Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-01-08 / 2. szám

r % i 2 '___________TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ______________ , ,1921 január 8. és bizalmáról, megjegyezvén, hogy érdeküket eddig Benki sem képvi­selte úgy, mint ó. Örömmel üdvözli dr. Őrffy Imrét a szélsó irányzatok letörésére irányuló harcában s hang­súlyozza, hogy az osztályok közti békét hirdető felfogása a kisgazdák­nál is megértésre talál. Belátják ők, hogy a menekülteknek és egyéb szel- vlemi munkásoknak is joguk yan a megélhetésre, de kérik a termelők méltányos érdekeinek szem előtt tar­tását is. A népgyülés dr. Zsigmond Ferenc záró szavai után a képviselő, lelkes éltetése közben oszlott szét. * - V A mint értesülünk, dr. őrffy Imre közéletünknek a napi politikán túl­menő problémáiról még e hóban sza­bad előadást óhajt tartani az értel­miség részére. Anya- és cseisemivédelem SzeRszárdon. Az Országos Anya- és Csecsemő­védő Szövetség megkeresésére Szék szárd város képviselőtestülete egyik legközelebbi közgyűlésén foglalkozni f fog az anya- és csecsemő védelem megszervezésének kérdésével. E sze­rencsétlen kimenetelű háború után szükségtelen különösebben kiemelni, hogy a mindenéből kifosztott és meg­csonkított országunkra nézve meny­nyire életbevágó fontossággal bir el­veszített emberanyagunk pótlása, min­den újszülött vérünknek, akik az . anyák nyomora, tudatlansága, vagy nemtörődömsége folytán az elpusz­tulásnak vannak kitéve, az életnek és nemzetünk javára való megmen- • tésé. , . . \ v ;-v A világháború alatti években esz­mélt reá a magyar városok közön­sége arra, hogy a jövő nemzedék megmentése érdekében össze (kell fogni. Egyesületeket alakítottak az anyák és csecsemők védelmére s ma már a régi Magyarországnak talán nincsen egyetlenegy városa sem, ahol akár önálló szervezettel, akár az Országos Anya- és Csecsemővédő Szövetség (volt Stefánia-Szötretség) szárnya alatt ne munkálkodnának többé-kevésbjé sikeresen nemzetünk újraépítésének e nagy munkájában. Szekszárd város társadalma még nem nagyon dicsekedhetik azzal, hogy az anya- és csecsemővédelem körül hervadhatatlan érdemeket szerzett volna. Lehet, hogy egyik-másik jóté­konysági egyesülete segített olyan egyéneken ip, akiken segíteni elsősor­ban egy öntudatos anya- és csecsemő- védelmi politikának volna a feladata, de tény az, hogy Szekszárdnak ma még öntudatos és intézményesen megszervezett anya- és csecsemő- védetnie nincsen. Két évvel ezelőtt a képviselőtestület szervezett ugyan nagyon szerény díjazással két védőnői állást, de ez a társadalmi és egyesü­leti. közreműködés hiányában élet- képtelennek bizonyult. Sok ered- . ményt táján akkor sem tapasztal­hattunk volna, hogyha négy védőnőt rendszeresítettek volna Szekszárdon, mert elsősorban a város ezen ügy iránt dolgozni akaró közönségének bevonásával egyesületet és központi irodát kell létesíteni és csak azután lehet védőnői jóléti intézményeket szervezni. A védőnők nemcsak ta­náccsal látják el a szegénysorsu le­betegedő nőket és anyákat, nemcsak éber figyelemmel kísérik az ujszütött . fejlődését, hanem segiteniök kell ott, ahol arra szükség van. Ezt pedig a védőnő javaslata alapján csak az egyesület teheti meg. Az első lépést tehát a sikeres mű­ködés felé nem a képviselőtestület­nek, hanem a könnyen mozgékony, jótékonykodni es a közügyekkel foglalkozni szerető hölgy .közönsé­günknek )kell megtennie. Üljenek össze a váró-háza nagytermében és alaki tság meg az Országos Anya és Csecsemővédő Szövetség alapszabá lyamak mintájára a szekszárdi anya és csecsemő védő egyesületet, lehető­leg mint az országos egyesület fiókja működjön, mert ma a központ nagy vagyonnal rendelkezik és támogatá­sukra a szekszárdi egyesület bizto­san' számíthat. Azután fogjon hozzá az egyesület elnöksége ahoz a mun­kához, amely reá vár: létesítsen központi irodát, ahol nyilvántar- tandók a védőnői jelentések, környe­zet tanulmányok, látogatásaik, a lá­togatások eredményei, a lebetegedő és szülő anyáknak juttatott adomá­nyok, segélyek, a csecsemő érdeké­ben tett intézkedések, itt tartson az egyesületi orvos tanácsadó órákat a szegény anyáknak, itt 'intézzék _ el ügyes bajos dolgaikat, kérvényeiket stb.; létesítsen tejkonyhát, ahon­nan azok az anyák, akik gyerme­keiket. szoptatni képtelenek, naponta jó és kedvezményes áron, vagy' in­gyen tejhez juthassanak, indítsanak propagandát, hogy a közönség min­den rétegében élénk érdeklődés nyi­latkozzék meg e nemzetmentő muqka iránt. Ha majd az egyesület létéről beszélhetünk, foglalkozhatunk azzal a kérdéssel, hogy mit kell tennie Szekszáfd város képviselőtestületének. Először is a védőnői állásokat az egyesület véleménye alapján kell be­töltenie, . de ézen állásokat nem borravaló rendszer, hanem élethiva­tásként szervezze meg oly módon, hogy ázok legalább is a tanítónői fizetésnek és illetményeknek élveze­tében legyenek nyugdíjjogosultság­gal egybekötve. Azután adjon a kép­viselőtestület az egyesületnek ómen­ként, utólagos elszámolásra bába és szoptatási segélyt, hogy a szegény - Borsu anyáknak a szüléssel járó kiadá­saikat fedezhessék, csecsemőjük jobb táplálását előmozdítsák. Az bizonyos, hogy a segély megszavazásától egy képviselőtestületi tag sem -fog elzár-. ,kóznf) hiszen jövő nemzedékünknek megmentéséről van szó. Ha az anya és csecsemővédelem kérdése megoldást nyer, nem fog el­pusztulni Szekszárdon annyi újszülött gyermek az anyák tudatlansága, avagy nemtörődömsége folytán és minden egyes megmentett csecsemő édesanyja a város társadalma iránti hálájából hasznos és munkás tagot növelhet hazájának és szülővárosának. kát a hadikölcsön cimleteket foglal­ják jegyzékbe,1 amelyek az ország- . nak magyar közigazgatás alatt álló területén őriztetnek, na azokat á tu-' lajdonos kibocsátásuk alkalmával maga jegyezte és azóta állandóan tulajdonában tartja, vagy ha 1918 október hó 31-ike előtt jogügylet, vagy öröklés utján szerezte és azóta állandóan tulajdonában tartja s vé- . gtil, ha ily módon 1918 október 31-ike után olyantól szerezte meg, ■ aki azoknak az előbb említett ^mó­don 19)8 október hó. 31-én tulajdo­nosa volt és azóta állandóan tulaj­donában tartja. A jegyzékbe foglalás 3 példányban kiállított bejelentés alapján történik, amelyek a kijelölt hitelintézeteknél fogdák rendelkezésre állani. — A hadikölcöön-kötvények megjelöléséért a névértéknek fél szá­zalékát kell befizetni a költségek fe­dezésére. )— lejegyzés. Papp Antal elje­gyezte Till Lajos jegyző leányát Mórágyról. Néhai Hoffmann Sándor kir. köz- alapítványi erdőtanácsos és'neje Mi- halovich Ludmilla leányát Editet, eljegyezte Barthalis Jenő m. kir. hadseregbeli' hadnagy. Lőwy Rózsikát Keszthelyről el­jegyezte Ausch Vilmos Kölesd. (Kü­lön értesítés helyett.) — A Misszió Társulat döntése a főiskolai hallgatók ösztöndíja ügyé­ben. Megemlékeztünk lapunkban ar­ról, hogy egy nemesBzivü adományozó 25.000 koronát bocsájtott a Misszió Társulat rendelkezésére azzal, hogy abból 5 főiskolai tanuló segélyeztes- sék. A társulat választmánya f. hó 3-án döntött az ösztöndijak kiadásá­ban. — ösztöndíjban részesítettek: ■ Kovács Levente orvbstanhallgató, Flettner Kálmán joghallgató, Waila- cher László rajztanár jelölt, Apáthy János erdészeti akadémikus és Per- laky József műegyetemi hallgató. A Misszió Társulat ezen kívül 4 ifjút, névszeíintGacsályi József orvostan­hallgatót^ Roth Pál és Molnár Béla erdészeti akadémiai és Tóth Béla joghallgatót 1000—1000 K segély­ben részesítette saját pénztárából. ■ — A Népkonyhára adakoztak: Dr. Fent Ferenc apát plébános 40 és N. N. 24 koronát. Ezen adományokért hálás köszönetét mond a Népkonyha szegényei nevében báró Schell Jó­zsefeié. Megkerültek a kaszinó kis szé­kei. A proletár diktatúra a szek­szárdi kaszinónak felette sok anyagi . kárt okozott.' A helyiséget elfoglaló, ifjú munkások nemcsak a könyv­tárt dézsmálták meg, hanem lába kelt ott biliárdgolyónak és székek- - nek is. Az eltűnt tárgyaknak a rend­őrség a legszorgosabb kutatása da­cára sem jött nyomára, A napokban 'egyik kaszinói tag a Világ-mozgó­ban felfedezte az eltűnt „ffibic-szé- kek* egy részét és igy azok vissza­kerültek ismét a kaszinóba. A gibi- cek körében nagy Örömet keltett a székek visszatérté; ezentúl még na­gyobb „érzéstelénséggel* kibicelik agyon a szegény partnereket a visz- szakerült bútordarabokon. Úgy érte­sülünk, bogy a kaszinó vezetősége eljárást indíttat annak kiderítésére, hogy diniért csak most kerültek visz- sza a kaszinó székei. — A napközi gyermekotthon javára adakoztak: gróf Széchenyi Domon- > kos 3000 Kt, Herczeg Móric 8 kg. bust, 1 kg. zsírt.-^•Jótékonyság. 4Égy szegény kis- hivatalnoknak takaréktüzhelyre volt szüksége, de nem tudta megfizetni. Jó emberek karácsonyra megvették neki. E célra* adakoztak: Schmidt Ferenc Gyönk 330, Deutspb Mór' Hőgyész és Gut Ödön Gyönk 200;— 200, Gyönki • Takarékpénztár és Ranschburg Emil Gyönk, dr. Kauf­mann Lajos Hőgyész 150—150, báró - Jeszenszky Andor Kölesd^ Weltmann Simon Csókás, Vizsoly! Ákos Alsópél, Gyenis István Ifigénia-major, Weiaz Bernát Hőgyész, Ranschburg Sala­mon Hőgyész. Takarékpénztár He­0r. Cs. Papp Jenő a Kolozsvári Anya és Csecsemő- védő Egyesület volt főtitkára. LJis^ek egy Istenben, hiszek egy hazában, ** Hiszek egy jsteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Komédia. Fényes a mez, pajzán a dalom, Mint galambszárny lebben két karom, Festett szám buján rád nevet, . Szilaj táncot lejtek én neked. Egy percre á mámor fonja át t 11fjú testem fehér bársonyát. Egy-egy percre szemem felragyog S elfelejtem, hogy csak rab vagyok. Szól a ledér, bűnös, vad zene S mégis szivem, mintha vérzene, Szememet forró könny futja át S játszom tovább a komédiát. ___ PEÉRY ILUS. — Kinevezés. Dr. Klein v Antal fő­ispán Villax József szekszárdi lakost vármegyei közigazgatási fogalmazó gyakornokká kinevezte. — Hivatal vizsgálat. Forster Zoltán alispán a bonyhádi, paksi és a szek­szárdi járási főszolgabírói hivatalok ügykezelését megvizsgálta és a hiva­talvezető járási főszolgabiráknak min­denütt a talált rend felett megelége­dését és elismerését nyilvánította. — A szekszárdi áilamrendőrség uj vezetője. A m. kir. belügyminiszter Horti Béla m. kir. áll. rendőrkapi­tányt, v. szolgabirót saját kérésére Szekszárdra helyezte, s a szekszárdi' államrendőrkapitányság végleges ve­zetésével megbízta. — Dr. Tessényi József kapitány továbbra is mint vezetőhelyettes működik. — Tanitóválasztás. A szárazdi ev. * elemi népiskolához a kántortanitói ál­lásra Wikkert Lajos bonyhádi ev. kántortanitó választatott meg 13 szó­többséggel Gáspár József beleeskai kán tor tanítóval szemben. — Közgyűlés. A szekszárdi Pol­gári Olvasókör folyó évi január hó 9-én, vasárnap délután fél 3 órakor saját helyiségében tartja évi rendes közgyűlését. — Adóügyi'tanfolyamok. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter széleskörű pénzügyi programtnjának a gyakor­latban való gyors keresztülvitele ér­dekében szükségessé vált a pénzügyi közigazgatás szolgálatában álló tiszt­viselők létszámának nagyobb mérvű Szaporítása, hogy a pénzügyi köz­igazgatás sikerrel tudhassa megol­dani azokat a hatalmas feladatokat, amelyek az ország\vagyoni helyze­tének rendezése terén reá hárulnak. Evéghől a pénzügyminiszter a vár­megyék székhelyein folyó évi január 15-től ingyenes adóügyi tanfolyamo­kat fog tartatni. Ezeknek célja, hogy az ott jelentkezők áz adóügyekben és az adókezelésben kiképeztessenek avégbŐl,. hogy később pénzügyi köz- szolgálatba átvehetők legyenek. A tanfolyamok tartama 5 hét és a fel­vételhez nyolc középiskola elvégzésé­nek igazolása szükséges. A menekült tisztviselőknek jövőbeli elhelyezke­désük szempontjából érdekükben áll, hogy ezeken a tanfolyamokon részt vegyenek s ezzel állandó alkalmaz­tatásukat biztosítsák. A belügymi­niszter minderről a vármegye alis­pánját értesitve, felkérte, hasson oda, hogy a vármegye területén szolgála­tot teljesítő menekült tisztviselők az adóügyi tanfolyamokat minél számo­sabban látogassák. Közödé egyben a belügyminiszter á'zt is, hogy a me­nekült vármegyei, városi és községi alkalmazottak kormánybiztosát egy­idejűleg felhívta, hogy a tanfolyamra jelentkező tisztviselőket kérelmükre a tanfolyam tartamára szabadságolja. — Helyreigazítás. Múlt heti ado­mányok cimü hírünk helyreigazítása - képen közöljük, hogy Wolf Henrik egyik 250 koronás adományát nem a róm. kath. ovóda, hanem a báró Augusz-árvaház kapta. — Be kell mutatni a hadikölcsön- kötvényeket. A magyar állam csak azokat a hadikölcsön-kötvényeket fogja elismerni a maga adósságának, amelyeket tulajdonosuk a vágy bir­toklójuk a december hó 23-án ki­adott pénzügyminiszteri rendelet alap­ján a Pénzintézeti Központ, vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet által kijelölt pénzintézeteknél 1921 január 15-től február hó végéig ter­jedő időben megjelölés végett bemu- tat. Igazolni kell, hogy a kötvények tulajdonosa 1918 október hó 3Í-ike Óta Magyarországnak magyar köz- igazgatás alatt levő területén lakó állampolgára, vagy ha azóta lakik itt, vagy olyan hivatása van, amely őt lakóhelyéhez köti és állandó -lets-, lepedási szándékát kétségtelenné te­szi. A. köztestületeknek; közintéze- teknek, egyházaknak^ egyesületek­nek, alapítványoknak, társas cégek­nek, ipari és kereskedelmi vállala­toknak igazolniok kell, hogy szék­helyük, vagyonuk, illetve üzleti te­lepük, vagy az üzlet folytatásához szükséges vagyonuk Magyarország­nak jelenleg magyar közigazgatás alatt álló területén van. Csak az®­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom