Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-09-24 / 40. szám
III. évfolyam Szekszárd, 1921 szeptember 24. 40. szám tnrkesztfeég és kiadihivatal: Szekszárdi Népbank épQletében. Telefonszám 85 és 102. EUfizetési ér: egész évre 80 K, félévre42 K, negyedévre 24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetO közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések irat < A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés ex ntolsd oldalon egy 50 mlllméter széles taasébon millméter soronként 2 korona, a szüvegoldalon 3 korona, a hírrovatban elhelyezett reklémhlr valamint a nytltter soronként 20 körönébe kerül. Családi hírek és vállalati hirdetések külön árszabás szerint. Emlékezés Széchenyi Istvánról. A nagycenki sirbolt halotti csend- I jét pásba ropogás, elnyomni, elajándékozni kívánt népek zngása zavarja. Közép-Európa sakktáblája előtt ülő ■esterek, akik eddig minden ellent- állás nélkül húzták és tolták tetszés- szerint az „önrendelkező népeket“, idegesen kapják fel fejüket és rövidlátó szemükkel mereven bámulnak ííyugatmagyarország felé, csodálkoznak, hogy egy összetört ország leszakitásra Ítélt részének magyar, német és horvátnyelvü népei, az ön- fentartási ösztön és a ki nem irtható > hazaszeretet érzésétől indíttatva fegyvert ragadtak, hogy a süket fülekbe kiáltott tiltakozó szó után, fegyverrel, tehát tettel tüntessenek a világtörté melem legerkölcstelenebb, leggazabb elöntése ellen. Amint kínos tépelődésekkel tekintek Nyugatmagyarország eseményei felé és a magyarságukat védők küzdelme meleg érzéssel tölti el lelkem, a megmaradt területen felpiszkált botrány egyre terjedő pocsolyája, az undor és kétségbeesés dermesztő hangulatával ül agyamra. És ebben a vergődésben, az éjjeli órák néma csendjében, a nagycenki sirbolt oda tereli gondolataimat egy Bécsben ringott kis bölcsőhöz, ahol egykor a magyar nemzet Messiásaként üdvözölt fia álmodta a legboldogabb gyermekálmokat. Ma százharminc évvel ezelőtt 1791 szeptembéi hó 21-ike az a történelmi nap, amikor a „legnagyobb magyar“ akkor még d csőséget, elismerést és hálát kifejező jelzővel kitüntetett Széchenyi István gróf megszületett. Amint erre az emberi életben olyan hosszú százharminc évre gondolok és a bécsi kis bölcsőtől a döblingi katasztrófáig cltellett hatvankilenc év eseményeire tekintek, égő vágy támad bennem, vajha vissza lehetne tolni egy századot, Széchenyi tolla most szántana barázdát a papíron, mindenhova ehallatszó szava most zengene. * Száz évvel ezelőtt a magyar nemzet csak aludt. Ha a tétlenség el is ernyesztette kissé az ázsia őserőtől duzzadó izmait, az öserő megvolt, sem volt lelke, teste a súlyos betegség bomlasztó bacillusaival telítve. Ebből az álomból tán felébredt volna a magyar nemzet az európai események hatása alatt, Széchenyi nélkül is, de kérdések kérdése, hogy ma, a vérző, de még mindig egymást tépő, a koldus, de annál jobban •ifrálkodó, a halálos betegséggel tusakodó, de mégis vásári zajjal tölekedő magyar nép, magyar nemzet meg tud e gyógyulni Széchenyi István nélkül. Úgy érzem, hogy az ő láng elméjére, tüzes leikére, korholó és oktató, kábultságunkból felrázó szavára most volna csak igazán szükség. Ma kellene, hogy erős kezével belemarkoljon érzésünkbe, gondolat világunkba és dörgő hangjával bele kiáltson a mágnás és a paraszt, . a kereskedő éB iparos, a fórumon lévők és attól távol állók, a jólétben tob- zódók és az éhségtől elváDyadt szellemi és fizikai munkások fülébe, hogy álljatok meg, ébredjetek fel, rossz utón haladtok, a mostani ut a nemzetet nem az életbe, hanem a halálba, az örök megsemmisülésbe vezeti! Politikai és erkölcsi lecsúszásunk napjaiban az O áldozatkész példa mutatására volna szükségünk és gazdasági összeroppanásunk óriási káoszában a „Hitel“-ből kisugárzó zsenijére, görög tüzes hazafiaskodá- sunkbau mélyen érző magyar szive melegére, politikai előrelátására és a jövőn töprengő lelkiismeretességére és munkálni kívánó lelkesedésére, hogy semmiből is alkosson, összekösse Pestet Budával és a vidéket közelebb hozza az ország szivéhez és otthont teremtsen, teremtessen a született arisztokráciával a szellemi arisztokráciának. Mi most a romok felett évek óta pártprogramokkal, faji gyűlölettel, gyanúsításokkal és leleplezésekkel dögönyözzük egymást. A kereszténység magasztos, egy világtörtó nelmet jelentő szent jelvénye alatt nem azon fáradozunk, bogy a romokat összehordjuk és abból a köznek építsünk, hanem hogy azok ból a romokból, amit a kereszténység ádáz ellenségei a hitetlenek, a kufárok és a gazok még meghagytak,’ minél többet megmentsünk, nem a köznek, hanem ^magunknak. Elkeseredéstől elcsüggedő lélekkel kérdezem, vájjon nem állnánk-e a gazdasági csőd helyett a gazdasági rendezettség, a munkanélküliek éhező százezrei helyett a dolgozó megelégedettek milliói között, a politikai tornamutatványok helyett nem-e végeztünk volna céltudatos, tervszerű, mindenkit egyenlőn elbíráló törvényhozási munkát, ha egy Széchenyi István lett volna, aki a pusztulás sivatagából kivezetett volna az uj életet biztositó igérdt földére És mig viaskodó lelkemben éled egyrészt a remény, másrészt belesikolt a kétség. Vájjon felébresztene a vég megsemmisülés felé őrü'ten ro hanó, a kereszténység ünnepi kön tösébe öltözött, de lélekben, gondo latban a krisztusi erényektől és szeretettől messze eltávolodott, önző, egymást ádázán gyűlölő agyart a Széchenyi lánglelke, útmutatása és nem e kelllene ennek a nagy elmének elborulnia a kétségbeeséstől újra és befejeződni a fényesen indult, munkában megdicsőült életnek a döblingi tragédiában. Ugyan meg hallanák-e a mai nemzedek vész kiáltását, hogy ezen az utón ne tovább! Meghallanák és megértenék e fent és lent egyaránt, ha meg nem szü nik az ÖDzés, ha hízelgő szavak és aranyak csengésével el lehet érni, amit eddig csak becsületes munkával lehetett, mig tobzódó fénnyel takarhatjuk el szegénységünk roogyait, élveze tekutáni hajszában merülünk ki építő munka helyett, ha társadalmi ősz tályok és politikai pártok egymás legázolására törekszenek tovább is, ha a kereszténység eszméjéből a krisztusi szeretetet hagyjuk ki, akkor nemzeti életünk nagy színpadán leereszthetjük a függönyt, a nagy-tragédia utolsó jelenetéhez értünk, mert el kell pusztulni menthetetlenül egy nemzetnek, amelynek vezérei es közkatonái csak a mának élnek, de nem tudnak- gondolni és kétségbe- I esni a jövőn, mint Széchenyi István, a nagycenki sirbolt nagy lakója. s. Fölépítik Szekszárdim a kislakásokat. A városi képviselőtestület legutóbbi közgyűlése. Élénk érdeklődés mellett zajlott le folyó hó 20 án a városi képviselő- testületének rendkívüli közgyűlése amelynek két pontja volt: a kislakások építése és a Szekszárd Szálló eladása. Vendl István h. polgármester nyitotta meg a közgyűlést, amelynek során felkérte a képviselőtestületi tagokat, hogy miután ezúttal fontos közérdekű ügyekről van szó, őket a teljes tárgyilagosság és a közérdek iránt szeretet vezesse. Ezután ismerteti a lakásépitési miniszteri biztossággal folytatott tárgyalásokat a Szekszárdon létesítendő & drb. 3 szó bás, 30 drb. 2 szobás és 30 drb. 1 szobás Iaká3 sürgős felépítésére vonatkozólag dr. Orffg Gyula képviselő- testületi tag a bizonytalan pénzügyi helyzetre való tekintettel alapos megfontolást ajánl, noha a kislakások építését maga is szükségesnek tartja. Javasolja, hogy a város csak az állami kölcsön erejéig építhessen. Nem tartja lehetőnek, hogy a házak rövid időn belül felépüljenek. Gödé Lajos osztja dr. Őtffy aggodalmait és arra kéri a képviselőtestületet, hogy tavaszig vegyék le a napirend ről a kérdést, ha az állami hozzájárulás nincs kötött marsrutához kötve. Elnök felvilágosítása után Gödé Lajos indítványát visszavonja és a tanacs javaslatát magáévá te-zi. Ezután Schneider Janos, dr. Éri Márton, Fráj János képviselőtestületi tagok hozzászólásai után 26 szótöbbséggel a képviselőtestület elhatározza a következőket : 1. űrömmel veszi tudomásul, hogy a m. kir. kormány a szekszárdi kis— lakásépítési célokra 25 évig 2 és fél százalékos annuitással 5.15000 (ötmillióegyszázhuszonötezer) koronát felajánlott, azt köszönettel elfogadja azzal, hogy kéri, miszerint a m. kir. kormány a jelen véghatározat indokolásában foglaltak alapján a 25 even át fizetendő 2 és fél százalékos annui tást egyszersmindenkorra elengedni kegyeskedjek. 2. Mivel a tervbe vett kislakások építési költsége előreláthatólag 10’250 000 (tizmiiliókétszázötvenezer) koronába fog kerülni, beleegyezését adja, hogy az 1. pontban kitüntetett állami hozzájáruláson felül a város által a m. kir. kormány utján kiesz- közlendő. 5.125 000 (ötmillóegyszázhuszonötezer) korona kölcsön kedvező kamatozású és törlesztési feltételek mellett felvétessék oly kikötéssé1, ha az állam az 1921. évi 39 § a cikkel é etbeléptetett általános forgalmi adó helyi jövedelmének egyharmad részét a varosnak átengedi. A kölcsön felvetelenek és törlesz tésének módozatai a közgyűlésnek elfogad>s végeit bemutatandók. 3. A 2. pontban fölajánlott össze- I gén felül az épi endő lakásokhoz a | telket a varos ingyen adja és a meglevő közmüveket a telek határáig létesíti a fenálló szabályrendeletek szerint. 4. A telek kijelölésének jogát a város magának tartja fenn miből fo- lyólag már most kimondja, hogy az építendő lakások helyét elsősorban a villamteleppel szemközt lévő területet jelöli ki. Ha a most említett terület azonban mély fekvésénél fogva költségkímélés szempontjából csak részben volna igénybe vehető, úgy a kislakások egyrészét az úgynevezett „Mesterkert“-re építteti. 5. A város kiköti, bogy a felépített lakások azonnal az ő tulajdonába mennek át minden telekkönyvi korlátozás nélkül. 6. Az előző pontok szerint létesített épületek az állam által 30 évi adómentességben részesitendők, a bérlők megválasztása és az ezek által fizetendő bérösszegek megállapítása pedig a város kizárólagos jogát képezik. 7. Az állami hozzájárulással együtt 10 250.000 koronát kitevő összegből 5 darab 3 szobás, 30 darab 2 szobás és 30 darab 1 szobás, összesen tehát 65 lakás építését tervezi a város. Kimondja azonban azt, hogy ha a 10'250 000 korona a kellő fedezetet nem Dynjtaná, úgy a város a rendelkezésre álló alap teljes felhisz- nálása és a helyi lakásigényeknek szem előtt tartása mellett a fenti mennyiségnél kevesebb Bzámu lakásokat építtet. 8. A kislakások építésének joga a várost illeti, miért a versenytárgyalási hirdetmény kibocsátása és a pályázatok elbírálása is a város joga leend Amennyiben a versenytárgyalás alapján beadott ajánlatok között végösszeg tekintetében nagyobb különbözet nem állana fenn, ngy a város a helybeli iparosokat a vidékiekkel szemben előnyben részesíti. 9. A város a kormány által készítendő szabványos tervektől eltekinthet, köteles azonban a saját építkezési szabályrendeleteiben foglalt intézkedéseket betartani 10- Megbízza a városi tanácsot, hogy a most előadottak alapjan a Szekszárdon építendő kislakások ügyében a m. kir minisztériummal megállapodást létesítsen és ho^y ennek sikeres befejeztével a szakosztályok meghallgatasa mellett az építkezésekre vonatkozó versenytárgyalási hirdetményt azonnal bocsássa ki. Ezen véghaiározatot a közérdek szempontjából a sürt ős szükségre vmó tekintettel nyomban végrehajt hatónak kimoodja. Ezután áttértek a Szekszárd Szálló eladásának tárgyaljára, am- yiiől befolyó jövededelem a kisl kasok építésére felveendő kölcsön törlesztésére volna fordít mdó. Dr. Krumo in Gyula azt javasolja, hogy az epü et-, nek csak egy részé ad»ssék el, a nagytermet magaba fogia ó epü et- rész tartassék meg, mert a nagy e- remre a városnak nélkülrzhetlen szüksége lesz. Dr Gulyás József javasolja, bogy az épület c-ak szállodái ceira szolgáljon jövőben, mert megbénítanánk az idegen forgalmit Töb bek hozzászólása utaD a képviselőtestület 24 szótöbbséggel e határozta a Szekszárd Szá ló értékesítését azzal, hogy megbízta a városi tanácsot az árverést feltételek e készítésével.
