Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-03-19 / 12. szám

Ílí. évfolyam Szekszárdi 192! márcitis 19. 12. szám, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. fMzetési ár: egész évre 80 K,félévre42K,negyedévre24K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Elfiflzétési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetfi közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érái i A legkisebb hirdetés dija 30 korosé A hirdetés ez a tőled oldalon egy 60 nllhnéter széles hssébon mlllméter soronként I kor. 20 t., a szövegoldalon 2 korona, a hírrovatban elhelyezett reklémhlr valamint e nyüttér soronként 20 koronába kerül. Családi bírák ée vállalati hir­detések külön árszabás szerint. Márciusi gontiolatolL. Dóberdó sziklái, Wolhynia mocsarai, Havasföld rónái, Fland­ria csatornái,Mezopotámia földje, a szerb hegyek, a Kárpátok ha- sadékai, Erdély havasai, a ten­gerek mélye mind-mind magyar vitézség, magyar erő, magyar bátorság és magyar becsületről íegélnek. A régi magyar vitéz­ség felejthetetlen legendái ele­venednek meg előttünk, egy bá­tor, büszke, dacos nép: a ma­gyar nagytömegű nyers erőkkel szemben évekig álta a harcot pusztán a becsületért. S a juta­lom? Feldúlt kastélyok, kirabolt házak, leégett kunyhók, elpusz­tított otthonok, leigázott, kifosz­tott magyarok. Tömlöcök fene­kén fetrengő félholt emberek, siró anyák, hosszú menetben egy megalázott, meggyötört kol­duscsoport : a számüzöttek, a magyar állam tanárai, birái, hi­vatalnokai, katonái. Rozoga szel- lős waggonok, éhező, beteg gyermekek, hideg tűzhely, nycA mór, kétségbeesés. Megkorbá­csoltak, megbotozottak sok-sok ezrei, hazátlanul bolyongók, ma­gyarságukért kinpadra feszitett magyarok, kik a kinpadon is magyarnak vallják magukat. Ki­fosztott, lerongyolt ország. — Egyik napról másikra tengődő, nélkülöző, éhező s a végső el- züllés ellen kétségbeesetten küz­dő emberek. És ez „béke“ ! Ez a jelen! S a jövő ? Sápadt ar­cunkat emeljük fel, égő sze­münket vigyük a nap elé, egye­nesedjenek ki a megrokkant ge­rincek, bánattól lehajtott fejünk' emelkedjék diadalosan, öltsük igás nyakunkba a napsugár csip­keruháit, nézzünk hacagva egy­másra. Elvehetik-e tőlünk a na­pot? Elvehetik-e a virágokat, a fákat, a levegőt? Lecsukhatják a gondolatot ? Odaszijazhatják a gályapadhoz reményeinket, da­cos akaratunkat ? — Megtilthat­ják-e, hogy elébe fussunk a ta­vasznak s mindannyiürik sóhaja diadalmas bugássá váljék ? Har­sogó indulatunk, ujjongó han­gulatunk uj tavaszt érlel, el­szakított anyák a messzeségből fölkönyökölnek, szemük suga­rában a lelkűket küldik, test­véreink karjaikat ölelésre tartják. Ösztövér fák uj erőktől bom­lanak. A halott ugar uj életbe szökken. Virágos mezők illatát hajtja félénk a szél 1 Miénk a magyar tavasz, a magyar föld, örökre miénk s bömbölő ordítással ha­lált kiált minden hitvány ellen- ségünkre. M. 1. üái*cius 15. A verőfényes szép tavaszi időben az épületeken lengő nemzeti zászlók jelezték, hogy elérkeztünk a magyar szabadság hajnalhasadásának hetven- harmadik évfordulójához. Szekszárd. A római katholikus templomban dr. Fent Ferenc apát plébános mondott Kun Lajos és Hor­váth Károly lelkészek segédletével ünnepi misét, amelyen az összes ka­tonai és polgári hatóságok is testü­letileg jelentek meg, a református templomban pedig Németh GyUla ág. h. ev. lelkész mondott magasan szárnyaló imát; Gödé Lajos ref. lel­kész gyöfiyörü, hazafias szellemtől áthatott beszédben emlékezett meg a nap jelentőségéről. Ünnepély csupán a tanintézetekben volt, pedig méltó lett volna a nemzeti ünnepnaphoz, ha akár a Move, akár a Területvédő Liga, vagy más nagyobb társadalmi egyesülésünk egy nagyobbszabásu ünnepély keretében külsőleg is ki­emelte és fokozta volna a negyven nyolcadiki március 15. évfordulójá­nak jelentőségét. Pedig ma kétszere­sen szükségünk van a nemzeti érzés ápolására, amelynek érdekében min­den alkalmat meg kell ragadnánk, hogy visszahozzuk a szivekbe és erő sitstik az áldozatos, tettekre serkentő hazaszeretetei. Danaföldvár. Dunaföldváron az Egyenlőségi Kör és a Tevéi hazafias lelkesedéssel együttesen ünnepelte a szabadság ünnepéti Délelőtt 9 éra kor a plébánia templomban vo t ün­nepi szentmise, mely ntán az isko­lák tartottak ünnepségeket. Délután 4 órakor a Tevéi és a Dalkör a nagyközönségnek nyújtottak nagyon értékes müsorú művészi * élvezetet. Este 8 érakor társasvaCsora volt az egyenlőségi körben. Dombóvár. A dombóvári kir. katk. főgimnázium március lÖ'én délután 5 órakor iskolai ünnepélyt rendezett a következő műsorral: 1. Szózat. 2. Hitvallás. Irta : Papp Váry Elemérné Szavalta: Hesz Jenő VIII. oszt. t. 3. Ünnepi beszéd. Mondta : Vér Vencel főgimn. tanár. 4. Rabhalottak. Irta: R*dványi K. Szavalta: Weichherz Ödön Vili. o. t. 5. Hubay Jenő: Nemzeti dal. Énekelte az ifjúsági dalkör. 6 Mendelssohn Bartholdy : Noctnrno a „Nyáréji álom“ c. ope- r bél. Hegedű négyes. Ritzl Olga, Németh István VI. o. t., Hesz Jenő VHP o. t. és Bagalla Béla áll. ta­nító. 7. Schnieder Károly önkép zőköri elnök beszéde 8. Rabmagya­rokhoz. Irta: László Sándor.' Sza­valta : Hábel Lajos VIII. o. t. 9. „Az uj imádság.“ Uj kuruc nóták. Énekelte : Heinlein Béla rém. katb. tanité, zongorán kisérte: Ivanich Mancika. 10. A b»lzs m. Irta : Ma- dai Gyula. Szavalta: B >r>.nyai Aurel Vili. o. t. 11. Himnusz. A szabadság felvirradásának em­lék-ünnepét a sz. Orsolyarendi zárda polgári leányiskolája is megünnepelte délelőtt 9 órakor. A műsoron több énekszám, szavalat és dr. Piukovich Sándor ünnepi irredenta beszéde sze repelt. Az állami elemi népiskola tanuló­ifjúsága a következő programmal tartotta ünnepélyét: 1 Himnusz. 2. I Hazaszeretetről. Szavalta: Fóbnsa | Annus. 3. Ünnepi beszed. 4. Tied I vegyek, tied kásám. Euekelte az ifjúsági énekkar. 5. A jó hazafi. ■ Színjáték. 6. A kis madárkáról. Énekelte az ifjúsági énekkár. 7. Nem­zeti dal. Szavalta: Tar Antal. 8. Nem­zeti dal. Énekelte az ifjúság ének­kara. A dombóvári községi ipartesTüfet a „Korona“ szállodában ünnepelte meg március 15 ikét. Ünnepi szónok Tóth Lajos ref. lelkész volt, a dombóvári dalkör pedig hazafias dalokat adott elő. Az Unüepélyt társasvacsora kö­vette. A Dombótári Máv. Szolgaszemély zet Társasköre március 15 én esté 7 órai kezdettel, tánccal és hazafias költemények előadásával egybekötött házi estélyt tartott. Paks. A pákái iparos olvasókör, Paks város közönségének bevonásá­val nagyszabású szabadságünnepet rendezett márc. 15-én. A szent István tér alig bírta befogadni a lelkes kö­zönséget. Az ünnepély á Nemzeti Dalkör Himnuszával kezdődött, majd dr. Csatbő Ernő tartott tüzes irre­denta beszédet. Talpra magyart és a Szózatot énekelte a Nemzeti Dalkör, végül Tomka József lángoló haza­szeretetre serkentő alkalmi költemé­nyeket szavalt. Hírek. — A főispán a dombóvári gim­náziumért. Dr. Klein Amai főispán a múlt héten küldöttséget vezetett a vallás- és közoktatásügyi miniszter­hez, kérve a dombóvári főgimnázium fennmaradásának továbbra való biz­tosítását. A miniszter a küldöttséget a legszivélyesehben fogadta és kije­lentette, hogy bár a jelen mostoha viszonyok mellett építkezések nem foganatosíthatók, a főgimnázium je­len elhelyezésében továbbra is meg­marad. — Kinevezések. A kormányzó dr. Barth György kir. ügyészt, a ki eddig a szekszárdi kir. ügyészség nél teljesített szolgálatot, kir. járás- biróvá s egyúttal a paksi kir. járás­bíróság vezetőjévé, dr. Hnksch Fe­renc Csáktornyái kir. járásbirót pe­dig a szekszárdi kir. ügyészséghez kir. ügyésszé kinevezte. — Uj ügyvéd. Dr. Kunczer Jenő, Kunczer János ny. városi közgyám fia, a budapesti bírói és ügyvédi vizs gáló bizottság előtt jó sikerrel tette le az ügyvédi vizsgát. — Az Ébredő Magyarok Egyesülő tének szervezkedese Tolnavarmtíyyé- ben. A keresztény és nemzeii esz­mének harcos szervezete, az Ébredő Magyarok Egyesülete, a vármegye területén is megkezdte szervező mun­káját. Ennek eredményeképen a vár megye Dagyobb községeiben, igy Pakson, Dombóváron, Tamásiban és még több h-lyen is megalakult az egyesti et fiókja. Szekszárdon folyó hó 12 en alakíttatott meg a szervező bizottság, másnap, vasárnap délelőtt pedig a varosháza udvarán volt nep- gyülés, amelyre nagy számmal sereg lettek össze a város polgárai, akik a tágas udvart teljesen megtöltötték. A központ kiküldötte, Lőrinczy János, a budai I. kér. ébredő szervezet vezetője volt a gyűlés Izónokk, aki másfelórák hatalmas beszédben ismertette a zsidó­ságnak az emancipáció óta a mai S napig az állami, gazdasági éa társa­I dal mi életben betöltött szerepét, mi­ként került a kezükbe a magyar rögnek annyi tizezer holdja, a tőke, a sajtó s hogy e tényezők birtoká­ban a destrukció miképen segítetté elő az ország romlását Különösen hangsúlyozta a szónok, hogy a mind­eddig megoldatlan zsidókérdést nem „furkós bottal“, hanem lankadatlan, kitartó szívós munkával kell meg­oldásra vinni. A szónok elmondta, hogy a destruktiv sajtó hamisan vi­selkedik az Ébredő szervezetekkel Bzemben. Az eredeti célokról nem tájékoztatja a nagyközönséget, azon­ban mindig hasábos híreket közöl arról, ha az Ébredők nevével vissza­élve agent provocatenrök botrányo­kat rendeznek. A jobbára kisgazdák­ból álló közönség éljenzései sokszor félbeszakították a hatalmas szónok­latot. — A magunk részéről is azt óhajtjuk, hogy az Ébredők szerveze­tének vezetése kerüljön mindéDÜtt hivatott, komoly férfiúk kezébe, ne­hogy egyes túlzásra hajló egyének szertelensége folytán hitelét veszítse a keresztény és nemzeti szellemben való újjászületés magasztos eszméje, amelynek minden igaz magyar em­ber egész lélekkel szegődött szolgá­latába. — Vármegyei közgyűlés. A tavaszi rendes vármegyei közgyűlés folyó évi március hó 22-én ül. egybe, amely­nek 180 pontot tartalmazó tárgyso­rozatán szerepel gróf Teleki Pál mi niszterelnöknek a kormány kineve­zését tudató leirata, továbbá az or­szág összes vármegyéiből Budapes­ten egybegyült értekezlet megkere­sése a vármegyék reformja ügyében, azonkívül Zalavármegye közönségé­nek a nemzetgyűlés ellen a kor­mányzóhoz intézett felirata s ezzel kapcsolatosán Ferdinándy Gyula voit belügyminiszternek a törvényhatósá­gok fe irati jogáról szóló törvénye» rendelkezések helyes értelmezésére vonatkozó leirata, amelyekről eddig is sok szó esett a sajtóban i az or­szágos politika mezején. — Gróf Batthyány Tivadart ki­zártak a Nemzeti Kaszinóból, örgróf Pallavicini György kizárási indít ványt adott be a Nemzeti Kaszinó választmányához azért, mert gróf Batthyány Tivadar a király sze mélye körüli volt miniszter a király­nak tett esküjét megszegve részt- vett gróf Károlyi Mihuy nemzet­rontó kormányában és segített az ország tönkretételében. A kaszinó Batthyányi, a szekszárdi kerület volt képviselőjét, az indítvány alapján tagjai sorából kizárta. — Tanügyi hirek. A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter Janesitz Hen­rik-székesfehérvári rajztauárt a dom­bóvári kir. kát. főgimnáziumhoz ősz tóttá be szolgálatléteire Wmecker János dombóvári tanító a nepgon dosó iroda vezetésétől felmentetvén, beosztatott az ottani állami elemi is­kolához. — Segély és fizetésrendezés. Duna­földvár község képviselőtestülete a rendkívüli drágaságra és nehez meg­élhetési viszonyokra való tekintettel egyhangú határozattal az összes köz •égi tisztviselőknek és a kalmazottak- nak egyszersmindenkorra megfelelő rendkívüli segé yt szavazott meg, ezenkívül a fizetéseket is rend /te. — Körorvos választás. A köesdi kör orvosává úr. öchöfar Henriket választották meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom