Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-08-14 / 34. szám
II. évfolyam. Szekszárd, 1920 augusztus 14. 34. szám. LNAME El ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szaaibataa. Előfizetési dijak és hirdetéaek, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez ktldendők. | f Dr. Kämmerer Ernő Mélységesen tinóm és ideális lélek költözött el az élők sorából: meghalt dr. Kämmerer Ernő ny. miniszteri tanácsos, az országos szépművészeti muzenm volt igazgatója, volt országgyűlési képviselő. Husz- szas szenvedéseitől 64 éves korában váltotta meg a halál Koppány szántón, Tolnavármegyében. — Az emberek életét intéző sors gyakran nagyon kegyetlen szokott lenni a szép és nemes célokért küzdők iránt; akkor gördít elháríthatatlan akadályokat pályafutásuk elé, midőn fáradhatatlan küzdelmük jutalmának közelébe érve már már a küszöbre lehetnék lábukat. Kammerernek is ez az osztályrész jutott. Testi és ideális lelki erejét a tudomány, művészet és az általános közérdek sokféle ágazatai közt a sors által teremtett viszonyok miatt kénytelen volt szétforgácsolni ■ midőn ennek ellenére is napot és éjét egybetevő fáradhatatlan küzdelmek árán munkásságával odáig jutott, hogy életének legszebb és legértékesebb idejében, tapasztalatokban és ismeretekben gazdag, komoly férfikorában elérhette volna, nmi után vágyódott, amiért küzdött, a tudományos és művészeti nagyobb alkotások sorozatának nemes munkáját megkezdhette és befejezhette volna, akkor vágott eléje a sors keze: „eddig és ne tovább“'. Először is a Zichy család okmánytárának szerkesztését volt kénytelen másnak átengedni, majd a szépművészeti múzeum igazgatóságától vált meg;, még egy maradt volna vissza „Tolnavármegye történetének megírása“, melyhez az ösz- szeb adatok egybe voltak már gyűjtve b ime a test teljesen összeroskadt és utána a lélek is jóformán elborult. E sorok írója egy Ízben kop- páDyszántói magányában meglátogatta. A test ugyan már akkor súlyos beteg, de a lélek még ép volt. Könnyezve panaszolta állapotát és csak azt kérte a sorstól, hogy legalább annyira felgyógyulhasson, hogy a vármegye történetét megírhassa. A sors kegyetlen volt hozzá, nem engedte. Sokan, nagyon eokan jól ismerték, mégis kevesen. A megtestesült idealizmusnak, az emberekkel való leg- esztétikusabb érintkezési módnak példányképe volt Ó. Rajongott mindenért, ami szép és nemes, ember- azerető lelke senkinek kérelmét visz- sza nem utasitotta s ha módjában állott, segítette és pártfogolta a hozzá fordulókat. Vármegyei múzeumunk értékes képtárát egyedül neki köszönhetjük s egyebekben is, mint vármegyénk szülöttje, a szakcsi kerületnek évtizedeken át országgyűlési képviselője s megyebizottsági tag, a vármegyét és kerületét közügyeinek előremozditásában mindenkor a leghathatósabban támoga\ta, országgyűlésen és kormánynál egyaránt. Fájdalmasan éreztük hiányát, mély részvéttel adóztunk szomorú végzetének s most, hogy az égi hatalom megszabadította a földi kínoktól, nem múló emlékezetünk fog lebegni örök pihenő helye felett. Kovách Aladár. A tolnai református eíyhnzmejye közgyűlése. A tolnai ref. egyházmegye Tolnavármegye székházának közgyűlési termében a folyó hó 11-én tartotta meg az 1020. évi közgyűlését Kátai Endre esperes és Kovács Sebestény Endre legidősebb tanácsbiró kettős elnöksége alatt. A közgyűlésnek nevezetesebb mozzanatairól a következőkben adunk számot: Kátai Endre esperes évi jelentése színes tollal vázolja magyar hazánknak és magyar hazánkban ref. anyaszen tégy házunknak az 1918. évi közgyűlés után elkövetkezett szomorú történetét. A Károlyi korszakot, amely megrendítette hazánk ezeréves alkotmányát, az u. n. tanácsköztársasági uralmat, amely méltóképen fejezte be a rombolás munkáját, alapjában felforgatván hitet, erkölcsöt és mindent, ami Magyarországnak ezer éven keresztül fentartója volt. Őszinte fájdalommal parentálta el egyházmegyénknek elhunyt lelkészeit, tanítóit és világi vezető fiait. Meleg szeretettel üdvözölte az egyházmegyénkbe most megerősített Koroknai István, Jánossy György, Mészöly Győző, Pánozél Imre és Dávid Lajos ifjú lelkipásztorokat, továbbá Kállay Lajos, Kovács Pál, Ványi József, Marton József és Mészöly Győzőné Dávid Erzsébet ifjú tanerőket. Sajnálkozva jelenti be Szilassy Aladár gondnok nr Öméltóságának e tisztről való lemondását, végül megható szavakban vesz búcsút az egyházmegyétől,'az espe- resi tisztségnek az egyházmegye rendelkezésére bocsátásával. Az esperesi jelentés ntán beszédesen nyilatkozott meg az egyházmegyének egyértelmű : bizalma a lemondott vezetők iránt, akiknek kipróbált erejére egyházunknak éppen e válságos időben van rendkívül nagy szüksége, kérvén ! őket lemondásuk visszavonására. — Kátai Endre esperes meghajolt az egyházmegyei közgyűlés akarata előtt s lemondását visszavonta. Minden reményünk meg lehet srra, hogy a j gyűlésen részt nem vett érdemekben i gazdag egyházmegyei gondnok is | hasonlóan fogja honorálni a közgytt- i lés ragaszkodását. A pénztári jefen- : tések után a gyöDki gimnázium fenntartó testületének szomorú jelentése i következett, mely Tolnavármeg^re e legrégibb középiskolájának anyagi megrendülését jelentette be. Amilyen lesújtó volt a jelentés, éppen olyan felemelő volt annak a törekvésnek a megnyilatkozása, amely e nagy- multu intézet megmentésére irányul. Magából a népből, a nép filléreiből . fejlődött ki ez az intézet és akkor virágzott legjobban, mikor erre az ő valódi talajára támaszkodhatott és nem kellett kinyújtania a kezét a felülről jövő alamizsnák után. A népet kell megnyerni az uj alapításra. A népet, amelynek van ereje és reméljük. lesz szive is az áldozatok meghozására. A lelkesedés tüzének élesítésében Takács Gyula dunaszeat- györgyi főjegyző jár szóval és tettel legelői. Vajha teljes siker koronázná fáradozását! Molnár Sándor és Babay Béla uj lelkészi tanácsbiráknak és Gilicze Sándor uj gyámpénz'.árosnak eskütétele után legkiemelkedőbb pont volt Gtndos Gyula tanfelügyelőség- bez beosztott állami igazgató tanitó indítványának tárgyalása, mely arra irányul, hogy a Heidelbergi Káté tanítása a ref. iskoláknak összes fokain fokozottabb mértékben elrendeltessék Az előadó javaslatára azegy- házmegyei közgyűlés egyhangúlag el határozta, hogy az egyházkerületnél sürgetni fogja ennek a több mint 300 éves, de eddig még felül nem múlt hitvallásnak taníttatását, amelyhez fogható müvek csak prófétai korokban születhetnek. Az egyházmegyei bizottságok újra való megválasztása és egyéb kisebb jelentésű ügyek elintézése után a közgyűlés az esperes buzgó imájával ért véget. D. u. 3 órakor ugyancsak a vármegyeház nagytermében bírósági ülés volt, ' amelynek tárgya az időszaki bíróság megalakulásán és az 1919. és 1920. évi időszaki bírósági Ítéletek ismertetésén kívül Müller Menyhértnek, a ráchidasi egyház kommunista üzelmekkel vádolt tanítójának, fegyelmi ügye volt. Refarens. Tolnooörmeíye közgyűlése. . (Folytatás.) Ezután sorra került id. Gntay Jánosnak a földreform ügyében beadott indítványa, amely a következőképen szól: „A birtokreform ügye legközelebb a nemzetgyűlés elé kerül. Ennél fontosabb, a magyar állam egész jövőjére kiható kérdés alig képzelhető. Ezen életbevágó kérdés tehát minden irányban alapos és bölcs megfontolást igényel, nehogy elhamarkodva pótolhatatlan károkat okozzon, annyi szenvedésen és csapáson átment szegény magyar hazánknak. Amennyire kívánatos, hogy ott, ahol nagyobb a földinaég, avagy, ahol az egyes községek határaiban nincs az állattenyésztés céljaira elegendő legelő, megfelelő földdarabolással legyen ezen bajokon segitve, épp annyira elhibázott és veszélyes volna, a tényleges szükségletet meghaladó, az egészséges és életképes gazdaságok képzését lehetetlenné tevő, szertelen földdarabolást végezni. — Egészséges nemzeti birtokpolitikára van szükség és úgy a mezőgazdálkodás, mint a vele kapcsolatos állat- tenyésztés és ipari termelés a mostani fendkivül nehéz viszonyok között különös szakavatottságot igényel, ami nélkül okszerű és eredményes gazdálkodás nem folytatható. A földbirtok mértéktelen föiaprózasa lehetetlenné teszi az ország érdekében annyira szükséges többtermelést és ! nemcsak, hogy nem fokozza, hanem egyenesen megbénítja az anyagi teher- • viselési képességet, mert az állam a gyámolitásra és segélyre szoruló apró kis földparcellák tulajdonosaitól nagyobb anyagi áldozatot nem kívánhat. Megcsonkított és gazdaságilag teljesen leromlott szegény hazánknak újjáépítését csak a többtermeléstől és az állampolgárok teherviselői ké- i pességénefc fokozásától várhatjuk, j már pedig a legfőbb nemzeti vagvon- \ nak : a földbirtoknak az okszerűség határait meghaladó földarabolása egyrészt megnehezíti a többtermelést, másrészt pedig a földbirtokos osztály tagjainak teherviselési képességét lényegesen csorbítja. Ilyen körülmények között tisztelettel indítványozom, mondja ki a tekintetes Törvényhatósági Bizottság, hogy a szertelen földárabolássai járó nagy veszélyekre való tekintettel úgy a nemzeti több- i termelést, mint pedig az ország teherviselési képességének emelése érdekében a földbirtokreform megoldását a Rubinek-féle törvényjavaslatban megállapított földdarabolási' kereteket meghaladó arányokban közérdekűnek nem tartja. Indítványomnak elfogadása esetén kérem, hoay arról a Nemzetgyűlést annak elnöksége ntján, valamint a táratörvényhatóságokat hozzájárulás végett, szokásos módon értesíteni méltóztassék. Hazafias üdvözlettel Szekszárd, 1920 julius 26 án id. Gutay János Hkldkírtolios, roagreblzottiági tag. Az alapos gazdaságpolitikai érzékre valló indítványt, amelynek az a különös érdekessége, hogy a Földmives- és Kisgazda Párt egy volt képviselő- jelöltjétől ered, - a törvényhatósági bizottság egyhangúlag elfogadta. (Folytatása következik) Hírek. ____ * — Katonai előléptetések. A kormányzó ur öfőméltósága Szathmáry József és Caesar* Rezső volt 52. gyalogezredbeli alezredeseket ezredessé nevezte ki. A párosunkban állomásozó nj ezredesek működését még az első forradalomból ismerjükN Ezért a hazafias működésűkért a vörös nralom kikiáltásakor el is távolították őket a város területéről. Ugyancsak ezredessé neveztetett ki Rosenay József itteni alezredes is. — Dr. Kárpáti Kelemen székes- fehérvári tankerületi főigazgató, akinek a működési köre a vármegye középiskoláira is kiterjedt, a tanév elejével nyugdíjaztatását kérte. — Rendőrségi kinevezések. Kiss Ernő vármegyei jegyzőt a belügyminiszter kinevezte államrendőrsegi segédfogalmazóvá és ideiglenes szolgálattételre beosztotta a szekszárdi kapitánysághoz. — Szelényi Ferenc kinevezett rendőrfelügyelő ugyancsak a szekszárdi kapitánysághoz osztatott be. — Aranymenyekző. Ritka szép és megható ünnepélynek volt színhelye i folyó hó 10-én a küzépiengeliczi ősi I Csapó .kúria. Tagyosi Csapó Vilmos ; cs. és kir. kamarás és neje karlovai Karl0uszj<y Mária ünnepelték házasságkötésüknek 50 éves évforduló- 1 ját, mely annak idején lseidben történt. Ezen alkalomból délután 5 órakor a címerekkel és virágokkal szépen feldíszített családi kápolna teljesen megtelt a rokon és ismerős régi tolnamegyei családok tagjaival. Ott voltak: Sztankovánszky János, Perczeí Lajos, báró Schell József, Bernrieder József, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky Andor, özv. Bezerédj Pálné, Szabadhegyi tábornok, Vi- zsolyi Ákos; dr. Gőzsy Tibor, Od- dreykovicz Lajos nejükkel illetve családjukkal, ezekon kivül özvegy Sombory Lajosné, báró Majthényi Viima, báró Feiiitzsch nővérek, özv. báró Jeszeaszky Istvánná, báró Jeszenszky József, Förster ZoltáD, Pesthy Pál, Hauzély János, Döry íászió. báró Fiedler, továbbá a báró ' Wimpffen, Orczy, Bacsák családok Hirdetések árai: A let kisebb hirdetés dija 25 korona A hirdetés ex ntstaó oldalén tgy tO olltmeler széles hasábon miliaéter soronként 1 korosába, a tzöeegoidaloa 1 korona SO llllérbe, a hírrovatban elkalyeaatt rekba | hir ralamlnl a nyilttér ] koronába kerül. Családi hírek <s rállalatl hirdetések külCn árszabás szerint Szerkesztőség es kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 60 K, félévre 32 K, negyedévre 17 K. i Vidéken : Ó5 K, 35 K, 19 K. — Egyes szám ára T50 K.
