Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-06-24 / 26. szám

1922 junius 24.

3

— A kormányzó' elismerése. A

Budapesten évenkint tartatni szokott árumi ntavásárt e hó 17 én, múlt szom | baton nyitotta meg Horthy Miklós j kormányzó a hazai és külföldi kereskedelmi és ipari érdekeltségek küldöttségei, a külföldi diplomáciai kép viseletek és különösen a szomszédos államokból érkezett nagyszámú ér deklődő közönség jelenlétében. Megnyitás után a kormányzó kíséretével megtekintette az árumintavásárt és . többek között behatóan érdeklődött a szekszárdi Molnár-féle nyomdai műintézet rt. Ízléses, feltűnést keltő kiállítása iránt, legteljesebb elismerését fejezve ki Molnár vezérképviselőnek a cég gyártmányai felett. Érdeklődése közben megjegyezte a kormányzó, hogy még a múlt évi áru mintavásárról élénken emlékszik a Molnár féle műintézet választékos kivitelű gyártmányaira — Kétszeresen értékes ez az elismerés a mai küzdelmes ipari viszonyok között, mert újabb bizonyitéka a kedvező termelési lehetőségektől megfosztott magyar ipar nagyratörő lendületének és versenyképességének.

— André István jubileuma. Megírtuk már, hogy a szekszárdi általá nos ipartestület e hó 25 én nagyszabású jubileumi ünnepélyt tart érdemekben gazdag elnöke, André István 25 éves működésének az emlékére. A lapunkban már közzétett Unnepj műsor kiegészítéséül közöljük, hogy a jubilánst küldöttség fogja meghívni a városháza nagytermében délelőtt V»10 órakor tartandó közgyűlésre, ahová a város kocsija fogja elvinni. Andrét először Debulay al- elnökofogja üdvözölni, azután pedig a hatóságok gratulációja következik. Hosszabb beszédben fogja méltatni az elnök érdemeit dr. Zsigmond Ferenc ügyvéd, iparhatósági biztos, majd a fővárosi és vidéki vendégek üdvözlése következik. Dr. őrffy Imre nemzetgyűlési képviselő meleg hangú levelet irt az ipartestületnek és jelezte, hogy hacsak ideje engedi, feltétlenül részt vesz az ünnepélyen. Ugyancsak gyönyörű üdvözlő levelet irt Gaul Károly min. tanácsos, mű- ( egyetemi tanár, a budapesti technológiai iparmuzeum és iparkisérleti állomás igazgatója is, aki a testület elnézését kéri távolmaradásáért. Az ünnepélyen, valamint a Polgári Olva sókörben tartandó társasebéden megjelennek : Vikár Béla, az Országos Iparegyesület alelnöke, dr. Soltész, az egyesület igazgatója, dr. Günther Mihály, a pécsi kereskedelmi és iparkamara titkára, továbbá a pécsi kir. iparfelügyelőség vezetője, végül U11- mann J. volt képviselő, a Szabó Hírlap szerkesztője. A társas ebéden résztvenni Szándékozók részvételüket Fusz Ferenc és Börcsök József uraknál, a Polgári Olvasókörben és az Ipartestületben levő aláirási ivén je győzhetik elő.

— Uj vasút Tolnamegyében. Bony hádnak, a vármegye ezen élénk forgalmú kereskedő és iparűző községé nek sok évtizedes - panasza, hogy a vasút teljesen kikerülte és az á lomás nagyon messze esik tőle. A duoa— drávai vasút ujdombóvár—bátaszéki részének elsőrangusitásakor lépések történtek aziránt, hogy a vaBUt iránya megváltoztattassák, ez a terv azonban kivihető nem volt, mert a vasút jókora hosszúságú szakaszát mere- dekebbre kellett volna épiteni, ami viszont nagyon megdrágította volna a vontatást. Időközben egy vállalkozó előmunkálati engedélyt kért és kapott a szék szárd—kakasd—bony- hád—pécsi vaBUt tervezésére, amely esetben Bonyhád egész a község mellett csakugyan kapott volna vasúti

