Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-07-23 / 30. szám

III. évfolyam. Szekszárd, 1921 Julius 23. 30. szám, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Teietonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 80 K, félévre42 K, negyedévre 24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. Egyes szám ára 2 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illptfi közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korosa A hirdetés ez nlolsé oldatos egy 60 mlllmíler széles hesébos millméter sorosként 2 korosa, a szOvegoldalos 3 korosa, a hlrrovstbss elhelyezett reklémblr ralsmlsf a nylltter »őrönként 20 körösébe kerül. Családi hírek és vállalati hír* detések külön árszabás szerint. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. A női testfejlesztésről. Irta: Dr. Radó Arthur. A modern testfejleBztésről írott előző cikkeimben már rámatattam arra, hosy az 'embereportok mily nagyjelentősé' güek az eugenika, a fajnemesités szempontjából. Ezúttal a női testfej- lesztéssel kapcsolatban óhajtok rövi- den rámatatni, a nőnek nagyfontos­sága eugenikai szerepére. Az eugenika célja — amint ezt már előző cikkeimben is megírtam — az emberi fajt regenerálni, megjaví­tani s arról gondoskodni, amint ezt a növényi és állatvilágban már rég óta megcselekszik, hogy az emberek egészségesek, erősek és életképesek legyenek, hogy önmaguknál is jobb, szivósabb és éieterősebb utódokat le­gyenek képesek produkálni. Az eugenika fogalmát Becher né­met tudós definiálja a legvilágosab- •*ban a következő'*módon: „Hogyan érhetjük el, hogy az emberiség testi­leg erőteljesebb, egészségesebb, szebb, értelmileg magasabb színvonalú, jobb és tisztább jellemű legyeD, hogy min­dig értékesebb tulajdonságokkal szü­lessék." Ebből a fogalmi meghatáro­zásból kétségtelenül megállapítható, hogy a nő épp oly jelentékeny té­nyezője az eugenikának, mint a férfi; természetes tehát, hogy a nők testé­nek fejlesztése, edzése épp oly nagy- fontosságú, mint a férfiaké. Ezzel szemben konstatálhatjuk, bogy a nők testi kultúrája egészen a legutóbbi időkig mostoha gyer­meke volt a modern pedagógiának. Míg egész természetesnek találták, hogy a fiúgyermek a napfényben szaladgáljon, erdőn-mezőn futkosson, labdázzon a friss levegőn, addig a leánygyermekben bizonyos konven­cionális illemszabályokra való tekin­tettel mindenáron el akarták nyomni a mozgás iránti kedvet, ami — saj­nos — a legtöbb esetben sikerült is. így lett azután napjainkban általá­nossá a kézimunka, vagy zongora fölé hajló halavány, sápadt arcú lány- tipus, kinek testfejlődése a sok ülés éB a divatos fűző viselése következ­tében teljesen abnormális irányt vett. Hogy ez az esztelen életmód mily szörnyű pusztítást visz végbe a nők között, annak kiáltó bizonysága, bogy egy 15 óv előtti statisztika szerint a nők 69 százaléka, hisztériás és 81 százaléka szenved ilyen, vagy amolyan betegségben. Minek kell a nőnek erős fizikum ? szokták volt ellenvetni. — Hisz az anyám, a nagyanyám, a dédanyám sohasem sportolt és mégis egészsé­gesek voltak, (?) mi szükség van tehát ma arra, hogy a nők athletikai sportgyakorlatokkal lopják el az ide­jüket? Persze kellő életismeret és tudás hiányában ezek a jámborok Abból az alkalomból, hogy Haypál Benő tómat nár ez a sportkörökben oly előnyösen ismert kiváló testnevelési szakember a buda­pesti sportkörök buzdítására Szekszárdon testnevelési intézetet óhajt létesíteni, mely nem csupán a férfiak, hanem a nők testi kultúráját is a legintenzivebben fel fogja ka­rolni, fel kívántam hívni ezen cikkel a Tolna- megyei Újság olvasóinak figyelmét a női testfejlesztésre. A cikk szerzője; megfeledkeznek arról, hogy a női fizikum már természeti rendeltetésé­nél fogva is fejlettséget és nagy el- lentállé képességet igényel. Megfeled­keznek arról, bogy az anyjuk és déd­anyjuk ideje óta nagyot fordult a világ. Az életkörülmények sokkalta nehezebbek lettek, a létért Való küz delem intenzitás tekintetében hihe­tetlen mérveket öltött, s bogy a meg­változott életviszonyok az emberek fizikumát, idegrendszerét, egész orga­nizmusát, életfelfogását, céljait, am­bícióit átgyúrják, átalakítják, s hogy az embereknek a megváltozott élet­viszonyok és organizmus mellett, ezek­nek mindenben