Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-07-02 / 27. szám

4 1921 julius 2. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG — Az Országos Földmives Szövet' ség megalakulása Pakson. Múlt hó 29-ód, Péter és Pál napján tartotta alakuló közgyűlését az Országos Földmives Szövotség. A Szövetség képviseletében megjelentek Meskó Zoltán ny. államtitkár, nemzetgyűlési képviselő, ügyvezető elnök, Kuthy Dezső ev. lelkész titkár. Ott láttuk továbbá dr. Klein Antal főispánt, Wéber János és Bodor György nemzetgyűlési képviselőket. A nagy­szabású népgyűlés az Erzsóbet-Bzálló előtti téren folyt le, ahol az első szónok, dr. Erdélyi Aladár üdvözölve a budapesti vendégeket, ismertette a Szövetség célját s felhívta a jelen­voltakat a Szövetség megalakítására. Utána Meskó Zoltán szólalt fel s az aktuális politikai kérdéseket tár­gyalva, hangsúlyozta a türelmes in- tranzigens keresztény politika szük­ségességét, majd bírálta a kormány, különösen a belügyminiszter politi­káját. Wéber János nagyhatású be­széd kíséretében a király kérdéssel foglalkozik. Kuthy Dezső szövetségi titkár szivhez szóló magas röptű szavai a hallgatóságot könnyekig meghatották. Bodor Györgynek a kormány pénzügyi politikájával fog­lalkozó rövid beszéde .titán üdvözlő táviratokat küldtek nagyatádi Szabó István föidraivelésUgyi miniszternek | Bubinek Gyula v. miniszternek, a Szövetség eme két lánglelkü apos­tolának s ezzel % népgyülést az Erzsébet-szálló kerthelyiségében ren­dezett bankett követte, amelyén az intelligencia, az iparosok és föld mivelők nagy számbab vettek részt. Az első feiköszöntőt dr. Klein Antal főispán mondotta a kormányzóra. Wéber János Meskó Zoltánt éltetve, bejelentette, hogy járásról-járásra, községről-községre járva megszerve­zik a Földmives Szövetséget, hogy mire szükség lesz rá, mint szervezett testület lépjenek munkába. Meskó Zoltán a Földmives Szövetséget egy express vonathoz hasonlította, amely villámgyorsasággal jár faluról falura, megáll mindenütt, Tolnamegyének a homoki vidékén is s szeretettel várja az utasokat. — A Vonaton azonban csak egy osztály van s ez a kérész tény demokráciáért lelkesedők osz­tálya, siessenek e célért küzdők be szállni, a vonat repül s elsöpri mind­azokat, akik útját elállják. A lelke­sen megéljenezett beszéd után Bodor György a vármegyének igaztalant.! meghurcolt főispánját éltette. Dr. Klein Anlal főispán a vármegyék politikájával foglalkozva kijelentette, hogy nem messze az idő, amikor a polgári demokrácia bevonul a vár megyék házába. Feiköszöntőt mond­tak még dr. Erdélyi Aladár, Virág Ferenc esperes és ifj. Kovács S. Endre. A társaság á hajó indulásáig volt együtt, amikor is a budapesti vendégek elutaztak. Esküvő. Németh János és Múrksz Annubka e hó 2 án délután fél 6 órakor tartják esküvőjüket a belvá­rosi rém. katb. templomban. — A paksi vértanú csendőrök em­léktáblája. Nagy ünnepség keretében és ezrekre menő sokaság részvételé­vel folyt le Pakson a kommunizmus alatt vértanú halált szenvedett Ba­konyi András csendőrjárásőrmester és Csala Bálint csendőr emléktáblá­jának leleplezése. Az ünnepély a Virág Ferenc pápai kamarás által mondott tábori misével' kezdődött, melyen részt vettek Havranek János csendőrszázados vezetésével a kör­nyékbeli csendőrök, a dunaföldvári járás hatóságai, a paksi társadalmi egyesületek és iskolák és a lakosság nagy része. Majd a szt István-térre vonult a menet, ahol a paksi dalárda a „Himnuszt“ énekelte. Az ünnepi beszédet dr. Erdélyi Aladár egye­temi m, tanár tartotta. Remek be­szédében az egész világon híressé vált magyar csendőrség e két vér­tanújának emlékét méltatva, Bakonyi