Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-01-18 / 3. szám
IV. évfolyam. Szekszárd, 1922 január 18. 1 3. szám. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP •zerkesztüség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonnám 85 és 102. Elfffzetésiár: Helyben és vidéken: egész évre 120 K, félévre 65 K, negyedévre 35 K. — Egyes szám ára 3 K, Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Á lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kfildendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés as utolsó oldalon egy 60 Bilim ti er széles hasábon mtllméter soronként 2 koron, ■ szövegoldalon 3 korona, • hírrovatban elhelyezett reklám hír valaMUl a ayllttár soronként 30 koronába kerül. Családi htrek és vállalati hirdetések külön árszabás szerint. Forster Zoltán főispán beiktatása. Nemzeti zászló leng az ősi vármegyeház ormán, hirdetvén, hogy ünnepe van a vármegyének, a legszebb jogával él ma, installálja az uj főispánt. Az Ünneplő közgyűlésre, dacára a zord téli időjárásnak, a vármegye különböző részeiből elég szép számmal gyűltek össze a törvényhatósági bi zottság tagjai. Á közgyűlést dr. Éri Márton, az alispánt helyettesitő főjegyző a következő lendületes beszéddel nyitotta meg: 0 Dr. Éri Márton beszéde. Tek. Törvényhatósági Bizottság! Amidőn jelen alkalommal engem ért az a megtisztelő feladat,» hogy az elnöki széket elfoglalva, teljesítsem az ezzel járó tisztséget, azon pillanatig, amíg azt jogos birlalójának átadhatom, üdvözlöm a törvényhatósági bizottságnak megjelent igen t. tagjait és hálás köszönetemet fejezem ki, bőgj e zord és kellemetlen idő dacára, ide befáradni s ezzel a mai beiktató közgyűlés fontosságát elismerni mél- tóztattak. Az érdeklődésnek ez a hatalmas megnyilvánulása az öntudatos önkormányzati élet életrevalóságának oly csattanós bizonyítéka, mely óva inti mindazon szándékolt törekvéseket, melyek az egészséges, állami életünkre annyira fontos autonómiának életfolyamatát akár a szélsőséges felfogás érvényesülése, akár a meglevő szák határok között mozgó jogoknak is a megszorításával kívánja azt meg bénítani, óhajtja a jelenlegi szervezetet megreformálni. De szívből köszöntőm ezen ünnepélyes alkalommal tanácskozási termünkben megjelent kedves vendégeinket is, hogy megjelenésükkel a velünk való együttérzésnek ezáltal kézzelfogható bizonyítékát szolgáltatni és mai ünnepélyünk fényét emelni szívesek voltak. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Olyan időben ért bennünket a flispáni székben beállott változás, amikor a kormányosoknak nem sza bad a parancsnoki hídról hiányozniok, mert a háborgó vizeken a rejtett szirtek miatt a hajó biztonsága köny nyen veszélyeztetve lehet. — A mi köz- és állami életünkről pedig egyál talán nem mondhatjuk el azt, hogy nyugodt, hogy minden aggodalom nélkül tekinthetünk a jövőbe, hogy az ország, a nemzet sorsát intéző kormányosok nélkül is gondtalanul, gyanútlanul hagyható a kormány kerék. — Mert merem állítani, tek in totes törvényhatósági bizottság, hogy tán sohasem volt annyi aggodalomra ok, a kormányzatnak aligha volt még oly nagy szüksége a körültekintő és előrelátó, bölcs és öntudatos, emellett szilárd és félelmet nem ismerő vezetésre, mint épen napjainkban. Az ország szinte életképtelenül megcsonkítva, a nemzet porig alázva és vagyonából kifosztva, teljes megsemmisítésünkre törekvő ádáz ellenségektől körülvéve, sehol egy támaszt nyújtó és reményt keltő igátei jóbarát s rettenetes helyzetünkben magunkra hagyatva itt vergődünk élet és halál között, szinte kétségbeesve. E mellett tobzódik köztünk a turáni átok; a meghasonlás ördöge vigyorogva lesi a kedvező alkalmat, hogy a minden ördögire képes szegődmenyesei révén mikor csapjon le erre a tehetetlenül vergődő nemzetre, hogy azután reá tehesse az elmúlást jelentő halotti szemfedelet. De el é komor gondolatokkal. Mi feltámadni, tehát élni akarunk, most nincs helye a lemondásnak és sorsunkban való gyáva megnyugvásnak. Nekünk egy Bzebb jövőbe ve tett élő hitre és biztató reményre van szükségünk, mely fokozza ener giánkat, a kitartó és el nem lankadó munkára sarka] és ébren tartja bennünk azt a tudatot, hogy - „Csonka Magyarország nem ország.