Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-10-14 / 42. szám

!V. évfolyam. 42. szám. Ára 10 korona. Szekszárdi 1922 október 14. TOLNAMEGYEI UJSAfi KERESZTÉNY POLITIKA! ÉS TÁRSADALMI HETILAP. SzerkeaztSség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: Helyben és vidéken negyedévre 80 korona. Egyes szám ára: 10 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai: A legkisebb hirdetés dija 50 korona A hirdetés as aloisó oldalon egy 60 mlllmeter széles kasébon mlllméter soronként 4 korona* e szövegoldalon 5 korona. VéllaletI, közgyűlési stb. hirdetések 10 korona. Alléét keresiknek 50 százalék engedmény* A hírrovatban elhelyezett rek* lámhlf, eljegyzést hír, valamint a nyllttér soronként 50 koronabn kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Mezősnzdosási polgári fiú­iskola. A polgári fiúiskolának gyakorlati irányú átszervezése iránti országos mozgalom végre az intézőköröket arra a nagyjelentőségű elhatározásra indi- totta, hogy az élet áltál kívánt gya­korlati irányt* az iskolai oktatás keretébe bevigye s ezzel a több­termelésre megfelelő, gyakorlatilag is képzett polgárságot neveljen. Intéző- köreink ezen elhatározására nemcsak a mai nyomasztó gazdasági helyzet adta meg az impulzust, hanem a nagy többségű mezőgazdasági termelő polgárság kulturszükséglétének még el nem késett felismerése. Nálunk, sajnos, egy-egy egészséges eszme igen nehezen érik meg s főleg nehezen valósul meg, ha a társadalmi elrétegeződós sziklafalait ostromolja. Mindig jobb időkre várunk; meg­várjuk, míg az élet torkunkra teszi a kést, kérlelhetetlenül és megalkuvás nélkül állítja, elénk jogos követeléseit, önmaga és a szétdarabolt magyar haza ellen vét mindenki, aki a kul- turszükségletek kielégítésében akár hatalmi féltékenységből, akár egyéni érdekből a negáció álláspontjára he­lyezkedik. A város fogjon kezet a faluval és viszont, mert kölcsönös megértés, magasabb szellemi és gya­korlati képességek nélkül nincs több­termelés és nem lesz csonkaságunk- ból való feltámadás. Mezőgazdasági állam vagyunk, po­litikusaink egyre-másra többtermelés­ről beszélnek, de a legújabb időkig még mindig kevesen gondoltak arra, hogy a mezőgazdasági többtermelést csakis szakképzett gazdákkal érhet­jük el. Ezt világosan látta a kisgazda- társadalom és saját kulturszükség- létének kielégítése céljából a legerő­sebb mozgalmakat indította meg. Olyan iskolaszervezetet kíván, mely a kisgazdákat úgy elméleti, mint gyakorlati téren megismerteti az ok­szerű gazdálkodással. Toldozás-folto­zással, rövidebb-hosszabb ideig tartó kísérletezésekkel a kérdés gyakor­latilag meg nem oldható; itt csak a generális intézkedések sürgős végre­hajtása vezethet nyugvópontra. Ezzel azonban sietnünk kell, nehogy a demagógia a népkultura fejletlenségét is, a sok között, politikai fegyver­ként használhassa ki. Ebben a fontos kulturális és nem­zetgazdasági kérdésben egy év óta nagyobb erővel jeletkező mozgalmak anyagán sokat ankéteztek az intéző körök, míg végre egységes és orszá­gos megállapodásra jutottak. Az Or­szágos Közoktatási Tanács, hosszas tárgyalás után megállapította és ki­dolgozta a mezőgazdasági irányban átszervezendő, nyolcosztályu polgári iskola tantervét. E tanterv szerint a mostani né£y alsó osztály anyaga lényegében nem változik, de bővül annyiban, bogy a mezőgazdasági elméleti és gyakorlati oktatás mint­egy előkészitője lesz a felső tagozat V—VIII. osztályainak. A felső tago­zat osztályaiban domborodik ki tulaj­donképen a gyakorlati és gazdasági irány, ahol főleg a