Andrásnak jelen volt özvegyét vi­gasztalta lelkes szavakkal. Dr. Erdélyi Aladár remek beszéde után Havra­nek százados meleg szavak kíséreté­ben adta át Paks elöljáróságának az emléktáblát és kegyeletes hangon köszönte meg a község közönségének áldozatkészségét. Ezután Német Zol­tán polg. isk. tanúié szavalta el a „Hiszekegyet“, majdTarisznyásGerő, Paks jegyzője vette át Paks község részéről az emléktáblát, hogy azt a legnagyobb szeretettel megvédje és gondozza. *A Szózat hangjai után a református temetőbe vonult a közön­ség, ahol Bakonyi András sírjánál Mo'nár Sándor paksi református lel- • kész tartott gyönyörű beszédet. Ba­konyi sírját megkoszorúzták: a köz­ségi elöljáróság, a csendőrség és az Ébredő Magyarok Egyesülete. Az ünnepségen részt vettek: dr. Klein Antal,'Tolnavármegye főispánja és neje, gróf Széchenyi Domokos, Wé bér János nemzetgyűlési képviselő, Bartal család Hencaéröl, ifj. Kovács Sebestyén Endre dr., Éri Márton dr. vármegyei főjegyző, Dunakömlőd köz­ség elöljárósága, Dunaszentgyörgy község népes küldöttsége és Nf-gy dörög község. — Galamb és céllövészet. Sikerült galamb- és céllövészetet rendezett folyó évi június 19 én a vasúti ven­déglő kerthelyisége mellett a „Nagy- dorogi Vadásztársaság“. A kissé ked­vezőtlen idő dacára a helybeli érdek­lődőkön kívül szép számmal jelent meg a vidék előkelősége. A nyerte­sek közt több értékes — részben helybeli spoi (pártolók által ajándé­kozott — tárgy került kiosztásra. Verseny alatt a Duúántul egyik leg­kitűnőbb cigányzenekara játszott és utána a vasúti vendéglő termeiben táncmulatság volt. A tiszta jövedelem a dúvadak irtására fordiltatik. — Követésre méltó példa. A duna­földvári polgári leányiskola növen­dékei Németh Olga igazgatót f. hó 21-iki névnapján szánlos Virágcsokor ral lepték meg. Az igazgató | virág­csokrokat a Területvédő Liga javára közel 1000 korona bevótelLercdinény mellett — vendégei közt osztotta szét. — Nagy nemzeti művészestéiy. Ezen a címen hirdetett f. évi junms 26 ra a szekszárdi r. katb. Olvasó­kör helyiségébe egy, a plakát szerint a kaposvári színház tagjaiból alakult társaság. Nagy várakozással nézett a zsúfolásig megtelt teremben össze­gyülekezett közönség a már hetek óta reklámozott müvészest elé, ahon­nét azonban, amint megállapíthattuk, csalódottan és lelkében felháborodás­sal távozott, mert az egésznek vajmi kevés köze volt a művészethez és az igaz keresztény nemzeti kultúrához. Szinte kezdő színészek próbálkozása', színtelen játék és a tetejébe helyen-, ként kiütköző frivolság jellemzik az egész produkciót. Nem tudjuk el­gondolni, hogy' a keresztény nemzeti kultúrának mennyiben válik díszére pl. Móricz Zsigmond együgyü mű paraszt komédiáinak szinrehozása, vagy miként számíthatott volna egy komoly, hazafias müvészestére váró közönség tetszésére ősi, szép magyar táncainknak az illem követelményei vei számoló szabású öltözékben való kecses ellejtése helyett két araszos balletszoknyácskában való elugrán- dozása. S az effele tarialmu előadás elő és utóhangjául a mi fenséges nemzeti imánk szolgált. Nem, ez el­len felemeljük szavunkat és tiltako­zunk, hogy tiszteletreméltó célokra vármegyeszerte ilyen nivótlan előadá sokkal a legparányibb árnyék íb essék I hogy görögtüzként világosító pár hazafias szám mellett művészi és iro­dalmi szempontból értéktelen, néhol a frivolságig művészieden mutatvá­nyokkal traktáljanak bennünket s hogy a Himnusz legyen az efféle, még hozzá az ifjúság számára is megtartott előadások kerete. Nemzeti imánknak minden különösebb ok nélkül való eljátszását vagy elének- lését egyébként belügyminiszteri ren­delet is tilalmazza. Igen, mi minden erkölcsi és anyagi erőnkkel készek vagyunk a keresztény, nemzeti kul­túra emelésére hivatott, komoly, mű­vészi értékkel is biró hazafias elő-. adások sikerének előmozdítására, de az efféle kísérletezések ellen épp ama magasztos célra való tekintettel, amelynek érdekében ez az előadás tartatott, lázadozik bennünk intelli­genciánk, hazafias gondolkozásul, k és erkölcsi érzésünk. Bárcsak sza­vunk távolabb is elhallatszanék. — A hogyészi Szociális Misszió Társulat gróf Apponyi Gézánó fővéd­nöksége alatt juiius 3 án a hőgyészi nagy vendéglő termeiben műkedvelő előadással egybekötött táncmulatsá­got rendez. — A műsoron szerepel Papp-Váry Elemérne: Hiszekegye, Benedek Elek : Fiam lakodalma, Tordai Grail E. színdarabja: Dr. Gyógykuthy Elvira. A szereplők va­lamennyien hőgyészi urleányok. — Felhívjuk a t. olvasó közön­ség figyelmét hilibi Haller Ödön „Coíumbus“ permetező című hirdo tésre. — A szekszárdi tüzoltóegyiet re* organizálása. a közel két évtized előtt még oly virágzó szekszárdi tűz­oltó iiffézményt a háború és az utána következett drágaság teljesen lezül- leszlette. A társadalom részvétlensé- gével szemben azonban tehetetlen volt eddig az az önfeláldozó lelkes csapat, amely anyagi erő hiányában fájó szívvel nézte, hogy megy tönkre az egylet felszerelése. Á csütörtöki városi közgyűlésen dr. Éry Márton egyleti elnöknek az a kerelme volt tárgysorozaton, hogy a Városi tanács viselje a tüzjc'ző állomások telefon­díjait. Dr. Ery Márton, dr. Pesthy Pál főparancsnok, Schneider János és Fejős Imre felszólalásai alapján a közgyűlés egyhangúlag magáévá tette Vendl h. polgármesternek azt | ja­vaslatát, hogy bizotiság vizsgálja meg a tüzoh ófelszerelést, amelynek hiányai halasztást nem tűrő módon azonnal pótoltassanak. Erre a célra a köz­gyűlés egyelőre százezer koronát sza­vazott meg és határozatba ment az is, hogy villamos kongató készü­léket szerelnek a belvárosi templom tornyába, hogy az esetleges tüzet á városházáról, a rendőrkapitányság helyiségéből azonnal jelezni lehessen. — Hirtelen halál. Vasárnap az esti vonattal Budapestről érkezett Hirsch­feld Dániel borkereskedő és földbir­tokos Tolnán akart kiszállani. De, mert rosszul érezte magát, Szek- szárdig jött és szobát kért a Szek- szárd szállodában. A főpincér támo­gatásával bírt csak a lépcsőn fel­vánszorogni és miközben a bejelentő­lapot kitöltötte, hörögni kezdett és meghalt. — A rögtön odahívott dr. Spitzer és dr. Kelemen orvosok nem tudtak rajta segíteni és már csak a beállott halált konstatálhatták. Az államrendőrség részéről dr. Kiss Ernő segédfogalmazó magához vette az el­hunyt iratait, értéktárgyait és száz- ezerhuszonnégy koronányi pénzét, majd intézkedett a hullaházba való Bzáliitás iránt. Hirschfeld családját másnap telefonon értesítették a tra­gikus esetről és hozzátartozói autó mobilon jöttek Szekszárdra, hogy halottjuk eluzállitása iránt intézked­hessenek. — Lopás. Jambreck Róbert ko­sárkötő az érsekcsanádi erdőben levő kunyhójában alvó Almáéi Ferenc decsi lakosnak 1300 korona kész­pénzt tartalmazó pénztárcáját elemelte és. a pénzt Szekszárdon elköltötte, A szekszárdi kir. törvényszék ezért Jambreck Róbertét lopás büntette miatt 2 évi fegyházra ós 10 évi hi­vatalvesztésre Ítélte. — Adományok irredenta pélyadi jakra. Egyik tavaszi ülésén a Tevéi szekszárdi körének választmánya el­határozta, hogy a helybeli gimnázium ifjúsága részére irredenta pátyatóte- leket tűz ki, elismerésül egyrészt ama nemes buzgalomért, mit a cserké­szek a liga-kiadványok terjesztése céljából kifejtettek, másrészt meg az irredentizmus mozgató eszméjének az ifjúság leikébe való általános beplán- tálása végett. A választmányi ülésen rögtön összeadott pár száz korona és a cél megértő barátai azóta is foly­ton gyűjtenek és adakoznak. Ujab- ban a következő adományok folytak be: Bajó Pál gyűjtése 869, dr. Éri Márton gyűjtése 500, Balog Brúnó' ós Illés 500, szekszárdi Hangya 200 N. N. 100, N. N. 100, N. N. 80, Müller B. Bernát 10, M. 10, Vinko- vics Gábrielía 10 K. Eddigi adako­zások összesen 2379 korona. Szives adományokért ez utón mondunk ko- szönetet. — Uj mozi. Duuaföldvár község kérvénnyel fordult a belügyminisz­terhez, engedélyt kérve nrzgófénykip. színház felállitására. Árdrágítók bűnhödése. A szék szárdi kir. törvényszék Németh Be­nőné szekszárdi lakost, aki a túró kilóját 80 koronáért aflta, rendkívüli enyhítő körülmények mérlegelésével 600 korona pénzbüntetésre Ítélte. — Paksi Jánosné Szűcs Teréz dtcsi lakost, aki a tej literjéért 6 koronát kért, árdrágítás miatt 600 korona pénzbüntetésre Ítélte. — Nemes Györgyné szekszárdi lakost, amiért a tejet Jiterenkint 6 koronáért adta, sőt utóbb | koronát követeit, árdrá­gításért 600 korona fő és 300 ko­rona mellékbüntetésre Ítélte. — A dombóvári gimnázium kirán­dulása. A dombóvári főgimnázium ifjúsági énekkara a mu't héten V. r Vencel, Solya János és Mát ; Károly tanárok vezetésével megtekintette a szászvári kőszénbányát. A roggeli vonattal Szászvárra érkezve szent­misét hallgattak az itjak, majd Szász­váron kissé körülnézve gyalog vonul­tak a bányatelepre, ahol ^ felügye­lőség fényesen megvendégelte a tár­saságot. Bukovszky bányamérnök kalauzolása mellett dé után megte­kintették | bánya berendezését, majd | bánya és a iniu intelligenciája előtt pompás énekszámokat és szavalato­kat adtak elő. Az előadás hatásos kerete volt Vér Vencel tanár irre­denta lelkesedéstől izzó, lélekbe mar­koló beszédének, amelyben az igaz magyar dalnak a megértését, meg­szerelését és ápo'ását kérte az egy- begyült közönségtől. A diákok va­csorára is a bányatársaság vendégei voltak és este a bánya kocsijai szál­lították őket vissza a vasúti állo­másra is. . — Késeid Isgányek. Még 1915 szeptemberében történt, hcTgy Hőgyé- szen a búcsú napján Bencze János legényke az utcán Weisz Dáviddal összetűzött, kést emelt rá 8 a segít­ségére siető Csócsó Ferenccel együtt Weisz Dávidon annyi szúrást ejtet­tek, hogy az a szenvedett sérülésekbe belehalt. A tettesek hadbavonu'ása folytán az ügy most került csak a szekszárdi kir. törvényszék elé, amely a fennforgó enyhítő körülményeket mérlegelve Bencze Jánost haláltokozó súlyos testi sértés vétsége miatt 6 havi fogházra, Csócsó Ferencet pe­dig ugyan: zen bűncselekmény bűn­tettében, mint bűnsegédet 4 havi fog­házra ítélte. — A szakályi direktórium ügye. Kiss Ferenc, Herczeg János és Mar- kovics Pál 1 proletárdiktatúra alatt a szakályi direktórium tagjai voltak 1 1919 júniusában az ellenforradalmi mozgalmak ideje« a községbe érke­zett terroristákkal több vagyonos pol­gárt letartóztattak és értékes holmi­jukból kifosztották. A szekszárdi kir. törvényszék, amely most foglalkozott ügyükkel, több rendbeli személyes szabadság megsértése és zsarolás miatt Kiss Ferencet 6 évi, Herczeg Jánost 2 évi fogházra és Markovics Pált 1 évi börtönre ítélte. — Rendőri hírek- A szekszárdi m. kir. államrendőrségi kapitányság Steig Flórián szekszárdi fazekasmestert há­zában megüresedett lakás be nem je­lentése I annak egyéb célra való át­alakítása miatt 1000 korona pénz- büntetésre ítélte. — Borosa József hatóságsértésért és. c&endháburitásért 180 koronára, — Keresztes Imréné decsi lakos hatóság félrevezetése miatt 110 korona pénzbüntetésre ítéltettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom