Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-05-14 / 20. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1921 !máju$ 14. — Alapitó tápok. Ä Magyarórsíág Területi Épségének Védelmi Ligája szekszárdi körének tagjai soriba újabban a kővetkezők léptek be: Tolnamegyei Takarék és Hitelbank rt. 1000, Máza-Szászvári Hengerma­lom és Téglagyár rt. 1000, Molnár­féle nyomdai müintézet rt. 1000, Du­nántúli Egyesitett Hengermalmok rt. 1000, Mezőgazdasági-Kereskedelmi rt. 1000, „GOK“ 1000, dr. Klein Antal 1000, Csapó Vilmos cs. és kir. ka­marás 1000, Uj Testvérek 1000 ko­ronával. — Uj kisgazdaegyesületek. Sárköz után választókerületünk felső része is megmozdult és Tolna, Sióagárd és Harci községek polgársága is szük­ségét érzi a fÖldmiVelő gazdák szer­vezetbe való tömörülésének. E cél­ból e hó 8-án délután a szekszárdi róm. kath. olvasókörben az említett községek kiküldöttei a szekszárdi kisgazdák vezetőségével beható esz­mecserét folytattak és a végén el­határozták, hogy ők is megalakítják a Kisgazdák és Földmivelők Egyesü­letét. (Nem tévesztendő össze a Szo­limán György által megindított ak­cióval.) Legközelebb a mözsiek ak­cióba lépését várják. Mennyire más volna a földmivelő gazdak helyzete, ha már régebben rájöttek volna az összetartásban rejlő nagy erőre. — A mezörendőri szolgálat Szek- SZárdon. Említettük már, hogy Szek- szárd város határában a vagyonbiz­tonság fokozottabb és szakszerűbb megóvása céljából a mezőrendőri szolgálatot is az államrendőrségre kívánják ruházni. Mint értesülünk, az államrendőrség működését ezen a téren is mielőbb megfogja kezdeni; legnagyobb örömére a gazdatársada­lomnak, amelynek fáradságos mun­kájából ezentúl nem lesz oly sok ér­ték a tolvajok prédájává. — A városi kihágás! bíróság. A szekszárdi rendőrség államosítása után olyan közigazgatási természetű kihá- gási ügyekben, amelyeket eddig a vá­rosi rendőrkapitány, vagy a város egy megbizott tisztviselője intézett el, az államrendőrség egy ideig maga bíráskodott. A rendőrség most eze­ket az ügyeket a törvény értelmé­ben visszautalta a tanács hatáskörébe, tehát az ilyen természetű panaszok ezentúl a városháza emeletének 5 ik számú szobájában dr. Cs. Papp Jenő közigazgatási tanácsosnál, mint ki- hágási bírónál adandók le. — Halálozás. özv. Kotsis Lajosné szül. Hanny Mária élete Ő9-ik évé­ben május hó 8-án elhunyt. Teme­tése Borjádon május hó 9-én délután 3 órakor volt. — A megboldogultat, akiben Sass Lászlóné édesanyját gyá­szolja, 7 gyermeke, 14 unokája, 9 dédunokája siratja. — Fák ültetése. E cim alatt la­punkban május 7 én megjelent köz­leményre a következő sorokat kap­tuk : Örömmel olvastam, hogy a vár- megye határozatának és igy köz vetve Moenich Károly a T. U.-ban megjelent lelkes, szakértő és szépen megirt cikkének oly nagy eredmé­nye volt a simontornyai járásban és bizonyára a többi járásban is. De úgy látszik e téren is áll az, hogy „senki sem próféta a saját pátriájá­ban “, mert azon községek sorában, hol fákat ültettek, Varsád nem sze­repel, pedig úgy tudom Moenich ur ott lakik és kopár terület ott is akad. Ez alkalommal visszatérek a kiinduló pontot képezd jeles cikkre is és azt izenem a szerzőnek, hogy mikor dics­himnuszt zengett a „magyar fá“-nak, mikor felsorolta jó tulajdonságait, hogy talaj dolgában igénytelen, gyors növésű, szapora, fája nedvesen is ég, kitűnő szerszámfa, épületanyag, szép virágja állal remek díszfa, kitűnő mézelő stb, stb., kihagyott még két jó tulajdonságot, melyek, habár ki­sebb jelentőségűek, mégis említésre méltók. Az egyik az, hogy az akác lombját a jószág is szereti (a bir­káról és a házínyulról biztosan tu­dom),' á másik pedig, hogy magja télen kitűnő fácáneledel. Mikor kér­ges a hó és a fácán nem tud ka­parni, csak meg kell verni hosszú póznával az akácfákat és a fácánok örömmel szedik fel a lehulló mag­vakat; Ennyi jó tulajdonsággal bíró fa megérdemelné, hogy a vármegye nyilvántartaná a dolgot és minden ősszel és tavasszal megismételné fel­szólítását: »Ültessünk akácfákat!« — A pénzügyőrség köréből. Bedő József pénzügyőri felügyelő Tolnáról Szolnokra helyeztetett át, Boldus György szekszárdi pénzügyőri főbiz­tos pedig nyugalomba vonult. A tolnai pénzügyőri biztosi kerület vezetésére Fenyvesi Emil sátorallyaujhelyi, a szekszárdi kerület vezetésére Hahni Imre váczi pénzügyőri főbiztosok nyertek megbízást. — Gazdasági munkásdohónyktosz tás. A Tolnamegyei Gazdasági Egye­sületnek ez idén is szándékában van az aratási időszakra gazdasági mun- káadohányt kiosztani. Kiosztásra ke­rülne felerészben magyar, felerészben kapa pipadohány a jelenleg érvényé­ben lévő trafikárban, mely árhoz, a kiosztott mennyiségtől függő, szállí­tási és kiosztási költségek külön fog­nak felszámittatni. A költségek cso- magonkint a legkedvezőbb esetben is cca 15—20 fillért tesznek ki. Az igénylőket ezúton is kéri az egyesü let, hogy az igényelt dohánymennyi­séget, melynek átvétele kötelező lesz, az illetékes községi elöljáróságok ut­ján legkésőbb f. hó 20-ig jelentsék be a Tolnamegyei Gazdasági Egye­sület titkári hivatalához. — A „Magyar Kultúra“ újra meg­jelenik. Ä keresztény értelmiség bá­tor szavú és magas nivóju folyóira­ta a „Magyar Kultúra“ május hónap­ban újból megindul. A lap főszer­kesztője és szellemi vezére továbbá is Bangha Béla S. J. marad; a fele­lős szerkesztői munkát pedig dr. Czapik Gyula fogja végezni. A folyó­irat egyelőre havonként egyszer, 64 oldalas terjedelemben jelenik meg és ára £0 korona lesz számonként, elő­fizetési ára pedig májustól, szeptem­ber 1-ig 80 korona. Szerkesztősége: VIII., Horánszky-utca 20. Kiadó- hivatala : V., Honvéd-utca 10. — A Tolnamegyei Gazdasági Egye­sület SzarvasmarhateDyésztő Bizott­sága Szekszárdon, május hó 2-án ülést tartott, melyen elnöknek báró Jeszenszky Andort, az állattenyész­tés fejlesztése eszméjének lelkes har­cosát választotta meg egyhangúlag. Az ülésen a bonyhád—simmenthali szarvasmarha értékesebbé tételére teendő lépések kerültek megbeszé­lésére. A bizottság megállapította azokat az alapelveket, melyek sze­rint úgy az uradalmak, valamint a kisgazdák kezén lévő tenyészanyag tejelőképesség és tenyészérték szem­pontjából elbíráltatni fog. Megálla­pította azokat az irányokat, melyek szerint a tej ellenőrzést és a tájfajta törzskönyvvezetést meg fogja szer­vezni. Követendő például Újhelyi Imrének a magyar tenyésztők mes­terének mosonmegyei munkásságát tűzte ki maga olé a »bizottság, de mégis azzal az eltéréssel, hogy úgy a tejellenőrzési, mint a tenyészkivá- lasztást valamint a törzskönyvveze­tést rigorózusabb alapelvek szerint kívánná keresztülvinni. Tekintettel arra, hogy Tolnavármegye ma jobb tenyészanyaggal rendelkezik, mint annak idején Mosonmegye és igy a bizottság kiindulási tenyészanyag szempontjából könnyebb helyzet elé van állítva, mint Újhelyi Imre volt Magyaróvárott, remélhető, hogy mégis sikerülni fog a bonyhádi tájfajta eddigi jó hírnevét fokozni, biztosabb alapokra fektetni és az ország tenyé­szetei között részére illető helyet ki­küldeni. Zongora elutazás mjattminden elfogadható áron eladó Pásztor-írt 467 Szekszárd,-4- Tanitóválasztások. Deák Bor­bála oki. tanítónő a tolnai r. katb., Wikkert Lajos bonyhádi ág. b. ev. elemi iskolai tanitó a szárazdi ág, h. ev. elemi iskolához válihztattak meg. — Tanügyi áthelyezések. Nová- kovics Piroska szolnoki áll. polg. isk. tanárnő a paksi magán polgári leányiskolához, Weress Ilona decs- bograpnsztai menekült közs. óvónő és Ösvald István decs-bograpusztai menekült áll. tanitó Soltvadkertre, Nagy Irén áll. tanítónő a várdombi r, kath. elemi iskolához helyeztetett át. — Izgató röpcédulák az uj bankók ellen. A pécsi kommunisták nagy­számú röpcédulát nyomattak és a kisgazdaszövetség nevének a felhasz­nálásával arra izgatják a népet, hogy a régi bankjegyeket ne cserélje be az uj, végleges magyar bankjegyekre. Népünk józanságára vall, hogy sehol sem ült fel az együgyü ámításnak, hanem a plakátokat mindenütt be szolgáltatták a hatóságoknak. — Adományok. A Tolnamegye» Takarék és Hitelbank 200 koronát, a Hangya Szövetkezet szintén 200 koronát adományozott a Szekszárdi Dalárdának, amelyekért ez utón is a leghálásabb köszönetét mond a da­lárda nevében: Kovács Dávid alelnök. — A hadirokkantak közgyűlése. A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Ha­diárvák Nemzeti Szövetsége tolna­vármegyei csoportjának szekszárdi fiókja május hó 16 án délután fél 4 órakor a városháza tanácstermében közgyűlést tart a következő tárgy- sorozattal : 1. A fiók tisztikarának kiegészítése. 2. A csoport közgyűlési képviselők megválasztása. .3. Jelen­tés a fiók eddigi működéséről. 4. A földbérletek, illetve a rokkantak föld- hözjuttatása iránti további intézke­dések fölötti határozat. 5. Egyébb indítványok. — Uj iparvasut. A hidasi kőszén­bánya részvénytársaság Hidas köz­ségből Hidas-Bonyhád állomásra gőz­üzemű keskenyvágányu iparvasutat épített. Az uj vasút elkészülvén, e hó 19 én tartják meg a mütanrendőri bejárását. — Majális. A „Dombóvári Vasúti Mozdony fűtők és Vontatási Munká­sok Otthona“ f. évi május hó 8-án, a Sziget-erdőben kabaréval egybe­kötött, zártkörű majálist rendezett. — Uj Dunántúl. Megírtuk, hogy a szerb durvasággal karöltve járó bol­sevista gazság elnémította a baranyai keresztény magyarok vigasztaló sza­vát a Dunántúl napilapot De, mint Pécsről értesülünk, újra megindítot­ták a keresztény magyarság ügyét szolgáló napilapot „Uj Dunántúl“ címen. — Hadifoglyok — hadifoglyokért! „A szibériai műkedvelő magyar hadi­foglyok“ közreműködésével a még Oroszországban sínylődő bajtársaik segélyezésének és mielőbbi haza­szállításának javára a kormányzó pártfogásával, József kir. herceg és Auguszta kir hercegnő fővédnöksé­gével a honvédelmi minisztérium hadifogoly-osztályának rendezése mel­lett 1921. évi májas hó 18 án este 7 órai kezdettel a budapesti Tiszti Kaszinóban (Váci-utca) hangversenyt tartanak, május 22-én d. e. 10 óra 30 perckor pedig a Városi Szinház- ban (Tisza Kálmán-tér) matiné ke­retében a Csárdáskirálynő operettet adják elő. Jegyek válthatók Rózsa­völgyi és Társa (IV, Szervita tér 5) színházjegy irodájában. — Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelme. Életbe lépett az állami és társadalmi rend hatá­lyosabb védelméről alkotott törvény, amelynek fontosabb rendelkezései a következők: 1. Aki az állam és tár­sadalom törvényes rendjének* erő­szakos felforgatására vagy megseiu’- misitésére, különösen valamely tár­sadalmi osztály kizárólagos uralmá­nak erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kez­deményez vagy vezet, áz őt évi fagy- házzal büntettetik. 2. Tizenöt évi fegyház vár arra, aki ilyen célra fegyverf, lőszert vagy emberi élet kioltására alkalmas eszközt tárt. 3. Halállal büntettetik az, aki a2 állami és társadalmi rend erőszakos feifor- gatás^ vagy valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erő­szakos létesítése céljából gyilkossá­got, emberölést vagy bűncselekményt követ el. 4. Egy évi fogházzal bUn- tettetik az, aki az állami és társa­dalmi rend felforgatásával vagy vala mely osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló moz­galomról tudomással bir s azt nem jelenti fel. 5. Aki az állam és tár­sadalom törvényes rendjének erő­szakos felforgatását, megsemmisítését, vagy valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos lé­tesítését követeli, erre izgat vagy mást felkér, három évig terjedő fog­házzal büntettetik, amely öt évi fog­házra felemelhető, ha valaki nyilvá­nosan több személy előtt ilyen célú fölhívást tesz. 6. Aki a katonaság intézménye, a m. kir. csendőrség és a m. kir. államrendőrség ellen gyű­löletre vagy ezek szolgálati fegyelme ellen izgat vagy törvényes rendelke­zésük ellen engedetlenségre hív fel, öt évi fogház, illetve fegyházza! bün­tettetik. 7. Aki oly vajptlan tényt állít, terjeszt, amely alkalmas arra, hogy a magyar állam megbecsülését csorbítsa, bitelét sértse, öt évi fog­házzal sujtatik. Tiz évi fegyház vár arra, aki ezen cselekményt azért követte el, bogy valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar állam ellen ellenséges cselekedetre indít­tassák. Ha ennek következménye az idegen állam ellenséges cselekedete volt, életfogytig tartő fegyház-a bün­tetés. 8. Aki a magyar állam ellen meggyalázó kifejezést használ vagy ily cselekményt követ el, 3 évi fog­házzal büntettetik. Ezen bűncselek­mények mellékbüntetése: a hivatal- vesztés, politikai jogok megfosztása, az ország területéről való kiutasítás, internálás és teljes vagyonelkobzás. — Gyújtogatás. Benyák János szekszárdi utkaparó tanyáját isme­retlen tettesek boszuból felgyújtották. Az államrendőrség a tetteseknek már a nyomában van. — A mezőgazdasági haszonbérle­tekről szóló uj kormányrendelet. A hivatalos lap folyó évi március 27 iki számában 66. 2080/1921. M. E.~sz. alatt jelent meg a mezőgazdasági ha­szonbérletekről szóló uj kormányren­delet. A rendelet kimondja, bogy a 20 kát. holdat meg nem haladó azon haszonbérletek, amelyek a földmives, hadirokkant, hadiözvegy, vagy hadi­árva kezén vannak és 1922 március 1 e előtt járnak le az 1921/22. gaz­dasági év végéig meghosszabbodnak akkor, ha az illető haszonbérlő a ha­szonbérleten felül 20 kát. holdat mez­o haladó egyéb földbirtokkal nem bir. Az eképen meghosszabbított ha­szonbérletek után az 1921/22. gaz­dasági évre rendszerint azt a haszon­bért kell megfizetni, amely az 1920/21. gazdasági évre járt, ha azonban a haszonbér a szokásos haszonbéreknek vagy a méltányosságnak meg nem felel, úgy a gazdasági év vége előtt legalább egynegyed évvel annak bí­rói utón való felemelése vagy mér­séklése kérhető. Mindezen rendelke­zések az albaszonbérletekre és a le­geltetésre átengedett területekre is érvényesek, kivételével azon rendsze­rint szántómivelésre használt terü­leteknek, melyeket az 1920/21. gaz­dasági évben csupán gazdasági kény­szerűségből használnak legeltetésre. A rendelet akként intézkedik to­vábbá, hogy a haszonbérleti szerző­déseknek az alhaBzonbérbeadást tiltó rendelkezései nem nyernek alkalma­zást akkor, ha az albaszonbérbevevő földmives, hadirokkant, hadiözvegy, vagy hadiárva, kimondja ezenkívül, bogy a haszonbérlet meghosszabbítá­sára nincsen igénye annak, aki a földbirtokreform folytán másutt kap

Next

/
Oldalképek
Tartalom