Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-02-19 / 8. szám
III. évfolyam Szekszárdi 1921 február 19. 8. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 80 K, félévre 42K,negyedévre24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hlrdatás dija 30 korona A hirdetés az atolsd oldalon egy 60 mlllméter széles hasábon mlllméler soronként I kor. 20 I-. a szövegoldalon 2 korona, a hírrovatban elhelyezett reklámhír vilemlnl a nyllttér soronként 20 koronába kerül. Családi hírek ás vállalati hirdetések külön árszabás szerint. Az osztályharc. Régi mondás,-hogy nincsen rossz a világon, aminek nyomában jó nem fakadhatna. A proletáruralomnak is, amely Magyarország kinceeinek mii* lióit pusztította el életerőben, anyagi, szellemi és erkölcsi javakban, szintén lesz valamelyes jó következménye. Ha más nemi hát az, hogy felrázta a nemzetet lethargikus nem törődömségéből. A munkások értelmesebb és öntu- dato8abb része már felocsúdott. Belátják, hogy a szociáldemokrata párt őblösBzáju vezérei, akikben vakon hittek s akiket habozás nélkül követtek erdőn-bokron át, mihelyt a husosfazékhoz jutottak, menten át- vedlődtek kalandorokká, sőt gonosztevőkké, akik mohón behabzsoltak, amennyit lehetett, hogy aztán közvagyonnal és mások ékszereivel fel- tarisznyázva kereket oldjanak. De a polgárság értelmesebb része is felocsúdott. Belátják már, mily ros zul cselekedtek, amidőn elzárkóztak a munkásság előtt és mulasztást követtek el, hegy nem akadályozták meg a szociáldemokrata vezérek lelketlen uszitását, amelyekből ezek tőkét kovácsoltak. Azt az egy eredményt máris leszögezhetjük, hogy lerántották a leplet a szociáldemokrata pártban folyt Izelmekről, uszításokról és buzdításokról. Köztudomású, hogy az „elvtárs“ vezérek sok müveit, tanult embert hekényszeritettek szakszervezetekbe s ezek révén a szociáldemokrata pártba, reájuk erőszakolván természetesen a Népszava olvasását is. B „kényszerelvtársak“ ámnlva szemlélték azt a romboló munkát, amely ott üres jelszavakkal, meg nem értett, vagy hamisan magyarázott frázisokkal a munkások köreben folyt. B „kénysserszocialisták “ most sietnek a munkásokat felvilágosítani ar ról, hogy vezéreik félrevezették őket és hogy az örvény szelére juttatták éket, mig^a dicső apostolok a félrevezetett tömeg verejtékes keresnie nyén meggazdagodtak. A felvilágosítás munkája már széles mederben foly és benne részt venni minden becsületes magyarnak hasafias kötelessége. Mi tehat kötelességünket teljesítjük, amidőn itt bonckés alá vesszük azokat a jelszavakat, amelyekkel az agitátorok és a Népszava eddig dolgoztak és ma is dolgoznak. A legveszedelmesebb ezek között az osztályharc jelszava, amely még ssa is ott lappang nemcsak az ipari, de még a mezőgazdasági munkások között iz, sőt a magyar földmives végzetszerü elszigeteltségének is egyik ' főoka. A szociáldemokrata párt vezérei éveken át folytatott uszításaikkal beleszuggeráltak a magyar munkásokba, hogy ők i ülőn „osztályt“ alkotnak és csak a többi „osztályokkal“ folytatott harcban érhetik el boldogulásukat, sorsuk jobbra for dmltát. Rendesen Marxra hivatkoznak, mint az oBztálykarc első hirdetőjére és Darwinra, mint aki bébi- sonyitotta, hogy a létért való küzdelem természeti törvény. Nos, aki Marx munkáiból azt ol Tassa ki, bogy a szocializmus lé- ■yege as osstálybaro, az nem értette meg Marxot. De feltéve, hogy Marx a múlt század első felében még azt hitte, bogy a társadalmi fejlődés főtörvénye az osztályharc és hogy a haladás, az emberiség bol dogulása csak „osztályharcok“ révén érhető el, ez az álláspont ma már rég túlhaladott és elavult volna. Mert a két utolsó emberöltő alatt a természettudományok, a történelem, a szociológia, mint általában az ősz sees tudományok óriásit haladtak; és minden theória, mely a fejlődés elméletével ellenkezik, tévesnek bizonyult. Már pedig az evolúció elmélete szerint a fejlődés lényege és törvényei kizárnak minden