“ És ha eltűnik a lelkekből a rut önérzésnek annyi hajt okozó ördöge és helyére beköltözik a megértésnek szelleme, az egymás iránti őszinte testvéri szeretetnek melege, ha végre megszűnik * a széthúzás, az átok és helyébe lép a haza iránti szent köte lesség teljesítésének forró vágya, akkor biztató reményünk — melynek első sugara a soproni népszavazással már áttörte a magyar horizontot még mindig boritó sötét ködöt — és élő hitünk, valóra fog válni, hogy hazánk nagy és hatalmas, nemzetünk pedig boldog lesz.' 'Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! A már hosszabb idő óta üresedésben levő főispani állas a m. kir. kormány bizalmából és Kormányzó ur Őfőméltóságának elhatározásából teljes megnyugvásunkra és őszinte örömünkre végre betöltetvén, a megyei kormányzat élére vármegyénk közszeretet és tiszteletben álló első tisztviselője, Forster Zoltán alispán ur állíttatott. Nehéz viszonyok között, a magyar nemzet leggondterhesebb, legkriti ku8abb időszakában vállalta őméltó sága e fontos tisztséget és vette kezébe a vármegye kormányzásának nem könnyű vezetését és állt a kormánykerék mellé. Nagy és hatalmas feladatok várnak megoldásra egyfelől országunk helyzetét biztosító hazafias törekvések megvalósításában, másfelől vármegyénk békéjének megteremtésében,, kulturális és gazdasági érdekeinek kielégítésében. Én hiszem Tekintetes Törvényhatósági Bizottság, hogy Öméltósága bőséges éllettapasztalata, kiváló elméleti és gyakorlati tudása révén a m. kir. kormányt, mint annak bizalmasa, nagy mértékben fogja országunk helyreállítását célzó munkájában támogatni ; — viszont az ő megnyerő, előzékeny egyénisége^ vármegyéje iránt mindenkor érzett forró szeretető és mélységes ragaszkodása, minden szép és nemes iránt fogékony lelktt- lete különösen alkalmassá teszik arra, hogy az itthon támadt ellentéteket kiegyenlítse, a szivekbe a megértés nek, a megbékélésnek szellemét be vigye, a kulturális és gazdasági érdekeknek a mai nehéz viszonyok között lehetségessé váló kielégítését pedig megvalósítsa. Hogy Öméltóságának mindenkor a köz javára irányuló nemes törekvését ezúttal is a legteljesebb siker koronázza, őszintén kívánom és főispáni működésére a magyarok Istenének bőséges áldását kérve, a mai beiktató közgyűlést a minden'magyarok imádságával : Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ammen. ezennel megnyitom. Az elnöki megnyitót nagy tetszéssel fogadták a bizottság tagjai. A küldöttség. A kinevező okirat felolvasása után a főispán meghívására bizottságot választottak, amelynek tagjai voltak gróf Széchenyi Domonkos elnöklete alatt: dr. Fent Ferenc, Szilágyi Béla, Dani Janos, Frei Janos, Bajó Pál, Varkonyi Imre, Vendl István és dr. Eidélyi Aladár. A kü döttség nevében gróf Szó chenyi Domokos üdvözölte a főispánt, akit felkért a közgyűlési teremben va ó megjelenésre. Forster Zoltán megköszönte a meg- h vást és a küldöttséggel a közgyü lési terembe ment, ahol kitörő lelkesedéssel fogadták a törvényhatósági bizottság tagjai. Az eskp. Dr Eri Márton ismét megnyitván az ülést, üdvözölte a megjelent főis pánt és felkérte az eskü letételére. Az eskümintat Ujfalassy S ndor má sodfőjegyzö olvasta fel és az eskü Után a főispán elfoglalta a főispáni széket, amelyben a főszolgabirák ősi szokás szerint kétszer a levegőbe emelték. Az éljenzés lecsillapultával a főispán rövid beszédben visszapillantást vetett az ország maltjára, vallásos tradícióira, a saját vallásos nevelésére és meggyőződésére és felhívta a törvényhatóságot, hogy menjenek át a templomba, istenitiszteletre és erre a tartamra a közgyűlést felfüggesztette. A templomban. A törvényhatóság a megyeházáról a belvárosi róm. kath. plébániatemplomba vonult át, hogy a Mindenható áldását kérje Forster Zoltán működésére. Az isteni tiszteletet dr. Fent Ferenc szekszárdi apátplébános celebrálta ób a templomi énekkar picenty Gyula vezetése mellett gyönyörű énekeket adott elő. A törvényhatósági bizottság a mise után visszatért a vármegyeháza nagytermébe, ahol a főispán a következő nagyhatású székfoglaló beszéddel nyitotta meg újból a közgyűlést: A főispán beszéde. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Utam Tolnavármegye főispáni székébe a templomból vezetett, mert az az érzés hat át engem, hogy a nehéz feladat, amelyre vállalkoztam, nemcsak az olyannyira megtisztelő állás díszét hozta magával, hanem reám- nézve elsősorban is súlyos feladatokat ró és nehéz munkát jelent; s midőn én lelkemben a reám várakozó munkának, hogy úgy fejezzem ki magamat, beláthatatlan erdejét látom magam előtt; másrészről pedig mérték- lem saját erőmet és képességemet, mint egész életemen át kötelességtudó embert, a végrehajtandó feladatok megoldására gyengének érzem magam. — Azért tartottam szükségednek azt, hogy mielőtt utaurra indulnék, minden erő forrásától, az Istentől kérjek segítséget és gyámo- litást nehéz munkámhoz, az ő nevével akartam elindulni arra az útra, amely ha díszes is, de tudom és érzem előre azt. rögös lesz. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1 30 évet meghaladó időt töltöttem vármegyémnek szolgálatában; mint munkás tisztviselője ennek a vármegyének, 30 évet meghaladó időn át minden erőmet és tevékenységemet az én 8zükebb hazám, vármegyém boldogulásának szenteltem. Majd 10 éve annak, hogy a törvényhatóságnak bizalma engem a vármegye leg- megtisztelőbb és legelső állásába, az alispani székbe emelt. — Midőn a magyar kir. kormány előterjesztesére
