Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-08-05 / 32. szám
Ara 8 korona. IV. évfolyam. _________ Szekszárd, 1922 augusztus 5. 32. szám. KE RESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: Helyben és vidéken negyedévre 60 korona. Egyes szám ára: 8 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések arai t A legkisebb hirdetés dl)« 50 korona A hirdetés a* utoleé oldalon egy 60 mlllméter széle* hasábon mlllméter soronként 3 koroat, ■ szöregoldtlon 5 koron*. Állást keresőknek 50 százaiéi engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámbír, eljegyzési ■hír, valamié a nvllltér soronként 50 koronába kerül. Vállalati hirdetések 8 korona. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. A korona. Irta: Síkos Gyula építész. A zürichi játékbarlangból irányított hazárdjáték félelmetes jövő elé állítja ezt a szerencsétlen országot. Mi lesz ennek a vége és miért van ez igy, jajongják már napok óta a munkából élők és do'gozni akarók százezrei. Felforr az ember vére, amikor a vergődő emberek arculatát vizsgálja. Mert ugyanakkor, ami kor a nép nagyobbik r'szét a két ségbeesós veritóke lepi el, ugyanakkor a kisebbség kaján örömmel jegyzi noteszébe az őrületes tőzsdei hossznál nyert milliós külömbsége- ket. Az óránkint növekedő milliós nyereségek biztosítására ezután a nyereségeket pedig rögtön külföldi pénzre cserélik át. Dobják a koronát tehát esik a korona. Eddig úgy volt, hogy vagyont csak munkával és termeléssel lehetett szerezni. Most, hogy a vagyonszerzés játék őrületté vált, az ország a biztos katasztrófa felé halad. Ezt pedig az arra hivatottaknak megelőzni kutyakötelessége. Mert a külföldi pénzek árának emelkedését nemcsak az érték és terménytőzsdék megfelelő „szilárdsága“ követi, hanem fokozottabb mértékben követi ezt az élelmiszer piacon a betevő falatok tomboló áremelkedése, az iszonyatos drágaság. Amíg a szerencsétlen fixfizetéses tisztviselő és munkás a maga újabb drágasági pótlékát vagy órabéremelését kideputációzza, ilietve kisztráj- kolja, addigra már a következő drágasági bullám sodrába került. így megy azután tovább a koldulás körjátéka, szemben a nyereséghalmozás, a rablás körjátékával, a kettő között pedig a — spekuláción nyert, javakat képviselő — milliárdok. Egy ok két okozata, a kettő között egy mind mélyebb hasadékot vágó ék. Ez az ékszerüség szimbolizálja azt a folytonos növekedést, ahogy az egyik részről a másik javára elvont értéktöbblet növekedik. És ha Marx az ő „Mehrwert* elméletét a munkások kizsákmányolásának illusztrálására vezette le, akkor az a többlet érték, amit a Zürichen keresztül szabályozható tőzsdei manipulációk vonnak el, úgy az egyesektől, mint az összességtől, akkor — ez, a „Mehrwert“ - ek Mehrwerte égbekiáltó bizonyítéka a tervszerű fosztogatásnak. Kicsúfolása a munkának. önként kínálkozik tehát az a módozat, hogy le kell zárni a valutahatárt. Meg kell szüntetetni még a lehetőségét is annak, bogy valaki idegen pénzt vehessen anélkül, hogy külföldi áru vásárlásához szükség« volna reá. Mert eddig rettenetes spekuláció folyt a valutákkal. Csak helyeselni le'het tehát a pénz ügyminiszter azon intézkedését, atne’y • lyel megtiltotta, hogy a budapesti tőzsdén külföldi pénzeket áruljanak. Akinek külföldi pénzre valóban szüksége van, azt a jövőben csak az állam által felállítandó devizaközpont nál vásárolhatja. A kormányt ezen intézkedésében minden tisztességes embernek támogatni kell. Ez intézkedéssel párhuzamosan azonban, még egy további lépést