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

állomást. A háború miatt azonban ez is dugába dőlt. A bonyhádi iparvállalatok maguk vették azután a kezükbe a vasút ügyét és elsőrendű, fővonali sínekkel létesítendő iparvágány épi tésére kértek engedélyt a kereskedelmi minisztertől, hogy Bonyhád községet összeköthessék Hidas-Bonyhád állomással. Az engedélyt a Bonyhádi Tejtelep és a Bonyhádi Gőzmalom Rt. együttesen kapták és a háború folyamán hozzá is fogtak az ipar vágány megépítéséhez. Elkészültek a hidas-bonyhádi vasútállomástól a községbe vezető töltések, illetve bevágá sok, a malomvágány töltése, az ösz- szes hidak ellenfalai és az átereszek, valamint a község melletti áruraktár és irodaépület. A vállalatok megvásárolták a síneket és a talpfákat, úgy, hogy a vasút teljes elkészültéhez csak igen kevés munka volt hátra. Közben kitört a forradalom és a vállalkozó cég félve vagyonának az elkommu- nizálásától, a, Hidas-Bonyhád állomásra már leszállított síneket és talpfákat másnak adta el. A vörös uralom alatt és az azt követő időben a gazdasági viszonyok bizonytalansága miatt az iparvasut befejezésére gondolni se lehetett és az építkezés már csak azért is szünetelt, mert a szükséges síneket nem lehetett megszerezni. A félbenmaradt létesítményt időközben a Nagykanizsán székelő „Transdanubia Egyesült Gőzmalmok Részvény társasága“ szerezte meg, amelynek vállalatai közé tartozik a bonyhádi gőzmalom is. A „Transdanubia“ a vasút megépítésére a bonyhádi érdekeltség bevonásával uj részvénytársaságot alapított, amely »Bonyhád-Hidasbony- hódi Korlátolt Közüzemű Vasút Rt.« címen már a cégjegyzékbe is felvétetett. Ez a részvénytársaság nemrég nagy erővel vette a kezébe a régóta vajúdó vasút ügyét és mivel sikerült az építés befejezéséhez szükséges anyagokat biztosítania: elhatározta a munka megkezdését. Két héttel ezelőtt megkezdődtek a hely színén a mérnöki munkák és azok nyomán a szükséges földmunkák is, úgy, hogy a vágány még az ősz előtt átadható lesz a forgalomnak. A részvénytársaság az üzemet a saját mozdonyával kivánja lebonyolítani, azonban szerződést kíván kötni a Magyar Királyi Államvasutak igazgatóságával, hogy az Bonyhádon állomási ki- rendeltséget állíttasson fel és a forgalmi, számviteli és pénztári teendőket M. Á. V. alkalmazottakkal végeztesse. Ebben az esetben ugyanis az árukat már Bonyhádon fel lehetne adni bármely vasúti állomásra, illetve a Bonyhádra feladott árukat közvetlenül Bonyhádon lehetne kiváltani, nem pedig — mint eddig — Hidas- Bonyhádon. Az uj vasút fontossága — addig is, amig a személyforgalom megindulhat rajta — különösen abban mutatkozik, hogy a tömegárukat, a búzát, lisztet, szenet stb. a körülményes kocsifuvar és átrakás nélkül lehet szállítani, ami úgy időben, mint pénzben jelentékeny megtakarítást jelent.

— A szekszárdi felsőkereskedelmi iskola ügye. Vendl István polgár- mester a napokban Budapesten járt, hogy a felsőkereskedelmi iskola ügyében tárgyaljon a vallás és közoktatásügyi minisztériummal. A polgár- mester ugyanis a kereskedelmi iskola most még mindig vajúdó ügyét szeretné döntés alá vinni éB a kép viselőtestület megbízásából azt a pro- poziciót tette a minisztériumnak, hogy vagy maga az állam vezesse tovább az intézetet, vagy adjon az iskola részére nagyobb összegű segélyt, vagy pedig vegye át a polgári fiúiskolát is a hozzátartozó ingatlanokkal és szántóföldekkel együtt és azok jövedelméből tartsa fenn úgy a polgári, mint a kereskedelmi iskolát. A kultuszminisztériumban rövidesen határozni fognak az iskola felől, mert a múlt évben megnyílt intézet, amely vármegyénk egyetlen kereskedelmi iskolája, életképességét és szükségességét már eddig is bebizonyította. A döntés egyébként azért is szükséges, mert az ősszel megnyílik a II. osztály is és a fokozatosan betöltendő tanári állásokra ki kell irni a pályázatot.

— Tőkeemelés. A Mezőgazdasági Kereskedelmi r.-t. igazgatósága folyó bó 29-ére közgyűlést hivott össze az alaptőke emelese ügyében. Nevezett társaság vármegyénk borkereskedelmében jelentékeny szerepet tölt be és a szekszárdi vörös borok jó hir nevének érdekében igen eredményes munkásságot fejt ki. Összeköttetései révén a szekszárdi vörös boroknak eddig már állandó lerakata van Wienben, Prágában, Passauban. A társaság évenkint 10—15 ezer hektóliter bort vásáról a szekszárdi piacon és így e nagy forgalommal szemben az igazgatóság ssükségesnek látta, hogy 2400 drb részvény kibo- csájtásávai az alaptőkét 2,760 000 koronáról 3,240.000 koronára emelje és a tartalékalapokat is 480,000 ko rónával gyarapítsa. A tőkeemelési tervezet szerint minden 5 régi részvényre jut egy uj részvény 430 korona árban, amely rendkívül előnyös, mert a társaságnak nemcsak igen kedvező üzletmenete van, hanem jelentékeny tartalékjai is. A tőkeemelés folytán a társaság saját tőkéi

5.600,000 koronát tesznek ki és úgy értesülünk, hogy e hó végével záruló mérlege igen kedvező, úgy hogy a múlt évi 20 koronás osztalékkal szemben, 30 koronát fognak fizetni.

— A gyönki gimnázium évzáró Ünnepélye junius hó 15-én különösen szép formában folyt le az idén. Délután 4 órakor a református templom — bár hétköznap volt és a földmives osztály hiányzott — teljesen megtelt ünneplő közönséggel. A műsor a Himnusszal kezdődött, melyet a 90. zsoltár eléneklése követett. Azután Huszár Sándor ref. magyar lelkész szívhez szóló imát mondott. Kovács Kálmán III., Kovács Gyula IV. és Debreczeny Zsigmond III. osztályú tanulók szavalata után Ádám József igazgató búcsúbeszédet tartott. A közönség végül elénekelte a Szózatot és azután kivonult a gimnázium udvarára, hogy jelen legyen az ifjúság diszmeneténél. Szép látványt nyújtottak a pirosarcu fiuk fehér tornaingben, amint Mestyán Rezső zenekarának indulójára kemény tartással elléptettek a közönség előtt. Paniö János IV. osztályú tanuló mondott azután el egy verset, mely arról szólt, hogy ő, idegen honpolgár gyermeke, mint lett magyarrá. Következett az ösztöndijak, adományok kiosztása és azután a legszebb rész, a disztorna, melyet Székely János tanár vezényszavára a zenekar hangjaira végeztek. Különösen hatásos volt, mikor a gyerekek térdre ereszkedtek és a zene hirtelen elhallgatván, ütemes hangon esküre emelt kézzel mondták: ffNem, nem, soha 1“ Azután elénekelték a magyar Hiszekegyet. A szép ünnepélyt Kovács Jenő IV. osztályú tanuló szavalata zárta be, azután a zenekar térzenét adott, melyet a közönség még sokáig élvezettel hall gatott. A költségek fedezésére dr. Keck László fenntartó testületi tag a helyszínén 2810 K t gyűjtött össze.

— Janusek mérleggyár Szekszárdi Pásztor-utca 506. sz. Telefoni 95. sz.

— Ügyvédi iroda megnyitása. Áldor

Ödön nyugalmazott szekszárdi .kir. törvényszéki tanácselnök ' Szekszár- don, Széchenyi-utca 642. sz. a. levő lakásán ügyvédi irodát nyitott.

— Rézgálictliány. Általános a panasz, hogy nem kapni rézgálicot és ha véletlenül mégis, úgy rettenetes drága áron, úgy, hogy azok a vidéki nagykereskedők, akik eddig foglalkoztak a cikk eladásával, abbahagyták azt, mert 220 koronás rézgálicot forgalomba hozni nem akarnak. Szerencse a kedvező időjárásnak, mert különben a rézgálic gyárak ki- uzsorázó törekvése miatt, az országnak milliárdos kárai lehettek volna a permetező anyag hiánya miatt. Igaz, hogy a gazdák is hibásak, mert csak akkor akarják beszerezni a rézgálicot, amikor permetezni kell és pár korona megtakarítása céljából kockáztatják értékes termésüket. Mint értesülünk, a rézgálic üggyel most már a földmivelésügyi miniszter is komolyan foglalkozik, mert dr. Éri Márton alispán, Vendl István polgármester és Schneider János igazgató felkérésére dr. őrffy Imre, a szekszárdi kerület képviselője Meskó Zoltánnal egyetemben erőteljes mozgalmat csinált a rézgálic ügyben és a földművelésügyi miniszter ígéretet tett, hogy ebben a szőlőbirto- kosságot erősen érdeklő ügyben sürgősen és erélyesen eljár.

— Szekszárdi és tolnamegyei bortermelők. A Magyar Szőlősgazdák Országos Égyesülete augusztus hóban országos szőlő és borkiállítást rendez Budapesten. Hogy Szekszárd és Tolnamegye ne maradjon el a kiállításról, ennek BzükBégességét bortermelőink előtt hangoztatni majdnem felesleges. Ideje már, hogy kilépjünk a küzdőtérre és bemutassuk jó ó borainkat, mert azok sok más vidéki borokkal kiállhatják a versenyt. Szükséges megmozdulniok az igazán jó borokat termelő gazdáknak, mert a Szekszárd vidéki borok, sok selejtes bornak a piacra dobásával részben diszkreditálva vannak, amit eléggé mutat az a körülmény, hogy az e vidéki borok árai a legalacsonyabban vannak jegyezve. Vissza kell szereznünk régi jó hírnevünket. Vegyünk minél többen részt a kiállításon. A részletes tudnivalók és feltételek iránt forduljanak az érdeklődők Boross Zoltán intézőhöz Szekszárd, mint a TolDamegyei Gazdasági Egyesület borkiállitási rendező bizottságának előadójához.

— Tolnavármegyeiek győzelme a budapesti ügetöversenyen. Szép győzelmet aratott özv. báró Rudnyánszky Dezsőné zombai földbirtokos tulajdonát képező Van Dyke nevű ménnel, ifj. Bernrieder József középhidvégi földbirtokos, a folyó hó 11-én Budapesten tartott ügetőversenyen. Rövid tréning után, a harmadik futamban a professzionátus hajtókkal szemben könnyen nyerte el az első dijat 1: 30 átlagidővel, ami a mén kiválóságát bizonyítja.

— Érettségi. A szekszárdi áll. főgimnáziumban f. hó 12 én és 13-án tartották meg az érettségi vizsgálatokat, amelyeken Magas Mihály tatai kegyesrendi főgimnáziumi igazgató elnökölt, mint kormánybiztos. Az érettségire 14 tanuló jelentkezett, akik közül 12 állotta ki sikerrel a vizsgát, kettőt pedig javitóra vetettek vissza. Jelesen érettek Antal Ilona, Fejős Margit, Szászy Ella és Nagy Béla. Jól érettek Krcsmarik Teréz, Gyüsztt István és Kovács Jenő. Érettek Éri Erzsébet, Nagy Margit, Tauszig Klára, Fillér József és Szegő István. Amint megállapítható, az idei érettségi eredménye kiválóan jó volt.