Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-02-26 / 9. szám

III. évfolyam. I Szekszárd, 1921 február 26. 9. szám. W KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. Telefonszám 85 ás 102. EIfifizetési ár: egész évre 80 K, félém 42 K, negyedévre 24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kfildendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés az utolsd oldalon egy 60 mlllméter széles hasábon mlllméter soronként 1 kor. 20 I-, a szöregoldalon 2 korona, a hírrovatban elhetyeiett reklámhír valaasUt a nylltter soronként 20 koronába kerül. Családi hírek és vállalati hir­detések külön árszabás szerint. Ui pártalakulás. A legújabb politikai esemény, bogy megalakult a Polgárok és Munká­sok Szövetsége, vagyis egy nagy liberális blokk, melynek politikai hi­telét, jóllehet igen tiszteletremélté nevekkel is találkozunk az alapítók között, nem sokra értékeljük. Kern mintha a polgárok és haza­fias munkások között való közele­dést és szövetséget nem kisérnénk helyesléssel — hisz igeu nagy szük­sége van szerencsétlen hazánknak, hogy a különféle társadalmi osztá­lyok megértéssel, nem _pedig ellen­séges érzülettel legyenek egymás iránt m — jogos bizalmatlanságot kelt ezen szövetség már Összetételénél fogva is. Hegy másra ne hivatkoz­zunk, ott van Batthyány Tivadar gróf, akiről tudjuk, hogy Károlyi Mihálynak vezértársa volt és aki a Károlyi-pártnak legszélsőbb irányza­tát képviselte mindenkor. A parla­menti intrikáknak és obstrukcióknak legbőbeszédübb és leglelkesebb tá­mogatója volt, aki tele tüdővel, reg- geltől-napestig hirdette az általá­nos, egyenlő, titkos, legszélsőbb, ta­lán még a csecsemőkre is kiterjedő választójogot. Az 1918 októberi for­radalomnak egyik vezéralakja volt Batthyány, majd pedig a Károlyi kormánynak belügyminisztere. Kekünk az ország békés és nyu­godt fejlődését biztositó kísérletezé­sektől és rázk'ódtatásoktól mentes po­litikára van szükségünk, nem pedig arra, hogy politikailag sokszorosan diszkreditált felforgatók és radikáli­sok nyerjenek ismét politikai súlyt, vagy kerüljenek uralomra. Elég volt a szélsőségekből — hisz attól koldul ez a szegény ország. Azt a keresztény politikát, amely a köztiszlességel fokozza és amely tisztultabb felfogást, tisztább és szi­gorúbb erkölcsöket kíván belevinni a közintézményekbe és-az egész köz­életbe, a parlamentbe és a sajtóba, szóval azt az irányzatot, amelynek alapja a keresztény etika és célja a nemesebb purifikálás, szivvel-lélek- kel helyeseljük. Akármennyire fennen lobogtatják azt a zászlót, amelyre a köztisztes­ség és a közerkölcs van felirva, akár­mennyire át vagyunk hatva az igazi keresztény érzületben és gondolatban rejlő igazságok erejétől, épp úgy hi­báztatjuk és elitéljük azokat a tul- bajtásokat és visszaéléseket, amelyek ezen szent jelszó ürügye alátt tör­ténnek. Elítéljük mindazokat, akik saját egyéni önző céljaik elérésére csupán konjunktúrának tekintik a keresz­tény jelszót és azt diszkreditálják, akik a maguk lelki sivárságát és szellemi szegénységét nagy öblös hanggal és brutális erőszakoskodás­sal iparkodnak leplezni. Mélységes tisztelettel és hódolattal hajolunk meg egy Apponyi Albert gróf előtt, akinek egész élete, mint az igazi vallásosságnak és leg­nemesebb erkölcsi életnek ragyogó példaképe tündököl mindenek fölött. Ée Apponyi Albertnek ékesen szóló ajkai minden megnyilatkozásában ugyancsak a vallás és a keresztény erkölcs nevében a megértést,, a tü­relmet és a megbocsátást hirdotik. Azonban a politikai kalandorok­ból elég volt — azokból nem ké­rünk többet. Elővigyázatra van szükség és ne engedjük & közéletet a politikai csempészek dugáruival megfer­tőzni. . Minél hangosabb valaki a jó­rumon a mai időkben, annál gga- nusabb és annál nagyobb elővigyá­zatra van szükség. Gondoljunk csak Friedrich István esetére, akit a királyi ügyészség a Tisza István gróf ellen elkövetett gyilkosság bűntettéért, mint felbuj­tót vádbl meg. Ugyanaz a Fried­rich István, aki Károlyi Mihálynak legbensfibb politikai barátai közé tar­tozott, vele járt Amerikában és vele csinálta meg az októberi forradal­mat, izgató beszédeivel vezette a né pet a lánchídon a királyi várlak el­len, aki néhány noppal későbben a katonát látni nem akaró Linder had­Hírek.