kellene tenni, hogy koronánk belső vásárló értékét végre valahogy stabilizáljuk. Mert, hisz a játékszerré sülyesztett papirkorona minden lehet, csak nem értékmérő, azt minden kereskedő, iparos és vállalkozó tudja és érzi. Azt is tud- juk, hogy a belső értékmérő szerepét, ha burkoltan is, de már régen a búza vette át. Bérleteknél, vagyon- váitBágnál, már nyíltan és elismerten, kézműveseknél pedig burkoltan ugyan, de a legszélesebb mederben dívik már a buzavaluta. Ha pedig ez burkoltan is, meg nyíltan is megy, Daliás idők régi szép emlékét éb resztette fel a lelkekben a Julius 31 én Faddon lefolyt vitézi ünnepség. Lelki szemeink előtt szinte fel- ujalt a hajdani végek virtusos magyar élete, a történelmi idők évszázados távlatából emlékeztünk a kemény lelkű, acélos izmu magyarokra, akik a végeken, a magyarság őrhe lyein védték a török és minden más ellenség ellen a földet, ami megmaradt meg magyarnak: az otthon maradt testvéreket — a magyar Hazát. Mert a vitézi telkek, nagynevű kormányzónk, Horthy Miklós alapításai, és ilyen őrhelyei a mai viharos idők magyarságának, a hazaszeretetéről vérük hullásával tanúságot tett kipróbált magyarok, a telkes „vitéz“-ek azonban ma nem virtuskodó, bajvívó tetteikkel, de a munka fegyverével a kezükben adnak ott követésre méltó példát a haza iránti kötelességtelje- sitésre, de készen arra is, hogy bármelyik pillanatban, ha a Haza hiv, a harci szerszámot ragadja meg mua- kás két kezük. A Bartal Aurél faddi földesur ál dozatkészségéből kiosztásra került vitézi telkek átadási ünnepségének az a körülmény is különös jelentőséget kölcsönzött, hogy a maga nemében első volt a vármegyénk területén. Az ünnepség díszes vendégserege a faddiak közszeretetben álló, lelkes főjegyzőjének, Újlaki Károlynak ven dégszerető házánál gyülekezett össze. Ott voltak többek között kormányzónk képviseletében vitéz Igmándy Hegyesay Géza testőralezredes, a Vitézi Rend törzskapitánya, a vár- megye fejei: Forster Zoltán főispán, akkor úgy vélem nem nagy nehézségbe ütköznék azt kellő formákba öntve, a belső gazdasági forgalomnál általánosan kötelezővé tenni. Statisztikai adatok alapján állítsák össze az összes elképzelhető ellenszolgáltatások arányértékét a búzához Vegyék figyelembe azokat az arányeltolódásokat, amelyeket a- háború okozta általános drágaság invol- Iáit. Ha pedig ezek az arányszámok megállapitattak, akkor csupán a búza időközönkéoti alapárát kell hatóságilag előre megállapítani. Ez persze nem tévesztendő össze az egyoldalú gabonaár maximálással, mert hiszen ez a bizonyos gabonaármegállapitás automatice megszűnhet, ha az arányértékelés az egész vonalon megtörténik. E kérdésnek ilyeléu való megoldása az árak stabilizációján kívül stabilizálná a koronát kifelé, egyben megoldaná a bankjegyinfláció kérdését is. Mert arányértékelés esetén, az arány a döntő, nem annak a I sokszorosa A szabadversenynek • pedig még mindig megvan a lehető- I sége az arányhatárokon belül. dr. Éri Márton alispán, Molnár Elek tábornok, Szathmáry József ezredes, br. Fiáth Tibor földbirtokos, a vármegyei gazdasági egyesület elnöke, Becht Ödön járási főszolgabíró, dr. Erdélyi Aladár és Renczes János nemzetgyűlési képviselők, Fekete Ágoston tolnai prépost, Gosztonyi Jenő szentszéki ülnök, plébános, vitéz Tihanyi Szilárd, a vármegyei vitézi székkapitány, Babocaay Farkas százados vezetésével a tolnai húsza rok és Török százados vezetésével a tolnai tüzérek tiszti küldöttségei, Knefély Ödön földbirtokos, Lévay csendőrfőhadnagy, járásparancsnok