Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-01-15 / 3. szám
111. évfolyam Seekszárd, 1921 január 15. 3. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. ElOItzetési ár: egész évre 80 K, félévre 42 K, negyedévre 24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetfi közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés az atolsé oldalon egy 60 mlllméter széles hasábon mlllméter soronként I kor. 30 1-, a szövegoldalon 2 korona, a hírrovatban elhelyezett reklámhlr valamint a nytltter soronként 20 koronába kerül. Családi hírek ás vátlsIsH Mr* detásek külön árszabás szerint. 1921 január 16. 1 Zúgnak a harangok Csonka- Magyarországon, hogy hirdessék az egész világnak, az elbizakodott győzőknek, a legázolt nyomorultaknak, a felfuvalkodott bitorlóknak és a rabságban siny- lődőknek, hogy Budapesten az irredenta szobrok előtt egy ezer éves nemzet, nyugat kultúrájának évszázados védője zokog és esküszik. Zokog, mert a tehetetlenség fájdalma összeszoritja ajkát, mert egy sír előtt áll „hol egy, nemzet sülyed el?. De a zokogásból, a szivek lázas dobogásá-, ból lassú, aztán mind erősebb moraj kél, amely hömpölyögve' zúg tovább, mig hatalmas orkánba, az egész magyar nemzet szent esküvésében tör ki. Eskü, mely azt kiáltja oda Észak, Kelet és Déj rablóinak, Nyugat őrt álló hiénáinak, hogy amig az elrablóit területen egyetlen egy magyar él, amig a Duna és Tisza mellett emberek lesznek, addig minden imádság azért száll az Ég felé, minden k$r azért , mozdul meg és a bosszú érzése azért lángol minden szemben, hogy a világ sok ezer éves múltjának legnagyobb gazságát, a hűséges, szótartó magyar nemzet porba gázolását, a szép magyar föld szétdarabolását, megtorolja, az elrablóit területeket vissza szerezze. Zúgnak a harangok! ,— És fnifitha ez a harangzúgás elnyomná a tülekedés, a pártoskodás, a gyanúsítások és gya- lázkodások piszkos lármáját..— Mintha ez a harangzúgás olyan volna, amely az Istenhez, a széphez, a magasztoshoz, a szere- tethez vinné közel az emberek szivét, lelkét és mintha szem villanna szembe, kar fonódnék karba, összedebbanna mindenkinek, aki magyar, hosszantartón a szive. Zúgjatok harangok! Ha a ti ércnyelvetek a turáni átok megszűntét hirdeti,’ ha búgástokra felcsendülő eskü egy örök nagy szent fogadalom és nem pillanatnyi fellángolás, ha minden kongástokkal a hazaszeretet érzésében összeforrott magyar nép szive dobban össze, akkor a ti zúgástok nem a temetést, az elmúlást hirdeti, hanem az örökéletet, a feltámadást. S. Csonka Magyarország nem ország, ^ Egész Magyarország — mennyország.' Wéber János i beszámalő köratja. A politika elmúlt'mozgalmas hetében tartotta beszámoló körntját Wéber János, a bonyhádi kerület nemzetgyűlési képviselője is, akit körntjáu Renczes János és Perlaky György képviselők is elkísértek és akiket úgy Bonyhádon, mint Majo son, Aparon, Hanton, Czikón és Mő- csényben is imponáló szép fogadtatásban részesítettek. A kerület választói elhalmozták őt a tisztelet min- den jelével és biztosították meleg szeretetükről és ragaszkodásokról. Az egyes községekben tartott impozáns népgyülésekon Wéber képviselő- hatalmas beszédekben számolt be a nemzetgyűlés munkájáról és a kormány terveiről. Majd az általános politikai helyzetet vázolva kijelentette, hogy a királykérdést nem tartja aktuálisnak. Ismertette azután az immár törvénnyé vált földreformot, amelynek azonban a bonyhádi kerületben nagy jelentősége nincsen, mert ott a föld megoszlása körül csak kevés az igazságtalanság. A gazdasági kérdések ismertetésénél a szabad forgalom feltétlen hívének vallotta magát és ennek a helyreállítását kívánta a központok, maximálások és rekviráfások megszüntetésével. Ennél a kérdésnél különösen erősön lekötötte magát Wéber János, aki választói előtt akként nyilatkozott, hogy amennyiben a kormány a központokat, a maximálásokat és a rekvirálásokat júniusig meg nem szünteti,’ ő akkor feltétlenül ellenzékbe megy át. — Kifejtette végül, hogy a nemzetgyűlés munkaideje is korlátolt és hogy mindenkinek be kell látni, hogy a mostani politikai és gazdasági helyzetben csodákat művelni lehetetlen. Renczes János nemzetgyűlési képviselő szólott ezután Wéber János választóihoz, akiknek elmondta, hogy a jelenlegi megyei rendszer összetétele semmiképen sem fedi a mostani kor szellemét és irányát. Feltétlenül kívánja a közigazgatási reformot és már most felhívja a kisgazdákat a szervezkedésre, hogy az uj megye - gyűlésre olyan imponáló többséggel vonuljanak be, a mely garantálni fogja a polgárság kisgazda uralmát. 1 szekszárdi polgármester ügyében vasárnap is volt deputáció a főispánnál. Mig a múlt heti 50 főből álló küldöttségben a képviselőtestület tagjai vettek csak részt, addig a mostani körülbelül 250 tagú deputációban csak 16 egyén tartozott a képviselőtestülethez. A megjelentek ‘ szónoka, mint azt már a múlt számunkban előre jeleztük, dr. Fehér Lőrinc volt. Rámutatott arra, hogy dr. Szentkirályi Mi-' bály polgármester fegyelmi ügye már 2 és fél év óta húzódik és hogy ezt az ügyet most már úgy kell befejezni, hogy dr. Szentkirályinak elég- . tételt szolgáltassanak. Beszéde folyamán felpanaszolta, hogy a mostani városi tanács működése okozza a pótadó magasságát, a villanyárak drágaságát és a város egyéb bajait. Ezek csak úgy lesznek orvo- I solbatók, ha a polgármesteri székbe visszahelyezik dr. Szentkirályt, aki a város többségének a bizalmát és a szeretetét bírja. Kérte a főispánt, hogy ilyen értelemben informálja a belügyminisztert. Dr. Klein Antal főispán hosszasan válaszolt a tisztelgőknek éa kifejtette előttük a maga álláspontját, amely nem igazodbatik a tömegérzelem szerint, hanem azt csakis az igazBágos- ság vezérelheti. Ennek az ügynek — úgymond a főispán í— két része van. — Az egyik része dr. Szent- királyi fegyelmi ügye, a másik pedig a város hangulata. A belügyminiszter a kérdés végleges eldöntése előtt ismerni kívánja a város hangulatát is, mert az ügyet az igazság, az emberiesség és a jogosság elvei szerint úgy akarja elintézni, bogy a városba visszatérjenek a békés állapotok, amelyeket ez az odi- ózua ügy felkavart. Kitért azután a város közigazgatása ellen emelt) panaszokra és a tanácsot védelmébe véve megmagyarázta, hogy a szekszárdi villanyos áramdijak azért magasabbak, mint a bonyhádiak, mert Bonybád a szénbányák szomszédság gában lévén, nem kell a drága szénfuvarokat fizetnie és mert nem dolgozik drága nyersolajjal, mint a szekszárdi telep. Mint minden közigazgatásnak, úgy a szekszárdi városi > adminisztrációnak is lehetnek hibái, azonban meg van róla győződve, hogy a tanács a legbecsületesebb igyekezettel végzi kötelességét. Végül ígérte, hogy oda hat, hogy ás ügy a legteljesebb igazság szerint a város érdekeinek megfelelőig in téztessék el. A főispán beszéde után Barta Ede vette át a szót és azt hangoztatta, hogy az utóbbi deputációban 36 városi képviselőtestületi tag jelent meg, tehát ez a küldöttség inkább kifejezi a városatyák többségének a hangulatát, mint a múltkori megjelentek társasága. Dr/ Klein Antal főispán erre felkérte a városi képviselőtestület jeleu volt tagjait, hogy meajenek a kisteremből a nagyterembe, mert konstatálni kivánja, hányán vannak. E próbánál kiderült, jiogy a monstre küldöttségben csak 16 képviselőtestületi tag volt, nem pedig 36 1 kizlgugdtsi Alzottsii ülése. Dr. Klein Antal főispán akadályoztatása folytán Forster Zoltán alispán elnökölt a vármegyei közigazgatási bizottságnak folyó évi január hó 12-én tartott bavi ülésén; amelyen dr. Éri Márton vm. főjegyző, Stein- feld Béla árvaszéki elnök, dr. Drágíts Imre vm. t. főorvos, Kaminszky János b. pénzügyigazgató, dr. órffy Gyula vm. t. főügyész, dr. Berze Nagy János kir. tanfelügyelő, Tóth Henrik műszaki főtanácsos, Eördögb Zoltán vm. gazdasági felügyelő, Jung Miklós kir. s. tanfelügyelő, a nemzeti kisebbségi tanügyek vezetője, báró Schell József, báró Fiátk Tibor, Sass László és Kátay Endre bizottsági tagok vettek részt. Elnöklő alispán az ülést megnyitva a bizottság aj tagját, Kátay Endrét, őrömmel üdvözölte s azon reményét fejezte ki, bogy a közügyek intézésében a vármegye régi szelleméhez híven önzetlen odaadással fog működni. Az üdvözlést megköszönő válaszában Kátay Ejndre kijelentette, hogy készséggel áll a vármegye szolgálatába mindaddig, amig a vár me- ' gyét a régi hagyományok szelleme hatja át. A napirendre áttérve a bizottság tudomásul vette az alispánnak a vármegye közállapotairól , szóló jelentését, úgyszintén az egyes közigazgatási ügyágazatok főnökeinek havi jelentését s a tárgysorozatba felvett egyéb ügyeket intézte el. A teljes ülés után még a fegyelmi választmány és a gazdasági albizottság ülésezett. Hírek. — A közigazgatási bizottság albizottságainak újjáalakítása. A közigazgatási bizottság január havi ülésének napirendjén szerepelt az egyes albizottságok újjáalakítása is, amely a következőképen történt: Az adóügyi bizottságba megválasztattak dr. Kardos Kálmán, báró Fiáth Tibor, Török Béla és Fekete Ágoston rendes tagul, gróf, Apponyi Géza és báró Schell József póttagokul. A megyei pótadófelszólamlási bizottságba megválasztattak : dr. Kardos - Kálmán, Török Béla, Fekete Ágoston és Sass László. A gyámügyi fe- lebbviteli küldöttség rendes tagjai lettek: gróf Apponyi Géza és Tőrök Béla, póttag pedig dr. Kardoss Kálmán. A'fegyelmi választmány rendes tagjai: dr. Kardoss Kálmán, Tóth Henrik, báró Schell József és Kaminszky János, póttagjai Török Béla és dr. Berze Nagy János. — A pénzügyminiszter üdvözlése. A vármegye közigazgatási bizottsága január bavi ülésén szerepelt dr. Hegedűs Loránd pénzügyminiszternek kinevezését tudató leirata, ante ynek kapcsán a bizottság elhatározta, hogy a pénzügyminisztert, akinek működéséhez az egész ország nagy reményeket fűz, felirattal üdvözli hivatalba lépése alkalmából. — Dr. Órffy Imre őcséayi beszámolója vasárnap, folyó hó 9 én volt. A beszámolóra a népszerű fiatal képviselőt igen sokan elkísérték Szek- szárdról és pedig felekqzet- és osztály-, különbség nélkül. Különösen szép számban jelentek még a beszámolón a szekszárdi kisgazdák. Dr. órffy Imrét Szilágyi Béla ref. lelkész, pártelnök üdvözölte lelkes beszédben a község ragaszkodásáról és bizalmáról biztosítva őt. A beszámoló elejétől végig lelkes hangulatban folyt le. Különös tetszést váltott kí dr. Órffy- nek az a bejelentése, hogy a birtokreform törvényjavaslat tárgyalásánál ő volt az, aki javasolta, hogy a szomszédos községek lakói is igényelhetnek méltányos esetben földet. A beszámoló gyűlés után, a melyet Tildy József szekszárdi földmives szavai zártak be, a képviselő kíséretével eggyütt az őcsényi olvasókörbe ment, a hol több közérdekű tárgyról a község vezető embereivel fesztelen eszmecserét folytatott. Ezen váríUegyénk főispánja, aki minden alkalommal keresi a néppel való közvetlen érintkezést, szintén részt vett. — Lemondás. Jaksies Márton tolnai r. katb. elemi .iskolai tanítónő állásáról' lemondott.