osztályhareet s a létért való küzdelem Darwin sa ját magyarázata szerint az emberre nézve nem egymást pu-ztitó és egymás alkotásait leromboló harcot, hanem az egyén kiválóságát bizonyító verejtékes alkotó munkát jelent a faj kiválogatás szolgálatában. Herbert Spencer klasszikus magyarázata szerint a fejlődés „difié renciálódás és integrálás“. Vagyis: egynemű anyagból különböző élet működést végző részek, azaz szervek keletkeznek, amelyek kölcsönös együttműködésben egy életegységet, egy élő szervezetet alkotnak. így fejlődik a búza szem csirájából foko zatos differenciálódás folytán lefelé a gyökér, fölfelé a szár, a levelek és a növény többi részei, ámeneknek integrálása, azaz szerves össze- müködése alkotja az élő növényt. Az állatnál is, az embernél is a megtermékenyített csírasejtből fokozatos sejtoszláB és differenciálódás utján kiválnak az egynemű tömegből az emésztésnek, a vérkeringés nek, a mozgásnak, az érzékeknek stb.-nek szervei, szóval a test külön böző részei, amelyek külön külön életműködést végeznek, de csakis integrálásuk, azaz kölcsönös együtt mükönésük által alkotnak egy élő szervezetet. A fejlődés e törvénye alól kivétel nincs. Az emberi társadalom is élő szervezet, amely differenciálódás és integrálás által keletkezett. Minden öreg ember tudja, hogy 50—60 ev vei ezelőtt a mai foglalkozási ágaknak még háromnegyed része sem volt még Es nem kell sok évszázadra visszamennünk, amidőn például az állati bőrt egy iparos ki is készítette, fel is dolgozta mindenre, a mire a bőrt használni lehetett, holott ma egy tucatnál több bőripar van. Ezt a munkamegosztást a szociáldemokraták jól ismerik, sok szór szájukon is hordják, de ugyanakkor nem veszik ésrre, vagy nem akarják észrevenni az integrálást, a munkaegyesitést, a különböző foglalkozások szükségszerű együttműködését, amely nélkül a differenciálódás puszta fássá, felbomlássá, hullafeloszlássá válik. Minden szervezett államkeretben élő nemzet egy-egy élő organizmust /alkot, ame!y differenciálódás és in ' tegrálás folytán keletkezett. Ebben a nagy élő organizmusban az egyének é'étközösséget alkotnak, amely életközösségben az egyes foglalkozási ágak — miként az élő testnek élé részei — egymásra vannak utalva. Az iparos a földmivesre, a bányászra, a kereskedőre, a tisztviselőre, szóval minden más foglalkozásbelire szőrűi; hasonlókép utalva van a földmives az iparosra, a kereskedőre, a tanítóra, az orvosra stb. stb. Szóval minden társadalmi tényező utalva van minden másra, melyet az állami élet közös szükséglete létrehozott. Mihelyt a tényezők együtt működése megszűnik, a szervezet maga is, részei is feloszlásnak indulnak. Nincs is a természetben sehol és nem íb lehet oly élő szervezet, amelynek alkotó részei egymás ellen harcot fogathatnának. Észrevette ezt a legnagyobb mo dere szocialista irók egyike: Krapot- kin Péter is. Egy hatalmas munkában figyelmezteti a vitás összes szocialistáit, ho?y ‘a fejlődés legfőbb törvénye nem a harc, nem a polgártársak egymás elleni küzdelme, hanem a kölcsönös segítés, az integrálás. Nagyértéktt munkájának címe: „A kölcsönös segítség, mint természettörvény“. — (Magyar fordittása megjelent 1908-ban.) A nagy szocialista e müvében megdönthetetlen érvekkel bizonyítja, hogy annak az államnak feltétlenül tönkre kell mennie, amelyben erőszakkal véget vetnek a kölcsönös segítségnek, a kü lön böző foglalkozásbeli emberek szűk ségszerü életközösségének. Kérve kérjük Hazánk összes mun kásáit, szívleljék meg a nagy szocialista Írónak szavait, akit még a kommunisták is a legnagyobb gondolkodók közé soroztak: De különösen mezőgazdasági munkásainkat kérjük, lépjenek ki végzetes elszi- geltségükből és utasítsák el maguktól azokat, akik az osztályban: jelszavával még most is agitálnak. Ne feledjék, hogy az emberi társadalom alapja a kölcsönös segítség törvénye. /És ne feledjék : aki egy nemzet ke ’ belében osztályharcot hirdet, az vagy tudatlan, vagy szédelgő, mert az ősz- tálybare — öngyilkosság. ' Dr. Gockler Lajos. Felhívás. A Move kézimunka értékesítő akció Hollandiában kellő eredménnyel járt, Treitz Péterné, az akció vezetője elhatározta, hogy egy újabb kiállítást fog rendezni Hollandiában, mely ki állításra az élőmunkáin'okát már megtette. Hollandiában nagy szeretettel karolták fel elejétől fogva a kifosztott magyarok ügyét, mindenben segítettek őket. A Treitz Péterné által rendezett kézimunka kiállításon maga a miniszterelnök neje is 2 napon át fáradhatatlanul működött. Treitz Péterné február végén szándékozik ismét kiutazni Hollandiába, mely alkalommal a Move Nőcsoportja által összegyűjtött értékes kézimunkákat (kivéve törékeny dolgokat) fogja kivinni magával; nevezetesen: iparművészeti tárgyakat, csipkéket, babákat: lehetőleg magyar ruhában, hímzéseket: mezőkövesdi matyómunkákat, balatonendredi csipkét, békéscsabai szövöttes munkát, kapuvári ceremici munkát Btb, stb. Fenti felhívás a holland nép meleg Bzeretetéről és együttérzéséről tanúskodik, de tanúskodik arról is, mily igazi magyar nagyasszony Treitz Péterné és mily finom lélekkel nynl a megsebzett, a „leszegényedett“ középosztály hölgyvilágához akkor, midőn fáradságot nem ismerve harcol és egyben utat mutat arra nézve: . miként, miféle irányban kell a magyar hölgyeknek az üzleti élelmességet és élni akarást igen szép eredménnyel gyakorolniok, ha más mód - hamarosan nem is áll rendelkezésére . . . A Move Nőosztá'ya, melynek kebelében az egész akció megindult, szeretettel kéri mindazon hölgyeket, akiknek birtokában ván valamily szép és értékes kézimunka, bocsássa a hollandi akció rendelkezésére és pedig olykép, hogy minden egyes eladandó kézimunkájára iria rá nevét, lakóhelyét és az árat. Ha pl. garnitúra, arra is minden egyes darabra az árát és a készítő nevét kérjük rájegyezni. A leadott kézimunkákat a Move üzlethelyiségben át fogja venni egy erre a cél*a ott időző Move tag. (Szekszárd, Garay - tér.) Reméljük, hogy ez az egész akció, az ő közvetlen melegségével meg fogja hódítani a nők világát és Bietve hordják össze minden értékes szép kézimunkáikat, iparművészeti tárgyaikat, hogy nemcsak anyagi előnyökhöz jussanak igy egyes családok, hanem főként hogy emeljék, terjesszék a magyar kultúra hírét és dicsőségét a külföldön. Mutassuk meg, lelkes magyar hölgyek, hogy a magyar kultúra ietörhetlen, kipusz- tithatlan, mert minden magyar hölgy annak nemcsak lelkes harcosa, hanem zászlótartója is. Meleg, hazafias szeretettel várja a viszontlátást a tettek, a munka terén : a Move Nőcsoport elnöksége. A kereskedelmi és iparkamara szektielyuáltozása. A pécsi kereskedelmi és iparkamara, amelynek joghatósága alá tartozik Tolnavármegye is, működését a szerb megszállás miatt tudvalevőleg megszüntetni kényszerült. A kereskedelmi miniszter azokra a érdekekre való tekintettel, amelyek a kereskedelem és ipar ezen fontos szervéhez fűződnek, elrendelte, hogy a kamara székhelye ideiglenesen Kaposvárra helyeztessék. A napokban ebben az ügyben Kaposvárra érkeztek Szavay Gyula budapesti és dr. Szommer Ernő győri kereak. éa iparkamarai főtitkárok, akik a kaposvári érdekeltség bevonásával tárgyaltak a székhelyváltozásról. Az értekezletet, miot miniszteri biztos, Tallián Andor somogymegyei alispán vezette. A megalakított előkészítő bizottság re-meli, hogy a kaposvári kereskedelmi és iparkamara Somogy, Tolna és Baranya vármegyék területére kiterjeszkedve kei hónapon belül meg is kezdheti működését, amely a választások kiírásával fog kezdődni. Elfogadott tervezet szerint a kamarának 32 beltagja és 32 kültagja választandó meg. A beltagon mind annyian Kaposvárról, a kültagok pe dig a három vármegye más, vidéki ipartestületeiből és kereskedői világából választatnak. Úgy a bel-, mint a kültagoknak a fele kereskedő, fele pedig iparos. Kaposvár beküld a kamaraba rendes beltagul nyolc ipa rost és nyolc kereskedőt, inig a vi
