Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-10-21 / 43. szám
Ara 10 korona. IV. évfolyam. __________________, Szekszárd, 1»22 október 21. , ■ 43. szám. TO LNAHEGYEI UJSÄG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szára 85 és 102. Előfizetési ár: Helyben és vidéken negyedévre 80 korona. Egyes szám ára: 10 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap' megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai t A legkisebb blrdetés dija 50 korona A hirdetés ss a tol só oldalon egy 60 altimeter széles hasábon mlllméter soronként 4 korona* a szöregoldalon 5 korona. Vállalati, közgyűlési stb. hirdetések 10 korona. Alléét keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, valamint a nyllttér soronként 50 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Jegyzetek. Á természet abnormis időjárása nemcsak bortermésünk minőségét rontotta le igen nagy mértékben, de a hetek óta szakadó eső abban is akadályozza gazdáinkat, hogy kukoricájukat betakaríthassák és az ősziek elvetését elvégezhessék. Mindenkép kedvezőtlen helyzetünket az időjárásnak ez a szeszélye még rettenetesebbé teszi. A budapesti rendőrség sejtrendszeren alapuló kommunista szervezkedéseket leplez le. A munka- alkalom hiánya és a kenyér óriási drágasága mind megannyi melegágya annak, hogy a téveszmék jól fizetett vigécei a lelkeket romboló munkát eredményesen végezhessék. É3 ebben a rettenetes helyzetünkben politikusaink nem azon törik a fejüket, nem abba vetik összes energiájukat, hogy a betegség fejlődésének útját állják, hogy a sebekre gyógyszert találjanak, hanem a féktelen ambíciótól és boszuvágytól hajtva, *— a legszélsőségesebb ellentéteket egyesitik, hogy a produktiv munkát, a kormánynak oldalba való támadásával, megakadályozzák. Csak a mai politikai züllöttség boszorkány- konyhájából kerülhet ki egy olyan keverék, mint a Rakovszky, Rassay,, Vázsonyi és Propperók szövetkezése. Rakovszky István, — akinek egész m«ltja az egyoldalú felekezetieske- désnek a politikába való bevitelét tárja elénk, hogy a Bethlen-kormány működését megnehezítse, az ország vezetésének kormányrudját eltörhesse, — a legszélsőbb legitimizmus alapján állva, kezet fogott azokkal, akik 1918-ban a királyság megszüntetésének leghatalmasabb tényezői voltak. Rakovszky István, a volt néppártnak vezető embere, a vallási dogmáknak legbarciasabb védelmezője és az egyházhatalom fentartásá- nak legtüzesebb szónoka, összeölelkezett azokkal, akik a legtávolabb állanak a vallásos érzülettől és akik nagy része tagadja minden vallásos érzések kutforrását: az Istent. * Mig hivatásos politikusaink különféle koncentráció megteremtésében merülnek ki és nem érnek rá a nemzet nagy érdekeinek biztositására, addig a falvak mindenesei: a községi jegyzők, akik úgy a háborúból, mint az egymás után lezajlott forradalmakból a legnehezebb részt és a legnagyobb terhet viselték, nem az ő anyagi helyzetüknek és önös érdekeiknek előbbrevitelén fáradoznak és gondolkoznak, hanem hazafias magyar lelkűknek egész melegségével azzal a kérdéssel: miként lehetne a magyar községek és faluk népét megkímélni a lelkeket rontó és elhódító maszlagoktól és mily módon lehetne a középosztályt és polgárságot megértő, összefogó nemzeti munkában egyesíteni. Tolnavármegye közgyűlési termében a napokban tartott jegyző gyűlésen hangzott el dr. Koncz Jánosnak, az Országos Jegyzőegyesület fő jegyzőjének ajkáról a nemzetvédelmi szempontból oly igen fontos felhívás, amely minden jegyzőt egy-egy őrszemnek állít ki, hogy ne lehessen ezt a csonka nemzetet a nélkülözések és szenvedések legkeservesebb óráiban sem eltéríteni a haza földjéhez való ragaszkodástól és ne lehessen a gyűlölet vörös lobogója alatt a különböző társadalmi osztályokat egymás ellen harcba vinni. Tanulságos lett volna azoknak, akik a közigazgatási reform kérdésén dolgoznak, — végig hallgatni a jegyzőknek tanácskozását. Hisszük, hogy a reform kérdése nem az államosítás megteremtésében csúcsosodnék ki, hanem a mostani század utolsó rabszolgájának (mint az elnöklő beszédében kifejtette) felszabadítására, hatáskörének kiszélesítésére irányulna, hogy mentesítve az odiozus dolgok végzésétől, a község jegyzője az lehessen, ami régen volt: a falu szellemi, gazdasági életének irányítója és a nép tanácsadója. s.-------------------------------------------------------------------— őr szemek, az őrtállók ide-oda tolható, áthelyezhető tisztviselőkké lesznek, akkor őrizetlenül marad a nemzet- védelem bástyája. A közigazgatás reformjának olyannak kell lenni, hogy azzal a jegyzőknek oly pozíció biztosíttassák felfelé és lefelé egyaránt, amely ezt a régi intézményt gyökereiben megerősíti, hogy sem hatalmi önkénnyel, sem alulról jövő destrukcióval helyéből egykönnyen elmozdítható ne legyen. Dr. Eri Márton reflektál dr. Koncz János felszólalására. A jegyző egyesüljön falujával. Teljes erejét és képességeit bocsássa a nép rendelkezésére. Nem akták pontos elintézése csak ma a jegyző feladata. Kezét állandóan ott kell tartani a nép pulzusán és szeretetteljes munkával a haza és a polgárság érdekében távol kell tartania a lelkeket megmételyező írásokat és tanokat. Ha vakondmunkásokra akadnak, azokkal a törvény kérielhetetlenségévei kell eljárni. Az államosítás kérdésében teljesen egyetért dr. Koucz Jánossal. Az a baj, hogy a reformon dolgozók ezt a kérdést a tisztviselők helyzetének javítása szemüvegén keresztül nézik, pedig ez nem fizetés-, ez politikai, nemzetvédelmi kérdés. Reformra szükség van, de sem a vármegyék, sem a községek autonómiájának alapjait megingatni nem szabad, hanem inkább fejleszteni kell az önkormányzati hatóságok erejét. Brogli József lelkes szavakkal emlékezik Tolnáról, mint szülővár- megyéjéről, kegyelettel adózik Klimes Antal emlékének, köszönetét mond dr. Eri alispánnak a jegyzők árvaháza részére juttatott megyei adományokért, szeretettel köszönti tanítómesterét, Purth Adolfot és azután hosszabban foglalkozik az árvaház- egyesület, valamint a Kereskedelmi Részvénytársaság ügyeivel és felhivja a figyelmet a Murgács Kálmán vező- tése alatt gyönyörű eredménnyel működő irredenta daltársulatra. Dr. Eri Márton azon reményének ad kifejezést, hogy e megyének minden jegyzője oly módon támogatja a jegyzők árvaház-egyesületét, hogy Tolnavármegye presztízsén csorba} ne essék. Jelzi, hogy a közeli őszi közgyűlésen olyan előteijesztést tesz, hogy az árvaháznak adott 20.000 koronás adomány 100.000 koronára emeltessék fel. Schneider János mondott köszönetét az elnök üdvözléséért. A sajtónak nagy bűne van a múltból a tekintélyek lejáratásában. Sok igaztalan támadás érte a toll harcosai részéről a jegyzőket, ö a tollát arra fogja használni, hogy á múltnak hibái helyre hozassanak. Purth Adolf ezután mindenre kiterjedő jelentésében számol be az egyesület működéséről. A nagy gonddal összeállított jelentést a közgyűlés tagjai élénk figyelemmel hallgatták és az abban foglaltakat tudomásul vették, egyben elhatározták, hogy Jesyzősvfllés. A Tolnamegyei Jegyzőegyesület folyó hó 17-én tartotta népes közgyűlését, amely nemcsak azért volt nevezetes az egyesület életében, mert hosszas Szünetelés után igen impozáns számban jelentek meg a faluk szellemi vezetői, hanem azért is, mert a közgyűlésen megjelent vendégek és azok