természettudo­mányi, mezőgazdasági elméleti tár­gyak, rendszeres gazdasági gyakor­latok dominálnak. Az okszerű gazdál­kodás minden ágának gyakorlása céljából az uj tipusu polgári iskolák mellé mintagazdaságok rendeztetnek be. A gyakorlati irányon kívül eléggé fel nem becsülhető érték a minősítő erő. Ugyanis az uj tipusu polgári iskola VIII. osztályáról szóló vég­bizonyítvány egyenlő értékű bármely középiskola érettségi bizonyítványá­val, mindazon pályákon, melyeken a latin nyelv ismerete nem szükséges. A polgári fiúiskolák mezőgazdasági irányú kifejlesztése a kisgazdatársa­dalom és kisexisztenciák érdekében történik. Épen azért a tervbevett iskolák csak oly helyeken szervestet nek meg, ahol a meglévő polgári iskolák tanulóinak szülői nagy több­ségben mezőgazdasági termeléssel fog­lalkoznak s ahol úgy a belső beren­dezésben, mint a min tógazdaság be­szervezésére minden feltétel meg­adódik. Az Alföld már megkapta a maga két új tipusu polgári iskoláját, most a Dunántúlra következett a sor. Megindult tehát e vidék városai között is a vetélkedés egy ilyen iskola megszervezése érdekében. Hogy állunk e tekintetben Szék- szárdon ? Nincsen a Dunántúlnak egyetlenegy városa, amely a feltételek kedvezősége tekintetével Szekszárd várossal felvehetné a versenyt. Van olyan polgári fiúiskolája, melynek 244 tanulója közül 75°/o kisgazda szülők gyermeke; van olyan iskola- épülete, mely a kívánalomnak meg­felel ; a mintagazdaság berendezésé­nek céljaira rendelkezésre állanak a város közvetlen közelében fekvő pol­gári iskolai aiapföldek; a város és vidék lakossága a mezőgazdaságon kívül szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkozik. S ha ilyen kedvezőek Szék szárdon a viszonyok a polgári fiuskola mező gazdasági irányú kifejlesztésére, tör­tént e valamelyes megmozdulás a szülők, a társadalom, hatóságok és egyesületek részéről aziránt, hogy a Dunántúlon szervezendő uj tipusu polgári iskolát Szekszárd város pol­gársága kapja meg? A szülők és a társadalmi szakegyesületek mozgalma egy év óta permanens. Jórészt ennek az állandó és kitartó mozgalomnak köszönhető, hogy úgy a földművelés- ügyi, mint a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter megbízásából dr. Lo vassy Sándor gazdasági akadémiai igazgató múlt hó 18-án helyszíni szemlét tartott a szekszárdi polgári fiúiskolában és a mintagazdaság cél­jait szolgálandó polgári iskolai alap­földeken. A helyszíni szemle Szes* szárdot jelölte ki a Dunántúlon meg­szervezendő gazdasági iránya nyolc.- osztályu polgári iskola számára. Ez az eredménye a szülők és a társa­dalmi szakegyesületek eddigi mozgal­mának. A továbbiakban az illetékes ható­ságok és a társadalom széles rétegei­Qazafias, szép ünnepségnek vo't színhelye f. hó 8-án Sióagárd köz ség, ahol ifj. Romlási József t. had- nagyot, Komlósi József földbirtokos bős katonafiát, vitézi birtokába be­iktatták. A vendégek. Az ünnepség nagyszámú részt­vevői között jelen voltak: Forster Zoltán főispán, vitéz Tihanyi Szilárd, Tolnavármegye vitézi székkapitánya, a vármegyei tisztikar részéről Bajó Pál főszolgabíró, Szongott Edvin szoigabiró és Polgár István vármegyei aljegyző, Babocsay Farkas huszár- őrnagy vezetésével a tolnai buszár- osztály, Arz százados vezetésével a tolnai tüzérosztály és Spielberger Gyula főhadnaggyal az ólén. a vár­megyei m. kir. csendőrparancsnokság tiszti és altiszti küldöttségei, a tolna megyei vitézek közül vitéz Virányi Árpád főhadnagy és vitéz Magasy Antal, ott láttuk Jakab László kir. pénzügyigazgatóhelyettest, Koch Ala­jos plébánost, Schneider Jánost, lapunk , szerkesztőjét, Holub János ny. polg. isk. igazgatót, Hock István szekszárdi máv. állomásfőnököt, Eördögh Zoltán járási m. kir. gazdasági felügyelőt, Schröder Géza pénzügyi tanácsost, Stockinger János, Faragó József, Uj János földbirtokosokat, Nemes Mi­hályt, a nagyhírű történelmi festőt és néprajzi tudóst, Biringer századost, Sióagárd, Dörypatlan és Zomba köz­ségek elöljáróságait stb.' A díszközgyűlés. Az ünnepség résztvevői előbb a díszbe öltözött agárdi tűzoltóság sor­falai között templomba vonultak, ahol Koch Alajos plébános mondott ünnepi nagymisét s előzőleg emelkedett szel­lemű szentbeszédet. Mise után Bajó Pál főszolgabíró elnöklete alatt a községi képviselőtestület díszközgyű­lése kezdődött. Erre Navreczki János községi bíró vezetésével küldöttBégi- leg hivták meg a Kormányzó Ófő- méltósága képviseletében megjelent vitéz Tihanyi Szilárd vármegyei vi­tézi székkapitányt, vitéz Komlósi Józsefet és az ünnepség vendégeit, akik a lakosság tömött sorai között a Hymnus hangjai mellett jelentek meg a községházának ünnepi díszt öltött udvarán, ahol a díszközgyűlés lefolyt. Itt Óoody Géza községi ; másodjegyző lelkes szavakkal tidvö- j nek támogatása nélkül elhatározó intézkedések nem várhatók. A mező- gazdasági termeléssel foglalkozó pol­gárság méltán elvárhatja, hogy az ő érdekeit és a magyar kultúrát szol­gáló intézmény megszervezésénél a városi és vármegyei hatóságok, tár­sadalmi szervezetek a polgárságot kellő eréllyel és súllyal támogassák. S. K. I zölte Sióagárd község nevében a szélikapitányt s a vendégeket. Vitéz Tihanyi székkapitány az üdvözlésre a következőleg válaszolt: Vitéz Tihanyi székkapitány beszéde. Köszönöm a magam s a velem együtt ünnepelni jött többi vendé­gek nevében is a szép üdvözlő sza­vakat. Igaz örömmel teszek eleget a leg­felsőbb parancsnak, hogy vitéz Kom­lósi József nemzetes arat, bü magyar hazafiságáért, rendíthetetlen bátor­ságáért és becsületes kitartásáért a haza soha el nem múló hálájáról biztosíthassam és neki azon földet, melyet a saját birtokából a Kor­mányzó ur Ő főméltósága által elfo­gadott alapitó levél élteimében vitózi- telké alakított — a Kormányzó ur ó főméltósága, nagybányai vitéz Horthy Miklós, a vitápek főkapitánya képviseletében, mint vitézi telket át­adjam és felvételét a Vitézi Rendbe közhírré tegyem. Az uj vitéz vitézi érdemei. Bemutatom vitéz Komlósi József nemzetes urat — a vö'gységi járási vitézek hadnagyát, mint uj telkes vitézt, a díszközgyűlésnek! Követendő példáját adta ő a ma­gyar katona és honfi erényeinek. Mint fiatal, alig serdülő ifjút szó­lította őt a haza annak idején fegyver­fogásra a haza védelmére; büszke volt reá, hogy ily fiatalon már el­kezdheti leróni a soha meg nem szűnő kötelességét a haza iránt. És megállotta a helyét! Az olasz harc­tér borzalmas árkai tanúskodhatnak róla, hogy mindenkor derék magyar katonához illő módon viselkedett. A hazát, Istent, vallást s mindent ami előttünk szent, meggyalázni igyekvő kommtin, ellenségére talált benne, tehát üldözte s halálra kereste, úgy, hogy egy jobb jövő reményében saját hazájában bujdosóvá kellett válnia. Kiváló egyéniség ő, ki érdemes­nek találtatott arra, hogy felvétessék a Vitézi Rendbe, azon intézménybe, mely történelmi igazságok nyomán, mint a múltban, úgy a jelenben is, céljául a hazaszeretet istápolását, a harcoserények ébrentartását és a nemzetvédelmet tűzte ki. A sióagárd! vitézi ünnepség. Komlósi József beiktatása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom