Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-03-26 / 13. szám
1921 március 26. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 tz.ekszárc vert er V y & u ja# Í8 | galmat, megértést teremteni. A felekezeti kérdésben soha a gyűlöletet, csak mindenkor a szere- tetet; az osztályok közt soha az ellentétek kiélezését, csak mindenkor a kiegyenlítődést szolgáltam. Ezt a célt szolgáltam meggyőződéssel, hittel, áldozattal — meg nem értéssel, bizalmatlansággal izemben is. És erről a becsületes ■iitról nem is fogok letérni. Lelkiismeretem nyugodt, mert ez a helyes középút »atírea mediocritas« szolgálhatja csak a békét. (Szűnni nein akaró hossza éljenzés és taps.) A külpolitikai helyzet és a magyar nemzet jövő hivatásának tömör méltatása után a főispán befejezte beszédét, amelynek végén az egész törvényhatósági bizottság lelkesen ünnepelte. Dr. Erdélyi Aladár beszéde. A főispán megnyitója után dr. Erdélyi Aladár kért szót és hosszasabban reflektált azokra a rezignált hanga kitételekre, amelyeket a főispán saját magáról mondott. Fájdalommal kell megállapítani — úgymond — hogy az ősi átok, a magyar pártviszály ismét kezdi felütni a fejét és hogy a telkekbe ismét utat akarnak törni azok az indulatok, amelyek a 'közéleti férfiak legtisztább és legbecsületesebb tevékenységét is elho- mályositani igyekeznek. A közelmúlt legnagyobb magyarjának, gróf Tisza Istvánnak tragédiáját is az okozta, hogy megbuktatta a visszavonás, a pártviszály, óva intette a törvény- hatósági bizottságot, hogy az erők tömörítését viszálykodások támogatásával meg ne akadályozza, majd ekként folytatta: Elégtétel a főispánnak. — Éppen azért azt hiszem, hogy az egész törvényhatóság érzelmeit, gondolatait tolmácsolom Méltóságodnak, midőn biztosíthatom, hogy mindaddig, amig közéleti tevékenységét úgy, mint eddig, olyan önzetlenül, pártok felett, mérsékelten, mindenkit megnyerőén é£ szeretettel teljesiti, mindadjüg mindnyájan, mint egy ember követjük, támogatjuk és ha éplp"en kell, mindenekkel szemben meg is védelmezzük. Dr. Erdélyi Aladár szavai nyomán minden oldalról felhangzott a taps és a hatalmas éljenzés, amelynek csillapultával dr. Klein Antal főispán a következőket mondotta: — Végtelenül jól esik nekem a törvényhatósági bizottság bizalom- nyilvánítása, amelyben igazolását látom annak, hogy a múltban helyes utat követtem. A bizalom, amelyet személyemnek annak idején előlegeztek, azt mutatja, hogy azt a közéleti váltót, amelyet kiállítottam, becsületesen be is tudom váltani. Összes erőimmel azon leszek, hogy bennem énnek a nemes vármegyének a törvényhatósága ne csalatkozzék. További működésemben nagy erősségem az a tudat, bogy a vármegye közönségének nagy többségét a hátam mö gött érzem. A főispán szavaira felhangzó éljenzés után következett a tárgysorozat, melyet helyszűke miatt lapunk jövő számában közlünk. Epilógus u mórclus 15-éhez. A Tolnaraegyei Újság 12. számában a március 15-ének megünnepléséről szóló beszámoló többek között igy ir : .Ünnepély csupán a tanintézetekben volt, pedig méltó lett volna a nemzeti ünnepnaphoz, ha akár a Move, akár a Területvédő Liga, vagy más nagyobb társadalmi egyesülésünk egy nagyobb szabású ünnepély keretében külsőleg is kiemelte volna a negyvennyolcadiki március 15. évfordulójának jelentőségét." A beszámoló Írója nagyon az én érzésem és gondo kozásom szerint irt. Az 1848. március 15, a világtörténelemnek ez az egyik legtisztább forradalma, minden izében nemzeti volt. A magyar szív lüktetésének, a magyar lélek hitének, a magyar felébredésnek, a magyar akarásnak és a magyar erőnek megnyilatkozása. Ezt | napot felmutatni, ennek szívverését megéreztetni valóban sohasem volt olyan szükséges, mint most. Miért maradt el mégis? Úgy érzem, hogy ez a kérdés hozzám is szól. Legyen szabad tehát elmondanom ebben a kérdésben való szereplésemet, A Területvédő Liga Szekszárdi Körének titkárával márciuB 10-én elhatároztam, hogy március 15-ét méltóképpen ünnepeljük meg. Az ünnepséget a Garay-térre terveztük. A programm számait megbeszéltük. Költeményeket választottunk. Azok közé énekszámokat illesztettünk. —- Szinte megállapodtunk a szereplőkben is. Az volt a célunk, hogy felkérjük a városban levő hatóságokat, testületeket és iskolákat az ünnepségen leendő részvételre. Szinte előre láttam azt az ünnepséget, amelyhez fogható városunkban még nem volt. Láttam a katonákat fehér lengő tollal, i csendőröket, rendőrüket díszben, a különböző egyesületeket zászlók alatt, a gimnazistákat, polgáris- tákat, elemi iskolásokat, sőt az óvódásokat is kokárdákkal, a nagy kö zönséget', amely a minden utcáról vonuló testületek, ifjak és kis gyermeke^ nyomában özünlik. 11 én reggel fogtam hozzá a programm megvalósításához. Először is azokhoz a testületekhez kopogtattam be, ahonnét a közreműködést reméltük. Elmeutem Tolnavármegye katonai parancsnokságához, ahol kije- jelentették, hogy az imént jött sürgöny, a mely a katonaságot a nemzeti ünnepségen leendő testületi megjelenéstől eltiltja. Á nem várt válasz valóban lehangolt, mert az ünnepségnek egyik Irgmegragadóbb pontját a programmon át kellett húznom. A csenőrségnél a válasz ugyanaz volt, mint a katonai parancsnokságon. A főgimnáziumban dr. Resch igazgató urat kértem, hogy az intézet tanári kara és tanuló ifjúsága testületileg jelenjék meg az ünnepségen és hogy az intézeti énekkar és a kiválasztandó ifjak azon, mint sze replők is részt vehessenek. Az igazgató ur kérésemhez nem járult hozzá. Mély sajnálkozását fejezte ki a felett, hogy el kell utasítania, de hangsúlyozta, hogy az ifjúság hazafias ünnepségének az intézet falai közt kell maradnia, mert a nyilvános szereplés megtéveszti a növendékeket és elvonja, őket az ő tulajdonképeni munkájuktól. Ez a három lemondás olyan zsib- basztólag hatott rám, bogy tovább menni nem tudtam. — Olyanformát éreztem, hogy a nagy megpróbáltatások ntán még kell egy bizonyos idő, mikor március 15-én ünnepelni tudunk. Nem volt igazam. Később láttam csak, hogy mennyire nem lett volna szabad elcsüggednem, mikor a vármegye és a város derék vezetősége az ünnepség megtartására megtette a lépéseket. Ekkor azonban már késő volt. Olyan ünnepet előkészíteni, amely a nagy nemzeti újjászületéshez méltó lett volna, az idő rövidsége miatt már nem lehetett. Gödé Lajos a Tevéi Szekszárdi Körének alelnöke. r--------- ——-----------------------^ Cs onka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország, s.____________________________J f Ar leszóll itás utón érkezett ik iiiiiiimiimiiii ruházati és divatcikkeket, férfi és női ruhaszöveteket, selymeket, vásznakat, siffonokat, kanavászo- kat, harisnyákat, cérnákat, mindennemű fűszert a M.O.V.E. szekszárdi fogyasztási szövetkezetében (Garay tér, dr. Müller-féle ház). Ugyanott kapható kockfiGtlkoi* j§gy nélkül és hatósági kristálycukor jegyre. alefiuttinyasoliharasjiKr"' miiiiitiiimif Hírek. j — Megbukott lapalapitási kísérlet, j Hónapok óta foglalkozott már egy szekszárdi érdekcsoport azzal, hogy itt újságot alapíthasson. Főleg ne* klink akartak, kellemetlenkedni és hogy a lap anyagi részét biztosíthassák, a legkülönbözőbb elvU egyéneket kívánták ellenit dk felsorakoztatni. Mindenkinek a saját szája ize szerint beszéltek a részvényesek toborzásakor. Az emberek egy részének azt mondták, hogy a Tolnamegyei Újság nem elég keresztény, a nem keresztény felekezetUek előtt pedig (akik egyike 10000 koronát jegyzett is) bUniil rótták fel nekUnk, hogy a keresztény kurzust szolgáljuk. Az eset legérdekesebb pikantériája küllőmben az, hogy az alapítók egyike, aki saját kijelentése szerint felkéretett az Ébredő Magya rok Egyesülete szekszárdi elnökéül is, — azzal izgatott ellenünk, hogy azént yan itt uj lapra szükség, mert a Tóin amegy ei Újság tajtékzik a felekezeti elfogultságtól. Nokünk ezzel az akcióval szemben az a legszebb elégtételünk, hogy a lapalapjáéi kísérlet nem sikerült. Lapunkat pedig visszük tovább is igazi keresztény szellemben én nem törődünk sem a nálunknál nagyobb keresztények, sem a nem keresztények nézetével, mi eszmét szolgálunk, ntm pedig embereket. — Személyi hír. Dr. líolub József földink, a nemzeti múzeumi igazgató őre, egyetemi magántanár, francia- országi tanulmányújáról, ahol a Magyar Történelmi Társulat megbízásé ból a párisi, amiensi, dijoni és reimsi levéltárakban magyar történelmi vonatkozású adatokat gyűjtött, 3 havi távoliét után hazatért, hivatalát elfoglalta és előadásait a budapesti tudomány egyetemen folytatja. A fiatal tudós, aki sok értékes adatot gyUjtött össze franciaországi tartózkodása alatt, a húsvéti ünnep okét Szók— szárdon tölti családja körében. — A Szekszárdi Kisgazdák Egye Sillete nagyatádi Szabó István föld- mivelésügyi minisztert, aki Kossuth LajoB emlékünnepén olyan értelmű kijelentéseket tett, a melyek teljesen megegyeznek a hallhatatlan politikus irányelveivel s a melyek évszázados álmai a magyar nemzetnek: ezen beszédéért táviratilag üdvözölte. — A Vármegyék Országos Bizottságába Tolnavárraegyc törvényhatósági bizottsága tavaszi közgyűlésén dr. Erdélyi Aladár és Fekete Ágos ton törvényhatósági bizottfági tagokat küldte ki. — A közigazgatás reformja. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága a Vármegyék Országos Bizottságának a vármegye alispánjához intézett megkeresésére, a vármegyei és községi önkormányzat tervbe veit reformja kérdésében a tavaszi közgyűlésen újból megerősítette az 1920. évi december 16-án a jelen tárgyban már hozott következő határozatát: „Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága aggodalommal tekint a vármegyei igazgatási, városi és községi szervezet változtatása elé. Ezeréves intézményünknek és alkotmány-bástyánknak a kor szel leméhez való átalakításánál kérjük a következők szem előtt tartását: l. A törvényhatóságok újjáalakítása ne a nemzetgyűlési képviselőket választó most érvényben levő választójogi törvény, hanem olyan választójogi törvény, alapján történjék, amely a minden demagógiától mentes keresztény , nemzeti polgári uralmat juttatja érvényre. 2. Kívánjuk az összes ! társadalmi osztályok megfelelő arányos képviseletét, hogy igy a vármegye történelmi hivatása a legkiválóbb erők bevonásával biz 8 tosiltassék.u Ezt a határozató* a törvényhatóság fentartja, ehhez a határozathoz nyomatékosan ragaszkodik s erről, mint határozatáról a megkereső bizottságot hazafias Üdvözletével értesíti. — Egyeztető eljárás elhalasztása. ' A volt szocializált.gazdaságok kerti leli lebonyolító bizottsága által március 29., 30., 31. és április hó 1-re kitűzött egyeztető eljárása vonatkőz- lekedós hiánya miatt újabb értesité- / sig elhalasztatott. — Áthelyezések. A vallás- és köz-1 oktatásügyi miniszter Vitkovicflf*^ magyarkeszii rk. iskolához szolf: tételre berendelt állami tanítót a tengeiiezi áll., Zöványiné László 1 menekült áll. tanítónőt a szekszt_ ref., Pesztalicsné Regenhold Katalin a duuaföldvári rk. iskolához beosz- tott menekült községi tanítónőt I pusztáhencsei közs. elemi, Bellua jra|| jós mennkíllt áll. tanítót a nagykő- nyii rk. elemi, Tbuszen János paksi áll. polg. fiúiskolához beosztott menekült közs. polg. fiúiskolái tanárt a paksi magán polgári* leányiskolához osztotta be, -i- Zaohariás Mária állami óvónőt Szekszárdiból Budafokra, Zachariás Margit áll. óvónőt Szék- szárdról Újpestre, — Gyöngyösi Jó-_ zsef dombóvári menekült áll. tanító' Tiszasasra, Stöcker Sándor medinb. közs. iskolához beosztott áll. tani a soproni kir. tanfeiügyelőséghez tóttá bo. — Változások az orvűsí^fw.«-Dr. Stricker Péter uagyszékelyi kör- orvos állásáról lemondott, dr. Schäfer Henrik kölesdi körorvossá választatott, dr. Takács Károly ovvostudor Hőgyészen és dr. Del Medico Péter orvostudor Kölesden telepedett le. — A Tolnamegyei Gazdasági Egye sQlet folyó hó 18-án tartotta igazgató-választmányi ülését és ezt követőiig az évi rendes közguiííT- amelyet— üä - elnökség besa*-»^ egyesület 1920. évi Tfogadták az 1920. évi számadásokat és megállapították az 1921. évi költ-t ségvetést, valamint a munkaprógram-l mot. Ifj. Leopold Lajos az egyesülete megbízásából Hollandiában tett ta^ nujmányutjáról tartott előadást. Helyszínén szerzett meggyőződésből nem tartja előnyösnek a hollandi szarvas- marhának a bonyhádi tájfajtával való keresztezés szempontjából leenrő importálását, de szükségesnek mondja.1 a hollandi tenyésztési eljárások követését-. Megjelölte aa-iitat, a melyén a jövő tenyésztésünknek haladni k A tény észki választásnak hollar mintára való megszervezését, a tej* ellenőrzés sürgős életrebivása és a törzskönyvezés bevezetése azok teendők, amelyek szarvasm; nyésztésünk színvonalát a tenyésztés magaslatára emelv tot'ak. A közgyűlés után Fiel igazgató, a ducafö’dvári kendergyat vezetője tartott a Jienderterna.elésrJjej^ lesztése érdekében előadást, — Tolnavármegye legdrágább bi kaja. A legdrágább tenyészbikát, mely tudtunkkal ezideig vármegyénk szarvasmarhatenyészetében szerepei, játszott, e hó 2-án vette meg Levélről gróf Széchenyi Domonkos és ifj. Leopold Lajos nagydorogi társas tenyészete 101.000 korona vételáron. A bikának, mely a Magy? Szavvasmarhatenyésztő Egyet idei árverésének egyik büs volt, hosszú sorozat kiválóbbnf lóbb tejelő-őseiről vannak törzskönyvi adatai, apja teliv mentáli volt, nagyapja a hi Gangl bika, míg nagyanyja' nnyja 6143 és 7641 liter maximála évi tejelést fértek el.