megfelelő, s gyakran a régivel teljesen ellentétes elveken felépülő életmódot kell folytatnia. — Megfeledkeznek arról, bogy a jelen­legi mostoha életviszonyok lassan- kint arra kényszerítik a nőket, bogy kilépjenek abból a kényelmes érzelmi világból, amelybe őket az eddigi tár­sad Imi felfogás helyezte, s hogy azok legyenek, ami voltaképen a rendel­tetésük, a félj komoly, odadó segítő­társa, szó szoros értelmében vett élet­társa. Megfeledkeznek arról, hogy a nők igen tekintélyes része sohasem megy férjhez s miután senki sem tudhatja, bogy kire vár ez a sors, már eleve hozzá kell Ütni a nők testének megedzéséhez és munka­bírásának fokozásához, nehogy a nyo­mor és nélkülözés piacán szabad zsák­mányai legyenek az ily szerencsét- , lenekre leselkedőknek. A nők a sportolás folytán testileg, lelkileg elférfiasodnak, argumentál­nak tovább a nősport ellenségei. —. Nézzük csak közelebbről ezt a kér­dést. Az kétségtelen, hogy az a szép- sáp, amelyet a régi szerelmi felfogás glorifikált, lényegesen eltér attól a szépségtől, mely a modern athletikai sportok nemes versengésében aratja a babért. A mozgások és a test ter­mészetellenes korlátozása és az oda­adás gráciája helyéit a sportoló nők a mozgás büszke szabadságát mutat­ják, ami a szabadban végzett test mozgásnak tudandó be. S ha tán kissé masszívabbak, erősebbek is, mint a sportot nem űző társaik, megvan az az óriási előnyük, hogy teBlük ará nyosságát minden vonatkozásban meg tudják őrizni, b ha tán megjelenésük gyengédségben némileg veszített íb, annál többet nyertek frisseségben, erőben, egészségben. És ha a spor­toló nők szeme nem is tekint ma már oly álmodozóan a világba, mint a régebbi generációé, az ő éles, tiszta tekintetük, uj és megbecsülhetetlen értékeket tár fel előttünk. Hogy mennyire nem helytálló az elférfiasodásra való hivatkozás, arra nézve értékes alapot nyújt egy német egyetemi orvosprofeszor munkája, a melyben rámutat arra, bogy a női test azért deformálódik főleg a korai elhízás folytán oly abnormálisán rö­vid idő alatt, mert nincs izom, amely összetartsa. Akinek volt alkalma az északi né­pek (svéd, dán, norvég) valamely női tornászcsapatát közelebbről szem- ügyre venni, annak megdöbbenéssel kell látnia, hogy nálunk a nőneve­lés, a női testfejlesztés mily végtele­nül elmaradott, mily határtalanul el­hanyagolt állapotban van. Ha meg­jelenik egy ily női csapat, a szem lélőt mindenekelőtt megkapja a moz­dulatoknak végtelen rugékony és ritmikus volta, s ha a test vonalai- i nak finomságit, az idomok csoda­szép teltségét, s a test fejlődésének tökéletes harmóniáját bámulja a szak­értő szem, azt kell hinnie, hogy a régi antik szobrát at egy egy remeke elevenedett meg mindegyikben, s szánalommal vegyes rezignációval kell gondolnia a mi abnormálisán fejlő­dött, korán hízásnak induló hölgye­inkre. — Szomorúan jellemző tünet, hogy a nők a két általánosan ismert nőtipus, az angol és a párisi közül, kizárólag az utóbbi után bomlanak és követik minden vonatkozásban ár- kon-bokron keresztül. Pedig az angol nőt — nem is beszélve az amerikai­ról — mozdulatainak elaszticitása, viselkedésének természetessége, hang jának és modorának minden affek- tációtól és póztól ment megkapóan egyszerű és előkelőén keresetlen volta a világ legbájosabb és legvonzóbb teremtésévé avatják, aki mellett — légalább is az egészséges ízlésű em­ber előtt — eltörpül a modern sza­bászat minden raffiinementjával öl­tözködő, a modern festészet és díszí­tőművészet minden raffinementját fel­használó, előkelőén ideges, üres, csil­logó lelkű párisi hÍBzterika. Amerika volt az els$, amely rá­jött arra, bogy a nő époly fontos tényezője az eugenikának, mint a férfi. Ép ezért mindent elkövetett, hogy a nősportnak minél nagyobb lendületet adjon. Az eredmény, ame­lyet az amerikaiak egészen magától értetődő komoly, odaadó munkája szült, szinte a csodával határos. S ma már Amerikában alig vau nő, tartozzon bármely társadalmi osz­tályhoz, — kezdve az iskolás lányok­tól, akik a már erre a célra beren­dezett iskolaudvarokban és parkokban treníroznak, egészen a dollárkirályok lányáig, nyaralókon, fürdőhelyeken, az előkelő Long Islandon — aki ne hódolna a modern nősportoknak. Amer ka az, amely meg nem szű­nik hangoztatni a civilizált társada lom biológiai megújhodásának fel­tétlen szükségességét. Meg nem szű­nik hirdetni, hogy a kultúrának minden előrehaladása, a folyton fo­kozódó indusztriálizmus, a ebémiai, technikai és más tudományágaknak minden újabb, természetesen örömmel köszöntött, mert kényelmet jelentő haladása, ha nem is mindig közvet­lenül, de közvetve fokozott degene- rálódáshoz vezetnek, mert az embe­reket elterelik a természetes élet­módtól, s csökkentik a létért való küzdelem intenzitását, ők mutattak első sorban rá arra, hogy alig van a civilizált társadalmi berendezkedés nek olyan intézménye, még oly elen gedhetetlen dolgok is, mint a táp­lálkozás és ruházkodás, azaz, hogy ezeknek mesterkélt,*célszerűtlen, sok­szor természetellenes volta, amely lassan, de biztosan az abszolút dege- nerálódás, a teljes biológiai hajótörés felé ne vinné az emberiséget. Az egész civilizált emberiséget fenyegető ezen veszély felismerése késztette az Egyesült Államokat azokra a radikális intézkedésekre, melyek az egész müveit világban oly élénk feltűnést keltettek. Ezért vezették be a teljes alkoholtilalmat, ezért tiltották be a cigarettagyártást, amely intézkedést egész kétségtelenül rövidesen követni fogja á szivar­gyártásra vonatkozó tilalom is. Az Egyesült Államok legtöbbje intézmé­nyesen tette kötelezővé a házasságot megelőző orvosi vizsgálatot, sőt a délamerikai államok még ennél is tovább mentek, amennyiben a társa­dalom fizikailag, vagy szellemileg satnya, szociális szempontból érték­telen s a faj nívóját rontó egyéneket egy egészen egyszerű villamos orvosi műtéttel „sterillé" teszik. Mindezek végtelen nagyhorderejű eugenikus intézkedések, amelyeket az a tudat szült, bogy az egész emberiség elleni bűnös mulasztást összetett kezekkel, cinikus közönnyel nézni a testileg, lelkileg degenerált, szociális szem­pontból veszélyes emberek szaporo­dását, hÍBZ már ott él a legvilágo­sabb elmékben a tudat, hogy egy nemzetnek legértékesebb vagyona, legdrágább kincse, legfőbb ereje ez emberanyaga. Éppen a jelenlegi társadalomnak legyen komoly memento az a körül­mény, hogy az embervérre, a kínra, gyötrelemre lihegve szomjazó terro­risták, a szélsőséges eszmék bomlott agyú prófétái, utópista álmodozói, a végietek vonzása és taszítása ördögi játékának rendezői, majdnem kivétel nélkül degenerált emberek degenerált utódai. A história vad vihara zúg át fe­lettünk, amely szinte egyik napról a másikra lángba, vérbe borította az egész világot s, beletaszitotta a föl­det, mint egy elátkozott szigetet a vadul táncoló indulatok hullámten­gerébe. Szinte egyik napról a má­sikra lett lobogó, lángoló szenvedéllyé a gyűlölet, melynek kitöréseihez ké­pest csekélységek a természet összes erupciói. Ébben a habzó, vibarzó gyülöléttengerben szigetként emel­kednek ki a nők. ők csak passzív szereplői voltak ennek a borzalmas világrengésnek, ők távol álltak a gyilkolásoktól, a pusztításoktól, épp ezért megőrizték lelkűknek érintet­lenségét. ők vannak tehát elsősor- . ban arra hivatva, hogy a világot megjavítsák, s az életet, amelynek rettentő terhei ronggyá tépték a férfi- lelkeket, lassan vonzóvá, széppé va­rázsolják át. A férfilelkekben a bensőséges ér­zéseket ápolni, a melegséget, a tüzet élesztgetni, amelyet gyakran elolt a mindennapos életküzdelem hideg zu­hanya, beplántálni az élet prózai küz­delmében megkérgesedett lelkű fér­fiakba a finomabb, nemesebb érzé­seket, az emelkedett gondolkodást, az altruizmust, ma, amikor a kap­zsiság, a vagyonszerzés dühe, a köny- nyen való meggazdagodás mohósága szinte az őrülettel határos, magasz­tos hivatás! De erre a fenséges misszióra csakis egy lélekben, testben a sportok által megedzett, határozott karakterű női generáció képes, melyben meg van a készség és akarat, hogy azoknak a komoly, tartalmas és mély élet­feladatoknak, melyek elé a megvál­tozott életviszonyok állitják őket, meg is tudjanak felelni. S hogy ne egy bájos, csinos játékszer, egy nél­külözhetetlen kedves bútordarab sze­repét töltsék be a férfi életében, ha­nem legyenek — ami tulajdonkép­pen a hivatásuk — a nenatői a fér­fiaknak a szó legkomolyabb értel­mében vett élettársuk, feleségük, azaz a szó igazi értelme szerint fele se­gítségük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom