Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-01-22 / 4. szám

Hl. évfolyam. Szekszárd, 1921 január 22. 4. szám. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 80 K, félévre 42 K, negyedévre 24 K. Vidéked: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés az utolsó oldalon égy óOmlllméler széles hasábon mlllméter soronként I kor. 20 f-, a szövegoldalon 2 korona, a hírrovatban elhelyezett reklámblr valamint a nylltter soronként 20 koronába kéről. Családi hírek és vállalati hir­detések killön árszabás szerint. Újra hiszek!... Parisból, ahonnan eddig csak a győzök büszke parancsszava jött hoz­zánk, amelyek mindenike fájdalmat, megalázást, hazánk szétdaraholását jelentette, uj hírek jönnek. A tigrisek hosszút lihegő honában ugylátszik elült az alacsony érzelmek vad tom- holása és felülkerekedett a józan ész lehiggadt igazsága. Az uj miniszterelnök Briand belátta, hogy az az ut, amelyet egyik elődje, Cleinenceau jelölt meg, nem vezet Európa békéjéhez és legkevésbbé Franciaország biztonságához, a fran­cia politika megerősödéséhez. A trianoni béke égbe kiáltó igaz­ságtalanságai, az esküszegő rablók bőkezű jutalmazása, Magyarország kétharmad részének koncul való oda- dobása és millió meg millió magyar-' nak, magyar érzelmű tótnak, német­nek és bunyevácnak .cseh, román és szerb rabságba hajtása, örökös gyúanyag lesz a dunai medencé­ben, amelyből nem születbetik meg Európa és vele a franciák békéje és politikájuk sikere. Azok a hirtelen naggyá tett orszá­gok, amelyek belső züilöttségükben, kulturálatlanságukban a bomlás min­den tünetét magukban hordják, ahol a belsevizmue fellángolásait csak a szuronyok tudják elnyomni, Bem le­hetnek pillérei az európai békének. A bitványság, a gyávaság és az es- küszegés bélyegét homlokukon hordó népek nem nyújthatnak biztositékot, fundamentumot, amelyre a német revans eszmétől rémüldöző franciák jövő politikájukat építhessék. A párisi hir azt hozza, hogy az uj miniszterelnök és társai belátják, hogy a „gloire“ nemzetének nem az az érdeke, bogy a balkán határon egy megcsonkított, legázolt Magyar- ország álljon, hanem kultúrában fej­lett, gazdaságilag megerősödött és minden magyart egyesitő megelége­dett ország. A világháború vérzivá- tarjában megmutatta a magyar, hogy vitéz, mint katona és hűséges, szó­tárté, mint szövetséges. A keleti ve­szedelem, a bolsevizmus Őrülete át- viharzott rajtunk, a bomlasztó anya­gok kiégtek belőlünk, meg van te­hát minden feltétel, hogy erre a nemzetre számítani lehessen és egy jövő nagy világpolitika megértő, biz­tos és hűséges támasza legyen. Az uj miniszterelnökkel Francia- országban ez az uj gondolat nyomult előtérbe ég röppent reményt fakasz- tólag felénk. De míg külpolitikánk borús egén a megértés tisztulása dereng felénk, addig a belpolitikában nem látunk sok felemelőt. A politika boszorkánykonyháján sok á szakács. Mindenik azt hirdeti, hogy jobbat főz, hogy jobban tud főzni! Ha aztán megnézzük az uj főztet, akkor tapasztalhatjuk, hogy csak kotyvalék a finom eledelnek feltálalt programm, de hát nem is ez a fontos, hanem, mert egyeseké kívánnak a szakácsok, a vezérek lepni. A pártoknak ezek a belső forron­gásai, uj párt alakulás izgalmai meg­bénítják, kimerítik a munkára hiva­tottak erejét. A politika bizonytalan­ságai lehetetlenné teszik a nemzet- építés nagy munkájának sikeres meg­alapozását, az intrikák, a gyanúsítá­sok lenyűgözik az ország gyeplőjét tartó kezeket. Ingadozást látunk ott, hol a legnagyobb szilárdságra volna szükség és eme ingadozások gyen­gítik bizodalmunkat, elcsüggesztenek, akik lent becsülettel, hittel álljuk körül a zászlót. Es. amint nő a mi csüggedésünk, úgy támadnak fel közöttünk ismét a hatalomba tobzódók, akik a tár­sadalmi osztályok ütköző pontjait nem tompítani törekesznek, nem át­hidalni az ellentéteket, hanem az ál kereszténység hangos szavával, a kort megérteni nem akaró, feledni és okulni nem tudó álláspontjukkal és tetteik­kel késleltetik a jogrend teljes visz- szatértét, az összeforrasztó szeretet ápolása helyett a soha meg nem bo- csájtó gyűlölet ékét verik ennek a szerencsétlen országnak polgárai közé. Pirkad Páris felől! De az én csüggedő magyar szi­vemben nem fakaszt igaz örömet ez a pirkadás*. Körülöttem a torzsalkodás ül or­giát, titkos érdekszövetkezetek akna­munkáját látom, az emberek szivé­ben a hatalom birtokáért való vágy, az ödzós ocsmánysága lakozik, a kétségbeejtő sötétségből csak itt-ott elvétve ceillanik fel egy-egy gyenge fénypontocska, a hazaszeretet tiszta^ szent lángócskái. És mégis lelkemben él a hit! A költő fanatikus bitével: „Hiszek egy Istenben !“ és várom a bibliai királyt, a Megváltót, aki Szent Ist­ván koronájának fényével felgyújtja ismét a magyar szivekben a honsze­retet lobogó tüzét, aki pallósával ki­űzi a kufárkodók seregét, aki támaszt ad trónja zsámolyával az ország ügyeit intézőknek és akinek parancs­szavára elül a pártoskodás, a hatal- máskodás, a cselszövés, a tülekedés és helyébe az áldozatkész mnnka, az Isten, Király és Haza becsületes, ön­zetlen, büszke szolgálata lép. És ha ez meg lesz, akkor vissza­tér szivembe az öröm, a remény és hiszek újra .........Magyarország fel­támadásában....................................Sa a MezSsazdasfitf-Hereskedeimi rt. újabb vállalkozása. Közel egy hónapja adtunk bírt, hogy ez a vállalat, amely 1917. év­ben 300 000 koronával alakult és amelynek ma saját tőkéi az 5 millió koronát meghaladják, a szabad ke­reskedelemre előkészülve, a termény­üzletágat felvette üzletkörébe és e célból egy nagy budapesti termény­üzlettel társult. Eme jól megalapozott részvénytár­saság a napokban újabb, igen élet­képes és megyénkben eddig nagyon nélkülözött vállalkozást létesített „Mezőgazdasági-Kereskedelmi rt. áriliizleteu néven. — A vállalkozás célja, hogy vármegyénket megfelelő mennyiségű, előnyös áru és közvetlen forrásból beszerzett fűszer-, gyarmat és a mezőgazdaság körébe tartozó textilárukkal, kenő- és égőolajokkal, gépekkel, üzemanyagokkal stb. lát­hassa el. Ez okból budapesti és’ trieszti nagykereskedelmi vállalkozásokkal ■zeros összeköttetést keresett és talált, úgy hogy a szabad és nemzetközi kereskedelem megindultával teljesen felkészülten fog állani. A Mezőgazdasági-Kereskedelmi rt. ezen újabb vállalkozásával nem meg­lévő kereskedői cégeknek támaszt versenyt, hanem törekvése az lesz, mint nagykereskedőnek, hogy árukkal lássa el a tisztességes, szolid és reális kereskedőket megyénkben, még pedig oly árban, amely versenyképes lesz a budapesti árakkal, igy a kereske­dőket olcsóbb, jobb árukhoz juttat­ván, azok is előnyösebb árban lát­hatják el a vevőközönséget. Tagadhatatlan, hogy a Mezőgazda- sági - Kereskedelmi részvénytársaság eme vállalkozását úgy a kereskedői cégek, mint a fogyasztó közönség csak örömmel láthatják. Ha nem is fog fűszer- és gyarmatárukban ki- csinybeni eladásokkal foglalkozni, azért piacra lépése mégis a sokszor erősen felhajtott árak leszállítására fog vezetni. Amint értesülünk, az uj vállalat ügyeit a nemrég olasz fogságból haza­tért Aeél József, a szekszárdi piacon közel félszázad óta fennálló és* me­gyénkben igen előnyösen ismert Sa­lamon Testvérek cég főnöke fogja vezetni, akinek szakértelme, -erős munkaszeretete, megbízhatósága mind­megannyi garancia nemcsak a Mező­gazdasági-Kereskedelmi részvénytár­sasággal, hanem megyénk kereskedŐi- és fogyasztóival szemben is, hogy e vállalkozás sikeres és mindenkinek hasznot bajtó lesz. Az áruttzlet irodahelyisége és,áru- raktára Szekszárdon, a Széchenyi- utcában, özv. Sarkadi Andorne há­zában lesz. A BlömiuelÉJiisvi miniszter az „Akarat" tassyüjtésérSl. A földmivelésügyi miniszter az or­szág valamennyi járási főszolgabirá- jához és polgármesteréhez rendeletet intézett, amelyben kijelenti a minisz­ter, hogy tudomására jutott, hogy az „Akarat“ Magyar Munkások Be­szerző, Takarék és Lakásépítő Szö­vetkezet (Budapest, II. kér., Margit- körut 7. sz) országszerte agitációt folytat és nagyszámú tagokat tobo­roz azzal az ígérettel, hogy tagjai­nak házhelyeket és földet fog sze­rezni, részükre 18 évi letörlesztés ellenében lakóházakat fog épiteni s a tagokként felvett egyénekkel rész­vényeket jegyeztet, amelyekre tőlük pénzeket szed be. Minthogy a szövetkezet említett tevékenységét a miniszter értesülése szerint egyes helyeken olyan modor­ban folytatja, amely tévedésbe ejt­heti az érdekelteket az iránt) mintha a szövetkezet működése az állami földbirtokpolitikai akcióval kapcso­latos lenne, a földmivelésügyi minisz­ter szükségesnek tartja kijelenteni és megállapítani, hogy az „Akarat“ szövetkezet magánjellegű tizleti vál­lalat, amelynek a földbirtokpolitikai természetű (házhelyek megszerzésére és közérdekű parcellázásokra irá­nyuló) hivatalos eljárás tárgyát ké­pező ügyekbe semminemű beavatko­zási joga nincsen, ennélfogva a szö­vetkezet az illetékes hatóságoknak a törvényeken és rendeleteken ala­puló eljárására semmiféle befolyást nem gyakorolhat, aki tehát a szö­vetkezetbe belép s ennek folytán ott befizetéseket teljesít, ezt kizárólag a saját kockázatára és veszélyére teszi, ez által azonban a földbirtokpolitikai törvények és rendeletek alkalmazása szempontjából semmiféle előnyt vagy sorrendet nem szerez, vagyis befize­tései ellenében bármily kívánalom­mal vagy követeléssel csakis a szö­vetkezette!,, mint magánjellegű üzleti vállalattal szemben léphet fel. A miniszter felhívta a közigazga­tási hatóságokat, hogy minderről a lakosságot a legszélesebbkörü köz- hirrététel utján tájékoztassák és vi­lágosítsák fel, bogy a földbirtokpoli­tikai törvények és rendeletek igaz­ságos és pártatlan végrehajtásáról a m. kir. kormány és a létesítendő Or­szágos Földbirtokrendező Bíróság fog gondoskodni s ennek az ország jövő boldogulása szempontjából életbevágó fontosságú közérdekű feladatnak meg­oldásába sem az „Akarat“ szövetke­zetnek, sem bármely más üzleti vál­lalatnak semmiféle beleszólása és be­avatkozása nem lehet. Szükségesnek tartottuk a miniszter eme rendelkezéséről olvasóinkat ' is bővebben tájékoztatni, mivel tudomá­sunk szerint az „Akarat“ szövetke­zet házépítési Ígéreteivel vármegyénk területéről is és éppen a kis embe­rek köréből, nagyobb számú tagot toborzott össze. Hírek. Kinevezés. A kormányzó Őfőmél- tósága dr. Vcfóa Lajos rendőrtaná­csost, a kaposvári rendőrkeftilet ve­zetőjét, rendőrfőtanácsossá nevezte ki. Őszinte örömmel gratulálunk eme megérdemelt előléptetéshez. Élénk emlékezetünkben él még dr. Varga Lajosnak Szekszárdon való tartóz­kodása, amikor a csendőrségtől a rendészeti szolgálatot a m. kir. rend­őrséggel átvette és meleg rokon- szenvre találtak nálunk azon szavai, amelyben a rendőrség feladatát kör­vonalazta. Tudása, megértéssel való hatalom kezelése, pártatlansága s min­den idegen befolyástól mentes eljá­rása sok tisztelőt szerzett neki Ka­posváron, ezen erényeinek köszöq- heti előlépését is. — Örgróf Pallavicini György be­számolói. A dombóvári kerület nem­zetgyűlési kéviselője, őrgróf Palla­vicini György dr. Milotay István, dr. Czettler Jenő éa; Huszár Elemér képviselők kíséretében folyó évi ja­nuár hó 16 áu délelőtt Szakoson, dél­után Dombóváron és 17 én Döbrö- közön tartotta beszámolóját. Minden egyes helyen a beszámolók meghall­gatására egybegyülekezett választók nagy tömege lelkesen üdvözölte a kerület népszerű képviselőjét, őrgróf Pallavicini inkább a keresztény és nemzeti szellemű politika megalapo­zásáról, annak a gyakorlatban való megvalósításának kérdéséről beszélt és a kormánypártból való kilépését is azzal indokolta, hogy a jelenlegi kormányt sem kifelé az antanttal szemben, sem a belpolitikai kérdé­sek megoldásában eléggé erélyesnek és határozottnak nem tartja. Erélyes és céltudatos keresztény és nemzeti irányú kormányzó politikát sürget,

Next

/
Oldalképek
Tartalom