának, akinek működéséből áldás, válódi szeretetteljes és bensőséges hitélet fog fakadni. Erre pedig városunkban is nagy szükség van, mert a háború durvaságai, a forradalmak gonoszságai sok oly indulatot keltettek fel az emberek szivében, amelyet Krisztus erős szeretetével lehet csak onnan kiirtani. Színészet. Színészetünk a város közönségének indokolatlan részvétlensége miatt a legsúlyosabb anyagi helyzetbe jutott. A fővárosi színházak legértékesebb darabjainak bemutatása sem képes a közönség érdeklődését felkelteni, nap nap után majdnem ürességtől kongó teremben kénytelenek színészeink nehéz kulturhivatásukat végezni. Fehér Vilmos színigazgató, aki minden igyekezettel a szinpár- toló közönség kulturigényeinek teljes kielégítésén fáradozik — mint értesülünk — a sziniévad lejárta előtt társulatával más városba igyekszik elmenni, ahol a városnak és a közön ségnek sokkal mel gebb támogatására és a színészet iránti fokozottabb érdeklődésére számíthat. Korai távozásukról szóló hirt megerősiti az a körülmény, hogy a társulat elsőrendű tagjai a közeli napokban már megkezdik jutalomjátékukat. Eiőször Pnsztaynó Török Kornélia anyaszi- nésznő és komika tartja jutalomjátékát Rákosi Viktor „Magdolna" c. színművében. Pasztaycé már 25 éve működik a színészet rögös életpályáján, egyike a társulat legkiválóbb erőinek, akinek jutalomjátéka egyúttal jubileumi estély is. Reméljük, hogy színházlátogató közönségünk jóakaratu érdeklődéssel fogja támogatni a színészetet kiváló tagjának 25 éves jubileuma alkal- mávaiés hisszük, hogy különféle társadalmi egyesületeink folytonos mulatság rendezéseikkel felhagynak és nem vonják el a színházlátogatókat tánccal összekötött műsoros mulatságaikkal. Tán derék színészeinknek sikerül jó játékukkal és a legújabb darabok bemutatásával megtörni a közönyt és nem kényszerül a direktor pártolás hiáoyában hetekkel előbb elhagyni városunkat, mint ezt tervbe vette. Pénteken, szombaton és vasárnap a „Cserebere“ operette újdonság volt színen. A szereplők kitűnő összjátéka megérdemelte a nagyobb közönséget, bár a darab maga üres és sok helyen igen közel jár a trágársághoz. Dekát ezért a Vígszínház felkapott darabja. Puaztayné a grófné szerepében nemcsak játszóképességének adta újabb fényes bizonyítékát, de az énekes részekben is kellemes volt. Rácz Szerénát ezen darabban láttuk első nagyobb szerepében, amelyet igen jól oldott meg. Lándory Mária Éva szerepében kellemesen énekelt és rokonszenvesen játszott. A pletykázó lányokban jók voltak Radóné Kapossy Anikó és Déryné. A férfiak közül igen jó volt Gábor Árpid a gróf szerepében, továbbá Dery és Radó. Hétfőn „Egy katona története“ c. drámát adták szintén igen jó szerep- osztással. Rakonszky Margit Hadién és Adrien szerepében kiváló drámai erőnek bizonyult. Kemény Sándor a 12 évig ártatlanul gályarabságot szenvedő René János szerepét meg- rázóan alakította. Mindketten sok tapsot kaptak az egyes felvonások után. Különös dicséretet érdemel még Pusztai Béla és Gábor Árpád. Radó Imre azonban nem tudott eléggé beleilleszkedni az álgróf kissé kellemetlen szerepébe, nagyobb hatást vártunk tőle, amikor az utolsó felvonásban reábizonyul Madien gyilkosságának és a kincsek elrablásának hire, amely bizonyítások súlya alatt kénytelen megtörni. Kedden Lehár gyönyörű zenéj fi darabja, a „Drótostól ment jó össz- játékban. Szerdán „Vengenkák* at, Pásztor Árpád színmüvét adták. Keményt, Rakonszky Margitot és Pusztainét melegen megtapsolták hatásos játékukért. Csütörtökön „Százszorszép“ megy. Pénteken délután „Kék mazur“, este „Piros bugyelláris“. Szombaton az előadás valamivel később, fél 9-kor kezdődik, mert délután a leánycserkészek tartanak előadást, amely 8 óráig tart. Színre kerül „A hollandi menyecske“, a Király Színház népszerű operettje. Ugyanez megy vasárnap is. Délutáni előadáson „Csereberét“ adják. Hétfőn „Szibillt“ adják Tárnái Krémer Tériké venégfelléptével. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. — A kormányzó névnapja. E hó 6-án országszerte megünnepelték Horthy Miklós kormányzó ur ötöméi- tósága nevenapját, A középületek városunkban is zászlódiszt öltöttek és az iskolákban szünetelt a tanítás. A szeretve tisztelt bölcs államfőt, az ezer sebből vérző, letiport ország ujjá- épitőjét vármegyénkből is sokan üdvözölték nevének ünnepén.