____ — Katonai szemle. Ráró Wilier­ding Rezső tábornok, osapatfelügyelő, a Mária Terézia rend lovagja, vezér­kari főnökének, rövidi Maxon ez­redes, hadosztályparancsnoknak a kíséretében e héten megszemlélte a vármegyei helyőrségeket, — A főigazgató Szekszárdon. Dr. Vass Bertalan a székesfehérvári tan - kerület kir. főigazgatója a gimná zium tanmenetének megvizsgálására Szekszárdra érkezett. Dr. Vasa Ber­talan, aki nagyváradi főigazgató volt és a román megszállás miatt mene­külni volt kénytelen : régi ismerője az itteni tanügyi viszonyoknak, mert főigazgatóvá való kinevezése előtt a pécsi cisztercita rendű főgimnázium­nak volt az igazgatója. — Simontsits Béláné emlék ünnep. Mint minden évben, úgy most is ke* gyelettel adózott a Szekszárdi Hóm- Kath. Ovóda és Gyermekmenl^ely me­leg szivü alapítójának és lelkes el­nöke, Simontsits Béláné emlékezeté­nek folyó hó 21-én. A tagok gyász- misén vettek részt, ezután az ovóda helyiségében ülést tartottak báró Scbell Józsefné szül. Sigray Klára grófnő elnökletével. Az emlékbeszé­det dr. Fent Ferenc püspöki hely- nök, apátplóbanos tartotta. Utána ifj. Leopold Lajos szólalt fel, meleg hangon mondott köszönetét br. Scbell Józsefné elnöknek Triebler Ilona ai- elnöknek és a kedves Testvéreknek az ovóda ügyében kifejtett lelkes odaadó munkájukért. A gyűlés után a tagok egy része Simontsits Béláné sírjához vonult ki és azt megkoszo­rúzták. Az emlék-ünnepély alkalmá­val 20 gyermek ruháztatott fel tel­jesen. — A bortermelési adó nagymérvű emelése kétségtelenül igen snlyos terhet fog róni szőlősgazdáinkra. A 84 korona hektoliterenkinti adót, a mint értesülünk, csak nagy. harcok után tudta keresztülvinni Hegedűs pénzügyminiszter, a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságában. A nemzet­gyűlési bizottság egyébként több feltételt szabott, a melyeknek kivívá­sában képviselőnk, dr. Örffg Imre is élénk részt vett. így a saját szük­ségletre szánt bor adómentességét, valamint azt a kikötést, bogy a tor­ügy miniszternek, a jelenlegi pécsi bolsevista vezérnek volt államtit­kárja, aki még 1918 ban szabad- kőmives páholymester és a cionis­tagárda szervezője volt, alig né­hány hónappal későbben a leg- intranzingesebb keresztény tógát öltve magára, a politikai konjunk­túrát kihasználva, az általa ké­szített szélső választójog segélyé­pei, az ország egyik legnagyobb államférjiát buktatta el óriási többséggel. Nagy elővigyázatot ajánlunk te­hát az uj párlalakulással szem­ben, nem kellenek nekünk a ra­dikális honmentők, a Batthyány Tivadarokból elég volt, legyen végre béke, nyugalom, megértés és rend ez országban. Nem kellenek a kalandorok, nem kellenek a szélsőségek se jobbra, se balra. Spartacus, árak esése esetén a pénzügymi­niszter köteles lesz a bortermelési adót leszállítani, a bizottság fel­vétette a törvényjavaslatba. Dr. Oiffy Imre ezenkivül a bortermelő közsé­gek érdekében külön indítványt is tett és pedig azt, bogy a bektolite renkinti 12 koronából no 6 korona illesse a termelő községet, hanem 8 s a belügyminiszter rendelkezésére csak 4 K jusson. Ezt az indítványt beható eszmecsere után a pénzügy- miniszter s a bizottság egyhangúan magukévá tették, a mi azt jelenti, hogy a bortermelési adót kezelő községek e címen befolyó jöve­delme a négyszeresére jog emel­kedni az eddigivel szemben. Re­méljük, hogy ez a nagy jövedelem- többlet SzekBzárd város s sok bor­termelő község háztartási terhein je­lentékenyen könnyíteni fog. — Doktorrá avatás. A budapesti tudományegyetemen f. hó 19-én avat­ták orvosdoktorrá bilkei Pap István dunaszentgyörgyi földbirtokos, theo- logiai tanár két jeles tehetségű fiát : Pap Lajost és Zoltánt, akik közül az utóbbi okleveles lelkész is. Csók Sándor, aki a szekszárdi Ferenc- közkórháznál volt mnlt évben gya­korlaton, január hóban szintén orvos­doktorrá avattatott. — Árvizsgáló bizottsági ülés. A törvényhatósági ár vizsgáló bizottság f. é. február 16 án és 17 én Jakab LábzIó m. kir. p. ü. főtanácsos elnök­lésével ülésf tartott, amikor is 104 ügyet intézett el. A hatósági engedé­lyek iránt beadott kérvények tár­gyalásakor feltűnt, hogy különösen a mezőgazdasági munkákkal foglalkozó fiatal, munkaképes egyének közül sokan akarnak élelmiszerek és ipar­cikkek közvetítésével, kofálkodással foglalkozni, természetesen az ilyen kérvényekst a bizottság nem is véle­ményezte, mert fiatal, nehezebb testi munkára képes egyéneknek a mező­gazdaság köréből való távozása a termelésre pótolhatatlan kárral járna, viszont a különben is feles számmal levő közvetítők számának további növelése az elsőrendű életszükségleti cikkek árainak drágaságát még in­kább fokozná. — Fegyelmi eljárás beszüntetése. A m. kir. belügyminiszter Szűcs Fe­renc városi pénztári ellenőr ellen in­dított fegyelmi eljárást megszüntette. — Áthelyezések- A kultuszminisz- miniszter Schmidtné Faragé Vilma polg. leányiskolái tanárnőt a báce- bodrogvármegyei kir. tanfelügyelő­séghez, Czeller István menekült ta­nítót a döbröközi róm. katb. iskolá­hoz, Vitkovies Imre áll. tanítót a kistengeliczi állami elemi iskolához, Spuler Ferenc és Székely Ferenc áll. tanitókat a szekszárdi napközi ott­honba osztotta be, Madary Gyula ál), tanítót és Horváth Ferenc gazd. szak tanítót Dunaföld várra vissza­helyezte. — Egy ezredes halálos balesete. Pahlenburgi Paternos István ezre­des, a tolnai gyalogezred parancs­noka kedden reggel ki akart lova­golni a gyakorlótérre. Mikor már a nyeregben volt, a lova—valószínűleg a köpeny szélének a csiklandozásá- tól — megvadult és ledobta magá­ról. Az ezredes olyan szerencsétlenül zuhant a földre, hogy mire a legénye odaért hozzá, akkorra már meghalt. Valószinü, hogy a Dyakszirtjót törte, vagy hogy szivszélhüdés ölte meg. A tragikus végű ezredes, akinek D O # »11 nagy érdemei vannak a nemzeti had­sereg megteremtése körül, csak 47 éves volt és általános a részvét sze­rencsétlen özvegye iránt, akivel alig egy fél éve lépett házassági*!*. Csü- törtükün délután katonai pompával helyezték örök- nyugalomra a tolnai temetőben. A temetésen résztvett báró Willerding tábornok, csapatfelügyeló, rövidi Maxon ezredes, hadosztály­parancsnok, a vármegye képvisele­tében Forster Zoltán alispán és dr. Éri Márton főjegyző. — Adomány. Huszár Andorine a „Simontsits Béláné" alapítványnak 200 koronát, Schultz Gusztávnó és Mihályi Erzsébet a róm. kath. Ovóda Egyesület részére 50—50 koronát, Kurdy Józsa pedig egy babát aján­dékozott, mely adományokért köszö­netét mond nekik az egyesület eb nöksége. — Eljegyzés. Ráth György ev. lelkész Bonyhádon házasságot kötött Hegedűs Irénnel Sopronból 1921 február 5-én. Minden kiilöD értesí­tés helyett. • v — Pénzügyi szakosztályi ülés. A közgyűlést előkészítő vármegyei ál­landó választmány pénzügyi szak­osztálya folyó hó 23-án Török Béla elnöklésével ülést tartott, amelyen a vármegyei alapok zárszámadásait tár­gyalta 8 az alispánnak a vármegyei Gazdasági Egyesület hathatós segé­lyezését célzó előterjesztésére kimon­dotta, hogy átmenetileg a vármegyei ebtartási szabályrendeletben megálla­pított minimális ebadótótelek tízsze­res felemelése iránt a törvényható­sági bizottságnak javaslatot tesz. — Halálozás. Mitiiveg Henrik bá- taszéki teresianumi alap. nyug. fő­tiszt, a Ferenc József-retd lovagja 83 éves korában Mohácson folyó évi február hó 7 én meghalt. — Színészet. Szombaton este Biró Böske jutalomjátékául „A farkas* cimü vígjáték került színre. Biró Böske, Fekete és Verzár mindhár man kiválóan játszották meg szere­püket. A közönség a színház teltsé- gével tüntetett Biró Böske művé­szete mellett. — Vasárnap a „Kutya - mosó“ tartotta derültségben a közön séget. — Kedden Bokor Viktor ju- talomjátékául „A kis király“, B&-

Next

/
Oldalképek
Tartalom