Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-05-25 / 22. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1922 május 25. gyüió Széki des ^ melle Andr lóság! ható a: előad! nák tára | litikjj a kii kisij meg* halói Jáno Mát; Sánc jelet iótsz 152 A fl szán testi rokl lent' ségt: évi , d'ja? dósi; lási indi ság műi üss; ehb ind' a I a érd kel V8| mé dáif má ba; mi 8Z( Bf SZÍ SZí ho jel k( uj A Pf m Ji s| F ri 5 ni v ói U 6 F y e a I 1 1 í 2 meggyőző hatása alatt ismét az ő híveivé lettek. A vasárnapi impozáns állásfoglalás után most már kétséget sem szenvedhet, hogy a választáson dr. Őrffy Imre óriási többséggel nyeri el a kerület mandátumát, amit egyébként azzal is bizonyítottnak látunk, hogy már a jelöléseknél is nagy abszolút többséget kapott. * Or. Őrty Imre beszéde. Az utóbbi években sok helyét bejártam az országnak, sok városban és községben volt alkalmam szólani a polgársághoz, de soha úgy elfogódva nem voltam, mint ebben a pillanat* ban. Úgy érzem magam itt, a szekszárdi ódon városháza udvarán Önök elótt, mint az iskolásgyerek, akit ki* állítanak a vizsga ünnepi közönsége elé. Mély meghatottság vesz rajtam erőt, hisz annak a városnak a polgársága előtt állok, ahol születtem, nevelkedtem, ahol mindenki ismer és ahol egy uj korszaknak a kezdetén % a polgárság impozáns bizalma a nemzetgyűlésbe küldött. Úgy programmbeszédeimben, mint akkor, amikor a mandátumomat kéz hez vettem, kijelentettem, hogy az a szerep, amelyet mi, nemzetgyűlési képviselők magunkra vállaltunk, a legnagyobb mértékben népszerűtlen és hálátlan, mert egy rettenetes háborút vesztett, iszonyúan megcsonkított ország újjáépítése mindig terheket jelent addig, amíg az országot hosszú, keserves évtizedek munkájával ismét talpra lehet állítani. Hogy mit dolgoztunk az elmúlt nemzetgyűlésen, hogy a munkában mekkora részem volt, arról már beszámoltam Önök előtt és nagyjában ismertettem gróf Bethlen István miniszterelnöknek az egységes pártra vonatkozó terveit is. Az egységes párt. Akkor még jóformán a kezdet stádiumában volt ez az ügy, amely rövid idő alatt teljesen kiforrott és örömmel állapíthatjuk meg, hogy az ország abszolút többsége máris csatlakozott az egységes párthoz. A helyzet ma tehát sokkal kedvezőbb, mint 2—3 hónappal ezelőtt volt. A józan itélőképességü magyar választóközönség felismerte, hogy gróf Bethlen István egységes pártja mellé kell csoportosulnia, hatalmas kormányzó pártot kell a nemzetgyűlésbe küldenie, hacsak azt nem akarjuk, hogy széthulljon még ez a megmaradt Csonka Magyarország is. Elég a gyűlölködésből. Belátták ezt a tényt politikai ellenfeleim is, akik maguk tapasztalhatták itt a kerületben, hogy a polgárság a mi zászlónk köré tömörült. Politikai ellenfelem, Bartha Albert, akinek pártja, ezt loyalisan elismerem, tisztességes eszközökkel dolgozott — a győzelem kilátástalanságát tapasztalva, nem is kívánta magát jelöltetni. Nem személyeskedésből említem az ő nevét, mert hiszen én személyeskedni nem akarok. Nem tettem és nem is teszem soha. Nekem lehet valaki politikai ellen- felem, de ellenségem, akivel ne kém elintézni való ügyem lenne, az nincsen. Nem kivánok tehát politikai ellenfeleim személyével foglalkozni, mert már épen elég volt a gyűlölködésből, a torzsalkodásból, most már a szeretet alkotó munkájának kell következnie. 2 A rágalmazók. Mielőtt azonban programmot adnék és ismertetném a keresztény kisgazda* és földmives párt elveit, foglalkoznom kell azokkal a hitvány és alávaló rágalmakkal, amelyekkel egyesek a kezemben tartott tiszta becsületes zászlót és az én személyemet be- mocskolni igyekeztek. Én az ellenfelet is tisztelem, ha becsületes az az ellenfél és tisztességes eszközökkel küzd. És amint magam is csupán csak az igaz utón járok, ellenfeleimtől is megkövetelhetem, hogy amit mondanak, az igaz legyen. Programmot, tetszetősét könnyen lehet adni. Azonban aki olyant ígér, amit megtartani nem lehet, az bizony népbolonditó. Hamis, hazug ember az, aki azt meri Ígérni, hogy ebből a levert, kifosztott és megcsonkított országból hamarosan tejjel-mézzel folyó Kánaánt lehet csinálni. ígérni könnyű, de az ígéretet meg is kell tudni tartani. A külpolitika. A Bethlen gróf vezetése alatt álló kormány szívós, nehéz munkával akarja az országot mostani nehéz helyzetéből kivezetni és programújában a külpolitikai feladatok egész sorozatát kívánja megoldani. A külpolitikai programmot, annak bizalmas vonatkozásainál fogva, veszély nélkül nyilvánosan tárgyalni nem lehet, azonban mindnyájunknak meg kell bízni gróf Bethlen Istvánban, aki tudja, hogy mit akar és akinek sikerülni fog az, hogy a körénk font ellenséges gyűrűt szétzúzza. Azpnban erre nézve szükséges, hogy maga mögött érezze az egységes és meg- oszthatatlan magyarságot. Ha nem volna oly hatalmas a miniszterelnök koncepciója, amelynek részleteit csupán velünk, néhány bizalmasával közölte, nem jönnének hozzánk olyan elemek is, akik a kisgazdapárt programmjában lefektetett demokratikus elveket eddig nem vallották a magukénak. Azonban belátták, hogy az országot máskép, mint egy nagy párt összehozásával, megmenteni lehetetlen. A kisgazdapárt nem nézi, hogy a többség összehozásán fáradozó politikusok mely párthoz tartoztak a múltban. Csupán azt vizsgálja, hogy tudnak-e és akarnak-e ezek az ország jövője érdekében dolgozni, vagy sem. Ha azonban álutakon befurakodni igyekeznék a mi pártunkba olyan valaki, aki ott csak izgágáskodni akar, azt a föld népének erejéből táplálkozó többség kiveti magából, mint a farkast, a bárányok közül. Nem koncosztás lesz abban a pártban, nem a húsos fazekak tartalmának a megemésztése, hanem kemény és nehéz munka vár azokra, akik a többségnek, az egységes pártnak a tagjai lesznek. Herkulesi erő kell ahhoz, hogy mindazokat az elveket valóra lehessen váltani, amelyeket a kormány a zászlajára irt. Máról holnapra az elpusztított sivatagból nem lehet Kánaánt, békességet és jólétet teremteni. Akkor, amikor az egyik kezünkkel a határainkon betolakodó rabló ellenségeinket kell távoltartani: csak félkézzel tudunk dolgozni, de azzal a félkézzel azután lankadatlanul és fáradhatatlanul kell munkálkodnunk a haza üdvén. Beszélni nem fogunk sokat, de annál ■ többet cselekszünk. Éjjelt nappallá | téve is ott leszünk a kormány oldalán, hogy becsületes törekvéseiben támogassuk. És én e munkában úgy, mint eddig, ezután is ott leszek. ftenczes és Haypál. Hogy én úgy az ország, mint a kerület és a földmives társadalom érdekében mit és mennyit dolgoztam a nemzetgyűlésen, azt megmondhatják az én polgári származású volt képviselőtársaim, Kenczes János és Haypál István, akikkel együtt ültem az ország házában és egymást támogatva, egymást bátorítva, egymást kiegészítve munkálkodtunk a haza üdvén, a polgárság, a kerület és a vármegye sorsának a jobbraforditásán. Én velük tárgyaltam meg azokat a teendőket, amelyek a földmives társadalom érdekeit célozták és igénybe vettem a gyakorlati élethez, a föld- mivelő és kisgazda foglalkozáshoz igazodó tanácsaikat, felvilágosításaikat. Viszont, ha az uj törvényjavaslatok útvesztőiben az én polgárképviselőtársaim nem birtak eligazodni, akkor én jöttem a segítségükre és én voltam az Útmutatójuk azokban az ügyekben is, ahol a kerület, vagy az egyes választópolgárok ügyeit kellett a nemzetgyűlésen kívül, a minisztériumokban elintézni, így dolgoztunk, az egész Magyar- ország javára testvériesen és igy egészitettük ki egymás tudását és tapasztalatait. Védekezés a rágalmak ellen. A választási hadjárat tele van csúf harcokkal, amelyeknek az eszközeit bizony nem igen válogatják a rosszindulatú népbolonditók, akik mézzel keverve adják be a mérget a választópolgároknak. Eleinte nem védekeztem a rágalmak ellen, de most már kötelességem megtenni ezt nemcsak a magam, hanem a választóim becsületének az érdekében is, nehogy valakinek közülük szégyenlenie kelljen magát miattamA kényszermunka meséje. A rágalmak egyike az, hogy én olyan törvényt szavaztattam vagy szavaztam meg a nemzetgyűlésen, amelynek az alapján bárkit el lehet vinni mindenféle birói intézkedés nélkül két évi kényszermunkára. Emberek 1 Hát ki hisz el rólam ilyen alávalóságot, ilyen őrültséget? Hát ezért volt Rákóczi és Kossuth szabadságharca? Hát ezért törölték el ŐBeink a jobbágyságot, hogy mi megint visszahozzuk ? Hisz ez a visszatértét jelentené a legsötétebb középkornak! Ha ez igaz volna, akkor én nem érdemleném meg az Isten éltető levegőjét sem. Az előfogat Azonban mindannak az aljasságnak, amivel engem rágalmaznak, épen az ellenkezője az igaz. Pártommal egyetértőleg indítottunk akciót arra, hogy a közszolgáltatásnak a méltán kifogásolható mostani rendje megváltoztattassák. Értem ezalatt a polgárság által kiállítandó előfogatot és az igás napszámot, mert az egyenlő teherviselés elvével nem egyeztethető össze, hogy a szegény földmivelő ember kocsiját a mostani rend szerint fogják közmunkára. Mindezeket a dolgokat azonban a törvényes intézkedések során és nem lázitó szóval kívánjuk megvalósítani. Ezért szükséges, hogy törvényhozó munkánk minél eredményesebbé tételére zárt sorokban tömörüljön a nép a zászlóink alá. Mert ha most nem 1 sikerül a nagy agrárpártot egységessé és erőssé tenni, akkor megint újból kezdődhetik a marakodás ée a nemzetgyűlés munkaképtelensége. A választók okossága. Én ismerem a szekszárdi választó- kerület népének az egészséges, becsületes és higgadt gondolkozásmódját és véleményét. Ezt a népet a forradalom alatt, amikor olyan rettenetesek voltak az egész Országban, sőt a vármegye egyes részein is a kilengések: nem bírták, nem tudták felbiztátni arra, hogy itt gyilkoljon, raboljon és romboljon. Én büszke vagyok arra, hogy ennek a népnek a józanságát nem birták megingatni a legveszedelmesebb, a legvadabb időkben sem. És én büszkén hivatkoztam arra mindig, hogy ezt a polgárságot én képviselhettem a nemzetgyűlésen. Hiszem, hogy ez a polgárság a mostani választások alkalmával is megtalálja az arany középutat, amelyen haladnia kell. A nép Iskoláztatása. A múlt eseményei igazolják, hogy a nép iskoláztatására, nevelésére a legnagyobb súlyt kell fektetni. Emlékezzünk csali» vissza az elmúlt időkre, amikor a szocialisták az iskolán keresztül akarták megmérgezni a jövő nemzedéket, amelyet pedig naggyá, erőssé, hatalmassá és tanulttá kel! tenni, hogy annál jobban boldogulhasson. A polgárság nevelésének hatékony eszközei a kisgazdaképző iskolák, amelyeknek a létesítése és megvalósítása érdekében épen én annyit kilincseltem az illetékes haté Ságoknál és ministemmoknál. Ezek az iskolák, amelyeknek egyik előhírnöke a Szekszárdon szervezett tanfolyam, emelik a nép értelmi színvonalát és egyúttal a több termelés lehetőségeinek az elsajátításával & jólétét is. A balpárt. Az izgatok — Drozdy és Rassay — annak idején velünk együtt szavazták meg a nemzetgyűlésen azokat a törvényeket, amelyek ellen Ők most annyira ágálnak. Ezek az urak azt hirdetik, hogy erős ellenzéki pártot kell összehozni és a régi negyvennyolcas kerületeket bele akarják ugratni abba, hogy ezek a kerületek a saját érdekeik fólretételóve! ismét ellenzékieskedjenek. A múltban volt értelme Szék szárd és kerülete ellenzékieskedésének. Igaza volt a kerületnek, amely olyan követeket küldött az ország házába, akik nem tetszettek Bécsnek és az osztrákoknak. Most azonban, amikor a fcörüh mények alakulata folytán Bécstől megszabadultunk, egészen más a helyzet és az ország magyar lakosa ságának olyan politikát kell csinálni, amilyen politika Magyarországon még nem volt. Igaz az, hogy a magyar, a független kerületek legnagyobb része úgy megszokta a balpártiságot, hogy most sem tnd megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a kormány mellé álljon. Pedig most már Magyarország független. Ki ellen akarunk tehát ellenzékieskedni ? Saját magunk ellen kell talán harcolnunk ? Ha most a magyar nép az izgatófe által terrorizáltatni engedi magát és ha nem mutatja meg igaz magyar akaratát azzal, hogy gróf Bethlen István mellé áll, akkor úgy tesz a nép, mint Károlyi Mihály, aki saját maga dobta oda az országot a vörös kommunisták prédájának. Ezt akarjuk most is? I OL hm Rnü iákat vegyi IN festési tisztit tt9ttészben,i nini fel Itettáll apóiban Szekszál rd , Kossuth 1 Lajos-utca
