Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-07-02 / 27. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1921 julius 2. szavakat meleg érzések hangján intéz a serdülő hallgatósághoz Valóban, örvendhet a magyar ifjúság minden igaz barátja, ha látja, hogy a nagy nemzet-mentő,, nemzet-feltámasztó cél szolgálatában | megcsonkított haza területén egy mindenki, hogy immár öntudatossá vált a nagy meghajszolt szittya tömegben : igenis, élnünk kell, s a mi óletünk gyökere ifjúságunk erejében és egészségében van. Oh, csak jöjjenek is el és hajoljanak is le a hatalom hatalmas kardjának forgatói diákjaink pezsdülő lüvü játszótereire és kukkantsanak be a titokzatos tantermekbe és segítsék megadni módját: mint neveljünk magyar titánokat, kárpátvédőket, | Adria habjainak hasogatóit. A verseny napjának délelőttjén , isteni-tiszteletek voltak. A római katolikus ifjúság misét hallgatott, a protestáns ifjak pedig valamennyien az intézet épületében levő evangélikus imateremben Németh Gyula lelkésznek kristálytiszta, szívhez szóló beszédét hallgatták meg. A református diákoke is evangélikus testvéreikkel együtt mentek isteni-tiszteletre, mert a reformátusok papja, Gödé Lajos, éppen a verseny napjának hajnalán indult el Hollandiába. Isteni-tiszteletek után, körülbelül féltizenegy tájban kezdődött u:eg az első komoly versenyszám: a tizenhatos csapatok mászása. Az intézet tornatermében nyolc sudár fenyőszál volt délcegen kiállitva, s a jelszóra szorongva vonult köréjük az érdekeltek fürge sora és zsivajogva lepte el a martalék teret az érdeklődők ifjú sokasága. A versenybírák megérkeztek és megismerkedtek egymással és a helyzettel, s hamar megtalálták a módját : mit hogyan Aell legcélszerűbben csinálni. Már itt kitűnt dr. Radó Arthur és Nagy Endre kiváló sport szakértelme, aminek a főverseny sikerére nézve is jelentős szerep jutott. E versenyben nyolcszor tizenhat tanuló vett részt, s belőle győztesként a szekszárdi főgimnázium A-csapata került ki 49 ponttal. (A leggyengébb csapatnak cca 92 pontja volt.) Már ez a fölényes győzelem is sejtetni engedte, kié lesz á zászló. A mászás-verseny után énekpróba volt az udvaron, majd újból együttes nsgy zenés-próba kint a versenytéren. Akadálytalanul ment minden. A versenybíróság lelkes tagjai közben mind elintézték a pályasorsolás kérdését, felosztották maguk közt pontosan a szerepeket és megtettek mindent, hogy a verseny idején egy percnyi idő se menjen kihasználatlanul veszendőbe. (Amit el is értek, mert a verseny öt óra lefolyása alatt tökéletesen, simán, minden zavaró közbejövetel nélkül legördült.) Egy órakor már üres volt a versenytér, hogy aztán háromra újra megteljék, s ezúttal már a teljes létszámú szereplő, s a teljes létszámú szemlélő közönséggel. Pont háromkor indult el aztán a városház előtt való térről az impozáns menet. A vármegyeház klasz- szikus dór oszlopaiból mintha biztató üdvözlet sugárzott volna a fiatal seregre, s az intézeti szines zászlókat mintha Béri Balogh Ádám kuruc korának szellői lengették volna meg. A publikum tekintélyesebb része azonban nem várta meg 1 menet elindulását, hanem sietve megszállta az előnyösebb helyeket. Sajnos, ülőhelyeknek nem volt bőviben a versenytér, bár, a rendezők azt állítják, kihoztak Szekszárdról minden kihozható ülőalkalmatosságot. Utóbb magának a versenybíróságnak asztal mellett iró tagjai is leszorultak a székekről, amiket udvarias urak későn érkezett hölgyeknek bocsátottak rendelkezésükre. Gyönyörű látvány volt, mikor az országúiról letért a vásártér zöld gyepszőnyegére a sok fehérruhás kicsi emberke. A meztelen térdek ritmikus játéka még akkor is tetszett volna, ha a menetelésben rend se lett volna. Elől jött, Istenem, a verseny lelke: fehér cipőben, övvel derekán, óriás munkakedvvel szivében Haypál Benő, a szekszárdi fő; gimnázium tornatanára. Utána öt intézet öt válogatott fia az örökös vándordíjként szereplő selyem lobogóval. Magát a zászlót a bonyhádi főgimnáziumnak bocskai-sapkásdiákja hozta, E zászló után jöttek a lányok. A lányok, a lányok — a nagy közönség megtapsolt kedvencei. Aztán jött a szekszárdi polgári fiúiskola zászlajával, majd a paksi, dunaföld vári polgári, ezután a bonyhádi fő gimnázium, végül a szekszárdi főgimnázium. A szekszárdi intézetek minden osztálya külön jött, a paksi két csoportban, a földvári és bonyhádi egyben egyben. Tizennégy csapatból állt az egész menet. Csapat- vezetőkként a szekszárdi főgimnázium hetedik osztályának derék tanulói szerepeltek. Jó hatást tettek a paksiak, igen szépen meneteltek kitűnő tanárjuk vezetése mellett a kis földváriak, pompásan festettek a bonyhádiak. A szekszárdi főgimnázium gyönyörű, zászlaját az intézet három legszálasabb diákja vitte tiszta fehérben : olyan látvány volt, amire jól esik mindig visszagondolni. Minden egyes csapat a számára pontosan kijelölt helyre vonult. Kedves volt, hogy a vendég ,intézeteknek a közbeeső előnyös helyet jelölte ki a rendező. Miután mind a tizennégy csapat már helyén volt, következett a zászlók megkoszorúzása. Igazán rendkívül finom gondolat volt ez. öt szép fehérruhás szekszárdi lány: Mayer Márta a szekszárdi főgimnázium, Bajó Dóra a dunaföldvári polgári fiúiskola, Vinkovits Flóra a szekszárdi polgári fiúiskola} Szászy Babi a bonyhádi főgimnázium, Flett- ner Márta a paksi polgári fiúiskola zászlait zöld koszorúkkal díszítették fel, egy-egy kedves mondást mondva a meghajtott zászlók lándzsás hegye fölött. Aztán félretették a zászlókat. Ezután a kifogástalan és impozáns zenés szabadgyakorlat következett, amiben résztvett valamennyi ifjú ; majd megkezdődtek a tulajdonképpeni versenyszámok. Ezeket a versenyeket voltaképpen három főcsoportra lehet osztani, legalább a dijak szempontjából. 1. A tizenhatos csapatok mérkőzése; 2. a négyes csapatok mérkőzése és 3. az egyéni összetett verseny. Tulajdonképpen nyolc tizenhatos csapat volt, hat négyes csapat és tizenöten szerepeltek az egyéniben ; összesen : 167 fiú. A szekszárdi főgimnázium és polgári, valamint a paksi polgári 2-—2 tizenhatos csapatot állított ki, a bonyhádi főgimnázium és a földvári polgári pedig csak egy-egy t. Négyes csapata csak a két főgimnáziumnak volt; még pedig a bonyhádinak csak egy, s a szekszárdinak öt. Az egyéni versenyben hat bonyhádi felsőosztályos és kilenc szekszárdi felsőosztályos vett részt. A tizenhatos csapatok versenye három dologból állt : mászás, távolugrás, stafétafutás; a négyes csapatoké: sulydobás, magasugrás, stafótafutás ; az egyéneké : síkfutás, és szertornázás. A pontozás rendkívül körültekintéssel és lelkiismeretességgel történi. A versenytitkárság már félhétre megállapította a tizenhatos csapatok versenyének győzteseit. Ezek: 1. a szekszárdi főgimnázium A-csapata, 2. a paksi polgári A-csapata,' s 3. a szekszárdi polgári A-csapata. Az első csapat tizenhat tagja : Asztalos, Csapó, Vesz- tergombi, Tóth; Potyondy, Simon, Ozanics, Klézli; Szűcs, Link, Baranyai, Kovách ; Hangyái, Emődi, Tam, Schwirián. Ez a csapat kapta az egész verseny legszebb diját: a zászlót, a tolnavármegyei nőegyletek remekül hímzett selyem lobogóját ; s még azonkívül egy-egy ezüst érmet. A második csapat minden tagja nagy bronz érmet kapott, a harmadik pedig kis bronz érmet. Hét órára már eldőlt a négyes csapatok versenye is. Első a szekszárdi főgimnázium 6. osztályának A-csapata, második ugyanazon főgimnázium 7. osztályának csapata, s harmadik a szekszárdi főgimnázium V. osztályának A-csapata. Az első csapat négy tagja :£zabó-Tóth, Török Péter, Orbán, Singer. Ez a psapat nyerte meg a tolnamegyei pénzintézeteknek és kereskedelmi vállalatok- • nak értékes vándordíját: az ezüst babérkoszorút, s azonkívül mindegyik tag egy-egy ezüst érmet kapott. A második csápat tagjai nagy bronz-, a harmadiké kis bronzérmet kaptak. Az egyéni verseny győztesei rendre : Szegheö István, a szekszárdi főgimnázium 5 osztályának tanulója, Gyűszű István, ugyanazon főgimnázium. 7. . osztályának tanulója, s végül Kopecsnik Gyula, ugyanazon főgimnázium 5 osztályának tanulója. Mindegyikük rendre: ezüst-, nagy bronz-, s kis bronzérmet kapott. Díjjal tüntették ki még a verseny végső számaként lezajlott füleslabda- mérkőzés győztes csapatának tagjait is; ez a győztes csapat a szekszárdi főgimnázium A-csapata volt, melynek minden tagja nagy bronzérmet kapott. E tulajdonképpeni atlétikai versenyszámok között könnyedén, kedvesen peregték le a roppant közvetlen esztétikai érzéseket kiváltó u. n. minta csapat-gyakorlatok. Valameny nyit maga Haypál Benő dirigálta, s egytől-egyig osztatlan tetszést váltottak ki az egész publikumból. Igen kedvesek voltak a hosszú padokon lovagló „svéd“-ek, aztán a fabotosok, I* de legszebbek voltak természetesen j a lányok. Amit ők csináltak, az már 1 nem is szabad-gyakorlat volt, hanem I görög virágok ritmikus hajladozása. Költő volt, aki kitalálta mozdulataikat, s nem festő az, aki nem akarná lefesteni őket. Még a verseny javában folyt, midőn autón Kaposvárról a honvédelmi miniszter képviseletében megérkezett kíséretével Soós Károly tábornok, a katonai körletparancsnok. Érdeklődéssel kisérte huzamosabb ideig a verseny éppen folyó mozzanatait, majd az atlétikai számok végeztével felállt egy kis előkészített pódiumra, s messze hallhatón gyújtó hangú beszédet mondott. Félezer ifjú szinte lélekzetfojtva , hallgatta dicső kormányzónk legkiválóbb munkatársának hazát szeretni taDitó szavait, s midőn Őfőméltóságának, Horthy Miklósnak nevét kiejtette, önkéntelen tört fel minden hallgató ajkáról a szívből jövő éljen-riadal. Végül az érmek ünnepélyes kiosztására került a sor. A kitüntetették a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében megjelent dr. Bohn Ferenc, központi szolgálattételre beosztott tornatanár,[kiváló sportpeda- gogus kezéből vették át az érmet. Az átvétel azonban nem közvetlenül történt, hanem igen kedves közvetítők révén. Bájos gondolat volt, hogy a tornász lányok apró kezeivel tűzették fel a „hősök“ mellére a kiérdemelt jelvényt. A kis lányoknak akkora volt nagy igyekvósük, hogy az érem-gyűjtemény, pedig 75 darabból állt, szinte kevésnek bizonyult. Kár, hogy nekik maguknak is nem került belőlük. A kiosztást megelőzőleg dr. Resch Aurél mondott beszédet, mint a versenyt rendező intézet igazgatója. Hangja szélesen csengett szét a boruló ég alatt és szokatlan tüze magával ragadta minden rendű és rangú hallgatóit. Aligha felejtik el azt a mondását: „Szeressen minden magyar ember minden magyar embert 1“ Bárcsak meg is szívlelnék ezt, s kicsiny érdekű torzsalkodások, apró - körű marakodások pe ejtenének rajtunk felesleges sebeket. Beszédében köszönetét mondott minden résztvevő intézetnek, az intézeti ifjúságok kiváló vezetőinek és külön kiemelte azt a nemes élvezetet, amiben a bonyhádi ágostai evangélikus főgimnázium megjelent talpraesett csapata részesítette Szekezárd város közönségét, s egyben kijelentette, hogy a Tolnamegyei Testnevelési Bizottság a bonyhádi csapat részére még külön tizenhat emlékérmet fog készíttetni s azt később postán megküldi. Díjkiosztás után Szegheö István mondott köszönetét az összes ifjak nevében Haypál Benőnek, a versenynap derék, fáradhatatlan megteremtőjének. Ezután az elvonulás következett. A győzelníi mámor annyira elfogta a mozgó csapatokat, meg szemlélőiket, hogy a Szózat elének- léséről, ami tervben volt véve, egészen megfeledkeztek. — A menetet megint Haypál vezette. Bőven kijutott neki az éljedből. Megéljenezték a diákok direktoraikat is, meg aztán az ő kedves „Mili bácsi“-jukat, Éri Emil tanárt, a cserkész parancsnokot, aki a szekszárdi főgimnázium ifjúságát vezette. A menet a főgimnázium épületéig tartott, ott az idé- gen intézetek csapatai feloszlottak, a szekszárdi gimnazisták pedig osztályonként az udvarba gyülekeztek, s megkapták évvégi bizonyitványu- kat, illetve bizonyítvány-könyvecskéjüket Azután nem volt egyéb ' hátra, minthogy kipirult arccal baza- I széjedjénék. E hazatérés után pár órával már villámveréses vak éjszaka lett. Az eső, mit eddig csak az Isten jóságos akarata tartott a magasban, lecsur- rant, és verte, verte sűrűn a földet. Szépen felöltözött kedves szekszárdi asszonyok, leányok ernyők alatt lopva mentek a kaszinó felé ; óh, ez a nagy nap nem múlhat el mulatós tánc nélkül. S a kaszinóban nevetős- szemű igen fiatal emberek sorakoznak ; még csak tegnap csapódott be mögöttük a gimnázium nagy vasSZEKSZÁRDI NÉPBANK SZÖVETKEZET AZ ORSZÁGOS KÖZPONTI HITELSZÖVETKEZET TAGJA ALAPITT ATOTT 1872. SZEKSZMD VÁRMEGYEHÁZ-UTCA | ■ SAJÁT HÁZ ■ -— | ELFOGAD Takaréktárt betéteket Folyószámla betéteket Folyósít a béjelentés napján azonnal KÖLCSÖNÖKET Kezességre Jelzálogra Kézizálogra (értékpapírok, arany- és ezüst tárgyakra) Jegyezhető 5%-ot kamatozó üzletrész, amely havonként? vagy bármikor és bármely részletben is fizethető. Nagy előny a kölcsön kérőkre, hogy a kötelezvények bélyegmentesek j