s még sokan mások. És ott volt a hat vitézjelölt, az ünnepség központjai: vitéz Irányi Árpád, vitéz Soponyai Mihály, vitéz Puskás József, vitéz Benke János, vitéz Petróczi János és vitéz Molnár András. Mindannyi a világhiboru harctereit végigjárt és vitézség! érmekkel felékesitett hős magyar katona, valamennyi faddi derék, munkás, családos ember, akik- n k szemében ott ül az érdem megjutal- mazásának bo'dog tudata. S inig itt folyik a társalgás, addig a zöld gályákká! és nemzeti színű zászlókkal földiszitett községházán megkezdődött a községi képviselőtestület díszközgyűlése, amelyet Becht Ödön járási főszolgabíró a vitézi rend létesítésének célját kiemelő hatásos, lelkes hangú beszéddel nyitott meg. Indítványára Fehér János volt községi biió vezetésével hat tagú küldöttség hívta meg a díszközgyűlésre vitéz Igmándy Hegyessy Géza törzskapi- táuyt és a vendégeket, akik a faddi tűzoltóság, cserkészek'és az ünneplő I közönség százainak sorfala között a Himnusz hangjai mellett vonultak be a községháza ízlésesen feldíszített udvarára, amely a díszközgyűlés színhelye volt. Itt már együtt volt az egész falü népe. A mégérkezett vendégeket s a velük érkezett faddi vitézeket Újlaki Károly községi főjegyző szép beszéddel üdvözölte Fadd község nevében b egyúttal az egész lakosság nevében hálás köszönetét nyilvánította a vitézi telkeket adományozó áldozatkész földbirtokosnak, Bartal Aurélnak. Ar üdvözlésre vitéz Igmándy Hegyessy Géza törzskapitány, hazafias lelkesedéssel áthatott hosszabb beszéddel válaszolt, Beszédében kiemelte, hogy a folytonos széthúzás helyett összetartásra van szüksége ennek a maroknyi magyarságnak a bonépi- tés nagy munkájában, amelyben fontos szerepre hivatott a Bocskay példájára Horthy Miklós kormányzó ur által megalapított vitézi rend. Majd Bartal Aurél áldozatkészségét a Vitézi Rend nevében megköszönte s üdvözölte a hat faddi vitézt, akiknek tisztességet, becsületességet s áldozatos hazaszeretet kötött a lelkűkre. Ilyen derék, megbízható, fegyelmezett közkatonákra van szükségünk mondotta, nem lehet mindenki vezér, vezérünk van már, csak követnünk kell. Zajos éljenzés kökette a lelkes szép beszédet. Utána Forster Zoltán főispán hatásos beszédben buzdította az ünnepség közönségét a békés, egyetértő munkára, egymás és a haza szeretetére, mert csak igy válik élő valósággá álmunk, reményünk: Nagy- magyarország. Ezután Mácsik József kisgazda egyszerű, keresetlen szavakkal köszöntötte a község vitéz szülötteit, biztosítván őket a község polgárságának becsüléséről és támo gatásáról. Majd az elhárithatatlan akadályok miatt az ünnepségen való részvételben gátolt Bartal Aurél nevében Gosztonyi Jenő szentszéki ülnök, plébános üdvözölte az ünnepség vendégeit és indítványára a díszközgyűlés a kormányzót a következő szövegű távirattal üdvözölte: Főmóitóságu nagybányai vitéz Horthy Miklós urnák Magyarország Kormányzója Gödöllő. Tolnavár megyében az első vitézi iktatás alkalmából Faddról hódolatteljes tisztelettel üdvözöljük Főméltóságodat, mint a Vitézi Rend megteremtőjét és egész Tolnavármegye tántoríthatatlan hűségéről biztosítjuk. Forster főispán, Eri alispán, Becht főszolgabíró, Hegyessy törzskapitány, Gosztonyi plébános, Ujlaky főjegyző, Mácsik községi bíró. A díszközgyűlésnek a sorrendben utolsó szónoka Renczes János, a faddiak nemzetgyűlési képviselője volt, aki a nemzetgyűlés nevében üdvözölte a faddi vitézeket, buzdítva őket, hogy a munka mezején is oly A faddi vitézek blrtokbalktatása.