értékes felszólalásai is ünnepies formát kölcsönöztek a közgyűlésnek. Az egyesület tagjain kívül megjelentek Forster Zoltán főispán, dr. Eri Márton alispán, dr* Koncz János az Országos Jegyző- egyesület főtitkára, Brogli József a Jegyzői Arvaház Egyesület igazgatója, Komorőczg Péter ugyanezen egyesület főtitkára, Brüller János a Somogy megyei Jegyzőegyesület' elnöke, Murgács Kálmán az irredenta daltársnlat igazgatója, a központi főszolgabiróság részéről Schultheisz Rezső, Fördős Mihály főjegyző, Polgár István jegyző a vármegye tisztikara és Schneider János a sajtó képviseletében. A közgyűlést lendületes szavakkal Purth Adolf a Jegyzőegyesület elnöke nyitotta meg, aki bejelentette, hogy a szerb megszállás következtében több jegyzőtársával együtt hos.z- szabb ideig meg volt fosztva attól, hogy az egyesület életében részt vehessen. Kifejtette, hogy ő és jegyző - társai felsőbb hatóságaik tudtával és hozzájárulásával a megszállás idejében is megmaradtak helyükön, hogy községeik érdekeit védelmezhessék. Azután üdvözölte a megjelent főispánt, alispánt, a budapesti kiküldötteket, a sajtó képviselőjét és a többi vendégeket. A jegyzőkönyv hitelesítésére Babai Géza és Horváth László egyesületi tagokat kérte fel. Cholnokg Lajos a jegyzőegyesület régi érdemes tagja emelkedett ezután szólásra és a szeretet s ragaszkodás meleg érzésével üdvözölte az egyesület érdemes elnökét: Purth Adolfot. A közgyűlés lelkesen tüntetett derék elnöke mellett. Várkonyi Imre egyesületi főjegyző indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy Ravasz Lászlót, a reformátusok kiváló püspökét, aki a közeli napokban oly elismerőleg nyilatkozott a tolnamegyei jegyzőknek a haza újraépítésében kifejtett missionárins működéséről, táviratilag üdvözlik. Ezután Forster Zoltán főispán köszönte meg az üdvözlést. Mint mindig, ezúttal is örömmel vesz részt a jegyzők ülésén, mert át van hatva attól a gondolattól, hogy a közigazgatás mindenrendü munkásának a megértő együttérzéséből, a kölcsönös sze- retetből és megbecsüléséből fakadhat az a hatalmas erő, amellyel hazánkat romjaiból fel tudjuk építeni. Dr. Sri Márton alispán mondott pár köszönő szót. Közte és a jegyzők között a múltban is, amikor még nem volt a vármegye első tisztviselői székében, őszinte megbecsülésen alapuló kapcsolat volt. O maradt a régi, ebben a díszes állásban is, amelybe megyéje bizalma és a jegyzők sze- retete ültette; minden törekvése az lesz, hogy jegyzőivel egy utón haladva, biztosítsa a jő közigazgatást e megyében és ezzel ennek a szerencsétlen nemzetnek ügyét közelebb vigyék a teljes konsolidációhoz. A főispán és alispán lendületes beszédei után dr. Koncz János tolmácsolta Morvay Jánosnak, az országos jegyzőegyesület elnökének üdvözletét. Megköszönte az elnöki üdvözlést és azt a megtisztelő bizalmat, hogy ez az érdemes egyesület a vezéri pálcát az ő kezébe óhajtja adni, de ő azt elhárítja magától. O tiszteli vezérét, Morvay Jánost, vele egy utón akar haladni, vele szemben nem vállalkozik a vezéri tisztségre. Hatalmas beszédben fejtette ki, hogy mennyire fontos, hogy a magyar falu népe és a középosztály összefogjon, megértse, megbecsülje egymást. A destrukció ma már a falukban dolgozik, a szociáldemokrácia lelkeket mérgező lapjai a falu népének lelkivilágát mételyezik meg. A jegyzőknek őrszemeknek kell lenniök falujok- ban, mert ha tétlen közönnyel nézik azt a romboló munkát, amely titokban, de veszedelmes mértékben folyik, akkor ez a nemzet elpusztul. Hosz- szabban foglalkozik a közigazgatás államosításának kérdésével. Az autonom jogú testületek államosításában nemzeti veszedelmet lát. Ha ezek az
