Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-06-17 / 25. szám
IV. évfolyam. Szekszárdi 1922 junius 17. 25. szám. Síerlfcewtgséo és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. lü&ffzefésl ár: Helyben és vidéken : egész évre 120 K, félévre 65 K, negyedévre 35 K. — Egyes szám ára 4 K. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illet« közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések irat: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés as atolae oldalon egy 60 mlllmeter széles hasábon mlllraéter soronként 2 korona, a szSvegoIdalon 3 korona, a hírrovatban elhelyezett reklémblr valamin! a nyllttér soronként 30 koronába kerül. Családi hírek és vállalati hlr> datésak külön árszabás szerint. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiiszek Magyarország feltámadásában, Amen. A nemzetgyűlés hétfőn összeül és a mandátumok igazolása, valamint a Ház megalakulása után kezdetét veheti a nagy, a komoly országépitő munka, amelynek évszázadokra való előrelátással kell megaiapzni a rombadőlt Magyar- ország uj épületét. A nemzetgyűlési párttusákat követő ás a hónapokig tartó választási harcok zaja mindenütt elcsitult és Csonkamagyarország népe lélekzel- visszafojtva várja az uj nemzetgyűlés munkáját'és alkotását. Magyarország ezeréves fennállása alatt a mostaninál rosszabb, kedvezőtlenebb helyzetben sohasem volt. Körülöttünk koncra éhes, falánk szomszédok fegyverkeztek, hogy testünkből még nagyobb darabokat hasítsanak le. És az ántánthatalmak, amelyeknek belátásában, igazságtételre való törekvésében mi annyira naiv módon hittünk, még biztatják is őket és a határkiiga- zitások - alkalmával is az oláh, rác meg a cseh területeket akarják h8gyobbitani. A franciák a Miller and- féle kisérő levéllel a talpraállott fehér Magyar- országot Ugyanúgy megcsalták, mint annakidején a vörösöket. Sehonnan egy biztató jel-, sehol egy segítő kéz, amely felénk, szerencsétlen elhagyatott magyarok felé nyúlna: a leg- elhagyatottabb^népe, nemzete, országa vagyunk az egész földkerekségnek ! Sehol egy barátunk, sehol egy közeli rokonunk a népek nagy tömegében. Minden szomszédunknak útjában állunk itt, ezen a helyen, ahová bennünket a történelem állított. A mi testünkön keresztül akart terjeszkedni majd egy fél. évezreden keresztül kelet felé a német, itt akar előtolakodni a pimasz cseh, erre akarja a kultúrát terjeszteni a vad oláh és a szerbek is arról ábrándoznak, hogy ott kell végződnie az országuk határának, ahol észak felé az utolsó rác templomok vannak: Komáromban, Esztergomban, Váczon, Budán és Balassagyarmaton! És mikor a megmaradt parányi országunkat annyi veszedelem fenyegeti, amikor a szomszédaink csak az uj nekiindnlás alkalmára várnak: vájjon felismeri e történelmi hivatását és kötelességeit ez a nemzetgyűlés ? Három évtized ótji egyebet sem csinált a magyar parlament, csak marakodott. A turáni átokkal terhelten jó ideje már mindig Magyar busába vágja a körmét, a fogát a Magyar. Veszekszik idehaza és mintha Btruccmadár módjára homokba volna fúrva a feje: észre sem akarja venni, hogyi mi történik körülötte. Igaz, hogy Ausztriával való hosszas házasságunk alatt gyámoltalanok lettünk. A. külpolitikát Bécsből intézték, és ! most, hogy szétváltunk, még mindig a régi nótát, a belső harcok tűsét fnjjnk. Nem akarunk tudomást venni arról, hogy a külpolitika legalább olyan fontosságú egy országra nézve, mint a saját belső élete. Sokkal sorsdöntőbb órákat élünk, semhogy megengedhetnénk a belső harcok felujnlását, amelyek az ország vógpusztulását jelentenék. .Most össze kell fogni mindenkinek, most eggyé kell forrnia a haza megmentésére minden képviselőnek, bármilyen pártállásu is. Most nem szabad előtörni sem az egyéni hiúságnak, sem az egyéni önzésnek, most nem lehet szó osztályönzésről és osztályérdekekről, mert moBt mindnyájunk létéről, vagy nem létéről van szó! Ennek a nemzetgyűlésnek az a kötelessége, hogy eggyé forrassza ezt a széttagolt magyar nemzetet. Hogy az egész országon keresztül mindenütt egyformán úrrá legyen a nemzeti, a keresztény eszme. Hogy a magyar becsület, a magyar tisztesség és a magyar munkabírás hatalmas erejével eggyé, kemény acéllá kovácsolja óssze az itt élő milliók testét és lelkét egyaránt. Mert csak az acélos, az erős egység menthet meg minket és csak ez támaszthatja fel a régi Magyarországot. Mert csak akkor lehet itt szociális reformokat végrehajtani, ha a magyar nép szilárdan összetart. És ha összetart, annak az lesz a következménye, hogy a magyar nép jobb sorban lesz, mint a körülöttünk idegen járom alatt élők milliói. És ha ez meglesz, akkor igy — és nem háborúval — vissza fogjuk szerezni a régi Magyarországot, Szent István koronájának a régi birodalmát. Ennek a feladatnak a teljesítését és megoldását várja mindenki a hétfőn összeülő nemzetgyűléstől, amelynek összességét azzal a kívánsággal üdvözöljük, hogy oly sokat szenvedett Édes Anyánk, a Haza szerete- tétől áthatva tegyenek félre minden melléktekintetet és az eljövendő öt év alatt bölcs belátással rakják le az ismét eljövendő Nagymagyarország- nak örök időkre alkotandó sziklaszilárd uj alapjait. A közigazgatási bizottság ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 14 én tartotta rendes havi ülését, amelyen Forster Zoltán főispán távolléte folytán dr. Éri Márton alispán elnöklete alatt Száváid Oszkár vár* megyei főjegyző, Fördős Mihály vm. másodfőjegyző, Steinfeld Béla várm. árvaszéki elnök, dr. Drágíts Imre vm. t. főorvos, dr. örffy Gyula vm. t. főügyész, Kaminszky János min. tanácsos pénzügyigazgató, dr. Berze Nagy János kir. tanfelügyelő, Tóth Henrik műszaki főtanácsos, Eördögh Zoltán m. kir. gazdasági felügyelő, gr. Apponyi Géza, Fekete Ágoston, !. dr. Kardoss Kálmán, br. Schell József bizottsági tagok vettek részt. A bizottság az alispán havi jelentésének meghallgatása után többek között tudomásai vette a kereskedelemügyi miniszternek a paks—zádori rév vámdijezabályzatának megállapítása és a pécsi megyéspüspöknek a tanítói nyngdijbizottságba Mosgai Sándor szekszárd-ujvárosi plébános kiküldése tárgyában kelt rendeletét, illetve átiratát, elintézte a napirendre tűzött ügyeket és végül meghallgatta és tudomásul vette az egyes közigazgatási ágazatok főnökeinek szokásos havi jelentéseit. A teljes ülés után még a gyámügyi felebbviteli küldöttség, a gazdasági albizottság és a fegyelmi választmány ülésezett. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. — A pécsi püspök balesete Gróf Zichy Gyula pécsi püspök a napokban, hogy egy nagyobb szerencsétlenséget megelőzzön, kiugrott a kocsijából, amely a Littke-féle pezsgőgyár előtt majdnem elütött egy kerékpározó fiút. A püspök lábsérülést szenvedett és orvosa tanácsára pár napig kénytelen lesz az ágyat őrizni. — A főispán Budapesten. Forster Zoltán főispán Budapestre utazik, hogy részt vegyen az egységes párt szombat délutáni értekezletén. — A birői és ügyvédi kar búcsúja dr. Pesthy Páltól. A szekszárdi kir. törvényszék területén működő birói, ügyészi és ügyvédi kar a szekszárdi kaszinó nyári helyiségében folyó hó 13 án este tartott ünnepi társaslakoma keretében is búcsút vett a szekszárdi kir.* törvényszéknek nyugalomba vonult, közszeretetben és becsülésben álló elnökétől, dr. Pesthy Páltól, akit a gyönki kerület választóközönsége küldött a most összeülő nemzetgyűlésbe. A lakomán helybeli, csaknem teljes számban megjelent birói, ügyészi és ügyvédi kar tagjain kívül a vidéki bírák és ügyvédek közül is számosán részt vettek, sőt a pécsi kir. ítélőtábla elnöke, dr. Félix Antal is jelen volt. A jól sikerült banketten elhangzott számos pohárköszöntő közül az elsőt dr. Pesthy Pál mondta a kormányzóra. Az ünnepektől beszédben búcsúzott el dr. Félix Antal kir. ítélőtáblái elnök, a törvényszék szónoka alapi Salamon Iván, kir. törvényszéki tanácselnök, a törvényszék helyettes elnöke, a járásbíróságé Mirth László, kir. járásbirósági elnök, az ügyészségé dr. Kozacsek József, kir. ügyészségi elnök, az ügyvédi karé dr. Mayer Gyula, szekszárdi ügyvéd volt. Dr. Kramolin Gyula kir. törvényszéki orvos dr. Pesthy Pálnéra mondott tósztot. Majd dr. Pesthy Pál köszönte meg a volt kartársak részéről oly közvetlenül megnyilvánult meleg ünneplést. Az estebéd. után még sokáig a legjobb hangulatban maradt együtt az egész társaság. — A hajnalig tartó bucsnlakomán 58 személy vett részt. — Kitüntetéses doktorátus. Kun Sándor tanár, földink, aki középiskolai tanulmányai alatt is disze volt a szekszárdi főgymnázinmnak, e hó 12 én „summa cum lande“ tette le a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán a tudori szigorlatot. Az uj dok^prt, aki nemrégiben a tanári vizsgát is kitüntetéssel álta ki, szombaton, e hó 17-én fogják felavatni. A sok reményre jogosító fiatal ember nevelt fia Koretzky János mázai maiomellenőrnek. — Bírói vizsga. Dr. Gaál Dezső szekszárdi kir. törvényszéki titkár és dr. Kalencsik Kálmán szekszárdi kir.' törvényszéki jegyző, a budapesti ügyvédi és birói vizsgálóbizottság előtt sikerrel vizsgáztak az egységes vizsv gának magánjogi tárgycsoportjából. — Találkozó. Lélekemelő ünnepélynek volt a színhelye folyó hó 7 én a cisztercita rend pécsi főgimnáziuma. Ezen a napon találkoztak ott az" 1887—1896. években érettségit tett volt tanítványok. Az ünnepségen megjelent dr. Békefi Rémig zircii apát is, a találkozóknak rajongásig szeretett volt tanára. Reggel 8 órakor a belvárosi plébániatemplomban misét hallgattak, amelyet az apát mondott nagy segédlettel. — Szép és megható kép volt, amikor a találkozó iskolatársak a gimnázium jelenlegi tanulóival együtt a gimnázium épületéből a templomba és onnét a jelenlegi diákok sorfala között a gimnázium épületébe visszavonultak, ahol a volt tanítványok szeretettel teljes üdvözlésére dr. Békefi Rémig apát mondott megható beszédet, könnytelt szemekkel emlékezvén meg Hazánk szomorú sorsáról és munkára, hazaszeretetre buzdította a jelenvoltakat. Ezután az elhalt tanáraik és iskolatársaik sirhelyeit látogatták meg testületileg, majd bankettre gyűltek össze a „Pannónia“ éttermében, ahol vig pohárcsengések között idézték fel a 25—35 év előtti tanulótársi emlékeket és lélekben megiQodva, a legkellemesebb emlékekkel tértek vissza élethivatásukhoz. Városunkból a találkozón dr. Éri Márton alispán és Mirth László kir. járásbirósági elnök vettek részt. — A Molnár-féle nyomdai műintó- ZOt újabb Sikere. A magyar kultusz minisztérium a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségével karöltve, a két testvérnemzet közötti kapcsolat megerősítése céljából, az elmúlt év folyamán a távoli Finnország Helsinki városában magyar népművészeti kiállítást rendezett. A kiállításon a szekszárdi Molnár-féle nyomdai műin tézet rt. is résztvett művészi kivitelű dísztárgyaival és egyéb ízléses" gyártmányaival. A kiállítás vezetősége most díszes kivitelű elismerő oklevél utján méltatja a Molnár féle müintézet versenyképességét.
