Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-05-21 / 21. szám
III. évfolyam Szekszárd, 1921 május 21. 21. szám. Sserkesztöség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 802. Elfiflzetési ár: egész évre 80 K,félévre42K, negyedévre24R. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. El&fizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetO közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érái: A legkisebb hirdetés dija 30 köröné A hirdetés ex utolsó oldalon egy 60 altimeter széles hasébon mlllméter soronként Z korona, a szövegoldalon 3 korona, a hírrovatban elhelyezett reklétnhlr valamint a nyilttér soronként 20 körönébe kerül. Családi hírek és vállalati hirdetések külön árszabás szerint. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 20-án rendkívüli közgyűlést tartott, a melynek első pontj annak a kérdésnek eldöntése volt: bizalommal viseltetik-e a törvényhatósági bizottság ár. Klein Antal főispán iránt, vagy, mint egyesek állították, hogy nincs bizalommal. A boldog béke napjai óta nem volt ilyen népes közgyűlése Tolnavármegyének, amelynek higgadt, ün- nepie8 lefolyása méltó volt a vármegye régi tradicióihoz. — Az ülés még tart, amikor lapunkat zárjuk és igy «csak a tárgysorozat első pontjának letárgyalásáról adunk ezúttal hirt. . A közgyűlést a főispán a kővetkező beszéddel nyitotta meg: A főispán beszéde. Tek. Törvényhatósági Bizottság! Nagy nemzetek, a nyugat népei Fantbeonba helyezik el nemzetük hŐBeit, nagyjait, igy téve őket kegye- Jetük tárgyaivá. Nekünk, a kis, szegények nemzetének nincs Pantheo- nnnk. Mi azonban már élő nagyjaink- nak is készítünk minden Pantheon- nál szebb, díszesebb helyet: és ez az őszinte magyar szív! Odazárjuk őket, igy tesszük tiszteletünk, szeretetünk tárgyaivá! Minden magyar — párt-, felekezet-, osztálykülönbség nélkül — tisztelettel és szeretettel hajol ma meg az élő magyarok legnagyobbja, a Nemzet Pátriárkája, gróf Apponyi Albert előtt! /-■ Széchenyi magyarsága, Deák bölcsessége, Kossuth izzó bazafisága egyesülve él Őbenne. 75 éves. korában, az 50 éves közéleti Szereplés, a politika mindenkit felőrlő, mindenkit elnyelő hulláma érintetlenül, Glóriaként hagyta ránk. Neve a magyarok dicsősége, munkája a magyarok reménye, élete a magyarok hite! Mig Apponyi él, mig Apponyiak vezetnek: „hiszek egy hazában, hiszek Magyarország föltámadásában!“ Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Minden munka, minden a közért folyó működés csak addig értékes, addig hasznos, mig azoknak a bizalmával, helyeslésével találkozik, kiknek az érdekében az tulajdonkép történik. A munka eredménytelen, ha azt nem támogatás, hanem bizalmatlanság kiséri. Önérzetes munkás — kinek a munka nem örömet, hanem kötelességet jelent — ilyenkor félreáll. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Körülbelül egy éve annak, hogy én ezt a helyet elfoglaltam. Midőn elfoglaltam, programmot adtam, fogadalmat tettem. Megfogadtam, hogy csak addig maradok helyemen, mig‘ programmommal, meggyőződésemmel ellentétest nem kívánnak az arra hivatottak. Megfogadtam, hogy csak addig maradok helyemen, mig vár- megyómnek, népemnek tudok szolgálni. Ez az utóbbi időben kétségbe vonatott. Először az újságban nyíltan kétségbe vonatott az, hogy a múlt közgyűlésen dr. Erdélyi Aladár törvényhatósági bizottsági tag ürnak mellettem tett bizalomnyilatkozata a vármegyei közvélemény kifejezője volna. A bizalomnyilvánitás meglepetésszerüleg történt úgy, hogy nem volt mód hozzászólni, ellenindit- ványt tenni. Most utóbb, pedig belügyminiszteremnek közlése szerint vármegyei „számottevő0 tényezők nap-nap mellett keresik fel őt azzal, hogy mentsen fel állásomtól, mert az én működésem itt nem kívánatos, nem alkalmas. Ezekután . .. lelkiismeretem aztkiáltja, becsületérzésem azt diktálja: módot kell adni a számottevő ténye- zöknek arra, hogy megnyilatkozhassanak és ha e bizalmatlansággal viseltető tényezők számottevők, úgy félreállni; ha pedig egyáltalában nem tényezők, úgy tovább harcolni! A becsületes kormányos t. törvényhatósági bizottság, ki egy hajó kormányzatát átveszi, minél tombolóbb viharok csapkodják hajóját, annál erősebben kell, hogy helyén megálljon s ha már nem bírja, akkor is csak olyan kormányosnak adja át helyét, ki ezt a hajót nem zátonyra, hanem biztos révbe tudja vezetni. Én is vármegyémben a polgári demokrácia hajójára odaállittattam, mint kormányos s ezt a kormánykereket — minél erősebbek körülöttem a csúf viharok — annál erőseb-“ ban tartom s ha átadom, akkor is csak olyan kézbe, ki ezt ugyanazokon a vizeken viszi s nem zátonyra juttatja. Ki másként cselekszik, az árulója a rábízott népnek, a rábízott értékeknek! Becsületes szándékkal jöttem, őszinte nyílt lélekkel dolgoztam s ha elmegyek, fölemelt fővel búcsúzom : a viszontlátásra ebben a teremben, mint elszánt harcosa és közkatonája a keresztény polgári irányzatnak. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a főispán kijelentette, hogy mivel a továbbiakban az ő ügyéről lesz szó, az elnöklést átadja Forster Zoltán alispánnak, hogy az ő jelenléte senkit ne feszélyezhessen. A főispán távozása után Forster Zoltán alispán vette át az elnöklést és megadta a szót dr. Erdélyi Aladár törvényhatósági bizottsági tag-f nak, aki írásos inditványt nyújtott be arra nézve, hogy a törvényhatósági bizottság szavazzon bizalmat a főispánnak. Erdélyi Aladárnak hatalmas beszédéből a következőket közöljük : Erdélyi Aladár beszéde. — Midőn dr. Klein Antal főispán ügye a törvényhatósági bizottság elé kerül, kötelességem szót emelni és megindokolni a legutóbbi közgyűlésen is el hangzott indítványomat. Sokan kifogásolták, hogy eljárásom szokatlan volt és azt állították, hogy a bizalmi nyilatkozat nem magán a közgyűlésen, hanem az előtt hangzott el és hogy ezzel az üggyel a törvényhatósági bizottságnak foglalkoznia nem is lett volna szabad. Hogy a tiltakozóknak a formák ellen se lehessen kifogása, most újból a törvényhatósági bizottság ele hozzuk ezt a kérdést, hogy" alkalmat adjunk a j nyilatkozatra, helyesli e ennek a vármegyének a közönség® dr. Klein Antal főispán működését, helyesli-e a becsületes, keresztény demokráciának a vármegyében való térfoglalását ? . Ismeretesek azok az intrikák, melyekkel a főispán ellen a hajszát megindították és egy lovagias ügybe kapaszkodva lehetetlenné akarták őt tenni. Nem lehet kétség az iránt, bogy annak, aki a főispáni méltóságot betölti, minden tekintetben intaktnak, makulátlannak keli lenni és ba bármiféle személyi ügyei vannak is, azokat annak rendje és módja szerint el kell intézni. Dr. Klein Antalnak személyi kellemetlensége támadt egy férfiúval és ennek az afférnak lovagias elintézése meg is indult. Hogy ez az eljárás az ő hibáján kívül mellékvágányra tévedt, azt neki hibául felróni annál kevósbbé lehet, mert ő elment a gavalléria legvégső határáig, amikor kijelentette, hogy az ügyben most, a bíróság felmentő ítélete után is hajlandó a lovagias elégtételt megadni. Mikor ez az ügy kiélesedett, a párt megbízásából magam tárgyaltam a belügyi, és a honvédelmi miniszterekkel. Es jellemző, hogy azokkal szemben, akik itt dr. Klein Antal kvalifikálását kétségbe vonják: Belitska tábornok, honvédelmi miniszter azt hangoztatta, bogy a főispán személyét ebből az afférból kifolyóan gáncB vagy hátrány nem érheti. A történelemfilozófusok szerint minden nemzet századokra rakja le alapjait. Az orosz birodalom szét- züllését a korrupt és Műveletlen cári rendszer okozta, a mi katasztrófánkat pedig, évtizedekig tartott örökös - személyes hajszák és pártvillongások. Hogy egyebet ne mondjunk, gróf Tisza István, akiről gróf Batthyány Tivadar a biróság előtt eskü' alatt kénytelen megállapítani, hogy a legnagyobb magyar volt: szintén a pártviszály áldozata lett. Tolnavármegye közéletében -sem ismeretlenek a gyűlölködő'hajszák. Bezerédj Istvánnak Bodnár István által irt életrajzában olvashatjuk, hogy 1827-ben féktelen korteskedés, folyt egyrészt a Döry- és Percei-, másrészt a Csapó , Augusz- és Bezerédj családok blokkja között. Az elkeseredett küzdelem évekig tartott, és 9 év múlva, 1836-ban a küzdelem exponense egy választás után örömét fejezte ki, hogy bosszút állhatott a Döryeken és Perczeleken esett politikai sérelem miatt. Sajnos, hogy ez a családi és személyi hiúságot szolgáló felfogás még most is utat tör a közéletben, ahol pedig nem a személyek a fontosak, hanem az ország üdve. Kérve kérek mindenkit, ne nézzen a származásra, hanem a becsületre, mert becsülete ép olyan van közkatonának, mint a tábornoknak. A politikai közkatonákhoz intézem a szavam, akik felsegíteni fogják ezt a letiport Magyarországot. A főispánnál még senki nemesebben nem határozta meg a becsületes polgári demokratizmust. Nem lehet és nem szabad megakadályozni, hogy a gunybóban lakók ne emelkedhessenek, de viszont azt sem, hogy valaki azért, mert kilencágu korona van a fején, ne érvényesülhessen. Dr. Klein Antal íőispán a vármegye ügyeit oly becsületes, önzetlen mérséklettel szolgálta, hogy tőle ,a támogatást megvonni nem lehet, | minélfogva most már reám senki sem I mondhatja, hogy a múlt közgyűlésen | j történt felszólalásommal megleptem a ! törvényhatósági bizottságot. Kérem a közgyűlést, hogy indítványomra nézve a névszerinti szavazást határozza el. Az indítvány a következő: „Mondja ki Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága: hogy az utóbbi időben dr. Klein Antal főispánt ért alaptalan, igaztalan támadásokat elitéli, a főispánt eddigi önzetlen megértő és békét és nyugalmat szolgáló működéséért a legmesz- szebb menő bizalmáról és támogatásáról biztosítja. Ilyen értelemben felír a kormányhoz és belügyminiszterhez.“ Dr. Erdélyi Aladár nagy tetszéssel fogadott beszéde után Pőtz József és szólalt fel, majd Renczes János nemzetgyűlési képviselő mondotta a következőket: Renczes képviselő beszéde. Az országot tönkretette a háború, tönkretették a forradalmak, amelyekből mi semmit sem tanultunk és egyoldalú szemüvegen nézzük az eseményeket, ugyanúgy, mint a múltban, amikor a kormányok sóba a munkáskérdéssel intézményesen nem foglalkoztak annyira, mint ahogy azt a nemzet vitális érdekei megkívánták volna. Hogy a győző ántáDthatalmak követelésére a legszélesebb alapon megadott titkos választójoggal kérdezték meg a nemzetet, ez a nemzet olyan pártnak adott relativ többséget, amely párt eddig csak néhány személlyel volt a parlamentben képviselve. Mikor a nemzetgyűlést összehívták, a pártnak a legelső dóiga annak a megállapítása volt, hogy miként lehetne kivezetni az országot a chaoszból, az anarchiából. A kisgazda és föld- mivespártországos propagandát fejtett ki az osztályellentétek elsimítására, a felgyülemlett indulatok levezetésére, lecsapolására és ez nagy mértékben sikerült is a párt azon képviselőinek, akik a nép egyszerű hai közül kerültek ki. Ezeket ugyanis a falu népe sokkal szívesebben hallgatja és jobban meg is érti, mintha egy gróf képviselő beszél nekik és sokkal jobb, ba ezek becsületes törekvése érvényesül, mintha akasztófára való sebonnaiak vezetik félre az embereket. (Nagy taps, éljenzés.) Ezt a hazafias munkát azonban sokfelől diszkreditálni* akarják és azt állítják, hogy mi nem a munkát, nem a hazafiságot hirdetjük, hanem a parasztdiktaturát. Nobát ez a legszemenszedettebb hazugság és rágalom, mert a Föld- mives .és Kisgazdapárt minden osztály érdekét a szivén viseli, az osztályellentéteket letompitani igyekszik és azt a^becsületes középutat ki- vánja megszilárdítani, amely nélkül az ország boldogulása el sem képzelhető. Ezt az elvet képviseli dr. Klein Antal főispán is, a párt bizalmának a letéteményese, akinek becsületes törekvései és munkája minden tisztességes ember legteljesebb elismerését kell, hogy kiváltsák. Én a magam és megbízóim nevében mélyen elitélem a főispán tiszteletreméltó személye ellen indított bajszát, amely merénylet a vármegye keresztény, demokratikus polgársága ellen. Vármegyei közgyűlés.
